15. AV Trend & Hifi Show
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A módosított KSH-jelentés szerint is: 11,5 százalékos a munkanélküliség a Magyar Köztársaságban

A módosított KSH-jelentés szerint is: 11,5 százalékos a munkanélküliség a Magyar Köztársaságban

A Központi Statisztikai Hivatal március 29-én 15 óra 20 perckor az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünknek: a "Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2010. december-2011. február című gyorstájékoztatót – a teljeskörűsítéshez használt népesség-előreszámító modell hibás futása miatt – időlegesen visszavonja. A gyorstájékoztatót a javított adatokkal 2011. március 30-án újból megjelenteti." Ma, március 30-án reggel 9 óra 6 perckor a KSH kiadta a módosított közleményt. Íme:.


A 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 743 ezer volt 2010. december–2011. februárban, ami 0,5%-kal több az előző év azonos időszakinál. A munkanélküliek száma viszont az egy évvel ezelőttihez képest 1,8%-kal, 487 ezerre nőtt, 11,5%-os munkanélküliségi rátát eredményezve. 

A vizsgált időszakban a 15–64 évesek 62%-a, azaz 4 millió 198 ezer jelent meg (foglalkoz­tatott­ként, illetve munkanélküliként) a munkaerőpiacon, 24 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt. A férfiak 68%-os aktivitási aránya 0,4 százalékponttal, a nők 56,2%-os aránya pedig 0,2 szá­­zalékponttal volt magasabb a 2009. december–2010. februárinál.

Tart az a 2010. június–augusztusi időszaktól megfigyelhető tendencia, mely szerint az előző év azonos időszakához képest a gazdasági ak­tivitás növekedése a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának együttes emelkedése mellett követ­kezik be. Ez azzal magyarázható, hogy a munkaerőpiacon kívül rekedtek, az inaktívak egyre na­gyobb arányban kezdtek munkát keresni, és váltak – munkanélküliként – gazdaságilag aktívvá.

A 15–64 éves foglalkoztatottak száma átla­go­san 3 millió 712 ezer volt, 16 ezerrel több az egy évvel azelőttinél, ugyanakkor 85 ezerrel kevesebb – elsősorban a szezonális tényezők miatt – a három hónappal ezelőttinél (2010. szeptember–november). A korcsoport 54,8%-os foglalkoztatási rátája az előző év azonos időszakit 0,2 százalékponttal ha­lad­ta meg. A 15–64 éves foglalkoztatott fér­fiak ­száma 1 millió 991 ezer volt, 59,7%-os foglalkoztatási rátával, a nők megfelelő mutatói: 1 millió 721 ezer, illetve 50,0%.

A 15–74 éves munkanélküliek száma 487 ezer volt, 8 ezerrel több, mint esztendővel azelőtt (a növekedés a mintavételi hibahatáron belüli). A 11,5%-os mun­kanélküliségi ráta lényegében megegyezett az egy évvel ezelőttivel, az előző háromhavi értéknél (2010. november–2011. január) pedig 0,3 száza­lékponttal volt magasabb. A munkanélkü­liségi ráta a férfiak körében 12%, a nők esetében 10,9% volt 2010. december–2011. februárban.

A munkanélküliek hatoda a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15–24 éves kor­osz­tály­ból került ki, az e korcsoportra számított 26,5%-os munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal volt ala­cso­nyabb az előző év hasonló időszakinál. A 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munka­nél­­­kü­liségi rátája 10,7% volt, ami megegyezett az egy évvel ezelőttivel. (Kép: www.bild.de.)

KSH-összefoglaló, 2011/1


A legfrissebb rendelkezésre álló, 2011. január–februári adatok a legtöbb vonatkozásban az előző évi irányzatok folytatódását jelzik. Az év első hónapjában az ipari termelés volumene 13%-kal, a külkereskedelmi termékforgalomban a kivitel euróértéke 26%-kal, a behozatalé 30%-kal nőtt, az áruforgalmi mérleg 401 millió eurós aktívumot mutatott. Az építőipari termelés 4,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A foglalkoztatottak száma (2010. november–2011. január átlagában) 0,7%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál, a munkanélküliek száma 4,0%-kal emelkedett, a munkanélküliségi ráta 11,2% volt. A nettó átlagkeresetek az év első hónapjában nominálisan 3,3%-kal emelkedtek. A kiskereskedelmi forgalom volumene 0,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. 2011. január–februárban a fogyasztói árak 4,0%-kal emelkedtek.


Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok


A 2009. évi mélypont után a világgazdaság 2010-ben újra felszálló ágba került, a nemzetközi szervezetek becslései alapján a növekedés mértéke 4,6–5,0% közötti. A törékeny konjunktúra a világkereskedelem 10% feletti bővülésével párosult. A fejlődő és feltörekvő országok gazdasági összteljesítménye legalább kétszer nagyobb ütemben nőtt, mint a fejlett gazdaságoké. A világgazdaságot meghatározó nemzetgazdaságok közül az Egyesült Államok gazdasága 2,8%-kal növekedett. Japán bruttó hazai terméke – a 2009. évi 6,3%-os visszaesés után – 2010-ben 3,9%-kal bővült, aminek folytatódása a 2011. március 11-i földrengés és szökőár következtében bizonytalanná vált.


Az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes gazdasági teljesítménye – szezonálisan kiigazítva – 2010 II. negyedévétől 2% körüli mértékben bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2010 egészét tekintve 1,8%-os növekedés történt. A 27 tagállam közül 21 ért el legalább 1%-os bővülést. Az élénkülés hajtómotorja egész évben a német gazdaság volt, amely 3,6%-os volumennövekedést produkált. A német gazdaság dinamizálódása a szoros gazdasági kapcsolatokon keresztül a térség több nemzetgazdaságát is élénkítette: hazánkon kívül Csehországét (2,4%) és Szlovákiáét (4,0%) is. Az év egészét tekintve öt tagállamban folytatódott a recesszió 2010-ben. Míg az ír gazdaság számára a helyi bankrendszer okoz jelentős terhet, addig Görögországban és Romániában az államháztartás súlyos egyensúlytalansága fokozza a gazdasági problémákat. Bár éves szinten a spanyol és a lett gazdaság teljesítménye enyhén mérséklődött, azonban az év második felére már növekedési pályára álltak. Az euróövezet GDP-je 1,7%-kal bővült 2010-ben. Hazánk az EU-27 tagállamai között a középmezőnyben helyezkedik el mind a IV. negyedéves, mind az éves gazdasági növekedés alapján.


Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) öt negyedévig tartó mérséklődése 2010 első negyedévében megállt, és az egész évre jellemző növekedés hatására hazánk gazdasági teljesítménye az év átlagában 1,2%-kal meghaladta az előző évit. Az ütem a negyedévek során folyamatosan gyorsult, a IV. negyedévben a GDP már 1,9%-kal volt nagyobb az előző év hasonló időszakához képest. Bár Magyarország már növekedési pályára állt, azonban a gazdasági válság előtti, 2008. évi szintet még nem sikerült elérnie, mivel 2009-ben 6,7%-kal esett vissza a GDP. 2010 IV. negyedévében a gazdasági teljesítmény – a szezonális és naptári hatás kiszűrésével, az előző év azonos időszakához képest – 2,3%-kal, az előző negyedévhez viszonyítva 0,2%-kal emelkedett.


A globális gazdaságnak való kitettségünk révén a növekedés motorját egész évben a termékek és szolgáltatások külkereskedelme jelentette, ami a nemzetgazdaság számos ágazatára pozitív hatással volt. Hazánk külkereskedelmi forgalmában 2010-ben folyó áron 1988 milliárd forint aktívum keletkezett, a nettó export a GDP 7,3%-át tette ki. Az export és az import volumene kétszámjegyű növekedést mutatott az év minden negyedévében, az év átlagában 14%, illetve 12%-os volt a bővülés. A kivitel az exporttermékek importtartalma miatt a behozatalt is magával húzta. A volumenváltozás döntő részben az áruforgalomban következett be. Forintban számolva a termékforgalom kivitele 17%-kal, behozatala 15%-kal lett nagyobb. A szolgáltatások exportja 2,7%-kal emelkedett, míg importja 3,7%-kal csökkent.


