ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 Ma holokauszt emléknap - egész évben a vészkorszakra emlékeznek
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Ma holokauszt emléknap - egész évben a vészkorszakra emlékeznek

Ma holokauszt emléknap - egész évben a vészkorszakra emlékeznek A Holokauszt Emlékközpont 2009-ben egész éves programsorozattal emlékezik meg a magyarországi vészkorszak 65. évfordulójáról. Minden hónaphoz egy-egy témát kapcsol a budapesti, Páva utcai intézmény, így kívánja felidézni az 1944. év tragédiáját. A szakmai előadások és beszélgetések mellett sokféle kulturális és oktatási programmal, tematikus tárlatvezetésekkel és az emlékközpont honlapján rendszeresen megjelenő változatos tartalmakkal várják az érdeklődőket, mindenekelőtt a fiatalokat.

Ma tartják a nemzetközi holokauszt-emléknapot, amely az auschwitzi haláltábor 1945-i felszabadításának 64. évfordulójára esik. A budapesti ünnepséget a Holokauszt Emlékközpont szervezi a Páva utcában, Hódmezővásárhelyen pedig diákok olvasnak fel a zsinagógában az auschwitzi haláltábort megjárt gyermekek visszaemlékezéseiből – tudósít az MTI.

A nemzetközi holokauszt-emléknap budapesti programja az «Elveszett együttélés» című kiállítást bemutató tárlatvezetetéssel kezdődik a Holokauszt Emlékközpontban (Budapest, IX., Páva utca 39.). Az intézmény ügyvezető igazgatója, Martinkovits Judit ezután megnyitja a holokauszt-emlékévet, amelyet az 1944-i magyarországi holokauszt 65. évfordulója kapcsán rendeznek. A megemlékezésen gyertyafényes táncelőadás is lesz, majd ünnepi beszédet mond dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont vezető történésze, végül az Emlékfalhoz vonulnak a résztvevők, hogy leróják kegyeletüket az áldozatok emléke előtt.

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét nemzetközi holokauszt-emléknappá. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, igen nagy többségében zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő 8 méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a magyarországi áldozatoknak. Ott áll 2007 óta az Elveszett Közösségek Tornya is, amelyen 1441 település neve olvasható, azoké a helységeké, ahol az 1944-ben az akkori magyar hatóságok (közigazgatás, csendőrség, rendőrség) által hetek alatt erőszakkal véghezvitt deportálások miatt ma nincs zsidó közösség.


Török Zsuzsanna, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány munkatársa ekként foglalta össze a Holokauszt Emlékév65 programját:

A Holokauszt Emlékközpont egész éves programsorozattal emlékezik meg a magyarországi vészkorszak 65. évfordulójáról. Az idén minden hónapban egy-egy hívószó mentén kívánjuk felidézni ezt a nemzeti tragédiát és a hozzá vezető utat. A témák időrendbe állítva követik végig a magyarországi holokauszt előzményeit,  a milliók tragédiájához vezető 1944. év eseményeit és a háború utáni visszarendeződés problémáit.

A kulcsszavak köré sokszínű, a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tartó programstruktúrát alakítottunk ki. A történész-szakmai, oktatási és kulturális események más és más oldalról adnak majd betekintést ebbe az igen szerteágazó, kevéssé ismert témakörbe. A szakmai előadások, konferenciák, beszélgetések lehetőséget teremtenek a legfrissebb kutatási eredmények megismerésére, tudományos kérdések megvitatására.

A hívószavakhoz igazodó tematikus tárlatvezetéseink hozzásegítenek állandó kiállításunk mélyebb megismeréséhez. Oktatási programjaink, segédanyagaink honlapunkon való elhelyezésével segítséget kívánunk nyújtani a gyakorló tanároknak a holokauszt témájának iskolai feldolgozásához.

Kínálatában és tartalmában megújult honlapunk két új rovatával -„A hónap képe”, „Párhuzamos életrajzok” -  meg szeretnénk teremteni diákok számára is az önálló ismeretszerzés lehetőségét. Kulturális eseményeinken művészek, tudósok vallanak majd zsidósághoz, holokauszthoz fűződő emlékeikről. Könyvekről beszélgetéssel, zenék hallgatásával, kiállítások megtekintésével igyekszünk felidézni azt a miliőt, amelyben a magyar intelligencia azon tagjai alkottak, akiket származásuk miatt ítéltek halálra.

