nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Nem csodaszer az euró – szlovák panaszok

Nem csodaszer az euró – szlovák panaszok Az idén január elsejétől az Európai Unió közös pénzneme a törvényes fizetőeszköz északi szomszédainknál. Pozsonyban ezt megelőzően attól tartottak, hogy "zavarok" alakulhatnak ki, a lakosság nehezen áll majd át, ám az igazi gondok más formában jelentkeztek – hangzott el egy mai tájékoztatón. (A képen az eperjesi "Rákóczi-ház".)

Szlovákia nagykövetségét Peter Horváth gazdasági osztályvezető, a turizmus területet Soňa Jelínková képviselte azon a mai beszélgetésen, amelynek témájául a szervezők a gazdasági környezet és az idegenforgalmi lehetőségek bemutatását választották.

Amikor 1993 január elsején megalakult az önálló Szlovákia, sokan elnézően mosolyogtak, és nem jósoltak fényes jövőt a "hegyek és legelők országának". Hogyan áll majd helyt a globalizálódó világgazdaságban ez az alig ötvenezer négyzetkilométeres kis ország a fejlettebb Csehország nélkül? – kérdezték sokan. Ám a kétkedők hamarosan kénytelenek voltak változtatni lekicsinylő álláspontjukon. Szlovákia alig másfél évtized alatt a térség gazdaságilag izmos "kistigrisévé" vált. Külföldi beruházók hada kilincselt Pozsonyban, a nemzeti össztermék évi növekedése rendületlenül emelkedett, és elérte a 9,5 százalékot. 2009 januárjában már az euróérmékkel ismerkedett a lakosság, s bár sokan árdrágításról tartottak, ez mégsem következett be. A problémák más formában, a gazdasági válság miatt keletkeztek. Magyarországon ugyanis a pénzromlás megdrágította az eurót, s ezért érdemes volt a szomszédból átjárni hozzánk bevásárolni, tankolni, tehát a hazai üzletek kongtak az ürességtől. A drága euró miatt pedig a magyarok lemondtak a szlovákiai síelésről, nyaralásról, ami úgyszólván a padlóra küldte az ottani idegenforgalmat. A szlovákok is inkább forintra váltották eurójukat, és a Balatonnál üdültek ezen a nyáron.

Soňa Jelínková, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal budapesti vezetője abban bízik, hogy a gazdasági-pénzügyi válság enyhülésével visszatérnek a magyar vendégek, s a közelítő télen be fogják népesíteni a síparadicsomokat. A turisztikai szakember budapesti – afféle csalogatóként – képekkel illusztrált bemutatót rögtönzött, hogy felvázolja hazája természeti szépségeit, fürdőit, érzékeltesse a vidék békés csendjét és a nagyvárosok lüktetését. A "kis nagy országnak" – ahogyan Szlovákiát szívesen nevezik lakói – Magyarországgal van a leghosszabb határa, innen várják tehát értelemszerűen a legtöbb vendéget. Igaz, autópályára nem számíthatunk, ha átlépjük a – schengeni, tehát ellenőrzés nélküli – határt, ám az autóutakon eljuthatunk bárhová. Pozsonyba, a félmilliós fővárosba éppúgy, mint a kilencven, hóágyúzott sípályák bármelyikére. A Magas-Tátra nemcsak a téli sportok szerelmeseinek kínál felüdülést, de nyáron is érdemes túrázni errefelé. Népszerűek a magyarok körében a kutyaszánhúzó versenyek, és egyre többen fedezik fel a termál- és welness-fürdőket. Utóbbiakból egyre több van, és tulajdonosaik attól tartanak, hogy ráfizetésesek maradnak. Hétvégeken sokan felkeresik őket, ám hétköznapokon elmaradt a kihasználtság a kívánatostól.

Jelínková szerint az idegenforgalmi ágazatra ráférne a fellendülés, s a szlovákiai szakemberek evégett sok mindennel próbálkoznak: csökkentik az árakat, vonzó csomagokat állítanak össze, s külön a magyaroknak hamarosan kedvezményes turisztikai kártyát bocsátanak ki. Vonzerő lehet a közös történelemből jól ismert, sok, kedvelt helyszín: vár, kastély, barlang éppúgy, mint a sokféle, gasztronómiai ínyencség - különleges étel és ital.

Peter Horváth követségi osztályvezető arról beszélt, hogy Szlovákia keresi a gazdasági együttműködést a magyarokkal, és reményei szerint sokan eljönnek a november 10–11. eperjesi börzére is, hogy tájékozódjanak a lehetőségekről. Honfitársaink már eddig is számtalan céget alapítottak a határon túl, és ebben az is szerepet játszik, hogy odaát jóval egyszerűbb az ügyintézés. Nincs iparűzési és önkormányzati adó, az áfa és a személyi jövedelemadó egységesen 19 százalék. Alacsonyabbak a munkáltatókat terhelő járulékok.