A külkereskedelmi termékforgalom részletes 2010. évi adatai mind az export, mind pedig az import tekintetében jelentős élénkülésről tanúskodnak. Ellentétben a termékforgalom mindkét irányában – a gazdasági világválság hatására – 2009-ben bekövetkezett jelentős visszaeséssel, 2010-ben a kivitelben 17%-os, a behozatalban pedig 15%-os volumenbővülés következett be. A januári behozatal kivételével az időszak minden hónapjában és a forgalom mindkét irányában kétszámjegyű volt a volumen növekedésének mértéke, melyben jelentős szerepet játszott a bázishatás. A külkereskedelem forintban mért árszínvonalát a devizaárszint mellett a forint árfolyama is befolyásolta. 2010-ben a forint a főbb devizákhoz képest 1,1%-kal erősödött, ezen belül az euróhoz mérten 1,8%-os volt a felértékelődés, a dollárhoz viszonyítva pedig 2,9%-os a gyengülés mértéke. Az év egészében a forgalom forintban mért árszínvonala az exportban 1,6%-kal, az importban pedig 1,7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, így a cserearány gyakorlatilag nem változott.


A belföldi felhasználás 2010-ben – az előző évhez hasonlóan, ugyanakkor annál kisebb mértékben – 1,1%-kal csökkent, annak ellenére, hogy az év második felében már enyhe, 0,3%-os bővülés volt tapasztalható. A nettó export bővülése következtében a belföldi felhasználás aránya (92,7%) zsugorodott a bruttó hazai termékben. A belföldi felhasználás alakulását jelentősen befolyásoló háztartások fogyasztási kiadásainak volumene a III. negyedévet leszámítva csökkent az év folyamán, az év egészében átlagosan 2,1%-kal. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,6%-kal, a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott juttatásoké 1,5%-kal lett alacsonyabb. E tételek együttes hatására a háztartások végső fogyasztása 2,2%-kal mérséklődött.A közösségi fogyasztás területén 0,6%-os csökkenés történt, valamelyest visszafogva a gazdasági bővülést. A közösségi fogyasztásra az első három negyedévben még növekedés volt jellemző, azonban az október–decemberi időszakban 7,6%-os visszaesés következett be. Mindezek hátterében a bázisfolyamatokon túl a közmunkaprogramban foglalkoztatottak létszámának alakulása áll.


A háztartások végső fogyasztásának és a közösségi fogyasztásnak együtteséből számított végső fogyasztás a III. negyedévet leszámítva mérséklődést mutatott. Az év egészét tekintve 2,0%-os volt a csökkenés.


A bruttó hazai termékből közel 20%-kal részesedő bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene minden negyedévben mérséklődött. 2010 egészében a csökkenés 5,6%, ezen belül az utolsó negyedévben 9,1% volt. Az állóeszköz-felhalmozási folyamatok alakulását súlyánál fogva lényegében meghatározta a nemzetgazdasági beruházások volumencsökkenése. Az egész évet jellemző csökkenés hatására a fejlesztések volumene 5,5%­kal volt alacsonyabb 2010-ben. Az ágazatok túlnyomó többségében visszaesett a beruházási kereslet. A nagyobb beruházási teljesítményértékkel rendelkező ágak közül egyedül a feldolgozóiparban (9,4%) növekedett a teljesítmény a jármű- és a gumitermékgyártás nagyberuházásai által. Az ingatlanügyletek területén – a lakásépítési folyamatokkal összefüggésben – 17%-kal kevesebb fejlesztés realizálódott, mint egy évvel korábban. Szintén átlag feletti volt a visszaesés a szállítás, raktározás (13%) ágban, a szárazföldi szállítás fejlesztéseinek csökkenése, illetve számos út- és autópálya-építés befejeződése miatt. Kimagasló mértékben, 55%-kal emelkedtek a beruházások az oktatásban, a hazai és európai uniós forrásokból megvalósuló intézménybővítések és -felújítások következtében.
A másik nagy felhalmozási tétel, a készletváltozás alakulása pozitív hatással volt a gazdasági növekedésre. 2010-ben – az előző évi csökkenés után – a készletek állománya az évközepi készletezés következtében újra növekedett, folyó áron 156 milliárd forinttal.


