nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Nem csodaszer az euró – szlovák panaszok

Nem csodaszer az euró – szlovák panaszok Az idén január elsejétől az Európai Unió közös pénzneme a törvényes fizetőeszköz északi szomszédainknál. Pozsonyban ezt megelőzően attól tartottak, hogy "zavarok" alakulhatnak ki, a lakosság nehezen áll majd át, ám az igazi gondok más formában jelentkeztek – hangzott el egy mai tájékoztatón. (A képen az eperjesi "Rákóczi-ház".)

Szlovákia nagykövetségét Peter Horváth gazdasági osztályvezető, a turizmus területet Soňa Jelínková képviselte azon a mai beszélgetésen, amelynek témájául a szervezők a gazdasági környezet és az idegenforgalmi lehetőségek bemutatását választották.

Amikor 1993 január elsején megalakult az önálló Szlovákia, sokan elnézően mosolyogtak, és nem jósoltak fényes jövőt a "hegyek és legelők országának". Hogyan áll majd helyt a globalizálódó világgazdaságban ez az alig ötvenezer négyzetkilométeres kis ország a fejlettebb Csehország nélkül? – kérdezték sokan. Ám a kétkedők hamarosan kénytelenek voltak változtatni lekicsinylő álláspontjukon. Szlovákia alig másfél évtized alatt a térség gazdaságilag izmos "kistigrisévé" vált. Külföldi beruházók hada kilincselt Pozsonyban, a nemzeti össztermék évi növekedése rendületlenül emelkedett, és elérte a 9,5 százalékot. 2009 januárjában már az euróérmékkel ismerkedett a lakosság, s bár sokan árdrágításról tartottak, ez mégsem következett be. A problémák más formában, a gazdasági válság miatt keletkeztek. Magyarországon ugyanis a pénzromlás megdrágította az eurót, s ezért érdemes volt a szomszédból átjárni hozzánk bevásárolni, tankolni, tehát a hazai üzletek kongtak az ürességtől. A drága euró miatt pedig a magyarok lemondtak a szlovákiai síelésről, nyaralásról, ami úgyszólván a padlóra küldte az ottani idegenforgalmat. A szlovákok is inkább forintra váltották eurójukat, és a Balatonnál üdültek ezen a nyáron.

Soňa Jelínková, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal budapesti vezetője abban bízik, hogy a gazdasági-pénzügyi válság enyhülésével visszatérnek a magyar vendégek, s a közelítő télen be fogják népesíteni a síparadicsomokat. A turisztikai szakember budapesti – afféle csalogatóként – képekkel illusztrált bemutatót rögtönzött, hogy felvázolja hazája természeti szépségeit, fürdőit, érzékeltesse a vidék békés csendjét és a nagyvárosok lüktetését. A "kis nagy országnak" – ahogyan Szlovákiát szívesen nevezik lakói – Magyarországgal van a leghosszabb határa, innen várják tehát értelemszerűen a legtöbb vendéget. Igaz, autópályára nem számíthatunk, ha átlépjük a – schengeni, tehát ellenőrzés nélküli – határt, ám az autóutakon eljuthatunk bárhová. Pozsonyba, a félmilliós fővárosba éppúgy, mint a kilencven, hóágyúzott sípályák bármelyikére. A Magas-Tátra nemcsak a téli sportok szerelmeseinek kínál felüdülést, de nyáron is érdemes túrázni errefelé. Népszerűek a magyarok körében a kutyaszánhúzó versenyek, és egyre többen fedezik fel a termál- és welness-fürdőket. Utóbbiakból egyre több van, és tulajdonosaik attól tartanak, hogy ráfizetésesek maradnak. Hétvégeken sokan felkeresik őket, ám hétköznapokon elmaradt a kihasználtság a kívánatostól.

Jelínková szerint az idegenforgalmi ágazatra ráférne a fellendülés, s a szlovákiai szakemberek evégett sok mindennel próbálkoznak: csökkentik az árakat, vonzó csomagokat állítanak össze, s külön a magyaroknak hamarosan kedvezményes turisztikai kártyát bocsátanak ki. Vonzerő lehet a közös történelemből jól ismert, sok, kedvelt helyszín: vár, kastély, barlang éppúgy, mint a sokféle, gasztronómiai ínyencség - különleges étel és ital.

Peter Horváth követségi osztályvezető arról beszélt, hogy Szlovákia keresi a gazdasági együttműködést a magyarokkal, és reményei szerint sokan eljönnek a november 10–11. eperjesi börzére is, hogy tájékozódjanak a lehetőségekről. Honfitársaink már eddig is számtalan céget alapítottak a határon túl, és ebben az is szerepet játszik, hogy odaát jóval egyszerűbb az ügyintézés. Nincs iparűzési és önkormányzati adó, az áfa és a személyi jövedelemadó egységesen 19 százalék. Alacsonyabbak a munkáltatókat terhelő járulékok.

A diplomata ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények nem igazán kedvezőek, s mindkét országnak jól jönne a német konjunktúra. Szlovákiában mindamellett jóval kiszámíthatóbbak a jövőre esedékes választások utáni fejlemények: nincs szó az egykulcsos adó megváltoztatásáról, vagy olyan más mélyreható változásokról, ami elbizonytalaníthatná a külföldi befektetőket.

