nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
HP Photosmart ML1000D Minilab – vége a fényképkészítés ezüstkorszakának

HP Photosmart ML1000D Minilab – vége a fényképkészítés ezüstkorszakának

A krónikás egyik szeme sír, a másik meg nevet. Sír azért, mert igen nagy valószínűséggel véget ér a fényképezés és fénykép-alkotás klasszikus kora, s nevet azért, mert a fényképzés és a fényképkészítés olyan paradigma-váltáson ment át, amilyent akár évtizeddel ezelőtt is, még elképzelni sem igen lehetett. Mostanra bizonysággá vált, hogy az ezüst alapú fotózást egyszer s mindenkorra föl- (vagy inkább le)váltja a digitalizáció és az általa kínált végtelen számú lehetőség.


A nyomtatott képek számának alakulása Magyarországon (Forrás: futuresource, Hungary Photofinishing Update, March 2009)Még mindig egy kis magántörténelem, emlékezés a sok évtizeddel ezelőtti kezdetre, amelynek egész sor meghatározó objektuma volt: a kisfilmes (35 mm-es), Leica-szabványú Zorkij 4 fényképezőgép, a cserélhető objektívok és az univerzális kereső (kicsiny, kiegészítő szerkezet a különféle lencsék képének a megtekintéséhez), a kisfilm (leggyakrabban Forte és ORWO márkájú), amivel nagyon csínján kellett bánni, mert drága volt, a filmelőhívó tank, a vegyszerek (külön mérlegecske a pontos adagoláshoz), a fotopapír (magyar gyártmányú, váci Forte) a fekete-fehér papírképhez, a nagyítógép, a megvilágított fotopapír fényérzékeny felületére vetített kép előhívására szolgáló vegyszeres tálak, és persze a fürdőszoba, a lakásnak az a kicsiny helyisége, amit a legkönnyebben lehetett sötétkamrának, fotolabornak berendezni, és ahol volt víz meg villany a kényes, időigényes és rengeteg izgalommal járó fénykép-előállításhoz. Évtizedekkel ezelőtt külön vagyonnak számítottak a fotózás eszközei. És persze nem volt elegendő a fényképezéshez az önbizalom (mélységélesség-állítás, gyorsaság, témaérzékenység, a gyakorlat a kidolgozásban...), türelem és jó idegek kellettek ahhoz is, hogy az amatőr fotós (bárha mindenekelőtt a családi események megörökítésében szokott jeleskedni), elviselje a família türelmetlenségét, az ötpercenkénti a kopogást a fürdőajtón: "Mikor mehetek be? Nagyon kell..."

Nagyon kellett tehát a változás a fotózásban is, ha másért nem is, azért, hogy fölszabaduljon a fürdőszoba, és persze minden eddiginél olcsóbbá, könnyebbé váljék az egyébként szépségesen szép szenvedély gyakorlása, a fényképezés. Miként a hangrögzítésben, tévézésben, akként a fotózásban is eljött (nagyjából évtizeddel ezelőtt) a korszak- és technológiaváltás: az analóg eszközöket elkezdték nyugdíjba küldeni a digitális kütyük. Az elképesztően nagy tudású fényképező számítógépek. És a legalább annyira okos képképszítő (nyomtató, finomhangoló, a felvételek minőségét javító, tökéletesítő programokkal működő) masinák.

Amíg idáig eljutottunk, volt még egy rövid életű korszaka a fényképkészítésnek, pontosabban a kidolgozásnak: a környezetbarátnak nem nevezhető, gépsorrá összeépített vegyszeres filmelőhívó és papírkép-készítő laboratórium. Bárki megcsodálhatta a fényképező szakmában ma is óriásnak számító Fuji szakboltok kirakatában elhelyezett látványos fotokidolgozó gépsorát, amint (akkori szemmel) ördögi gyorsasággal gyártotta (valójában hagyományos, százesztendős módon és vegyszerekkel) a mindenekelőtt amatőrök által beadott filmekről nagyított papírképeket.

