nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Munkanélküliség: csökkentették fizetési igényüket az álláskeresők

Munkanélküliség: csökkentették fizetési igényüket az álláskeresők

A Workania internetes állásportál munkatársai legutóbbi kutatásukban azt vizsgálták,miként változott az álláskeresők által az önéletrajzokban megadott elvárt bérek átlagos nagysága az év második negyedében.


Az idei második negyedévben a munkavállalók átlagosan 156 800 forintot kértek az álláskeresés alkalmával, ez 8%-kal kevesebb, mint az esztendővel ezelőtti átlag, a 170 400 forint. Ehhez képest a reális bruttó átlagkereset az év második negyedévében 224 400 forint volt Magyarországon, ami 2 százalékkal több, mint az egy évvel azelőtt mért 220 900 forint. 


„Az álláskeresők hajlandók akár 30%-kal kevesebb bérért is elmenni dolgozni, mint amennyit valójában 
kereshetnének. Ennek legfőbb oka a magas munkanélküliség, ezért az álláskeresők az utóbbi egy évben 
csökkentették az igényeiket – mondja Ficza János, a Workania pr-munkatársa. – 2008-ban 8–14%-kal nőtt az 
álláskeresők fizetési igénye éves szinten, 2009 második felétől a növekedés folyamatosan csökken. A múlt év 
harmadik negyedévében 6, a negyedik negyedévben 8, az idei első negyedévben pedig 7 százalékkal kevesebbért is hajlandóak lettek volna dolgozni a munkavállalók, mint egy évvel előtte."


A kutatók összegezték azt is, hogy az álláskeresők egyes korcsoportjaiban milyen átlagos fizetési igényeket 
tapasztaltak. A pályakezdő álláskeresők fizetésre vonatkozó igényeinek átlaga a legalacsonyabb, bruttó 126 800 Ft. A 25–34 év közöttiek esetében ez az adat 169 400 Ft, a 35–44 éveseknél pedig 176 700 Ft.A legmagasabb bérigénnyel – tapasztalatuknál fogva – a legidősebb korosztály rendelkezik. A 45–54 év közöttiek által átlagosan elvárt bér nagysága bruttó 182 300 Ft, az 55 év felettieké 190 700 Ft. 

A megyék közötti összehasonlítás szerint a Pest megyei álláskeresők által megadott fizetési elvárások átlagos értéke a legmagasabb: 169 100 Ft. Őket követik a budapesti álláskeresők 168 000 forinttal. E kutatásban a Zala megyei álláskeresők igényeinek átlaga szerepel a harmadik helyen: 165 800 forint. Utánuk következik a többi dunántúli megyw 160 ezer forint körüli elvárt bérrel. A legalacsonyabb fizetési igények Csongrád (136 900 Ft), Borsod-Abaúj-Zemplén (132 700 Ft), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (128 800 Ft) tapasztalhatók. 

A pozíciószintek szerinti összehasonlítás 2010. második negyedéves adataiból a következőket olvashatjuk ki: a 
segédmunkás-állást keresők átlagos fizetési elvárása 117 900 Ft. A szolgáltatási szektorban elhelyezkedni kívánó szakképzett munkaerő által megfogalmazott elvárások átlaga 141 000 Ft. Az adminisztratív munkakörökbe pályázók átlagosan 143 400 Ft-ot kérnek. A nem műszaki területen szakképzett alkalmazotti feladatokra jelentkezők átlagosan 174 200 Ft-ot szeretnének kapni, a műszaki területen szakképzett alkalmazotti állást keresők fizetési igényeinek átlaga 191 500 Ft. A középvezetői pozíciók esetében a fizetési igény nagysága átlagosan 235 500 Ft, a felsővezetői pozíciót betölteni kívánók által megfogalmazott igények átlaga pedig megközelíti a félmillió forintot. 

A Workania kéthetente ad közre kutatási adatokat, az általa működtetett Merces internetes fizetési felmérés adatbázisa is naponta frissül.

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Referendum népszavazásra alkalmatlan kérdésről
Referendum népszavazásra alkalmatlan kérdésről

A Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány kvótaügyi népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének – állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért.

