17. AV Trend & Hifi Show
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Magyar Elektronikus Könyvtár: tizenöt év – tizenöt könyv

Az idén tizenötéves az Országos Széchényi Könyvtár részlegeként működő Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK). Az 1995-i alapítás évfordulóját az intézmény 15 kortárs magyar író könyvével ünnepli. A művek most első ízben férhetők hozzá digitális formában.


A MEK hagyományt szeretne teremteni azzal, hogy évente legalább annyi kortársi szerzeménnyel bővül, ahány éves. Nem csupán a már elhunyt klasszikusok, vagy a Digitális Irodalmi Akadémián megtalálható művek digitális terjesztésére van szükség, hanem arra is, hogy más kortárs szerzők alkotásai is a világhálóra kerüljenek.


Valaha lelkes „mozgalmárok” kezdeményezték a hazai elektronikus könyvtár létrejöttét, és aprólékos kézi munkával, „tízujjas digitalizálással” gépelték be a szövegeket. Akkoriban a régi könyvtárosok még idegenkedve figyelték az új technikát, és sokan nem is jósoltak nagy jövőt az internetről letölthető könyveknek, a digitális könyvolvasásnak. Nem szólva a szerzői jogok bonyolult kérdésköréről, ami jó ideig gátolta is a tartalmak fölkerülését a netre. Ám mint kiderült, ezek a nehézségek áthidalhatók, és a kiadó-könyvár-szerző „szentháromsága” is egyszerűsíthető. 


A Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról ma már csaknem 8600 dokumentum érhető el, és a szerver forgalmi adatai szerint egy-egy nap 25-30 ezer látogatói kattintással lehet számolni. A digitális könyvtár további előnye, hogy a határon túl, bárhol a világon elérhető. A honlap akadálymentesített változata pedig a vakoknak és gyengén látóknak segít, míg a Világhalló rovatban kínált hangos könyvekben bárki élvezetét lelheti.


A Magyar Elektronikus Könyvtár tizenötéves működése alkalmából tartott mai tájékoztatón bemutatták az útjára bocsátott „15 év – 15 könyv” elnevezésű programot. A MEK háttérintézményeként működő egyesületnek ugyanis sikerült megnyerni tizenöt hazai, illetve határon túli szerzőt, akik egy-egy kötetüket ajándékozták a világhálón történő közzététel céljából. Ennek az akciónak a többi között az a célja, hogy a jövőben minél több színvonalas kortárs magyar könyv legyen hozzáférhető a világhálón.


Európában vagy a tengerentúlon a kortárs könyvtermés nem hiányzik ennyire az ottani szerverekről. Nálunk viszont még megannyira mondvacsinált vagy valós ok akadályozza a kibertér „benépesítését”; ezek között a legkeményebb dió a szerzői jog. Igen elterjedt az a tévhit, hogy csak „lejárt jogú” mű kerülhet föl a netre. Valójában sokszor mind a két oldalon megvan a készség, s így csak néhány közös lépést kell tenni annak érdekében, hogy a művek digitális publicitást nyerjenek.  


A ma ismertetett tizenöt mű esetében a szerzői, kiadói és könyvári szándék egymásra talált, így az elektronikus nyilvánosságnak immár nem volt akadálya. A remélhetően évente megújuló program lehetőséget teremt a folyamatos bővítésre – a kortárs szerzők, könyveik érdekében és az olvasók örömére.

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Levélíró-maraton: ma van az emberi jogok világnapja
Levélíró-maraton: ma van az emberi jogok világnapja

Annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az ENSZ Közgyűlése 1954-ben december 10-ét az emberi jogok világnapjává nyilvánította. Az Amnesty International Magyarország az emberi jogok világnapját az idén egész napos rendezvénnyel ünnepli a Patyolat/Próbaüzemben (Budapest, VIII., Baross utca 85.).