A termelési oldalon az exportorientált, a külkereskedelemhez szorosan kapcsolódó ágazatok teljesítményére a növekedés, a belső keresletre alapozó vagy a globális gazdaságnak kevésbé kitett ágazatok esetében a csökkenés, stagnálás volt a legjellemzőbb 2010 folyamán.


A mezőgazdaság teljesítménye – elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt – egész évben folyamatosan, gyorsuló ütemben csökkent. A IV. negyedévben 19%-os, az év egészében 15%-os volt a visszaesés.


A világgazdasági folyamatokkal szoros kapcsolatban álló ipar hozzáadott értéke az első negyedévi mérsékelt növekedés (3,6%) után 10% körüli mértékben bővült, aminek hátterében az exportorientált feldolgozóipari termelés dinamizálódása és az alacsony bázis állt. Az ipar 2010-ben 8,9%­os, ezen belül a feldolgozóipar 10,6%-os volumennövekedést ért el. Az ipari teljes hozzáadott értékből közel kilenctizeddel részesedő feldolgozóipar átlag feletti emelkedése az exportértékesítés kétszámjegyű bővülésére vezethető vissza. Az ipari termelékenység is növekedett, csökkenő foglalkoztatotti létszám mellett. Az építőipar hozzáadott értéke már három és fél éve zsugorodik, 2010-ben 8,3%-kal esett vissza, amiben jelentős szerepet játszik az útépítéssel foglalkozó szervezetek kibocsátásának és a lakások építésének visszaesése. Éves szinten kevesebb (17 ezer) új lakásépítési engedélyt adtak ki, mint amennyi lakást használatba vettek (21 ezer), ilyen az elmúlt húsz évben nem fordult elő.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke az első félévi 0,5%-os mérséklődés után – két év után először – a III. negyedévben 0,4%-kal, a IV. negyedévben 0,9%-kal növekedett. Az utolsó negyedévben már minden szolgáltatáscsoportra jellemző volt a bővülés, éves szinten azonban az ágazatok teljesítménye még heterogén képet mutatott. Összességében a szolgáltatások teljesítménye 2010-ben lényegében stagnált (+0,1%). Az ágazatcsoportok közül a legnagyobb teljesítménynövekedést a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazat érte el. Együttes hozzáadott értékük a valamennyi negyedévre jellemző 2% feletti növekedés hatására 2,7%-kal emelkedett, amiben tükröződik a folyamatosan bővülő külkereskedelmi teljesítmény. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén hullámzó teljesítmény mellett összességében 0,1%-os pozitív elmozdulás mutatkozott. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén, összhangban a belső kereslettel, 1,0%-os volt a mérséklődés. Az ágazatcsoportban az év második felében elért növekedés (1,3%) nem tudta ellensúlyozni az első félévi csökkenést (3,4%). A jellemzően államilag finanszírozott szolgáltatások – közigazgatás, oktatás, egészségügy – esetében a IV. negyedévig folytatódott a két éve tartó csökkenés, az év utolsó negyedévét azonban 0,3%-os növekedés jellemezte. Az év egészét tekintve 1,0%-os volt a volumencsökkenés.

A 2010. év egészére jellemző tendencia folytatódását mutatják a januárra rendelkezésre álló legfrissebb adatok.Az ipar bruttó termelése 2011 első hónapjában 13,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. (2010. januárban 3,5%-os volumennövekedés történt, ami az elmúlt év legalacsonyabb emelkedési szintje volt.) A termelés motorja továbbra is az exportértékesítés, ami idén januárban 18,6%-kal nőtt. A belföldi értékesítés közel egytizedével csökkent az előző év azonos időszakához képest.


