Együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT), a magyar kormány, a parlamenti pártok képviselői és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A szerződés fő célja a TITAN-terv felkarolása. A keretprogram létrejöttét a világ legnagyobb szoftvergyártó vállalata, a Microsoft kezdeményezte.
Hozzászólásában Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója a cégóriás kézenfekvő kötelességének tartotta, hogy a világ számos országában együttműködjék a digitális írástudás és az informatikai készségek oktatása, elterjesztése végett. "A TITAN program céljainak megvalósítása azt fogja eredményezni, hogy Magyarország versenyképessége növekszik, új piaci és társadalmi esélyek jönnek létre."
Bajnai Gordon, gazdasági és fejlesztési miniszter hozzáfűzte: a kezdeményezésnek köszönhetően évente kétszázezernél is többen szereznek informatikai alapismereteket, fejlődik a kkv-k vezetőinek ilyen irányú képzettsége és bővül az IT-szakemberek látóköre. A miniszter szerint az alacsony hazai foglalkoztatottság oka a képzettség hiánya, amin sokat segíthet az egyelőre még kialakulófélben lévő TITAN; a program igazán 2009. január 1-jétől válik valósággá. (Résztvevői: a Microsoft Magyarország, a Cisco Magyarország, a HP Magyarország, az Intel Magyarország, a Magyar Telekom, a Revolution Software, a Xapt, a FreeSoft, az Inforum, az IVSZ, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.)
Az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírásának kapcsán elhangzott: szó sincs arról, hogy bármely szoftvernek monopóliumot akarnának biztosítani a képzés során, vagyis a nyílt és zárt forráskódú szoftvereket teljesen egyenrangúan kezelik majd. Bajnai Gordon azt is fontosnak tartja, hogy tegyék érdekeltté a TITAN-ban részt vevőket (cégeket, egyéneket egyaránt), mert csak így garantálható a siker.
A 2010-ig kiteljesedő Európai Információs Társadalom motorja – az EU lisszaboni stratégiájának értelmezésében – a tudás és az innováció. Az uniós országok gazdasági gyarapodásának (GDP) negyedét, a termelékenység növekedésének 40–50 százalékát az információ- és kommunikáció-technológiai ágazat adja. Nem véletlen tehát, ha mind a kormányok, mind a tudományos körök egyetértenek abban, hogy az IKT-képzettségek fejlesztését célzó oktatás kivételes fontosságú.
Európa egyre aggasztóbb mennyiségi és minőségi gondokkal küzd a munkaerő IKT-képzettsége területén, és ez a tendencia hazánkban hatványozottan érvényesül. Ezért mind a hazai, mind az európai növekedés egyik legfontosabb visszatartója az IKT-képzettségek hiánya. Az EU ezért az európai munkavállalók, a kormányzatok, az oktatási szereplők, és az IKT-iparág minden eddiginél erősebb és hatékonyabb együttműködését szorgalmazza. Míg a piac úgy ítéli meg, hogy a magyar felsőoktatásból kilépők felkészültsége az EU-átlagot meghaladóan megfelel az elvárásoknak, addig a folyamatos változások által kikényszerített továbbképzésben, az élethosszig tartó tanulásban sereghajtók vagyunk. (Csak Romániát, Bulgáriát és Görögországot előzzük meg.)

A MEFIT által életre hívott TITAN-keretprogram elsődleges célja az IKT-képzettségek foglalkoztatási központú fejlesztése Magyarországon. Elsősorban a magyar vállalatok európai és nemzetközi versenyképességének növelésére és a digitális gazdaság követelményrendszerének elsajátítására irányul. Céljai között szerepel a KKV-k technológiaváltáshoz való alkalmazkodásának felgyorsítása, a munkáltatók képzési kultúrájának a piaci követelményekhez igazítása, az egységesített akkreditációs és certifikációs pillérek felállítása, illetve a képzésben részesülők pályázati adminisztrációs és önrészterheinek minimalizálása.
A TITAN-keretprogram a megvalósulás különböző szakaszaiban álló európai nemzeti programok mezőnyében kíván példaértékű magyar eredményeket felmutatni a 2008–11 közötti időszakban. A kezdeményezésnek és alprogramjainak programozása belső munkacsoportok és külső szakértők bevonásával dinamikus pályára állt, és a legmagasabb szintű döntéshozói egyeztetés megkezdődött. Az egyeztetés célja, hogy a TITAN 2008 végén kiemelt fontosságú, EU-forrásokból finanszírozott programként kapjon támogatást.
