Szidja a gazda az időjárást, ha rossz a termés. De kit szidjon, ha sok a gyümölcs, ám nincs aki leszedje, nincs, aki tisztességes árat adjon érte, s a tárolásra, feldolgozásra sincs kifizetődő lehetőség? Hasonló a hazai egyetemek, kutatóintézetek gondja is, ha nem épül ki a tudás hasznosításának szellemi, szervezeti, üzleti feltétel-rendszere. (Spin-off vállalkozás: a felsőoktatási intézményekből, közfinanszírozású kutatóhelyekről kiváló technológia-intenzív vállalkozások gyűjtőneve.)

A család almatermésének szüretelése közepette gondolkodott el Nagy Péter: több értelme lenne elültetni és gondozni a tudás fáit, ha nem rothadna el hasznavehetetlenül a termés, kialakulnának a hasznosítás, értékesítés feltételei és érdemes lenne bekapcsolódni ebbe a folyamatba. A világ fejlettebb országaiban kidolgozták és jövedelmezőbbé tették a tudás hasznosításának technológiáit. Nálunk is jobb lenne a helyzet, ha az ötletgazdák, a menedzserek, a befektetők széle körben ismernék az innováció, a spin-off kultúráját, s az egyéni megoldások helyett a méltányos együttműködés lehetőségeit keresnék.

Az ötlettől a piacig

2005 januárjától Magyarországon is alapíthatnak spin-off vállalkozásokat azok, akik az egyetemi, intézeti tudás hasznosítására törekednek. Jelenleg 16 ilyen cég útját egyengeti a Magyar Spin-off Vállalkozások Szövetsége. Nagy Péter, az MSVSZ elnöke elmondta: hosszú távú, etikus gondolkodásra, a társadalmi, környezeti felelősség érvényesítésére törekednek. Stratégiai partnerséget vállalnak a hasonló szemléletű állami és szakmai szervezetekkel. Megpróbálják mind több ember számára érthetőbbé, követhetőbbé tenni céljaikat. Tevékenységük részletesebben is megismerhető itt. Hamarosan szakmai érdekképviseletté alakulnak. Nevük is megjegyezhetőbbé válik. MSE-ként jelennek meg a tudás hasznosításának hazai intézményrendszerében.

Rendszeres konferenciákat szerveznek Spin-off Planéta címen. Lehetőség adódik itt az egyetemek szabadalmi és innovációs tevékenységének bemutatására, a spin-off vállalkozások munkájának, gondjainak, eredményeinek ismertetésére, s a megvalósításban érdekelt hídképző intézmények, pénzügyi szervezetek tájékoztatóira. A harmadik ilyen konferenciára került sor pénteken.

Az egyetem és környezete

Mátyus László elmondta, hogyan hozták létre a tudás-és technológia-transzfer intézményrendszerét a Debreceni Egyetemen. Mindenek előtt teljesebb képet akartak kapni a kutatás, innováció korábbi eredmnényeiről és a folyamatban lévő témákról. A szokásos kérdőívek helyett kérdezőbiztosokkal mérték fel a szellemi értékeket. Kidolgozták az új bejelentések kezelésének szabályzatát. Szoros határidőket szabtak a potenciális szabadalmak, folytatásra érdemes témák értékeléséhez, s jobban támaszkodtak a külső szakértők munkájára. Ösztönző érdekeltségi rendszert teremtettek. 50 órás online innovációs képzést szerveztek, s kreditpontokat adtak az elvégzéséért. Inkubátor-központot hoztak létre, hogy az ötletgazdák könnyebben valósítsák meg elképzeléseiket, s megkönnyítették további eszközök rövidebb-hosszabb időtartamú használatát. Gondolkodnak azon is, milyen külső forrásokat vehetnek igénybe, s milyen más oktatási intézményekkel dolgozhatnának együtt a továbbiakban.

A pécsi egyetemen rövidebb ideje foglalkoznak ilyen intenzíven a kutatás hasznosításával és a technológia-transzferrel. Dobay Kata mégsem jött "üres kézzel" a konferenciára. Elmondta: náluk tematikus "inno-pontokat" hoztak létre. Természettudományi, társadalomtudományi, élettudományi, humán-menedzselési szakértők foglalkoznak az újdonságokkal. Náluk is PATLIB központ gondozza a szabadalmakat. Van mit tenniük: 68 kutatói csoport 171 témán dolgozik, s 40 pályázati projekt van folyamatban. 250 céggel, intézménnyel áll kapcsolatban az egyetem. A PTE és az üzleti szféra kapcsolatait a Dél-dunántúli Kooperációs Kutatóközpont Zrt. koordinálja.

Sánta Imre igazgató a lézerekkel kapcsolatos témákat emelte ki. Szinte minden olyan tudományos szakterülettel és vállalattal kapcsolatban állnak, ahol új megoldások jöhetnek létre a lézerek alkalmazásával. Példaként a vízben oldott urán kimutatását, a laparoszkóppal beültethető sérvhálók felületi kezelését, s a hulladékból származó biomassza hasznosítását említette.

