Munkahelyteremtés gazdasági válság idején
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Munkahelyteremtés gazdasági válság idején

Munkahelyteremtés gazdasági válság idején

„A helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata” címmel, a kötetet bemutató szakmai konferenciát tartott ma az MTA Közgazdaságtudományi Intézet az Akadémián. A HÉTFA – Pannon Elemző Iroda munkatársai által, az intézet megbízásából írt tanulmánykötet alapkérdése az, hogy növelhető-e Magyarország kistelepülésein közösségi eszközökkel a foglalkoztatottság, csökkenthető-e a tartós munkanélküliség, és ha igen, miként.


Az adatok azt mutatják, hogy hazánk kistelepülésein, különösen az ország mind társadalmi, mind gazdasági szempontok szerint hátrányos helyzetű vidékein a foglalkoztatottság még az európai uniós átlagban igen alacsonynak számító országos szinttől is elmarad, míg a tartós munkanélküliség a lélekszámarányuknál jóval nagyobb mértékben „szorult be” ezekbe a falvakba, kisvárosokba. Ezt a jelenséget szem előtt tartva, a kötet szerzői, a HÉTFA munkatársai olyan helyi foglalkoztatási megoldásokat kerestek, amelyek lényegüket tekintve ötvözik a piaci és az állami szféra céljait és működési jellemzőit, továbbá megerősítik a helyi közösségeket, s ezáltal igyekeznek feloldani a felhalmozódott társadalmi feszültségeket. Fazekas Károly, az MTA KTI igazgatója ennek kapcsán elmondta, hogy az intézmény által a közelmúltban útjára indított, EU támogatással megvalósuló TÁMOP 2.3.2 „Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése” c. projekt is a felek és érdekek közelebb hozását fogja támogatni, hiszen a nagyszabású projekt célja, hogy a hazai munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának várható közép- és hosszú távú változásáról a jelenleginél bővebb és pontosabb információt nyújtson majd a munkaerőpiac szereplőinek.

 „A helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata” című kötet (innen letölthető) részletesen bemutatja, és több szempontból elemzi két, Tolna megyei falu, Belecska és Kisvejke falugazdasági, helyi gazdaságfejlesztési programját, a nagyrészt e két település foglalkoztatási tapasztalataira épített, a Dél-Dunántúl számos falujában még ma is zajló Sorsfordító – Sorsformáló munkaerőpiaci programot, valamint e munkaerőpiaci program egyik legsikeresebb kezdeményezéseként a szintén Tolna megyei Gyulajon zajló eseményeket.

A HÉTFA munkatársai szerint – az elmaradott települések fejlesztései kapcsán – az eddigi tapasztalatok alapján leszögezhető, hogy önmagában sem a piaci, sem az állami, önkormányzati szféra nem tudta hatékonyan és maradandóan orvosolni ezt a problémát: az ország kisebb falvai folyamatosan szegényednek, egyre súlyosabb társadalmi problémák színtereivé válnak, egyre több közösségi feszültség halmozódik fel bennük. Magyarország falvainak legnagyobb problémája ma az, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok (legnagyobb tömegben az alacsonyan iskolázottak és a romák) számára e vidékek nem kínálnak elegendő értékteremtő, piaci értelemben racionális munkalehetőséget, munkahelyet. E munkavállalók jó része hosszú ideje kiszorult az elsődleges munkaerőpiacról, foglalkoztathatóságuk nehézkes, munkavégző képességük megkopott, egy részük nincs is munkára kész állapotban. Nagyon erősen felértékelődik tehát a munkára való testi és szellemi felkészítés, mentorálás, az egyénekkel, családokkal és közösségekkel végzett szociális munka, a közösségfejlesztés szerepe.

Falvaink többsége azonban épp e tekintetben eszköztelen: a hatékony szociális munka és a közösségfejlesztés csak esetlegesen jelenik meg a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok életében. A piaci versenynek kitett vállalati szektor önmagában alkalmatlan arra, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportoknak tömegesen munkát és megélhetést biztosítson. Állami beavatkozásra van szükség, amihez a kötet tapasztalatai alapján jó alapot szolgáltat és működőképes, a közpénzek racionális felhasználását előtérbe helyező keretet biztosít a szociális (közösségi alapú) gazdaság szemlélete.

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(2)
(1)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese

Május 15-től Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese, és egyúttal a társaság ügyvezető bizottságának is tagja. Az új tisztségviselő 2014-től a Microsoft magyarországi HR-vezetőjeként dolgozott . Előtte, 2007-től az UPC Magyarországnál töltötte be a HR-igazgatói pozíciót.

Bezárás
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását Az Európai Bizottság ma bejelentette új kezdeményezését, mely az Erasmus+ program alapján további támogatást kínál az európai fiataloknak a tanulásban és a mobilitás területén. A „Move2Learn, Learn2Move” segítségével legalább 5000 fiatal utazhat egy másik uniós országba egyénileg vagy osztálytársaival.
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese Május 15-től Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese, és egyúttal a társaság ügyvezető bizottságának is tagja. Az új tisztségviselő 2014-től a Microsoft magyarországi HR-vezetőjeként dolgozott . Előtte, 2007-től az UPC Magyarországnál töltötte be a HR-igazgatói pozíciót.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell A Római-parti mobilgát eddig ismertté vált tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános. A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természet közeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható.
Ismét lesz karmesterverseny! – várják a jelentkezőket Felelevenítette az egykoron az egész ország által figyelemmel kísért nemzetközi karmesterversenyek hagyományát a Filharmónia Magyarország. Az eseményt októbertől decemberig rendezik meg. Eddig 26 országból – Kínától Oroszországon át Amerikáig – több mint száz pályázót regisztráltak, de május 1-jéig még nyitott a jelentkezés az 1979. január 1. után született karmesterek számára. (A képen: Sir Georg Solti.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.