Holokauszt Emlékév65  tematikus naptár

JANUÁR Történelmi együttélés
Magyarok és zsidók a holokauszt előtt

FEBRUÁR Körülzárva a jog által
Diszkriminatív törvénykezés

MÁRCIUS Megszállás és kollaboráció

ÁPRILIS Falak mögött - Gettósítás

MÁJUS 56 nap - 147 vonatszerelvény
A vidéki zsidóság deportálása

JÚNIUS Magyarok a náci koncentrációs táborokban

JÚLIUS Hallgatás, és…
A deportálások leállítása és nemzetközi visszhangja

AUGUSZTUS Az utolsó gettó
A budapesti zsidók sorsa

SZEPTEMBER Fosztogatók 
Egyéni és állami érdek a zsidók kirablásában

OKTÓBER Nyilasok, nemzetiszocialisták 
A szélsőjobb Magyarországon

NOVEMBER Megsemmisítés munka által
Munkaszolgálat, halálmenetek

DECEMBER „Avagy őrzője vagyok-e testvéremnek…”
Embermentés, önmentés

JANUÁR Vissza az életbe

1944: történelmi áttekintés

1944 a vészkorszak utolsó fejezete, egyben Magyarország nemzeti tragédiája. Hatvanöt évvel ezelőtt, 1944 elején még úgy tűnhetett, hogy az ország, és vele a megközelítőleg nyolcszázezres zsidó közösség az elszenvedett súlyos veszteségek ellenére viszonylagos épségben vészelheti át a háborút.

1944. március 19-én azonban a német hadsereg megszállta Magyarországot, hogy az ingadozó szövetséges további háborús szerepvállalását biztosítsa. Horthy Miklós kormányzó az események hatására jóváhagyta az új, nácibarát, antiszemita kabinet kinevezését. Hetek alatt meghozták a zsidókérdéssel kapcsolatos alapvető döntéseket. Más európai országokban hónapokra, évekre volt szükség ahhoz, hogy megszülessenek a zsidók sárga csillaggal való megjelölését, összeírásukat, mozgásuk korlátozását, vagyonuk elkobzását célzó, valamint tömörítésük és deportálásuk menetrendjét meghatározó rendeletek.

A magyarországi holokauszt egyedisége elsősorban annak időzítésében és intenzitásában rejlik. A zsidóság tömeges megsemmisítésére, amelyet a magyar kormányzat el tudott hárítani a német győzelmek tetőpontján, a Harmadik Birodalom totális vereségének árnyékában került sor. Ekkorra már valamennyi németekkel szövetséges államban leállították a maradék zsidóság elleni akciókat. A történelemben példátlan sebességű volt a tömeggyilkosság lebonyolítása is.

Április közepén elkezdték a zsidók elkülönítését gyűjtőtáborokban és gettókban, újabb egy hónap elteltével (május 15.) pedig megkezdődött a tömeges deportálás. Mindössze nyolc hét leforgása alatt mintegy 450.000 embert hurcoltak el, a munkaszolgálatot teljesítő férfiak kivételével a teljes vidéki zsidóságot. Auschwitz-Birkenau megsemmisítő táborában az érkezők 60-80%-át, zömmel öregeket, nőket és gyermekeket néhány órán belül gázkamrákban ölték meg, a többieket rabszolgamunkára vitték. Mindössze 15.000 „szerencsés” került az ausztriai Strasshofba, majd onnan munkatáborokba.

A deportálásokban a német nyomás és felügyelet ellenére nem a megszálló erőknek, hanem az ország nagyrészt helyén maradt államapparátusának jutott dicstelen főszerep. A kollaboráns belügyminisztérium kevesek aktív közreműködésére, sokak közönyére és haszonelvűségére támaszkodva hajtotta végre a „világrekordot”.
 
Július 6-án Horthy Miklós kormányzó, feladva addigi passzív álláspontját, leállíttatta a deportálásokat. Döntésében a hadi események, diplomáciai tiltakozások, a nyugat ellenlépéseitől, személyes felelősségre vonástól való félelme mellett szerepet játszott hazai hívei és az egyházak nyomása is. Augusztusban egy személyéhez lojális katonatiszt, Lakatos Géza vezetése alatt új kormányt nevezett ki, amely megkímélte a megmaradt zsidók életét, gazdasági kisemmizésük azonban tovább folyt.

