Könnyen átalakítható, kettő az egyben eszköz. Lenyűgöző 10,1 hüvelykes kijelző. Megnövekedett teljesítmény.
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Nem csodaszer az euró – szlovák panaszok

Nem csodaszer az euró – szlovák panaszok Az idén január elsejétől az Európai Unió közös pénzneme a törvényes fizetőeszköz északi szomszédainknál. Pozsonyban ezt megelőzően attól tartottak, hogy "zavarok" alakulhatnak ki, a lakosság nehezen áll majd át, ám az igazi gondok más formában jelentkeztek – hangzott el egy mai tájékoztatón. (A képen az eperjesi "Rákóczi-ház".)

Szlovákia nagykövetségét Peter Horváth gazdasági osztályvezető, a turizmus területet Soňa Jelínková képviselte azon a mai beszélgetésen, amelynek témájául a szervezők a gazdasági környezet és az idegenforgalmi lehetőségek bemutatását választották.

Amikor 1993 január elsején megalakult az önálló Szlovákia, sokan elnézően mosolyogtak, és nem jósoltak fényes jövőt a "hegyek és legelők országának". Hogyan áll majd helyt a globalizálódó világgazdaságban ez az alig ötvenezer négyzetkilométeres kis ország a fejlettebb Csehország nélkül? – kérdezték sokan. Ám a kétkedők hamarosan kénytelenek voltak változtatni lekicsinylő álláspontjukon. Szlovákia alig másfél évtized alatt a térség gazdaságilag izmos "kistigrisévé" vált. Külföldi beruházók hada kilincselt Pozsonyban, a nemzeti össztermék évi növekedése rendületlenül emelkedett, és elérte a 9,5 százalékot. 2009 januárjában már az euróérmékkel ismerkedett a lakosság, s bár sokan árdrágításról tartottak, ez mégsem következett be. A problémák más formában, a gazdasági válság miatt keletkeztek. Magyarországon ugyanis a pénzromlás megdrágította az eurót, s ezért érdemes volt a szomszédból átjárni hozzánk bevásárolni, tankolni, tehát a hazai üzletek kongtak az ürességtől. A drága euró miatt pedig a magyarok lemondtak a szlovákiai síelésről, nyaralásról, ami úgyszólván a padlóra küldte az ottani idegenforgalmat. A szlovákok is inkább forintra váltották eurójukat, és a Balatonnál üdültek ezen a nyáron.

Soňa Jelínková, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal budapesti vezetője abban bízik, hogy a gazdasági-pénzügyi válság enyhülésével visszatérnek a magyar vendégek, s a közelítő télen be fogják népesíteni a síparadicsomokat. A turisztikai szakember budapesti – afféle csalogatóként – képekkel illusztrált bemutatót rögtönzött, hogy felvázolja hazája természeti szépségeit, fürdőit, érzékeltesse a vidék békés csendjét és a nagyvárosok lüktetését. A "kis nagy országnak" – ahogyan Szlovákiát szívesen nevezik lakói – Magyarországgal van a leghosszabb határa, innen várják tehát értelemszerűen a legtöbb vendéget. Igaz, autópályára nem számíthatunk, ha átlépjük a – schengeni, tehát ellenőrzés nélküli – határt, ám az autóutakon eljuthatunk bárhová. Pozsonyba, a félmilliós fővárosba éppúgy, mint a kilencven, hóágyúzott sípályák bármelyikére. A Magas-Tátra nemcsak a téli sportok szerelmeseinek kínál felüdülést, de nyáron is érdemes túrázni errefelé. Népszerűek a magyarok körében a kutyaszánhúzó versenyek, és egyre többen fedezik fel a termál- és welness-fürdőket. Utóbbiakból egyre több van, és tulajdonosaik attól tartanak, hogy ráfizetésesek maradnak. Hétvégeken sokan felkeresik őket, ám hétköznapokon elmaradt a kihasználtság a kívánatostól.

Jelínková szerint az idegenforgalmi ágazatra ráférne a fellendülés, s a szlovákiai szakemberek evégett sok mindennel próbálkoznak: csökkentik az árakat, vonzó csomagokat állítanak össze, s külön a magyaroknak hamarosan kedvezményes turisztikai kártyát bocsátanak ki. Vonzerő lehet a közös történelemből jól ismert, sok, kedvelt helyszín: vár, kastély, barlang éppúgy, mint a sokféle, gasztronómiai ínyencség - különleges étel és ital.

Peter Horváth követségi osztályvezető arról beszélt, hogy Szlovákia keresi a gazdasági együttműködést a magyarokkal, és reményei szerint sokan eljönnek a november 10–11. eperjesi börzére is, hogy tájékozódjanak a lehetőségekről. Honfitársaink már eddig is számtalan céget alapítottak a határon túl, és ebben az is szerepet játszik, hogy odaát jóval egyszerűbb az ügyintézés. Nincs iparűzési és önkormányzati adó, az áfa és a személyi jövedelemadó egységesen 19 százalék. Alacsonyabbak a munkáltatókat terhelő járulékok.

