Hazánkban a vele született betegséggel világra jött gyermekek száma évente megközelíti az 5500-at, azaz minden 18. terhességből beteg gyermek születik. A tavaly született 97 613 gyermekből, hozzávetőleg minden 600. újszülött Down-baba. Magyarországon 10 000 Down-szindrómás ember él, de az általános társadalmi ismerethiány miatt a Down-babák közül minden harmadik újszülöttről lemondanak a szülei.

A szülők megbélyegzettnek érzik magukat és olyan nehézségekkel kell szembenézniük, mint a családi jövedelem visszaesése, az elszigetelődés és gyakran a társas kapcsolat felbomlása. Ez a folyamat nagyon sok "segítő kezet", erőfeszítést, lelki energiát és kitartást igényel mindenkitől. Emiatt a  babák 30-40%-át nem viszik haza a kórházból, így ezen gyermekek többsége állami gondozásban nő fel.

A betegség kialakulása ma már ismert. A normálisan fejlődő emberi szervezet sejtjeiben 23 pár, azaz 46 kromoszóma található. A Down-szindróma a 21. kromoszómapárhoz kapcsolódik, extra kromoszóma-képződés miatt alakul ki. Ezeknek a gyermekeknek kettő helyett három 21-es kromoszómájuk van.

„Azok a gyermekek, akik szerető családban nőnek fel – a saját családjukban, vagy örökbefogadó szülőknél –, és lehetőséget kapnak a korai fejlesztésre, be tudnak illeszkedni a társadalomba. Megtanulnak írni, olvasni, számolni, akár munkát is vállalhatnak. Az állami gondozásban felnőtt gyermekek nem kapják meg ezt az esélyt’’ – mondta Kisari Károly a Down Egyesület elnöke, egy 8 éves Down-szindrómás kislány édesapja.

Az egyesületet olyan szülők alapították, akik egy vagy több Down-szindrómás gyermeket nevelnek. Ismerik a korai fejlesztés bevezetésének jelentőségét, és életük küldetésének érzik azt, hogy gyermekeiket hozzásegítsék az önálló életvitelhez, és ahhoz hogy értékteremtő hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. Gyermekeik dolgozzanak, tanuljanak, akárcsak ép társaik.

Március 21-én, a Down-világnapon a pesti Vígszínházban első alkalommal játszhatnak együtt ép és sérült gyermekek, ezzel is bizonyítva, hogy társadalmi összefogással elérhető az integráció. A kicsiket Gryllus Vilmos, Palya Bea, Szalóki Ági, a Makám Együttes illetve a Vígszínház művészei: Fesztbaum Béla, Csőre Gábor, Sarádi Zsolt, Lajos András, Tornyi Ildikó, Hegyi Barbara, Kútvölgyi Erzsébet, Börcsök Enikő és Igó Éva várják, akik közreműködésükkel kívánják felhívni a figyelmet arra, hogy a Down-gyermekek éppúgy éreznek, örülnek, játszanak, szórakoznak, mint ép társaik.

A rendezvény házigazdája Eszenyi Enikő mondja: "Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a Vígszínház adhat otthont a legelső Down-szindróma világnap rendezvényének. Úgy gondolom, hogy a színház a szórakoztatáson kívül arra is alkalmas, hogy képviselje és közvetítse az esélyegyenlőség fontosságát. Magam és a Vígszínház társulata nevében remélem, hogy ezzel a különleges gyereknappal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy március 21-én TŐLÜK legyen VÍG a SZÍNHÁZ!"

A játszónapon Down-szindrómás gyerekek képeket fognak festeni; az alkotásokat kortárs magyar festők egészítik ki festményekké, és a Down Egyesület elárverezi őket, hogy megteremtse az észak-kelet-magyarországi korai fejlesztő központ létrehozásáának alapját. Ha a terv sikerül, akkor nem kell a gyerekeket Budapestre hordani, mivel helyben részesülhetnek a fejlesztésben.