A kormányzó sikertelen kiugrási kísérlete nyomán, október 15-16-án Szálasi Ferenc nyilaskeresztesei kezébe került a hatalom. A nyilas kormány létrehozta a 20. századi Európa utolsó gettóját a fővárosban. A semleges országok diplomáciai képviseletei által védett házakból ún. nemzetközi gettó is létesült. További tízezrek pusztultak el a halálmenetek során és a nyilas fegyveres csoportok öldöklései következtében, de a teljes zsidó közösség elpusztítására szőtt tervek végül nem valósultak meg. 1944 őszén a nyilasok az uralmuk alatt lévő területekről, elsősorban az Észak-Dunántúlról néhány ezer cigány származású polgárt is deportáltak.

A magyar zsidók 30-40%-a túlélte a katasztrófát, de az ország, különösen a vidék Magyarországa demográfiai, társadalmi és szellemi értelemben egyaránt jóvátehetetlen veszteséget szenvedett.

A magyarországi holokauszt és előzményeinek vázlatos kronológiája

1920
Az ellenforradalmi rendszer berendezkedése, Horthy Miklós kormányzó (1920 március-1944. október)
Június 4. – Trianoni békeszerződés
Szeptember – a numerus clausus törvény (1920. XXV. tc.)

1921-1931
Politikai konszolidáció. A numerus clausust hatályon kívül helyezik (1928)

1938
Május – az első zsidótörvény (1938. XV. tc.)
November 2. – az első bécsi döntés

1939
Március – Kárpátalja megszállása
Honvédelmi törvény (1939. II. tc.), a munkaszolgálat rendszerének megalapozása
Május – a második zsidótörvény (1939. IV. tc.)

1940
Augusztus 30. – a második bécsi döntés, Észak-Erdély visszacsatolása

1941
Április – magyar részvétel Jugoszlávia megtámadásában, a Muraköz, a Mura-vidék, a Baranyai háromszög és a Bácska annexiója
Június – a Szovjetunió megtámadása
Augusztus – a harmadik zsidótörvény (1941. XV. tc.)
Augusztus 27-28. – a német Einsatzgruppe C különítményei mintegy 17-18 ezer Magyarországról deportált zsidót gyilkolnak le Kamenyec-Podolszkijnál

1942
Január – a délvidéki tömeggyilkosság. Magyar katonák és csendőrök mintegy 3000 civilt, köztük 700 zsidót ölnek meg
Szeptember – a negyedik zsidótörvény (1942. XV. tc.)

1942-43
30-40 ezer fegyvertelen zsidó munkaszolgálatos pusztul el a szovjet fronton

1944
Március 19. – Magyarország német megszállása
Március 22. – szélsőjobboldali koalíciós kormány, Sztójay Döme volt berlini követ

vezetése alatt
Március 31. – rendelet a zsidók megkülönböztető jelzéséről (sárga csillag)
Április 7. – bizalmas rendelet a zsidóság összegyűjtéséről és deportálásáról
Április 16. – Kárpátalján megkezdődik a zsidóság tömörítése gettókba és gyűjtőtáborokba
Április 28. – rendelet a gettósításról
Május eleje-közepe – Magyarország egész területén gettók létesülnek
Május 15. – a tömeges deportálások kezdete
Június – megkezdődik a budapesti zsidóság összeköltöztetése (“csillagos házak”)
Július 6. – Horthy Miklós leállítja a deportálásokat
Július 9. – a tömeges deportálások befejezése
Augusztus 29. – új kormány Lakatos Géza vezérezredes vezetésével
Október 15-16. – sikertelen kiugrási kísérlet, nyilas hatalomátvétel
November – zsidó kényszermunkások halálmenetei a nyugati határszélre erődítő munkára illetve a német birodalomba
December – a pesti nagy gettó és az ún. nemzetközi gettó létrehozása, megkezdődik Budapest ostroma, nyilas razziák és tömeggyilkosságok

1945
Január 18.: a szovjet hadsereg elfoglalja Pestet, a gettók felszabadulnak
Január 27. – az auschwitzi haláltábor felszabadítása
Április – az elrabolt zsidó vagyont szállító ún. aranyvonat elhagyja az országot, magyar területen befejeződnek a harcok
Május – a háború vége, a koncentrációs táborok és halálmenetek túlélőinek felszabadulása.

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(1)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Nem áprilisi tréfa: megújult az Infovilág!
Nem áprilisi tréfa: megújult az Infovilág!

Mától új köntösben jelenik meg a 17 évvel ezelőtt alapított, a 18. évfolyamába lépett internetes napilap, az „Infovilág – a hiteles hírportál”. A kis híján 37 ezer hírt és 80 ezernél több illusztrációt tartalmazó, sokak számára internetes krónikaként, archívumként is szolgáló Infovilág természetesen csak küllemében változott.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.