Áprilisban hirdette meg a British Council a Challenge Europe elnevezésű klímavédelmi programját, amelybe 15 ország 220 lelkes fiatalja kapcsolódott be. A tízfős hazai csapatban magyar fiatalok küzdenek azért, hogy figyelmünket mindennapi életünk klímatudatos választásaira irányítsák.

A páneurópai program célja, hogy olyan fiatalokat, "klíma-nagyköveteket", támogasson, akik ötleteikkel eredményesen járulnak hozzá a klímaváltozásról szóló társadalmi párbeszédhez idehaza és világszerte. A klíma-nagykövetek maguk dönthetik el, hogy mit szeretnének elérni, így minden országban a helyi adottságokon és a csapat kreativitásán múlik, hogy milyen elképzelés valósul meg. A British Council helyi szervezetei adják a hátteret: a legnevesebb szakértők, szponzorok bevonásával, tanulmányutak szervezésével, széles körű kommunikációval járulnak hozzá a csapatok munkájához.

A magyar csapat összetétele igencsak sokszínű. Tagjai közt van építész, joghallgató, biológus, dizájner és cégvezető is. Olyan tehetséges fiatalok ők, akik sikeresek a szakterületükön, de fontosnak tartják, hogy döntéseikben a környezetvédelem szempontjai is helyet kapjanak. A több hónapnyi ötletelés és egyeztetés után olyan programok mellett kötelezték el magukat, amelyek a karbontudatos fogyasztói magatartást népszerűsítik, azaz segítik a magyar társadalom és gazdaság elmozdulását a klímatudatos működés felé.

A csapat először megvalósuló terve országos klímairoda-hálózat létrehozása, amelynek első mintairodája 2009 februárjában nyílik a gödöllői Szent István Egyetem területén. Az erről szóló megállapodást a British Council és az egyetem képviselői már alá is írták. A klímairodák olyan tudásközpontok lesznek az egyes intézmények falain belül, ahol a környezetvédelemre nyitott 18-23 éves korosztály választ kap a témával kapcsolatos kérdéseire, bekapcsolódhat az iroda munkájába, aktívan részt vehet a munkáiban. Hosszú távon tehát a hálózat lehetőséget teremt arra, hogy az alapvetően más területen tanulók fiatal korukban találkozzanak a fenntarthatóság témakörével. A tanultakat megszerzett diplomájukkal együtt vihetik tovább a munkahelyükre. Ezáltal a környezet- és klímavédelmi szempontok természetesen épülnek be a munkahelyi döntési folyamatokba, túllépve az egyéni felelősség sulykolásán.

Az irodák az üzleti élet szereplőivel is együtt kívánnak működni, hiszen a végzős diákok nagy része később a privát szférában helyezkedik el; a közösen kialakított, például, gyakornoki programból mindkét fél sokat tud profitálni. Sőt, az együttműködési lehetőségek már a kialakításkor is körvonalazódnak, hiszen a klíma-nagykövetek arra törekednek, hogy a környezeti szempontból legjobb anyagok és technológiák legyenek jelen a gödöllői mintairodában. A végső cél a "karbonsemleges iroda" létrehozása, ami kialakításában, működésében és a klímabarát napi rutinnal is jó példával jár elöl.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint a főiskolások, egyetemisták szerepe meghatározó sokak véleményformálásában. Ha ők figyelmet fordítanak az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentésére, azt a környezetük sok esetben példaként fogja követni.

A növénytermesztés és az állattartás, a bútorgyártás, a szemétbe kerülő műanyag csomagolás, a lakás fűtése és világítása, választott közlekedési szokásaink - mind-mind szén-dioxid kibocsátással járnak. Ha választásaink tudatosak, nem a túlcsomagolt, messzi földről ideszállított árut, rosszul szigetelő ablakot, nagyobb fogyasztású autót stb. választjuk, évente több tonna felesleges CO₂-től kíméljük meg a légkört. Arról nem is szóéva, hogy az elszökő hő utáni fűtésszámlát, vagy a termelt szemét elszállítását és kezelését is mi fizetjük meg. Vagyis ha karbontudatosan választunk, sokszor spórolhatunk is.