A kutatás, fejlesztés, innováció szereplői egyre gyakrabban választják az együttműködést a magányos hősök hálátlan szerepe helyett. Együtt több esélyük van így elképzeléseik, kezdeményezéseik sikerére, az elismerésre, munkájuk feltételeinek megteremtésére. Ennek a folyamatnak részeként született meg ma az első együttműködési keretmegállapodás az MTA és az Innostart között.

Vitathatatlan az Akadémia szellemi ereje, teljesítménye, rangja. Rangot adó eredményeket ér el a 39 kutatóintézetből, 79 támogatott kutatócsoportból és 12 társult tagból álló akadémiai hálózat. Meggyőződhet erről, aki beszerzi „A Magyar Tudományos Akadémia kutatás-fejlesztési eredményeiből, 2007” című kiadványt, vagy letölti innen.

Hetven válogatott példát ismerhetünk meg itt a természettudományok, az élettudományok, s a társadalomtudományok kutatásának eredményeiből. Számos eszköz és eljárás kutatása, fejlesztése szolgálja a szívinfarktus diagnosztizálását, a különféle anyagok tömörségének, a talaj mozgásának-, a vízháztartás és a klíma kapcsolatának vizsgálatát, a szilárd biomassza égetési technológiájának megalapozását, a kommunális és veszélyes ipari hulladékok együttes, környezetbarát kezelését, az újszerű nanoanyagok gépipari, műanyagipari, orvos-biológiai és környezetvédelmi alkalmazását, a meddőhányók hasznosítását, a tapintásérzékelő mikro-rendszerek kialakítását, a kezeletlen szennyvizek nehézfém-tartalmának meghatározását, a gyógynövényalapú szorongásgátló készítmények fejlesztését, a természetes ásványi anyag tartalmú parlagfűellenes szer kialakítását, a gépi fordítóprogramok létrehozását, s még számos egyéb hasznos megoldást.

Megoldásról persze csak akkor beszélhetünk, ha forgalomképesek a termékek, érdemes bevezetni a technológiákat, s a felhasználók is keresik az újdonságokat. Olyan széles körű ismereteket, üzleti kapcsolatokat igényel ez, amivel csak kevesen rendelkeznek. Szükségszerűen változik ezért az Akadémia szervezete és munkastílusa. Élénkül az együttműködés az egyes tudományágak között, mind több alkalmazott kutatással, fejlesztéssel egészülnek ki az alapkutatások, s létrejönnek a tudományos eredményeket hasznosító innovatív spin-off kisvállalkozások is.

Pléh Csaba akadémiai főtitkár-helyettes szerint kettős feladatot kell megoldaniuk: javítani kutatásaik hasznosíthatóságát, s megismertetni ennek eredményeit a lehetséges szakmai, pénzügyi partnerekkel, a tudománypolitikusokkal, a társadalom érintett csoportjaival. Újabban Szegő Károly és csapata segíti ebben a titkárságot. Munkájuk eredményeként jött létre nemrég a 2007-es eredményeket összegző kiadvány.

Szegő Károly sietett leszögezni: nem új keletű az Akadémia kutatóinak, a tudományszervezés szereplőinek és az üzleti szféra képviselőinek kapcsolata. Szinte mindenki ismeri a martonvásári kutatók szerepét a hazai búzafajták kialakításában, vagy a KFKI tevékenységét az informatika hazai meghonosításában, megerősítésében. Fontos viszont a jó példák számának növelése. Jelentős szerepe lehet ebben az MTA és az Innostart új kapcsolatának.

Pakucs János az Innostart Üzleti és Innovációs Alapítvány kuratóriumának elnöke és Pongorné Csákvári Marianna igazgató az Innostart eredményeiről, s lehetőségeiről beszélt. Nagy tapasztalatot szerzett intézményük az innovatív projektek értékelésében, kiválasztásában, a lehetséges hazai, nemzetközi partnerek megtalálásában, a közvetítésben, a hasznosításhoz létrehozott vállalkozások üzleti tervének elkészítésében, a piackutatásban, munkatársak üzleti ismereteinek bővítésében. A nemzetközi technológia-transzferben is segíthet, mivel tagja a 160 társintézményt összefogó Európai Üzleti Hálózatnak (EBN), s az Európai Unió új kisvállalkozás-fejlesztő hálózatának, a European Enterprise Networknek.

Az MTA és az Innostart évenként pontosítja majd együttműködésük tervét. Kiterjedhet ez a leginkább hasznosítható találmányok, eljárások kiválasztásának fejlesztésére, a további fejlesztéshez szükséges tőke bevonására, a tudástranszfer folyamatainak kidolgozására, a pályázati lehetőségek feltárására, a pályázatok elkészítésére, az új vállalkozások üzleti tervének elkészítésére, az új termékek piacképességének vizsgálatára, s egyéb teendőkre.