A feldolgozó-ipari ágazatok túlnyomó többségében nőtt a termelés az előző év azonos időszakához képest, több alágban jelentősen. A feldolgozóipari termelés több mint egyharmadát előállító két alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának volumene 21%-kal, a járműgyártásé 16%-kal bővült. Jelentős a növekedés a kohászatban, ahol – a tavaly ilyenkori 6,3%-os csökkenés után – idén januárban 22%-os növekedés tapasztalható, ami mindkét értékesítési irány jelentős bővülésének köszönhető. A gép, gépi berendezés gyártása januárban több mint másfélszeresére emelkedett, a nagymértékű dinamizálódás hátterében a motor, turbina gyártásának megugrása áll. Az ipari termelés egytizedét előállító élelmiszeripar 4,4%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ami a külpiaci értékesítés 7,2%-os és a hazai értékesítés 2,2%-os növekedésének köszönhető. A gumi-, műanyag- és az építőanyag-ipar termelése 15%-kal bővült, az exportértékesítés mintegy 19%-os növekedése következtében, a hazai értékesítés volumene azonban nem érte el az előző év szintjét. A kisebb alágak közül több mint negyedével bővült a textil- és bőripari termelés volumene, mindkét értékesítési irány, de elsősorban a külpiaci értékesítés (35%-os) növekedésének köszönhetően.


A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy főre jutó ipari termelés az alkalmazásban állók számának 5,1%-os emelkedése mellett 8,2%-kal nőtt.


Az összes új rendelés januárban több mint egynegyedével nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezen belül az új külpiaci megrendelések 27, az új hazai rendelések 17%-kal bővültek. Az összes rendelésállomány az új megrendelések jelentős növekedésének köszönhetően 12%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az export rendelésállomány 15%-kal nőtt, a belföldi rendelésállomány 6,5%-kal csökkent.


Az ipari termelői árak a 2010. évi 4,5%-os drágulás után idén januárban 7,0%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. A belföldi értékesítési árak januárban 9,6, a külpiaci értékesítés árai – a forint gyengülésének következtében – átlagosan 5,2%-kal nőttek.


Az építőipar termelési volumene a 2010. évi mintegy egytizedes csökkenés után idén januárban 4,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Mindkét építményfőcsoportban csökkent a termelés, az épületek építésében 4,2, az egyéb építményekében 4,5%-kal. 


A januárban kötött új szerződések volumene 47%-kal lett kevesebb, ami az épületek 9,3 és az egyéb építmények 69%-os csökkenésének következménye. Az új szerződéskötések jelentős visszaesése következtében a január végi szerződésállomány 22%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál.


A szolgáltatási ágazatok közül a kiskereskedelmi forgalom volumene 2011 januárjában 0,6%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. (A naptárhatással kiigazított adatok szerint stagnálás mutatkozik.) Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és naptárhatástól megtisztított index januárban 0,7%-kal volt magasabb.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai az első hónapban 0,3%-kal emelkedtek, ami a kisebb súlyt képviselő élelmiszer-, ital-, dohányáru-kiskereskedelem forgalmának 2,9%-os növekedésének köszönhető. A kiskereskedelmi forgalom több mint egytizedét adó bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelem eladásai is emelkedtek, 4,5%-kal. Szintén forgalomnövekedés következett be a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk- (6,5%), valamint a gyógyszer-, gyógyászati¬termék-, illatszer-kiskereskedelemben (1,3%) is. A forgalom csekély hányadát adó iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem és a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem eladásai viszont 11, illetve 6,9%-kal visszaestek. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma az első hónapban 1,2%-kal csökkent.


A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai 6,7%-kal elmaradtak az előző év januáritól.


Az év első hónapjában folytatódott a külkereskedelmi termékforgalom élénkülése. 2011 januárjában – az első becslés szerint – a kivitel euróértéke 26%-kal, a behozatalé 30%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg az év első hónapjában 401 millió euró aktívumot mutatott, 61 millió euróval kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. 


Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2011. január–februárban 560 milliárd forint volt, 209 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás túlnyomórészt a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek 530 milliárd forintos deficitje 194 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb alrendszert jelentő központi költségvetés bevételei több mint 1,3 billió forintot, kiadásai pedig közel 1,9 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételek 3,6%-kal mérséklődtek, a kiadások pedig 8,3%-kal nőttek. A társadalombiztosítási alapok egyenlege szintén romlott, a 75 milliárd forintos hiány 35 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. Az elkülönített állami pénzalapok esetében ezzel szemben javulás volt tapasztalható, a 46 milliárd forintos bevételi többlet 20 milliárd forinttal több, mint ami 2010 első két hónapjában kialakult.


Társadalmi és jövedelmi folyamatok


2011 első hónapjában a születések száma az előző év azonos időszakához képest 5,1%-kal csökkent, a születési arányszám pedig 9,4 ezrelékről 8,9 ezrelékre süllyedt. Ezzel párhuzamosan a halálozások száma 2,2%-kal emelkedett, így a halálozási arányszám 13,5 ezrelékről 13,8 ezrelékre nőtt. Mindezek következtében a természetes fogyás mintegy 4200 fő volt, ami 19%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az időszak végén – részben becsült adatok alapján – a népesség lélekszáma 9 millió 982 ezer fő volt.


A foglalkoztatottak száma – a 15–64 éves korosztályban – 3 millió 745 ezer főt tett ki, ami 26 ezer fővel (0,7%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit. A foglalkoztatási arány 0,3 százalékponttal, 55,3%-ra emelkedett. A foglalkoztatottak számának növekedése gyakorlatilag fele-fele arányban oszlik meg a női és a férfi munkaerő között. 2010. november – 2011. januárban a megfelelő női korosztály tagjainak megközelítően fele, míg a férfiak hattizede volt jelen foglalkoztatottként a munkaerőpiacon.


A munkanélküliek száma és aránya – ugyanezen korcsoporton belül – 2010 első negyedévében érte el a legmagasabb, közel félmilliós számát, illetve 11,9%-os rátáját, amit fokozatos mérséklődés követett. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2010. november – 2011. január időszakában 474 ezer fő minősült – a munkaerő-felmérés fogalmi rendszere alapján – munkanélkülinek, ami 11,2%-os munkanélküliségi rátát jelent. Egy év alatt előbbi 18 ezer fővel (4,0%-kal), utóbbi 0,3 százalékponttal emelkedett. A korcsoportok közül a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája a bázisidőszakot jelentő 2009. november–2010. januári időszakhoz képest 2,4 százalékponttal, 25,4%-ra mérséklődött, miközben a legjobb munkavállalási korú, 25–54 éveseké 10,0%-ról 10,4%­ra emelkedett. 


Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint 2011 első hónapjában a nemzetgazdaság három területén eltérő irányú folyamatok voltak tapasztalhatók. A vállalkozásokban alkalmazásban álló 1 millió 829 ezer fő létszáma 47 ezerrel (2,7%-kal) haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetésben dolgozók 695 ezres állománya megközelítőleg 40 ezerrel (5,4%-kal) elmaradt a 2010. januáritól, aminek hátterében az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer kezdeti létszámcsökkentő hatása áll. (A közfoglalkoztatás nélkül számolt 682 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. januárival.) A nonprofit szférában 97 ezren álltak alkalmazásban, gyakorlatilag ugyanannyian, mint 12 hónappal korábban. Összességében a nemzetgazdaság egészében 2 millió 621 ezren álltak alkalmazásban 2011. januárban, ez csaknem megegyezett az egy évvel korábbival. 


2011 első hónapjában a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 210 200 forint volt, nominálisan 1,6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az átlagos havi nettó kereset  összege 139 600 forintot tett ki, ami 3,3%-kal haladta meg a 2010. januárit. A vállalkozások területén 142 300 forint, a költségvetésben 134 900 forint, míg a nonprofit szférában 121 200 forint volt a kézhez kapott bér összege. Ez a versenyszférában 10,4%-os, a nonprofit szférában pedig 5,4%-os növekedést jelentett, miközben a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés első részletének januári kifizetése miatti bázishatás következtében – 11,2%-os nominális nettóbér-csökkenés volt megfigyelhető. (A közszférát érintő intézkedés, hogy az itt alkalmazásban állók 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezése okán a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesülnek. Januárban a teljes munkaidősök több mint egyharmadát érintette ez a változás, és átlagosan mintegy 5500 forint juttatást kaptak ezen a címen.) 