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(0)
(1)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
(Szent) Imre herceg – Łysa Góra
(Szent) Imre herceg – Łysa Góra

A lengyel-magyar közös történelem zarándokhelye Lengyelországban a Szentkereszt-hegy, ottani nevén Łysa Góra. 1006-ban alapították ott azt a bencés monostort – lengyelül: Święty Krzyż-t –, ahol a rövid életű Szent Imre herceg (1007–31) által ajándékozott ereklyét őrzik. (A helység környéke napjainkra a magyarok körében is népszerű, a legkedveltebb lengyel síparadicsomok egyike.) 

Bezárás
Magyarország példátlanul elutasító a menekültekkel szemben – moszkvai nyilatkozat szovjet háborús sírok meggyalázása miatt Az európai szövetség egységét veszélyezteti az egyre keményedő hozzáállás a menekültekkel szemben – kezdi tudósítását az Amerika Hangja/Voice of America. Erre figyelmeztet az ENSZ egyik magas rangú diplomatája. Peter Sutherland, aki Ban Ki Mun főtitkárt képviseli migrációs ügyekben, különösen meg van döbbenve az erősödő ellenségességen, illetve idegengyűlöleten több politikus részéről. Ezen belül különösen sajnálatosnak tartja az egész földrészen terjedő nacionalista és rasszista jelszavakat. 
(Szent) Imre herceg – Łysa Góra A lengyel-magyar közös történelem zarándokhelye Lengyelországban a Szentkereszt-hegy, ottani nevén Łysa Góra. 1006-ban alapították ott azt a bencés monostort – lengyelül: Święty Krzyż-t –, ahol a rövid életű Szent Imre herceg (1007–31) által ajándékozott ereklyét őrzik. (A helység környéke napjainkra a magyarok körében is népszerű, a legkedveltebb lengyel síparadicsomok egyike.) 
Hatvan partnere a világ legnagyobb autóelektronikai gyára Ünnepi külsőségek között adták át a Hatvan Város Önkormányzata által meghirdetett „Hatvan Város Partnere” program elismeréseit, amelyekkel a helyi vállalkozások társadalmi, közéleti felelősségvállalását, aktivitását díjazzák. A program jelölő bizottságának javaslata alapján Hatvan Város Önkormányzat Képviselő-testülete „A 2015. év vállalkozása” díjat a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft.-nek adományozta.
Egyre nagyobb veszélyben az Apple rendszerei Az Apple eszközök terjedésével a vállalat operációs rendszerei (OS X, iOS) is egyre népszerűbbek a kiberbűnözők körében; a utóbbi két évben számos kártevő jelent meg ezen a platformon (is). A más rendszerekhez képest egyelőre kisszámú fenyegetés ellenére a Symantec fokozott óvatosságot javasol az Apple rendszereit használóknak.
Úttörő felfedezés a sejtek szemételtakarító útvonaláról A genetikai rendellenességek jobb megértéséhez járulnak hozzá azok az egyedülálló kutatások, amelyeket Juhász Gábor, az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék tudományos főmunkatársa és nemzetközi partnerei végeznek. A kutatócsoport friss publikációját a rangos eLife folyóirat 2016. január 26-án közölte.
Gondolj rám! – Kern-film a színházban Különleges élményben lesz részük azoknak, akik február 7-én, vasárnap este 8-kor a budapesti Vígszínházba látogatnak: mozizhatnak a főváros legnagyobb teátrumában. Ismeretes, hogy Kern András Gondolj rám! című filmjében a Vígszínház társulatának jó néhány tagja is játszik, akivel a vetítés után találkozhat is a közönség.
Ahol 8 millió emberre egy magyar szemorvos jut: Hajdú D. András képriportja Dr. Hardi Richárd önkéntes magyar szemész és misszionárius két Magyarországnyi területen látja el szakorvosi feladatait a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A hozzá tartozó területen nagyjából nyolcmillióan élnek, és Richárd az egyetlen szemorvos atérségben. Évente betegek százait operálja szürkehályoggal, a múlt 20 év alatt több mint 8000 embernek adta vissza a látását. (A képen: Hajdú D. András fotoművész; Gergerly Beatrix felvétele.)
Ein Wochenende im Zeichen des Fisches: 12.-14.  Februar 2016 Geräucherte und/oder gebratene Welswurst, gewürzmarinierte Welshäppchen, Fischsuppe Marseille, Nordsee-Krebssalat… Die Aufzählung könnte beliebig fortgesetzt werden, denn über 200 Aussteller – sprich Fischköche – bereiten über 100 Fischspezialitäten zu; am Wochenende 12.-14. Februar im weitläufigen Freizeitpark Millenáris im 2. Budapester Gemeindebezirk (übrigens auch mit öffentlichen Verkehrsmitteln bequem erreichbar, so der U-Bahnlinie 2 oder den Straßenbahnen Linie 4 und 6; das sollte man/frau sich zu Herzen nehmen, denn jede leckere, womöglich scharf gewürzte Fischspezialität kann mit einem Gläschen Wein begossen werden).