Egésznapos konferenciát tartott ma "Gépekkel - emberi nyelven" címmel a Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform a fővárosban. Az összefogás olyan kutatással, fejlesztéssel foglalkozó műhelyeket tömörít, szám szerint nyolcat, amelyek kétéves támogatást nyertek el az NKTH nemzeti technológiai pályázatán.

A nyelv- és beszédtechnológia ma már átszövi mindennapjainkat. Miközben szöveges dokumentumokat írunk, automatikusan ellenőrizzük a helyesírást. Internetes keresőt használva nyelv- és beszédtechnológiai alkalmazásokat mozgósíthatunk. Sőt, magyar nyelvű multimédia-anyagokban is kereshetünk kifejezéseket a legújabb beszéd- és nyelvtechnológiai fejlesztésekkel. Az alkalmazások láthatatlanul dolgoznak a háttérben, és megkönnyítik a munkánkat. Terjednek a gépi felolvasó rendszerek, és bevált a beszéddel vezérelt tárcsázás a mobiltelefonon és a hívásközpontokban. Ugyancsak népszerűek a fordítószoftverek és a fordítást támogató eszközök.

Erre is emlékeztetett a konferenciát megnyitva Váradi Tamás, a platform elnöke, aki vázolta a júliusban rajtolt összefogás céljait. A platform az MTA Nyelvtudományi Intézetének vezetésével alakult, alapító tagjai között találhatók fele-fele arányban ipari partnerek (AITIA International Zrt., Alkalmazott Logikai Laboratórium Kutató-fejlesztő Szövetkezet, Kilgray Fordítástechnológiai Kft., MorphoLogic Kft.), illetve egyetemi műhelyek (BME Média Oktatási és Kutató Központ, BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport) találhatók. Időközben csatlakozott a platformhoz a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara is.

A nyelv- és beszédtechnológia, az informatikusok, mérnökök, pszichológusok és nyelvészek együttműködésével folytatott kutatás révén egyre hatékonyabbá válik az információ megszerzése, a hírözönből való kinyerése, tudássá szervezése és közvetítése, valamint a gépi rendszerekkel akár élő szóval történő kommunikáció is.

A konferencián előadást tartott Steven Krauwer, a nyelvtechnológia vezető szaktekintélye a kutatási, fejlesztési terület távlatairól. Az előadó szerint kitüntetett figyelem illeti meg az információs társadalomnak e fontos infrastruktúráját. A további szakmai előadások átfogó képet adtak a nyelv-és beszédtechnológia eddigi eredményeiről, és vázolták a távlati feladatokat. Szó esett a beszéd gépi felismeréséről, a gépi beszéd előállításáról, a gépi fordításról, a fordítástámogatásról, valamint a szemantikus technológiákról.

A nyelv-és beszédtechnológia átfogó célja, hogy lehetővé tegye a gépekkel való természetes kommunikációt. Elsődleges cél, hogy a gépek minél jobban megértsék, amit mondunk; értelmezzék az üzenetet; kinyerjék a beszédből vagy a szövegből a lényeget; másik nyelvre fordítsák az írott vagy hallott szöveget és értelmesen beszéljenek hozzánk. A konferencián az érdeklődők működés közben megtekinthették a nyolc műhelyben kifejlesztett alkalmazásokat és szoftvereszközöket, köztük több olyat, mint például az sms-felolvasó, a weblapfordító.

Külön érdekessége volt a bemutatónak, hogy a Nyelvtudományi Intézet munkatársai kiállították Kempelen Farkas beszélő automatáját, amely a maga korában világszenzációnak számított.

A polihisztor Kempelent a világ első fonetikusának tartják, mert ő alkotta meg az első olyan mechanikus szerkezetet, amely az emberi beszédhez nagyon hasonló hangokat tudott kiadni. Beszélőgépét 22 éven át tökéletesítette, míg a végleges változatot 1791-ben, Bécsben megjelent könyvében írta le. A beszélőgéppel Kempelen új korszakot nyitott meg: az ember-gép-kapcsolat beszéddel megvalósított korát. Gondolatának a továbbvitele az, hogy írott szöveget alakítsunk át hanggá. A világon az első szövegfelolvasó gép szabadalmát szintén magyar feltaláló, Bánó Miklós adta be 1916-ban Budapesten.