A pénzbeli társadalmi juttatások körülbelül kétharmadát a nyugdíjak teszik ki hazánkban. 2010 decemberében a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők létszáma 2 millió 925 ezer fő volt, ami a népesség csaknem háromtizedét jelentette. Számuk egy év alatt 1,8%-kal csökkent. Ezen belül az öregségi nyugdíjasok száma 1,0%-kal, míg – a rokkantnyugdíjazás szabályainak szigorítása miatt – a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma 11%-kal csökkent. Az egy főre jutó havi átlagos ellátás 2010-ben 86 361 forint volt, nominálisan 3,6%-kal több, reálértéken viszont – a nyugdíjas fogyasztóiár-index 4,5%-os emelkedése mellett – 0,9%-kal kevesebb, mint egy évvel azelőtt.


A családtámogatások  közül a családi pótlék reálértéke 2010-ben 5%-kal csökkent. A családi pótlékban részesülő családok száma egy év alatt 1,8%-kal mérséklődött. A gyermeknevelési segély (gyes) vásárlóereje 2010-ben 5,7%-kal zsugorodott, az igénybe vevő családok száma viszont 2009-hez képest 2,5%-kal bővült. A gyermeknevelési támogatás (gyet) reálértéke 5,3%-kal, az igénybe vevő családok száma 2,5%-kal csökkent egy év alatt. A gyermekgondozási díj (gyed) reálértéke 1,5%-kal, az ellátásban részesülők száma 0,4%-kal csökkent.

Az idén a fogyasztói árak emelkedése a 2010 elejihez képest lassult, 2011. január–februárban átlagosan 4,0%-kal emelkedtek az árak. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 2010 első két hónapjához viszonyítva 6,9%-kal. Ezen belül februárban nagymértékben emelkedett a liszt (44%), a cukor (28%) és az idényáras élelmiszerek (27%) fogyasztói ára. Január–februárban az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a háztartási energia (6,6%), valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok ára is (6,2%). A tavalyi kétszámjegyű emelkedés után a szeszes italok, dohányáruk fogyasztói ára 1,2%-kal nőtt. A ruházkodási cikkek árszínvonal-emelkedése 1,5% volt, míg a tartós fogyasztási cikkekért 1,7%-kal kevesebbet kellett fizetni, mint egy évvel ezelőtt.


Az eltérő fogyasztási szerkezet és az élelmiszerárak jelentős növekedése miatt a nyugdíjas fogyasztóiár-index januárban és februárban is magasabb volt (104,4, illetve 104,8%), mint a teljes lakosságé.

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(1)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Budapesten megjutalmazzák a rasszizmust – 2010 óta folyamatosan romlanak a magyar-amerikai kapcsolatok
Budapesten megjutalmazzák a rasszizmust – 2010 óta folyamatosan romlanak a magyar-amerikai kapcsolatok

Határozottan ki kell állnia az EU mellett Magyarországnak az ukrán válsággal kapcsolatban – írja a Reuters az amerikai nagykövetség budapesti ideiglenes ügyvivőjére hivatkozva. Az AFP is a magyar kormány közeli személyek beutazási tilalmáról ír. A Die Welt Siklósi Beatrixnak az MTV-nél történő alkalmazásával kapcsolatban közöl cikket „A magyar állami tévé megjutalmazza a rasszizmust és a hazugságot” címmel. És még mindig internetadóval foglalkozik az osztrák Neue Kronen Zeitung.