A minilabor egyik képszerkesztő terminálja.Diószeghy Zoltán.Ennek a módszernek és korszaknak vetett véget a digitalizáció: a személyi számítógépek és velük együtt a digitális fényképezőgépek térnyerése, valamint a (tintasugaras, színes) nyomtatás tökéletesedése. A pc-n kiválasztott, gyakorta ingyenes és nagy tudású szoftverekkel szükség szerint tovább tökéletesített felvételek kitűnő minőségben kinyomtathatók. Csakhogy az otthoni nyomtatók nem elsősorban a nagy sorozatú fényképgyártás eszközei – hangoztatta Diószeghy Zoltán, a (HP-vel nem pusztán nevében) szorosan együttműködő HPIX Kft. ügyvezetője azon a szakmai rendezvényen, amelyen működés közben mutatta be a HP Photosmart ML1000D Minilab berendezését, napjaink kimagasló tudású és kiemelkedően gyors fotonyomtatóját. Egy budaörsi nagyáruház tágasnak nem mondható fotostúdiójában még két négyzetméternyi helyet sem foglal a nyomtató meg a két terminál, ami arra szolgál, hogy az adathordozón (USB-pendrive, cd, dvd) tárolt, sokszorosításra szánt felvételeket akár a "fotoművész" maga, akár a boltocska munkatársának segítségével kiválassza, szükség szerint, kreativitásának mértékében, "hallgatva" a HP Photo Center szoftverének a "tanácsaira" változtasson az eredeti felvételen. A leggyakoribb művelet a képkivágás, nagyítás, vörösszem-eltüntetés.

És ezek csak az alapműveletek. A szokásos, köznapi fénykép-sokszorosítás, fotonyomtatás lehetőségei. Az ML1000D azonban ennél sokkal többet tud, különben nem kérnének érte mintegy 16 millió forintot. A megnyugtatóan nagy tudású szoftver segítségével tökéletesre "csiszolt" felvételek különféle szempontok és igények szerint csokorba rendezhetők. A méretválaszték 9×13 cm-től 30×45 cm-ig terjed, és 60×90 cm-es poszter is nyomtatható. Mivel képes fotofüzetek, fotokönyvek, naptárak, üdvözlőkártyák, kollázsok stb. előállítására is, hasznos tulajdonsága a kétoldalas nyomtatás. Az összefűzhető albumok, alkalmi kiadványok képeinek elhelyezése, nagysága tetszés szerint változtatható, nem kötelező elfogadni a szoftver által fölajánlott elrendezést. Különösen gazdag a végtermékekhez kínált háttérválaszték. Az elfogadott alkotás a fotonyomtató berendezésnek köszönhetően perceken belül kézbevehető. Ha netán finom bőrkötést szán a megrendelő a képeinek, arra sem kell sokat várni, pusztán kiválasztani a színt és a méretet, és már be is illeszthetők a felvételek a fotokönyvbe.

A HP Photosmart ML1000D Minilab printer.

Miskei Gábor.,Miskei Gábor, a HP Magyarország képalkotási és nyomtatási divíziójának vezetője a Photosmart ML1000D Minilab (száraz technológiás, környezetbarát minilabor) gyakorlati bemutatóján felhívta a figyelmet arra, hogy a világ legnagyobb informatikai vállalata, a Hewlett Packard tintasugaras rendszerei pár évvel ezelőtt már olyan nyomtatási minőséget értek el, ami minden tekintetben összehasonlíthatóvá vált a hagyományos, vegyi eljárással készült képek minőségével. A budaörsi fotostúdióban minilaborként üzembe helyezett ML1000D-t tavaly ősszel mutatta be a HP, erről az Infovilág elsők között számolt be. Most, hogy a magyar HP szolgáltatási központjának, szervizének szakemberei megtanulták az újdonság üzembe helyezésének, karbantartásának valamennyi fogását, a gyártó kidolgozta az értékesítés különféle pénzügyi ódozatait, a Hewlett Packard és viszonteladó partnere, a HPIX Kft. már valamennyi érdeklődőnek, technológiaváltó, fejlesztésben érdekelt vállalkozásnak biztonsággal és jó szívvel ajánlja az új típusú fotonyomtatórendszert. 

Az Infovilág tudósítójának érdeklődésére a szakemberek elmondták, hogy a rendszer (kellő sávszélesség esetén) alkalmas arra, hogy online beküldött (feltételezhetően előtte tökéletesre, véglegesen kimunkált) felvételeket is kinyomtasson a kívánt méretben, mennyiségben, és nagyon rövid idő alatt készítsen belőlük akár fotofüzetet, - könyvet, naptárat, vagy éppenséggel pusztán egyedi felvételeket.

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Virtuális paradicsom, vagy pokol.com? – A digitális forradalom veszélyei és esélyei
Virtuális paradicsom, vagy pokol.com? – A digitális forradalom veszélyei és esélyei

A vasárnap zárult nemzetközi könyvfesztiválra megjelent mintegy hatszáz új kiadvány közül talán a legkevésbé hivalkodó külsejű egy kisméretű, vékonyka fehér füzet, amely egy olasz pszichológus tanulmányát rejti, és valószínűleg eddig csak kevés olvasóhoz jutott el Magyarországon, amiben közrejátszhat az is, hogy nem valamelyik ismert, nagy, hanem (szokatlanul) a Jezsuita Kiadó adta ki a korunk talán legnagyobb problémáját feszegető művet. (A képen a szerző, Giovanni Gucci.)

