Szlovákia nagykövetségét Peter Horváth gazdasági osztályvezető, a turizmus területet Soňa Jelínková képviselte azon a mai beszélgetésen, amelynek témájául a szervezők a gazdasági környezet és az idegenforgalmi lehetőségek bemutatását választották.

Amikor 1993 január elsején megalakult az önálló Szlovákia, sokan elnézően mosolyogtak, és nem jósoltak fényes jövőt a "hegyek és legelők országának". Hogyan áll majd helyt a globalizálódó világgazdaságban ez az alig ötvenezer négyzetkilométeres kis ország a fejlettebb Csehország nélkül? – kérdezték sokan. Ám a kétkedők hamarosan kénytelenek voltak változtatni lekicsinylő álláspontjukon. Szlovákia alig másfél évtized alatt a térség gazdaságilag izmos "kistigrisévé" vált. Külföldi beruházók hada kilincselt Pozsonyban, a nemzeti össztermék évi növekedése rendületlenül emelkedett, és elérte a 9,5 százalékot. 2009 januárjában már az euróérmékkel ismerkedett a lakosság, s bár sokan árdrágításról tartottak, ez mégsem következett be. A problémák más formában, a gazdasági válság miatt keletkeztek. Magyarországon ugyanis a pénzromlás megdrágította az eurót, s ezért érdemes volt a szomszédból átjárni hozzánk bevásárolni, tankolni, tehát a hazai üzletek kongtak az ürességtől. A drága euró miatt pedig a magyarok lemondtak a szlovákiai síelésről, nyaralásról, ami úgyszólván a padlóra küldte az ottani idegenforgalmat. A szlovákok is inkább forintra váltották eurójukat, és a Balatonnál üdültek ezen a nyáron.

Soňa Jelínková, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal budapesti vezetője abban bízik, hogy a gazdasági-pénzügyi válság enyhülésével visszatérnek a magyar vendégek, s a közelítő télen be fogják népesíteni a síparadicsomokat. A turisztikai szakember budapesti – afféle csalogatóként – képekkel illusztrált bemutatót rögtönzött, hogy felvázolja hazája természeti szépségeit, fürdőit, érzékeltesse a vidék békés csendjét és a nagyvárosok lüktetését. A "kis nagy országnak" – ahogyan Szlovákiát szívesen nevezik lakói – Magyarországgal van a leghosszabb határa, innen várják tehát értelemszerűen a legtöbb vendéget. Igaz, autópályára nem számíthatunk, ha átlépjük a – schengeni, tehát ellenőrzés nélküli – határt, ám az autóutakon eljuthatunk bárhová. Pozsonyba, a félmilliós fővárosba éppúgy, mint a kilencven, hóágyúzott sípályák bármelyikére. A Magas-Tátra nemcsak a téli sportok szerelmeseinek kínál felüdülést, de nyáron is érdemes túrázni errefelé. Népszerűek a magyarok körében a kutyaszánhúzó versenyek, és egyre többen fedezik fel a termál- és welness-fürdőket. Utóbbiakból egyre több van, és tulajdonosaik attól tartanak, hogy ráfizetésesek maradnak. Hétvégeken sokan felkeresik őket, ám hétköznapokon elmaradt a kihasználtság a kívánatostól.

Jelínková szerint az idegenforgalmi ágazatra ráférne a fellendülés, s a szlovákiai szakemberek evégett sok mindennel próbálkoznak: csökkentik az árakat, vonzó csomagokat állítanak össze, s külön a magyaroknak hamarosan kedvezményes turisztikai kártyát bocsátanak ki. Vonzerő lehet a közös történelemből jól ismert, sok, kedvelt helyszín: vár, kastély, barlang éppúgy, mint a sokféle, gasztronómiai ínyencség - különleges étel és ital.

Peter Horváth követségi osztályvezető arról beszélt, hogy Szlovákia keresi a gazdasági együttműködést a magyarokkal, és reményei szerint sokan eljönnek a november 10–11. eperjesi börzére is, hogy tájékozódjanak a lehetőségekről. Honfitársaink már eddig is számtalan céget alapítottak a határon túl, és ebben az is szerepet játszik, hogy odaát jóval egyszerűbb az ügyintézés. Nincs iparűzési és önkormányzati adó, az áfa és a személyi jövedelemadó egységesen 19 százalék. Alacsonyabbak a munkáltatókat terhelő járulékok.

A diplomata ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények nem igazán kedvezőek, s mindkét országnak jól jönne a német konjunktúra. Szlovákiában mindamellett jóval kiszámíthatóbbak a jövőre esedékes választások utáni fejlemények: nincs szó az egykulcsos adó megváltoztatásáról, vagy olyan más mélyreható változásokról, ami elbizonytalaníthatná a külföldi befektetőket.