Nem sétagalopp

Több spin-off cég vezetője is elmondta, milyen gondokkal kellett, s kell küzdeniük, amíg nagy szériában gyártható, eladható termék, vagy üzemszerűen hasznosítható technológia válik egy-egy kutatási eredményből. Csutak Andrea (InnoTears Kft.) a finanszírozás hiányosságait tette szóvá. Nem eléggé rugalmas a pályázati rendszer, hogy figyelembe vegye a kutatás, fejlesztés változásait. Stabilnak, kiszámíthatónak sem mondható. Három szabadalmat valósítottak meg, de az ehhez kötött vissza nem térítendő támogatásnak csak a felét hívhatták le eddig. Ezzel együtt megvalósítják, hogy az egyes szemműtéteket követő komplikációk időben felismerhetőek legyenek a könny összetételéből. De nem mindegy, hogy mit mikorra oldanak meg.

Többen is egyetértettek az észrevétellel. Jó néhány spin-off cég "elvérzett" már, mert nem jutott időben megfelelő forrásokhoz. A GVOP pályázatokat nem ajánlották ilyen célokra, bár a MAG Zrt. gyakorlata javított valamelyest a helyzeten. Sokkal célszerűbbnek tartották az innocsekk és a Baross pályázat feltételeit.

A TactoLogic Kft. is izgalmas feladattal birkózik. Különféle területeken dolgozó akadémiai és egyetemi kutatók, vállalati fejlesztők munkájának eredményeként sikerült megoldani, hogy mesterséges érzékelők gyűjtsenek, regisztráljanak információkat a különböző tárgyak felületének alakjáról, keménységéről, mintázatáról, érdességéről, tapadásáról, síkosságáról. Az orvosdiagnosztikától a robotok építéséig számos területen hasznosíthatják a mesterséges tapintás lehetőségeit.

Vásárhelyi Gábor műszaki vezető szerint jó a csapatuk. Az akadémiai gondolkodás és a vállalati praktikum egyaránt megjelenik a szemléletükben. Kérdés viszont, milyen piacokon térül meg leginkább szellemi és anyagi befektetésük. Nagy sorozatú játékok elemeire kaptak ajánlatot, de inkább kis szériájú, igényesebb eszközökre gondolnak.

A bölcsészekből, informatikusokból álló in4 Kft. is nagy fába vágta a fejszéjét. Adatbázisokkal dolgozó tematikus kereső rendszert fejlesztenek. Vaskó Péter szerint nagy szó lesz, ha megvalósul az iGlue, hiszen használatával az adatok, képek, mozgóképek hatalmas állományát érheti el, aki egy-egy szót, vagy nevet keres. De ez a munka sem nevezhető sétagaloppnak. Közintézményeink ugyanis – az EU irányelveivel nem törődve – "ülnek" a közpénzből létrehozott hazai adatkincsen. A wikipédia módszereivel többé-kevésbé boldogulnak a fejlesztők, de így lényegesen nehezebb a munkájuk, s az eredmény is jobb lehetne az érintettek együttműködésével.

Lacza Zsombor (Semmelweis Egyetem) szerint a Surgeonfish termékcsalád a példa arra, hogy nem kell feladni, ha a pénztelenség miatt megáll a munka egy fontos területen. Akad más a laborban, ami jó valamire. A rákpáncél kivonatából és illóolajokból például sporthoz, wellnesshez, jól használható termékek készülhetnek. S ha ezek keresettek lesznek, valószínűleg könnyebben akad majd pénz az eredeti kutatási, fejlesztési témák megvalósításához is.

Kik segíthetnek?

Pongorné Csákvári Marianna (Innostart) a szellemi teljesítmények hasznosítását segítő hazai intézményrendszerre hívta fel a figyelmet. Javasolta: ismerjék meg a lehetséges partnerek ajánlatait, megoldásaik előnyeit és hátrányait. A Magyar Innovációs Szövetség, az Innostart, s az Üzleti Angyal Hálózat lehetőségeinek tanulmányozását ajánlotta.

Nagy Bandor (Semmelweis Innovációs Központ Kft.) a Trimarán üzletfejlesztési programra hívta fel a figyelmet. Nem szükségszerű, hogy egy jó kutató, vagy fejlesztő egyúttal jó projektmenedzser, vagy jó üzletember legyen. Megpróbálhatja, de célszerűbb a szakterületén hasznosítani tudását, tapasztalatait, képességeit. A trimarán program keretében segítséget kaphat elképzeléseinek felméréséhez, a leendő projekt megtervezéséhez, a hiányzó partnerek megkereséséhez, a csapatépítéshez.

Az egyik előadásblokkban a projektek finanszírozással foglalkoztak. Nagy Péter a technológiai cégek jellemző problémáiról beszélt, Zoltán Csaba (Start Tőkegarancia Zrt) példákat említett a K+F projektek gyakran hibáiból, s tanácsokat adott a tőkebevonás célszerű megoldásaihoz. Erdei Sándor (DBH Group) pedig az FDI magyarországi befektetéseit ismertette.

Tudapest-nap: Budapest lesz a térség kutatási-fejlesztési központja?