Nem csodaszer az euró – szlovák panaszok
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Nem csodaszer az euró – szlovák panaszok

Nem csodaszer az euró – szlovák panaszok Az idén január elsejétől az Európai Unió közös pénzneme a törvényes fizetőeszköz északi szomszédainknál. Pozsonyban ezt megelőzően attól tartottak, hogy "zavarok" alakulhatnak ki, a lakosság nehezen áll majd át, ám az igazi gondok más formában jelentkeztek – hangzott el egy mai tájékoztatón. (A képen az eperjesi "Rákóczi-ház".)

Szlovákia nagykövetségét Peter Horváth gazdasági osztályvezető, a turizmus területet Soňa Jelínková képviselte azon a mai beszélgetésen, amelynek témájául a szervezők a gazdasági környezet és az idegenforgalmi lehetőségek bemutatását választották.

Amikor 1993 január elsején megalakult az önálló Szlovákia, sokan elnézően mosolyogtak, és nem jósoltak fényes jövőt a "hegyek és legelők országának". Hogyan áll majd helyt a globalizálódó világgazdaságban ez az alig ötvenezer négyzetkilométeres kis ország a fejlettebb Csehország nélkül? – kérdezték sokan. Ám a kétkedők hamarosan kénytelenek voltak változtatni lekicsinylő álláspontjukon. Szlovákia alig másfél évtized alatt a térség gazdaságilag izmos "kistigrisévé" vált. Külföldi beruházók hada kilincselt Pozsonyban, a nemzeti össztermék évi növekedése rendületlenül emelkedett, és elérte a 9,5 százalékot. 2009 januárjában már az euróérmékkel ismerkedett a lakosság, s bár sokan árdrágításról tartottak, ez mégsem következett be. A problémák más formában, a gazdasági válság miatt keletkeztek. Magyarországon ugyanis a pénzromlás megdrágította az eurót, s ezért érdemes volt a szomszédból átjárni hozzánk bevásárolni, tankolni, tehát a hazai üzletek kongtak az ürességtől. A drága euró miatt pedig a magyarok lemondtak a szlovákiai síelésről, nyaralásról, ami úgyszólván a padlóra küldte az ottani idegenforgalmat. A szlovákok is inkább forintra váltották eurójukat, és a Balatonnál üdültek ezen a nyáron.

Soňa Jelínková, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal budapesti vezetője abban bízik, hogy a gazdasági-pénzügyi válság enyhülésével visszatérnek a magyar vendégek, s a közelítő télen be fogják népesíteni a síparadicsomokat. A turisztikai szakember budapesti – afféle csalogatóként – képekkel illusztrált bemutatót rögtönzött, hogy felvázolja hazája természeti szépségeit, fürdőit, érzékeltesse a vidék békés csendjét és a nagyvárosok lüktetését. A "kis nagy országnak" – ahogyan Szlovákiát szívesen nevezik lakói – Magyarországgal van a leghosszabb határa, innen várják tehát értelemszerűen a legtöbb vendéget. Igaz, autópályára nem számíthatunk, ha átlépjük a – schengeni, tehát ellenőrzés nélküli – határt, ám az autóutakon eljuthatunk bárhová. Pozsonyba, a félmilliós fővárosba éppúgy, mint a kilencven, hóágyúzott sípályák bármelyikére. A Magas-Tátra nemcsak a téli sportok szerelmeseinek kínál felüdülést, de nyáron is érdemes túrázni errefelé. Népszerűek a magyarok körében a kutyaszánhúzó versenyek, és egyre többen fedezik fel a termál- és welness-fürdőket. Utóbbiakból egyre több van, és tulajdonosaik attól tartanak, hogy ráfizetésesek maradnak. Hétvégeken sokan felkeresik őket, ám hétköznapokon elmaradt a kihasználtság a kívánatostól.

Jelínková szerint az idegenforgalmi ágazatra ráférne a fellendülés, s a szlovákiai szakemberek evégett sok mindennel próbálkoznak: csökkentik az árakat, vonzó csomagokat állítanak össze, s külön a magyaroknak hamarosan kedvezményes turisztikai kártyát bocsátanak ki. Vonzerő lehet a közös történelemből jól ismert, sok, kedvelt helyszín: vár, kastély, barlang éppúgy, mint a sokféle, gasztronómiai ínyencség - különleges étel és ital.

Peter Horváth követségi osztályvezető arról beszélt, hogy Szlovákia keresi a gazdasági együttműködést a magyarokkal, és reményei szerint sokan eljönnek a november 10–11. eperjesi börzére is, hogy tájékozódjanak a lehetőségekről. Honfitársaink már eddig is számtalan céget alapítottak a határon túl, és ebben az is szerepet játszik, hogy odaát jóval egyszerűbb az ügyintézés. Nincs iparűzési és önkormányzati adó, az áfa és a személyi jövedelemadó egységesen 19 százalék. Alacsonyabbak a munkáltatókat terhelő járulékok.

A diplomata ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények nem igazán kedvezőek, s mindkét országnak jól jönne a német konjunktúra. Szlovákiában mindamellett jóval kiszámíthatóbbak a jövőre esedékes választások utáni fejlemények: nincs szó az egykulcsos adó megváltoztatásáról, vagy olyan más mélyreható változásokról, ami elbizonytalaníthatná a külföldi befektetőket.

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(0)
(1)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben

Mivel máshol nem találtak megfelő helyet neki, egy szupermarket tetejére építettek óvodát az osztrák fővárosban. A liesingi intézményben 170 gyerek számára van hely, és még udvart is kialakítottak a számukra. Bécs 52 millió eurót fordít 2021-ig új iskolai, óvodai és napközis helyek létrehozására. (Képek: Votava/PID)

Bezárás
Jócskán késtek a római tüntetők – hatvanéves az Európai Unió – Indulhatnának már! – szólal meg mellettem Jani barátom –, mindjárt találkozónk van a lányokkal! Mármint asszonyainkkal, de hát nekünk ők a lányok. Álldogálok jól kiválasztott helyemen – más várakozók: egy begipszelt karú operatőr és egy a munkaeszközét a szemeteskocsinak támasztó utcaseprőnő mögött, s nyugtatom, hogy tíz perc alatt ott vagyunk a Teemininél, van időnk még kivárni, hogy a Rómában mindenütt látható európai uniós menet végre összeálljon, s irányt vegyen a Capitolium felé, ahol a közösség országainak vezetői tanácskoztak.
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben Mivel máshol nem találtak megfelő helyet neki, egy szupermarket tetejére építettek óvodát az osztrák fővárosban. A liesingi intézményben 170 gyerek számára van hely, és még udvart is kialakítottak a számukra. Bécs 52 millió eurót fordít 2021-ig új iskolai, óvodai és napközis helyek létrehozására. (Képek: Votava/PID)
Feléledhet a rajkai határátmenet: vonattal Pozsonyba A szlovákok közvetlen járatokat szeretnének Pozsony és Magyarország között. A ta3.com információi szerint a szlovák szaktárca megrendelésére már az idei decemberi menetrendváltástól naponta csúcsidőben tíz vonatpár közlekedhet Rajkán keresztül Pozsony és Magyarország között. Olyan menetrend kialakítása a cél, ami megfelelő csatlakozást nyújthat Budapest irányába.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
Már nem Orbán az egyértelműen legnépszerűbb vezető politikus A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 9–14. között 1054 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését. A múlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága két százalékpontot növekedve 25 százalék.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.