ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 "Látjátok feleim…" – a magyar nyelv ünnepe a nemzet könyvtárában
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
"Látjátok feleim…" – a magyar nyelv ünnepe a nemzet könyvtárában

"Látjátok feleim…"  – a magyar nyelv ünnepe a nemzet könyvtárában Aligha lehetne méltóbban megünnepelni a magyar kultúra napját, mint ahogyan az Országos Széchényi Könyvtár tette január 21-én, a „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig című kiállítás köré szervezve. Nem csupán ingyenes tárlatvezetés, de tudományos ülés, honlap-, cd- és könyvbemutató, valamint régizenei műsor is belefért ebbe a többórás programfolyamba.

A Budavári Palota F épülete – túl azon, hogy az ország első könyvtárának ad otthont –, egyre inkább olyan kulturális programcentrummá válik, amellyel kell és érdemes számolnia a művelt embernek.

Amikor Kölcsey befejezte Himnusz című versét, még nem is sejthette, hiszen meg sem érte, hogy Erkel Ferenc zenéjével egy határokon is túllépő, teljes nemzetet átölelő, gyönyörű jelet adott a magyarságnak, identitása felmutatására és megvallására. És mert nyelvében él a nemzet, ennek a nyelvnek fennmaradt kincsei, legyenek azok akár csak szórványemlékek is, bizonyítják, mennyivel érthetőbb a mai ember számára, mennyivel kevesebbet változott a századok során a magyar nyelv, mint a német, az angol! Uralkodók születésnapját gyakrabban szokták ünnepelni, mint az anyanyelvet, ezért is különleges, hogy a magyaroknak fontossá, ünneplendőkké lettek azok az elődei, akik nyelvünket nem csupán beszélték, de az első magyar szavakat, mondatokat, verssorokat le is írták évszázadokkal ezelőtt.

Ez az a koncepció, amivel együtt jár egy páratlan kiállítás; az Árpád-háztól Mohácsig terjedő időszakból szinte a teljes fennmaradt nyelvemlék-kincsünket össze tudta hozni egyetlen helyre, úgy, ahogy azok sohasem voltak még láthatók, elvégre 59 eredeti nyelvemlék, köztük 47 kódex mutatja meg magát a három teremben. És most egy izgalmas nyelvtudományi konferenciával is megkoronázták az élményt.

A Kiss Jenő akadémikus elnökletével lezajlott konferencia előadásai mind azt bizonyították, hogy a nyelvemlékek kutatása időről időre új lendületet kap, és a kódexek olvasása, tanulmányozása iránti kedv örvendetesen megnőtt.

Hoffmann István (Debreceni Egyetem) a „Szórványemlékeink komplex vizsgálata” című előadását azzal a lineáris kronológiával kezdte, amire felfűzhetők a legismertebb nyelvi szórványaink: 1055 (a Tihanyi Apátság Alapítólevele), 1192–95 között (Halotti beszéd), 1300 (Ómagyar Mária-siralom), 1440 (Jókai-kódex), 1474 (Birk-kódex). A monografikus feldolgozások „virágkora” a 20. század közepe tájára jutott, aztán mintha kissé alábbhagyott volna a tanulmányok és kiadások lendülete, de mostanra visszatért az érdeklődés. Előadásában bemutatta, hogy bár nehéz lehetett a latin szövegbe magyar nyelvi elemeket beszerkeszteni, mégis mennyi szót, szókapcsolatot, nevet rejt ez a nyelvemlékünk az ismert mondatrészen túl is.

Haader Lea (MTA Nyelvtudományi Intézet, ELTE) „A scriptorok tévesztései – következtetésekkel” című előadásában pszicho-lingvisztikai és filológiai kutatásokról számolt be, amikkel a Nyulak szigete kódexmásoló apácáinak (Szövényházi Márta, Ráskai Lea, Legéndy Kató) másolás közben vétett egyéni és általános hibáiból vonhatók le izgalmas következtetések a szem hibáitól a német nyelvi kontaktus meglétéig.

Horváth Iván (ELTE): „Magyar versek: mi veszett el?” címen bejelentett előadásában egyebek között azokról a kísérleteiről is szólt, amikor diákjaival teoretikusan azt vizsgálták: ha nem ismernénk valamely nyelvemlékünket, az milyen hatással lennea a későbbi irodalmunkra? A korai reneszánsznak nevezett középkorban megnő az ismerettömeg, egyidejűleg zajlik a kézírás és a nyomda forradalma, mivel megjelennek – igaz, csak a művelt, felső körökben – az első világi olvasók is.