Bezárás
Budapesten megjutalmazzák a rasszizmust – 2010 óta folyamatosan romlanak a magyar-amerikai kapcsolatok Határozottan ki kell állnia az EU mellett Magyarországnak az ukrán válsággal kapcsolatban – írja a Reuters az amerikai nagykövetség budapesti ideiglenes ügyvivőjére hivatkozva. Az AFP is a magyar kormány közeli személyek beutazási tilalmáról ír. A Die Welt Siklósi Beatrixnak az MTV-nél történő alkalmazásával kapcsolatban közöl cikket „A magyar állami tévé megjutalmazza a rasszizmust és a hazugságot” címmel. És még mindig internetadóval foglalkozik az osztrák Neue Kronen Zeitung.
Bécs, Pioneers Festival: startup-találkozó Október végén újra megrendezik Bécsben Európa egyik legrangosabb startup-fesztiválját, melynek részeként a Bécsi Gazdasági Ügynökség az idén először két külföldi kezdő vállalkozást (startupot) is díjazni fog. Fejlesztésekben és sikersztorikban nem lesz hiány, ráadásul a fesztiválon debütál a szlovák repülő autó, az AeroMobil 3.0 is.
Ha éhes vagy, falatozz.hu – házhoz szállítók vetélkedője Dunát lehet rekeszteni pizzafutárokkal, házhoz szállító éttermekkel, de nem könnyű eldönteni, melyiket válasszuk közülük, melyiket ajánljuk barátainknak? A Falatozz.hu portál most segít megkeresni az ország legnépszerűbb házhoz szállító éttermeit. Az ételrendelő portál versenyt hirdetett meg: szavazataink alapján kiderül, hogy melyikük érdemli ki Az év házhoz szállító étterme címet és az vele járó jutalmat.
1000 Mb/mp sebességű powerline Akár 1000 Mb/mp sebességű adatátvitelére képes Powerline adaptert dobott piacra a tajvani ZyXEL. A PLA5206 használatával gördülékenyen működnek a legnagyobb felbontású HD-tartalmak, valamint ezzel egyidejűleg az online játékok is akadozás nélkül futnak.
EU-támogatással: játékos oktatással a jövőtudatos generációért A „Jövő+Fesztivál Magyarország” fesztiválsorozatot Székesfehérváron rendezték meg először. A program az idén a Földünkért-világnapon különleges szakmai nappal folytatódott, melynek helyszíne most az OTP Fáy András Alapítvány Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja volt a budapesti, VI. kerületi Benczúr utcában.
Az SSL-titkosítás: a Symantec új megoldása a modern kor kihívásaira Ron Rivest, Adi Shamir és Len Adleman 1977-ben találta fel a (neve első betűjét megörökítő) RSA titkosító algoritmust, amely máig a legelfogadottabb algoritmus a nyílt kulcsú infrastruktúra (PKI) -rendszerek (így az SSL) számára. Az RSA által alkalmazott matematikai megoldás manapság is erős és jól működik, ennek ellenére néhány kulcshosszt már feltörtek az évek során, és az RSA 2014-i kulcsa is erre a sorsra jutott volna, ha még használatban lenne. A modern kor kihívásaira az SSL-titkosításban a Symantec Elliptic Curve Cryptography (ECC) megoldása lehet a megfelelő válasz.
Délutáni csókok – lemezbemutató és klezmer-koncert A Budapest Bárt azért szereti a koncertlátogató és lemezvásárló közönség, mert miközben minden produkcióban képes valami újra, őrzi a sajátos stílusát. Az együttes ezekben a napokban nyújtja át a tavasszal megjelent Húszezer éjszakás kaland című albumának második korongját („Délutáni csókok”) az október 29-i lemezbemutató koncertjén. November 5-én a tavaszi és nyári sikerek nyomán ismét a klezmer-muzsika világában kalandozik a „bárszemélyzet” a Holdvilág Színházban.
Staatsfernsehen belohnt Rassismus und Lügen Von Boris Kálnoky, Budapest * Willkommen bei Ungarns Staatsfernsehen: Eine rassistische Journalistin wird Chefin für Religion und Auslandsungarn. Und ein Kollege, der falsch über den Fall Cohn-Bendit berichtete, Content-Direktor. ...Im Jahr 2012 kehrte Siklósi zum Staatsfernsehen zurück. Die staatlichen Medien waren restrukturiert worden...