A diplomata ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények nem igazán kedvezőek, s mindkét országnak jól jönne a német konjunktúra. Szlovákiában mindamellett jóval kiszámíthatóbbak a jövőre esedékes választások utáni fejlemények: nincs szó az egykulcsos adó megváltoztatásáról, vagy olyan más mélyreható változásokról, ami elbizonytalaníthatná a külföldi befektetőket.

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(0)
(1)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Harminc év után megszűnik az EU tejkvóta-rendszere
Harminc év után megszűnik az EU tejkvóta-rendszere

Március 31-ével véget ér az Európai Unió tejkvóta-rendszere. A kvótarendszert, amely egyike volt a strukturális többlet kezelésére szánt eszközöknek, 1984-ben vezették be, amikor az EU termelése jóval meghaladta a keresletet. A múlt 5 évben az uniós tejexport a kvótarendszer mellett is növekedett (mennyiségében 45, értékében 95%-kal).

Bezárás
Szép statisztika, 2014. december–2015. február: munkanélküliség 7,7% A munkanélküliek száma 2014. december–2015. februárban az egy évvel azelőttihez képest 24 ezerrel, 346 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 7,7%-ra csökkent. A férfiak és nők munkanélkülisége csaknem azonos szintű volt, a nők esetében a javulás kedvezőbb. Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak száma 4 124 000 volt, 111 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt. A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya 62,5%-ra emelkedett. A férfiak és a nők foglalkoztatási mutatói hasonló mértékben javultak.
Harminc év után megszűnik az EU tejkvóta-rendszere Március 31-ével véget ér az Európai Unió tejkvóta-rendszere. A kvótarendszert, amely egyike volt a strukturális többlet kezelésére szánt eszközöknek, 1984-ben vezették be, amikor az EU termelése jóval meghaladta a keresletet. A múlt 5 évben az uniós tejexport a kvótarendszer mellett is növekedett (mennyiségében 45, értékében 95%-kal).
Négyezerrel csökkenhet az idén a cégek száma az építőiparban A januári rekorddal szemben februárban meglepően kevés cég szűnt meg az építőiparban, de az év így is rosszabbul kezdődött, mint bármikor azelőtt – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató frissen közzétett adataiból. Az ágazat megrendelésállománya sok jót nem vetít előre, a várakozások inkább stagnálást vagy csökkenést valószínűsítenek, mintsem növekedést, így tovább emelkedhet a megszűnésarány.
Honor Holly: magyal, mint okostelefon Frissíti termékkínálatát a magyar piacon is a Honor; az öthüvelykes HD-kijelzővel szerelt Honor Holly (holly, azaz magyal, közkedvelt sövénynövény...) árcédulája is kellemes meglepetést okozhat az okostelefon-kedvelőknek. A négymagos processzorral és két simkártya-foglalattal érkező készülék április elejé jelenik meg a hazai kínálatban.
Európai Ifjúsági Károly-díj: magyar nyári egyetem az esélyesek között A Mathias Corvinus Collegium „Summer Academy” című kezdeményezése jutott tovább az Európai Ifjúsági Károly-díj magyarországi fordulóján. Az Európai Parlament és az aacheni Nemzetközi Károly-díj Alapítvány közös díja európai dimenziójú ifjúsági rendezvényeket, diákcserék szervezését vagy internetes terveket díjaz. A díj célja az európai tudatosság fejlesztése, illetve a fiatalok bevonása az európai integrációba. 
Két kis lábnyom a homokban – Egy anya vallomása „Most már megpuszilhatja.” A bejelentés olyan ünnepélyesen hangzik, mint ahogy az esküvőkön: „Most megcsókolhatja a menyasszonyt.” A pillanat azonban még ennél is megrendítőbb. Az orvos az utolsó vérvétel eredményének bejelentésekor közli velem: Azylisnek most már elég erős az immunrendszere. A szájmaszkot nem kell viselnünk többé.
Élménygazdag hétvége: 6 város + 6 téma vasárnapra Most vasárnapra 6 város 6-nál is több témaparkját és látogatóközpontját ajánljuk. Bekukkanthatunk Etyekwood, avagy a filmipar bástyái mögé, ellátogathatunk Pannonhalmára, vagy egy ókori sírkamrába, végigmehetünk Magyarország legfuturisztikusabb gyalogoshídján és a F1-es gépek alapmodelljével is barátságot köthetünk. 
Ungarn will stärker kontrollieren Vor 20 Jahren trat das Schengen-Abkommen in Kraft. Seitdem wurde das Gebiet der Reisefreiheit in Europa immer wieder erweitert - und die Außengrenzen immer stärker abgeriegelt. Eine der Grenzen verläuft in Ungarn, wo die Kontrollen bisher aber eher lax waren. Die Regierung von Ministerpräsident Orban steht unter Handlungsdruck.