Bezárás
Ha nem fizetnek a keletiek, a Nyugat politikai és anyagi támogatását kockáztatják Ellentmondásosnak nevezi a The Wall Street Journal a brüsszeli Bizottság javaslatát a közösség menekültügyi szabályainak megújítására. A közép- és keleti-európai tagállamokat felpaprikázta, hogy 250 ezer eurót kellene fizetniük menekültekként, ha nem hajlandók őket befogadni. Az elképzelést még jóvá kell hagyniuk a kormányoknak és az Európai Parlamentnek. Egy közép-európai uniós diplomata szerint etikai szempontból megkérdőjelezhető, hogy árcédulát raknak a migránsokra. Mások kemény alkudozást jósoltak, mert a hasonló ötletek sorra elhaltak. Magyarország máris közölte, hogy elfogadhatatlanok a kötelező kvóták, az pedig nevetséges, hogy Brüsszel bírsággal fenyegetőzik.
Budapest tovább harcol Brüsszellel: "zsarolás" A kényszerbetelepítés elfogadhatatlan, csak a magyarok dönthetnek arról, kit fogadunk be – mondta az külgazdasági és külügyminiszter az Európai Bizottság új javaslatára. A terv értelmében gazdasági teherbíró képességük és méretük szerint osztanák el a menekülteket az EU tagállamaiban. 
Király! A jövő henteseit képzi a Regnum Jó 1700 millió forintos fejlesztéssel (is) ünnepelte 25. születésnapját a bicskei központú magyar Spar-csoport. Fölépítette, fölavatta a Regnum húsüzem bővítményét és oktatóközpontját. Ma az Infovilág szerkesztője is megállapíthatta: a Spar nem csupán betelepítette Európa működő(bb) szeletkéjét a nagy múltú településre, de néhány tekintetben korszerűbbé is tette a nyugat-európai átlagnál.
Olcsóbb lett a roaming az EU-ban Újabb lépést tett az Európai Unió a roaming-díjak 2017-tervezett eltörlése felé. Szombattól a mobiltelefonáláskor egy perc beszélgetés, illetve adatküldés esetén egy megabyte forgalom után legfeljebb öt centet (15,50 forint) számolhatnak fel a szolgáltatók, SMS-enként pedig legfeljebb két cent (6,20 forint) lehet a roamingdíj.   
A magyar történelem rejtélyei Újabb értékes sorozatot indított útjára néhány hete a Kossuth Kiadó: szerzői kéthetente a nagyközönséget és a szakembereket egyaránt régóta foglalkoztató egy-egy történelmi titkunknak próbálnak a végére járni. A Szent Korona története és Sisi királyné regényes élete után a sorozat harmadik részeként most a Magyarország II. világháborús hadba lépésének ürügyéül szolgáló 1942. június 26-i hírhedt légitámadást taglaló elemzés jelent meg. A művet a korral foglalkozó legnevesebb történész, Romsics Ignác jegyzi.
Apu, hogy megy be? – zenés esték a pesti állatkertben Bőg a tehén, mert nincs kalap a fején; teve van egypúpú, kétpúpú, sőt több… És van még számtalan más „állatos” kuplé, sláger, de közülük a legismertebb talán az Apu, hogy megy be az a nagy elefánt, a felejthetetlen Bilicsi Tivadar előadásában. A dal a pesti állatkertben „játszódik” – ugyanott, ahol július 6-tól augusztus 24-ig összesen nyolc hangversenyt tartanak.
Séta az áram útján – technikatörténeti kirándulás a pesti Belvárosban A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Elektrotechnikai Múzeum olyan program szervezésébe fogott, amely nem csupán a szakterület iránt érdeklődők, hanem a laikusok számára is igen szórakoztató módon, kétórás séta alkalmával mutatja be Budapest és az elektromosság közös történetét.
Fürstliche Schätze: Silberschmiedekunst –  Briefmarkenausgabe Philatelie Liechtenstein Drei Objekte deutscher Silberschmiedekunst des 17. Jahrhunderts präsentiert die Philatelie in der Fortsetzung der Serie „Fürstliche Schätze“. Beim „Segelschiff“ (Wertstufe CHF 1.00) handelt es sich um ein Trinkgefäss auf vier Rädern, dessen Bug mit einem Trinkrohr versehen ist.