Madas Edit (OSZK, PPKE), a kiállítás kurátora az „Adaptáció, fordítás, kompiláció” témában tartott előadást. Bár a magyar nyelvet sokan beszélték, az írásbeliség azért nem jelent meg, mert aki olvasni tudott, az értett latinul is, aki meg nem értett, az olvasni sem tudott, tehát nem volt rá szükség, hogy a beszélt mondatok írásban is megjelenjenek. Ebben a korai időszakban a prédikáció volt a leggyakoribb „irodalmi” műfaj, így például, a Halotti beszédet is azonos latin vázlatok alapján írták le, amit a latin nyelvű halotti ceremóniába illesztett a pap a csupán magyarul értők számára. A szöveg korábbi nyelvemléki állapotot őriz, mint a kor, amelyben lejegyezték.

Nyelvemlék-honlap

Az OSZK együtt halad a kor informatikai lehetőségeivel; erről a sajtótájékoztatóval egybekötött honlap-, cd- és könyvbemutató győzte meg a hallgatóságot. Mann Jolán és Török Máté (OSZK): az OSZK Nyelvemlék-honlapjának bemutatása közben mind technikailag, mind tartalmilag ismertette a könyvtár legújabb multimédiás szolgáltatását. A könnyen kezelhető, jól áttekinthető honlap két, grafikailag elválasztott, de össze is kapcsolható része egyszerre szolgálja a tudományos szakmát és az ismeretterjesztő oktatást. Az ezüstszürke felület a tudományos, a vörös pedig az ismeretterjesztő felületeké. Megtalálható itt a legtöbb nyelvemlékünk listája és lelőhely-jegyzéke, a tudományos szövegkiadások listája, szakbibliográfiája.

Az állomány védelmét is szolgálja, ha a kutatók nagyítható, digitális fakszimile formában tanulmányozhatják az egyes szövegeket, azok változatait, és mindez úgy, hogy az egyes könyvtárak kincseit egy honlapra gyűjtve, innen lehet használni. A multimédiás jelleget szolgálja, hogy érdekességként a nyelvemlékek ihlette műalkotások, megzenésítések, mozgóképek és egyéb digitális tartalmak is tanulmányozhatók, továbbá számos szöveg el is hangozhat. Innen tehát minden egyszerre elérhető, ami a tárgyhoz kapcsolható. Ami még nem, az csak azért van, mert a tartalmakat most is, folyamatosan töltik fel a honlapra, de higgyék el, mert kipróbáltam, így is bele lehet feledkezni a böngészésébe, olyan szép, esztétikus, értékes és főleg jól áttekinthetően kezelhető minden.

Korompay Klára (ELTE): a „Régi Magyar Kódexek-sorozat. Új kutatási eredmények és a jövő távlatai” előadásában az előbbihez hasonlóan értékes újdonságokról számolt be. HTML-böngésző felületen, pdf-formátumban tekinthetők meg a jó reprodukciós anyagok. Évi 2–3 cd, dvd megjelentetésére van lehetőség; most a nyolcadiknál tartanak.

Káldos János (OSZK): „Az OSZK „Digitális kincstár” cd-sorozata, új nyelvemlékkiadványok” címmel azt az elektronikus kiadványsorozatot mutatta be, amelynek célja, hogy digitális formában, minél szélesebb körben tegye ismertté a raktári polcokon található értékeket. Ezek tehát digitális hasonmás kiadások. Itt nem feltétlenül tudományos igényű feldolgozásokkal találkozni, de segédanyagnak mindenképpen értékesek, ráadásul kétféle minőségben vannak fenn a sugárlemezeken. A legfrissebb híreket ezen a címen találhatják meg az olvasók. A kiadványokat a könyvtár részeként működő Széchenyi Ferenc könyvesboltban lehet megvásárolni.

Tóth Zsuzsa (OSZK) az Apor-kódex restaurálását mutatta be. A Huszita Biblia egyik másolatát tartalmazó, erősen megrongálódott kötetet úgy adták csak kölcsön a kiállításra, ha az egészet restaurálják a kölcsön vevők. Ennek a munkafolyamatnak a fázisait láthattuk vetített képes előadásban.

A nyílt nap hangzó programjában az OSZK Kórusa és Csörsz Rumen István irodalomtörténész és énekmondó előadóművész adott műsort. Különösen megrendítő volt énekelve hallani az Ómagyar Mária-siralmat, méghozzá valószínűleg eredeti dallammal, ugyanis Csörsz Rumen István arról számolt be, hogy hasonló Mária-siralmak előfordulnak Csehországtól Angliáig, méghozzá igen hasonló dallammal, és mivel a magyar verset könnyű hozzáigazítani, feltételezhető, hogy ilyenformán szólalhatott meg régen is.

A nyílt nap lezárásaként a jelenlévők megtekinthették a Himnusz kétlapos, eredeti kéziratát, majd Madas Edit kurátor tartott mindenre kiterjedő tárlatvezetést a Látjátok feleim… kiállításban, amelynek megtekintését – ha még nem kerített rá sort, kedves Infovilág-olvasó – február 28-ig, keddtől szombatig 10–18 óra között még megteheti. Egyhamar aligha lesz újabb alkalom arra, hogy együtt lássuk nyelvemlékeinket.

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország

Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.