Alig fél év alatt fontos szakaszába érkezett MTA Lendület-programja. Június elejére kialakult résztvevőinek köre. A kiemelkedően tehetséges fiatal kutatóké, akik nemzetközi együttműködésben szerzett tapasztalataikat hasznosítva, idehaza ígéretes újdonságok megvalósításába kezdhetnek; a kutató intézeteké, amelyek – az Akadémia elkülönített 240 millió forintos keretéből – megfelelő körülményeket teremtenek ehhez; s a vállalkozásoké, amelyek további támogatással segítik a leendő kutatócsoportok működését.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta: történelmünk során sok kitűnő tudósunk távozott külföldre, mert ott nagyobb eséllyel valósíthatta meg terveit. A Lendület-program célja, hogy hazánkban is nagyobb figyelmet kapjanak tehetséges fiatal kutatóink, s megteremtődjenek ígéretes elképzeléseik megvalósításának anyagi, technikai, személyi feltételei. Az ország fejlesztési céljaihoz képest nem nagy az összeg, amit az MTA erre a célra felhasználhatott, viszont sokszorosan megtérülhet tudományos eredményeinkben, szellemi kapacitásaink megerősítésében, a programban részt vevő munkacsoportok és intézetek tevékenységében s a magyar tudomány nemzetközi megbecsülésében.

A Lendület-program kiírásakor olyan tehetséges fiatal kutatókat kerestek, akik a nemzetközi érdeklődés középpontjában álló új, távlatos témákkal foglalkoznak, szakterületükön széles körű elismerést szereztek, akik hosszabb távon is képesek az aktív kutatói és kutatásvezetési munkára, továbbá az ehhez szükséges versenypályázati finanszírozás megszerzésére.

Tartalmas, sokat ígérő pályázatok érkeztek a világ minden tájáról. A 28 beérkezett munkát három–három anoním szakértő értékelte, majd ennek alapján a második fordulóban zsűri készítette elő az elnök döntését. Nagyobb pénzügyi keret esetén akár 20–22 pályázat is esélyes lehetett volna a megvalósításra. Az Akadémia 240 millió forintja viszont csak a hat legjobb pályázat támogatására elegendő. Pálinkás szerint érdemes lenne a kutatási, fejlesztési szféra más területein is csatlakozni az Akadémia kezdeményezéséhez, segíteni más kiváló szakemberek itthon tartását, hazahívását, s témáik magyarországi megvalósítását.

Eldőlt: Buday László az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetében, Kiss László az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetben, Marcus Kracht az MTA Nyelvtudományi Intézetében, Papp Balázs a Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Kutatóintézetében, Szabadics János az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében, Tardos Gábor pedig az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézetben alakíthat az idén új kutatócsoportot. Egy-egy kutatási programot a Richter Gedeon NyRt., a Trigranit Development Corporation, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége s az Aquincum Institut of Technology is támogat. Az ötéves periódus végén az MTA elbírálja a kutatócsoportok és vezetőjük tudományos teljesítményét. Ha megfelelnek a várakozásoknak, az Akadémia állandó kutatócsoportjaként folytathatják munkájukat.

Érdemes kitérnünk a támogatott programokra:

Buday László tudományos munkája a rákkutatás fejlődését gyorsíthatja. Elsőként fedezte fel azt a mechanizmust, melynek hatására a növekedési faktorokat érzékelő receptorok továbbadják a jelet az ún. Ras-fehérjék felé. Felfedezésének nemcsak az alapkutatásban volt nagy visszhangja, hanem a daganatkutatásban is, ugyanis a Ras-fehérjék működése gyakran megváltozik a daganatos sejtekben. Felfedezése segítette a célzott daganatterápiák kifejlesztését. Munkacsoportja tovább vizsgálja a növekedési faktorok jelátviteli pályáit, de a hangsúly áttevődött a sejtmozgás szabályozására. A múlt években ugyanis sikerült leírni az ún. epidermális (bőr) növekedési faktor (vagy EGF) a sejtmozgását szabályozó egyik mechanizmust. A daganatos májsejtek mozgását is vizsgálták. A nemzetközi kutatások hatására fény derülhet arra, hogy az elsődleges daganatból kikerülő, áttéteket adó tumorsejtek milyen jelpályák segítségével vándorolnak.

Kiss László szakterülete a csillagszerkezet és csillagfejlődés kutatása, különös tekintettel a csillagpulzációra, a kettőscsillagok kölcsönhatásaira s a csillaghalmazok asztrofizikájára. Kutatócsoportjának célja a többszörös bolygórendszerek felfedezése, fejlődésük megértése, a távoli életlehetőségek megismerése. A bolygók tulajdonságainak vizsgálatakor újszerűen kombinálják az asztroszeizmológiát, azaz a “csillagrengések” elemzését és az exobolygókutatás módszereit.

Marcus Kracht a filozófiai logika, a formális nyelvészet és a szemantika matematikai elméleteit kutatja. Munkatársaival nem statikusan – mondatokban, vagy rövid monológokban – tanulmányozza a beszéd jelentését, hanem a párbeszédekben, keletkezésük folyamatában is. A nyelvtani szabályokkal leírható megállapításokon túl logikai és akcióelméleti módszereket alkalmaznak a személytől és helyzettől függő sajátosságok megismerésére. A párbeszéd társadalmi feltételeit megértve, a modern gépi eszközök szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak az emberi kommunikáció segítésére.

Papp Balázs egy születőben lévő tudományterületen, a rendszer-biológiában végzi kutatásait. Az élőlények génjeinek együttes, rendszerszintű viselkedését vizsgálja. Több száz, több ezer gén kölcsönhatásában tanulmányozza az élő sejt viselkedését és a gyógyszerek hatóanyagaira adott válaszukat. Csoportjának célja automatizálni az adattengerből származó ismeretek megszerzésének folyamatát, s ezzel hatékonyabbá tenni a további kísérleteket. A mesterséges intelligencia bevetésével építhető „robotkutató” gyorsítaná a génhálózatok működésének felderítését, s az új antibakteriális szerek keresését. Abban bíznak, hogy így könnyebb lesz megfékezni az újabb és újabb gyógyszereknek ellenálló baktériumokat.

Szabadics János ritkán alkalmazott új módszerrel vizsgálja az idegrendszert alkotó sejteket. Nemzetközi szakmai szervezetekkel együttműködve, új feltételek között, idehaza tanulmányozza majd csoportjával az agy működését, választ keresve számos, ma még megoldatlan problémára.

Tardos Gábor – egyebek mellett – a digitális dokumentumok ujjlenyomat-kódjainak tervezésével foglalkozik, a kódok kapacitását vizsgálja, ugyanis ma még drága az ujjlenyomat beépítése a digitális adathordozóba. Lényeges a kód hosszának csökkentése. Tardos Gábornak egy új eljárással sikerült ezt megoldania. A Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézetben létrehozandó kriptoráfiai kutatócsoport az elméleti és alkalmazott matematika, a statisztikai fizika, a kvantumfizika és kvantuminformációk mellett a számítógép-tudomány, a fizika, az elektromérnöki ismeretek újdonságait is felhasználja a változatos kriptográfiai problémák megoldásához, s az új információbiztonsági eljárások kidolgozásához.