17. AV Trend & Hifi Show
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Nem csodaszer az euró – szlovák panaszok

Nem csodaszer az euró – szlovák panaszok Az idén január elsejétől az Európai Unió közös pénzneme a törvényes fizetőeszköz északi szomszédainknál. Pozsonyban ezt megelőzően attól tartottak, hogy "zavarok" alakulhatnak ki, a lakosság nehezen áll majd át, ám az igazi gondok más formában jelentkeztek – hangzott el egy mai tájékoztatón. (A képen az eperjesi "Rákóczi-ház".)

Szlovákia nagykövetségét Peter Horváth gazdasági osztályvezető, a turizmus területet Soňa Jelínková képviselte azon a mai beszélgetésen, amelynek témájául a szervezők a gazdasági környezet és az idegenforgalmi lehetőségek bemutatását választották.

Amikor 1993 január elsején megalakult az önálló Szlovákia, sokan elnézően mosolyogtak, és nem jósoltak fényes jövőt a "hegyek és legelők országának". Hogyan áll majd helyt a globalizálódó világgazdaságban ez az alig ötvenezer négyzetkilométeres kis ország a fejlettebb Csehország nélkül? – kérdezték sokan. Ám a kétkedők hamarosan kénytelenek voltak változtatni lekicsinylő álláspontjukon. Szlovákia alig másfél évtized alatt a térség gazdaságilag izmos "kistigrisévé" vált. Külföldi beruházók hada kilincselt Pozsonyban, a nemzeti össztermék évi növekedése rendületlenül emelkedett, és elérte a 9,5 százalékot. 2009 januárjában már az euróérmékkel ismerkedett a lakosság, s bár sokan árdrágításról tartottak, ez mégsem következett be. A problémák más formában, a gazdasági válság miatt keletkeztek. Magyarországon ugyanis a pénzromlás megdrágította az eurót, s ezért érdemes volt a szomszédból átjárni hozzánk bevásárolni, tankolni, tehát a hazai üzletek kongtak az ürességtől. A drága euró miatt pedig a magyarok lemondtak a szlovákiai síelésről, nyaralásról, ami úgyszólván a padlóra küldte az ottani idegenforgalmat. A szlovákok is inkább forintra váltották eurójukat, és a Balatonnál üdültek ezen a nyáron.

Soňa Jelínková, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal budapesti vezetője abban bízik, hogy a gazdasági-pénzügyi válság enyhülésével visszatérnek a magyar vendégek, s a közelítő télen be fogják népesíteni a síparadicsomokat. A turisztikai szakember budapesti – afféle csalogatóként – képekkel illusztrált bemutatót rögtönzött, hogy felvázolja hazája természeti szépségeit, fürdőit, érzékeltesse a vidék békés csendjét és a nagyvárosok lüktetését. A "kis nagy országnak" – ahogyan Szlovákiát szívesen nevezik lakói – Magyarországgal van a leghosszabb határa, innen várják tehát értelemszerűen a legtöbb vendéget. Igaz, autópályára nem számíthatunk, ha átlépjük a – schengeni, tehát ellenőrzés nélküli – határt, ám az autóutakon eljuthatunk bárhová. Pozsonyba, a félmilliós fővárosba éppúgy, mint a kilencven, hóágyúzott sípályák bármelyikére. A Magas-Tátra nemcsak a téli sportok szerelmeseinek kínál felüdülést, de nyáron is érdemes túrázni errefelé. Népszerűek a magyarok körében a kutyaszánhúzó versenyek, és egyre többen fedezik fel a termál- és welness-fürdőket. Utóbbiakból egyre több van, és tulajdonosaik attól tartanak, hogy ráfizetésesek maradnak. Hétvégeken sokan felkeresik őket, ám hétköznapokon elmaradt a kihasználtság a kívánatostól.

Jelínková szerint az idegenforgalmi ágazatra ráférne a fellendülés, s a szlovákiai szakemberek evégett sok mindennel próbálkoznak: csökkentik az árakat, vonzó csomagokat állítanak össze, s külön a magyaroknak hamarosan kedvezményes turisztikai kártyát bocsátanak ki. Vonzerő lehet a közös történelemből jól ismert, sok, kedvelt helyszín: vár, kastély, barlang éppúgy, mint a sokféle, gasztronómiai ínyencség - különleges étel és ital.

Peter Horváth követségi osztályvezető arról beszélt, hogy Szlovákia keresi a gazdasági együttműködést a magyarokkal, és reményei szerint sokan eljönnek a november 10–11. eperjesi börzére is, hogy tájékozódjanak a lehetőségekről. Honfitársaink már eddig is számtalan céget alapítottak a határon túl, és ebben az is szerepet játszik, hogy odaát jóval egyszerűbb az ügyintézés. Nincs iparűzési és önkormányzati adó, az áfa és a személyi jövedelemadó egységesen 19 százalék. Alacsonyabbak a munkáltatókat terhelő járulékok.