A Microsoft történetének legnagyobb termékbejelentés-sorozata zajlott az idén tavasszal: a vállalat bemutatta a 2008-i szerverplatformot alkotó egyes termékek legújabb verzióit, a Windows Server 2008-at, az SQL Server 2008-at és a Visual Studio 2008-at. A bejelentéssorozatot órási érdeklődés övezte mind az IT-szakemberek, mind a fejlesztő közönség részéről, az egyes események mindegyikén közel ezren vettek részt. A sorozat utolsó állomásán, az informatikai döntéshozóknak tartott bemutatón, a Microsoft Corporation vezérigazgatója, Steve Ballmer tartotta a nyitó előadást.
Ballmer előadása után partnerek és ügyfelek segítségével mutatta be a Microsoft az új termékeket és az azokkal kapcsolatos hazai tapasztalatokat. A jelenlévők első kézből értesülhettek az új termékek révén megvalósuló üzleti előnyökről a Microsoft ügyfeleitől: a Cason Mérnöki Zrt, a Citibank, a Magyar Posta és az OTP Bank képviselőitől.
További információ az egyes termékekről,
A büntetőjogi felelősségrevonás akkor lehetséges, ha az elkövető vagy szándékosan vagy gondatlanul követte el a cselekményt. Alapvető tehát, hogy akit bíróság elé állítunk, az fel tudja fogni, hogy miért is áll ott, értse hogy miért gondolják a többiek (felnőttek) azt, hogy ez nem helyes és tanuljon abból a visszajelzésből amit kap. Egy gyerektől sem várhatunk el többet, mint egy felnőttől – sőt ha a gyermek első alkalommal egy bíró szájából fog hallani a társadalmi szabályokról, amiket megszegett – okkal feltételezhetjük, sem az eljárás, sem az ítélet nem fog döntő befolyást gyakorolni a gyerekre. Ezért fontos hangsúlyozni, a gyermekekre irányuló büntetőpolitika alapköve a megelőzés és hogy nem képzelhető el hatékony büntető igazságszolgáltatás gyermekvédelem, szociális gondoskodás, családsegítés, a gyermekjogok érvényesítése nélkül – jelentette ki Gyurkó Szilvia, az UNICEF gyermekjogi szakértője.
Az "Europe on the Ground" görög ifjúsági médiaalkotás kapta az Európai Ifjúsági Károly-díjat a május 15-i aacheni díjátadó ünnepségen. A második díjat a "Europe meets school" elnevezésű Erasmus csereprogram (Cseh Köztársaság), a harmadik helyezést pedig a magyar "Cycle me home" című dokumentumfilm nyerte el.
Márciusában az építőipari termelés 12,6%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent. Az építőipar termelői árai 2012 I. negyedévében az előző év azonos időszakához mérten 2,1%-kal emelkedtek.
Karibi hangulattal, külföldi és magyar úti célok százaival várja látogatóit a ma megnyílt Virtuális Utazás Kiállítás. Bízhatunk abban, hogy magyar vendéglátás és a magyarországi árak még mindig verhetetlenek. Az esemény a hagyományos kiállítások előnyeit nyújtja, de kiküszöböli a hátrányait. Ingyenes a belépés, nem kell utazni, parkolni, kényelmesen, gyorsan és egyszerűen megtekinthetők és megvásárolhatók az idei legjobb utazási ajánlatok.
Az Európai Unióból hazánkba folyósított operatív program-támogatásokat jó eséllyel zöld beruházásokra fordítják 2012–14 között. Az unió közlekedési igazgatósága viszont a hajózás fejlesztését látja fontosabbnak. A Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország ezért levélben sürgette az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze az uniós források átcsoportosítását a közlekedési programból energiahatékonysági célokra.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közép-európai képviselete és a magyar belügyminisztérium a világ hontalanjainak körülményeit bemutató közös fotókiállítást rendezett a budapesti Művészetek Palotájában. Válogatás a képekből itt.
A DocLounge azoknak a klubja Helsinkiben, akik szeretik a dokumentumfilmeket, a jó hangulatot, a zenét és az izgalmas beszélgetéseket. Ezt az észak-európai ötletet első alkalommal valósították meg az északi országok határain kívül Budapesten, a Toldi Moziban, ahol is a tegnap este dokumentumfilmjeként a Jukka Kärkäinen és J-P Passi rendezte Punk szindróma (Kovasikajuttu) című finn dokumentumfilmet Sami Jahnukainen producer (Mouka Filmi) mutatta be nagy közönségsikerrel.
Den Blick von George Clooney und Antonio Banderas sollten Nachahmer nicht überstrapazieren: Die Augenstellung mit halbgeschlossenen Lidern - bisweilen als "Schlafzimmerblick" tituliert - hinterlässt bei Frauen eher verdächtigen Eindruck statt Romantik, berichten Forscher der University of Michigan in der Zeitschrift "Personality and Invididual Differences". Um attraktiv zu wirken, sollten Männer eher mit offenen Augen durchs Leben gehen, raten die Forscher.