Bezárás
A világ legnagyobb motorgyára, avagy a győri Audi-sztori Tudja-e, kedves Olvasó, hol található a világ legnagyobb motorgyára? Nos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarok többsége nemmel felel a kérdésre. Pedig a válasz meglehetősen egyszerű: Magyarországon! A pontos helyszín Győr pereme, a valamikori repülőtér, az egykori Rába-gyár térsége. A tulajdonos üzemeltető: az Audi Hungaria Motor Kft., a német Audi AG 100%-os magyarországi leányvállalata. Igen, ez a világ legnagyobb motorgyára! A céget 23 évvel ezelőtt alapították 100 millió euró törzstőkével. Az Audi győri gyára motorokat és motorkomponenseket, illetve gépjármű-gyártáshoz kapcsolódó szerszámokat készít, ezt a tevékenységet mintegy 11 ezer alkalmazottal látja el, és akkor még nem beszéltünk a bedolgozó vállalkozások további 10 ezer munkatársáról.
Winkler Lajos – Velence Az Itáliában állomásozó magyar és az osztrák hadseregben szolgáló olasz katonák általában nem voltak hajlandók részt venni a másik nép szabadságtörekvéseinek vérbe fojtásában 1848 forradalmi tavaszán. Március 18-án a velencei Szent Márk téren összeverődött tömeg farkasszemet nézett a Kinsky-ezred kivezényelt katonáival, akik töltött fegyverrel a kézben várták a parancsot.
Lassan áll kiegyensúlyozott pályára az építőipar Több mint 1400 cég szűnt meg 2016 első negyedévében a magyar építőiparban, ez ötödével kevesebb, mint az előző negyedévben, és 12 százalékkal elmarad a tavalyi azonos negyedévi adattól is. Az ágazatnak azonban még mindig nincs oka arra, hogy fellélegezzen. Látják ezt a vállalkozók is, az új cégek alapítása ugyanis csak szerény növekedést mutat.
Csodanyomtatók és pillekönnyű, tündérkarcsú noteszgépek Dalolva szép az élet – énekelték a bármilyen film mesteri megalkotására képes Keleti Márton 1950-ben készült, később a sematizmus iskolapéldájaként emlegetett mozijában, amikor a magyar színjátszás krémjét kényszerítették egy rettenetes forgatókönyv szerint gyártott mozira.
A magyar történelem rejtélyei Újabb értékes sorozatot indított útjára néhány hete a Kossuth Kiadó: szerzői kéthetente a nagyközönséget és a szakembereket egyaránt régóta foglalkoztató egy-egy történelmi titkunknak próbálnak a végére járni. A Szent Korona története és Sisi királyné regényes élete után a sorozat harmadik részeként most a Magyarország II. világháborús hadba lépésének ürügyéül szolgáló 1942. június 26-i hírhedt légitámadást taglaló elemzés jelent meg. A művet a korral foglalkozó legnevesebb történész, Romsics Ignác jegyzi.
Virtuális paradicsom, vagy pokol.com? – A digitális forradalom veszélyei és esélyei A vasárnap zárult nemzetközi könyvfesztiválra megjelent mintegy hatszáz új kiadvány közül talán a legkevésbé hivalkodó külsejű egy kisméretű, vékonyka fehér füzet, amely egy olasz pszichológus tanulmányát rejti, és valószínűleg eddig csak kevés olvasóhoz jutott el Magyarországon, amiben közrejátszhat az is, hogy nem valamelyik ismert, nagy, hanem (szokatlanul) a Jezsuita Kiadó adta ki a korunk talán legnagyobb problémáját feszegető művet. (A képen a szerző, Giovanni Gucci.)
Séta az áram útján – technikatörténeti kirándulás a pesti Belvárosban A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Elektrotechnikai Múzeum olyan program szervezésébe fogott, amely nem csupán a szakterület iránt érdeklődők, hanem a laikusok számára is igen szórakoztató módon, kétórás séta alkalmával mutatja be Budapest és az elektromosság közös történetét.
Edle Tropfen vom Süd-Balaton Unter den zahlreichen ungarischen Weinstraßen ist jene am Süd-Balaton die einzige, die regelmäßig zum großen Wein-Contest, der Bewertung der Weine der überwiegend letzten Lese, aufruft. So geschehen dieser Tage auf dem Gastro-Erlebnisgut Rádpuszta bei Balatonlelle.