A diplomata ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények nem igazán kedvezőek, s mindkét országnak jól jönne a német konjunktúra. Szlovákiában mindamellett jóval kiszámíthatóbbak a jövőre esedékes választások utáni fejlemények: nincs szó az egykulcsos adó megváltoztatásáról, vagy olyan más mélyreható változásokról, ami elbizonytalaníthatná a külföldi befektetőket.

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(0)
(1)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Médiapluralizmus, demokrácia, újságírók védelme
Médiapluralizmus, demokrácia, újságírók védelme

Az Európai Bizottság ma tette közzé az éves alapjogi kollokviumhoz fűződő  intézkedéseket, amelyek a médiapluralizmus és a demokrácia előmozdítását szolgálják. Az újságírók, tudományos szakértők, nem kormányzati szervezetek és politikusok részvételével november közepén tartott megbeszélések hat pontra összpontosítottak.

Bezárás
Budapest és Varsó kész elhatárolódni az EU-tól, ám gazdaságilag függ Brüsszeltől Bibó Istvánt idézve: „Szabadság a nemzet ellen” címmel jelentette meg a Worldcrunch Dominique Moisi francia politológia-professzor elemzését az európai demokrácia hanyatlásáról. Azzal indít, hogy Orbán Viktor tavaly nyáron meghirdette a multikulturalizmus végét, majd az idén a brit miniszterelnök egy lépéssel még tovább is ment, amikor kijelentette, hogy ha valaki azt hiszi, hogy világpolgár, akkor igazából a semminek a polgára. A kérdés Trump győzelme után az, vajon a magyar miniszterelnök véleményét lehet-e a demokratikus világra kiterjedő kulturális ellenforradalom nyitányának tekinteni, illetve hogy amit Orbán és Kaczynski beindított, az elkerülhetetlen populista hullám-e.
Médiapluralizmus, demokrácia, újságírók védelme Az Európai Bizottság ma tette közzé az éves alapjogi kollokviumhoz fűződő  intézkedéseket, amelyek a médiapluralizmus és a demokrácia előmozdítását szolgálják. Az újságírók, tudományos szakértők, nem kormányzati szervezetek és politikusok részvételével november közepén tartott megbeszélések hat pontra összpontosítottak.
Gyatrán fizetettek a magyarok A munkavállalók 17 százaléka, nagyjából minden hatodik alkalmazott az alacsony keresetűek közé tartozott az Európai Unióban 2014-ben – ez derült ki az uniós statisztikai hivatal felméréséből. Alacsony keresetű az, aki a nemzeti bruttó órabér mediánjának kétharmadánál kevesebbet kap munkájáért.
Tank tiporta tough-termékek – húsz év óta a legkeményebbek Éppen két évtized óta segítik a szélsőséges környezeti körülmények között dolgozók, katonák, szállítók, olajipari szakemberek munkáját a Panasonic mindent elviselő, Toughbook és Toughpad márkanevű mobil eszközei. A japán gyártó a versenytársait együttvéve is több ilyen notesz- és táblagépet adott el tavaly Európában. Az évforduló magyarországi megünneplésére hivatalos volt lapunk munkatársa is.
Energiaforradalmat Magyarországon is: a lakosság megtermelhetné a villanyáramát A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem képes kellőképpen serkenteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség az ország által vállalt klímacélok eléréséhez is. Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrás, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják a terjedését.
Levélíró-maraton: ma van az emberi jogok világnapja Annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az ENSZ Közgyűlése 1954-ben december 10-ét az emberi jogok világnapjává nyilvánította. Az Amnesty International Magyarország az emberi jogok világnapját az idén egész napos rendezvénnyel ünnepli a Patyolat/Próbaüzemben (Budapest, VIII., Baross utca 85.).
Isteni film Simon, Jochanan, Mirjám és Saul hajlékairól Mostanában rengeteget hallunk keresztény eszmeiségről és keresztény kultúráról. De tegyük a szívünkre a kezünket: melyikünk tudja gondolkodás nélkül rávágni, hogy mi volt Szent Péter eredeti neve, hogyan szólították kortársai? Hol és hogyan végezték ki? És Szent Pált talán jobban ismerjük?
Das ganz unbekannte Ungarn: Dunaújváros Dunaújváros. Bis 1951 Dunapentele. 1951 bis 1961 Sztálinváros. Seit 1961 Dunaújváros. Es soll ein verschlafenes Fischerdorf an der Donau gewesen sein. Dem widerspricht der Leiter des örtlichen Kultur-, Sport und Traditionspflegeverbandes Tamás Szabó vehement. Pentele, d.h. Dunapentele war ab 1843 ein Markflecken und hatte ein Jahrhundert später (1940) 4000 Einwohner, zu deren Wohlstand 6000 Schweine, 1500 Rinder und 200 Pferde beitrugen.