Bezárás
Budapest és Varsó kész elhatárolódni az EU-tól, ám gazdaságilag függ Brüsszeltől Bibó Istvánt idézve: „Szabadság a nemzet ellen” címmel jelentette meg a Worldcrunch Dominique Moisi francia politológia-professzor elemzését az európai demokrácia hanyatlásáról. Azzal indít, hogy Orbán Viktor tavaly nyáron meghirdette a multikulturalizmus végét, majd az idén a brit miniszterelnök egy lépéssel még tovább is ment, amikor kijelentette, hogy ha valaki azt hiszi, hogy világpolgár, akkor igazából a semminek a polgára. A kérdés Trump győzelme után az, vajon a magyar miniszterelnök véleményét lehet-e a demokratikus világra kiterjedő kulturális ellenforradalom nyitányának tekinteni, illetve hogy amit Orbán és Kaczynski beindított, az elkerülhetetlen populista hullám-e.
Médiapluralizmus, demokrácia, újságírók védelme Az Európai Bizottság ma tette közzé az éves alapjogi kollokviumhoz fűződő  intézkedéseket, amelyek a médiapluralizmus és a demokrácia előmozdítását szolgálják. Az újságírók, tudományos szakértők, nem kormányzati szervezetek és politikusok részvételével november közepén tartott megbeszélések hat pontra összpontosítottak.
Gyatrán fizetettek a magyarok A munkavállalók 17 százaléka, nagyjából minden hatodik alkalmazott az alacsony keresetűek közé tartozott az Európai Unióban 2014-ben – ez derült ki az uniós statisztikai hivatal felméréséből. Alacsony keresetű az, aki a nemzeti bruttó órabér mediánjának kétharmadánál kevesebbet kap munkájáért.
Tank tiporta tough-termékek – húsz év óta a legkeményebbek Éppen két évtized óta segítik a szélsőséges környezeti körülmények között dolgozók, katonák, szállítók, olajipari szakemberek munkáját a Panasonic mindent elviselő, Toughbook és Toughpad márkanevű mobil eszközei. A japán gyártó a versenytársait együttvéve is több ilyen notesz- és táblagépet adott el tavaly Európában. Az évforduló magyarországi megünneplésére hivatalos volt lapunk munkatársa is.
Energiaforradalmat Magyarországon is: a lakosság megtermelhetné a villanyáramát A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem képes kellőképpen serkenteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség az ország által vállalt klímacélok eléréséhez is. Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrás, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják a terjedését.
Levélíró-maraton: ma van az emberi jogok világnapja Annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az ENSZ Közgyűlése 1954-ben december 10-ét az emberi jogok világnapjává nyilvánította. Az Amnesty International Magyarország az emberi jogok világnapját az idén egész napos rendezvénnyel ünnepli a Patyolat/Próbaüzemben (Budapest, VIII., Baross utca 85.).
Isteni film Simon, Jochanan, Mirjám és Saul hajlékairól Mostanában rengeteget hallunk keresztény eszmeiségről és keresztény kultúráról. De tegyük a szívünkre a kezünket: melyikünk tudja gondolkodás nélkül rávágni, hogy mi volt Szent Péter eredeti neve, hogyan szólították kortársai? Hol és hogyan végezték ki? És Szent Pált talán jobban ismerjük?
Das ganz unbekannte Ungarn: Dunaújváros Dunaújváros. Bis 1951 Dunapentele. 1951 bis 1961 Sztálinváros. Seit 1961 Dunaújváros. Es soll ein verschlafenes Fischerdorf an der Donau gewesen sein. Dem widerspricht der Leiter des örtlichen Kultur-, Sport und Traditionspflegeverbandes Tamás Szabó vehement. Pentele, d.h. Dunapentele war ab 1843 ein Markflecken und hatte ein Jahrhundert später (1940) 4000 Einwohner, zu deren Wohlstand 6000 Schweine, 1500 Rinder und 200 Pferde beitrugen.