A diplomata ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények nem igazán kedvezőek, s mindkét országnak jól jönne a német konjunktúra. Szlovákiában mindamellett jóval kiszámíthatóbbak a jövőre esedékes választások utáni fejlemények: nincs szó az egykulcsos adó megváltoztatásáról, vagy olyan más mélyreható változásokról, ami elbizonytalaníthatná a külföldi befektetőket.

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Ínyencek Mura menti fővárosa
Ínyencek Mura menti fővárosa

Egykor császári rezidencia volt Grác. A stájer főváros óvárosát 1999-ben felvették az UNESCO kulturális világörökség listájára, 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt. Hat éve pedig  gasztronómiai szempontból kitüntetett 17 stájer régió központjaként kapta meg a címbeli titulust.

Bezárás
Vita Kertész Imre kitüntetése körül – Tusványos után Orbán javítani akar az arculatán A Jobbik nyílt levelet küldött Áder Jánosnak, azt kifogásolva, hogy a magyarságról tett kijelentései miatt az író nem méltó a Szent István-rendre. A Sorstalanság szerzője korábban a Die Weltnek azt nyilatkozta, hogy Magyarországot antiszemiták és szélsőségesek irányítják – írja a Kurier. Schmidt Mária ugyanakkor védelmébe vette a döntést. Az Index szerint viszont Kertész az elismerés átvételével a kormány „holokauszt-bohóca” lesz. Mások arra emlékeztetnek, milyen masszív kritika érte a hatalmat – főleg a zsidó közösség részéről – a vitatott Szabadság téri emlékmű miatt. Ungváry Rudolf úgy véli, hogy Kertész most feloldozást ad a kabinetnek. Közleményében az író maga azzal magyarázta elhatározását, hogy konszenzust kell teremteni. 
Ínyencek Mura menti fővárosa Egykor császári rezidencia volt Grác. A stájer főváros óvárosát 1999-ben felvették az UNESCO kulturális világörökség listájára, 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt. Hat éve pedig  gasztronómiai szempontból kitüntetett 17 stájer régió központjaként kapta meg a címbeli titulust.
Túlzásba vitték a fényezést, fizethetnek A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy több festékimportőr és egy kárkalkulációs szoftvert működtető vállalkozás versenykorlátozó magatartást folytatott, amikor hat éven keresztül a hazai kárkalkulációs szoftverekben alkalmazott fényezőanyag-átlagárat a valósnál magasabb szinten határozta meg. A GVH ezért hét vállalkozásra összesen csaknem 176 millió forint bírságot szabott ki.
Aspire V Nitro: szépség és gyorsaság Bemutatta a 15 és17 hüvelyk képátlójú Aspire V Nitro laptop-sorozatát az Acer. A hazánkban is jelen lévő tajvani gyártó a gépeit kecses, szemet gyönyörködtető formával és külsővel kínálja, sarkított szélekkel; készülék mindössze25 millimétervékony. 
Szlovákia tiltani akarja a víz exportját Alkotmánymódosítást tervez a szlovák kormány a víz kivitelének tilalmáról. Ha szeptemberi ülésén elfogadja a törvényhozás a kormány törvényjavaslatát, akkor decembertől nem lehet exportálni a stratégiai nyersanyagnak számító ivó-, ásvány és geotermikus vizet. Kivétel csak a palackozott ásványvíz lesz illetve humanitárius helyzet esetén időlegesen feloldható a kiviteli stop. A korlátozás összefügghet azzal is, hogy a dél-szlovákiai Csallóköz alatt található a kontinens egyik legnagyobb ivóvíz tartaléka.
Állatkertek élményes éjszakája: 11 településen, 14 helyszínen várják az érdeklődőket Augusztus utolsó péntekén rendezik meg – immár harmadik alkalommal – az állatkertek éjszakáját. Augusztus 29-én az ország 11 településén, 14 helyszínen várják érdekes programokkal az állatkertek és a természet világa iránt érdeklődőket. A legtöbb helyen kora estétől éjféltájig.
Buena Vista Social Club: több, mint zene Hetvenesek, nyolcvanasok leheltek lelket az ifjabb, csüggeteg pesti közönségbe. Az ingerülten, türelmetlenül érkező emberek két-három szám után engedtek fel fokozatosan, és adták át magukat a kubai zene örömének – Buena Vista Social Club világkörüli búcsúkoncert-sorozatán, a Margitszigeten.
Geheimsache Grenzöffnung: Horn trifft Kohl auf Schloss Gymnich Am 25. August 1989 teilt der ungarische Ministerpräsidenten Gyula Horn Bundeskanzler Helmut Kohl im Geheimen mit, dass er die ungarische Grenze zu Österreich für die DDR-Bürger öffnen will. Zu groß ist der Druck im eigenen Land. Die Grenzöffnung gen Westen, die Horn am 10. September verkündete, war jedenfalls mit dem Gymnicher Treffen beschlossene Sache.