A végtörlesztés kiváló hívó szó volt az ingatlan-befektetők számára, hiszen a rövid határidő és az árfolyam-különbözet által fölkínált mozgástér azt feltételezte, hogy az amúgy is alacsony ingatlanárak ebben a pár hónapban még kedvezőbben alakulhatnak. A befektetők jöttek, de az árak mégsem estek akkorát, mint várták.

Megugrott a befektetési céllal vásárlók aránya 2011 szeptembere és decembere közti időszakban. Szeptemberben mintegy 18 százalék, decemberben már csaknem minden negyedik vásárló befektetési céllal vett ingatlant. Ennél is izgalmasabb: az általuk megvásárolt ingatlanok átlagértéke közel 30%-kal nőtt, hiszen szeptemberben 9,3, decemberben már kis híján 12 millió forintos átlagáron vették a lakásokat – írja Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője.

A vázolt körülmények ellenére sem következett be látványos áresés. A Duna House Barométer kiadványban közzétett III. negyedéves Lakásár Index csupán 1 százalékpontot esett és ezen belül a decemberi, vagyis a végtörlesztési időszak eddig legintenzívebb havában sem történt mérvadó árcsökkenés.

A szakember szerint az időközben egyre növekvő bizonytalan gazdasági környezet – beleértve az EU országainak leminősítéseit is – felülírta a drasztikus áresésre adott előrejelzést. Nemcsak a befektetők, de a lakosság egy része is inkább ingatlanba teszi vagyonát, hiszen ez nemcsak inflációkerülő megoldás, de olyan vagyonelem is, amely nem likvid, így nehezen mozgósítható állami intézkedésekkel.

A végtörlesztők keltette intenzív eladási, és a vagyonmentéssel felfokozott vásárlói hullám így azt eredményezte, hogy egyelőre nagyobb árzuhanás nélkül, szinte a megszokott ütemben, vagyis nagyon lassú csökkenésben folytatódik az ingatlanárak alakulása idén is.

A magyarországi befektetési lehetőségre külföldön is felfigyeltek. A legjobb hossztávú ingatlanbefektetési helyszínek rangsorát Budapest vezeti – írja a neves brit The Telegraph. Az erről szóló cikk forrása az a Global Property Guide online oldal, amelyik világszerte az ingatlan-befektetők első számú olvasmánya.

Budapest ezzel lényegében minden európai várost maga mögé utasított, beleértve a fejlett, nyugati fővárosokat is. Mivel sikerült mindezt elérni? Az elemzés rámutat, hogy a megvásárolt ingatlan bérbe adásával jó hozamot lehet elérni (7,18%), nem túl nagyok az adás-vétellel kapcsolatos költségek és az ártárgyalás is szabadon zajlik a tulajdonos és a bérlő közt (eléggé szabályozatlan formában).

Kisebb negatívumként említi a tanulmány, hogy a külföldiek lakásvásárlásához hivatali jóváhagyás is szükséges, de mindjárt javaslatot is tesznek: ha céget alapítanak nálunk és az veszi meg a lakást, akkor ez az akadály átugorható. A bérbe adásból származó jövedelem utáni 16%-os adót az értékelés közepesen magasnak tulajdonítja, amellyel együtt Budapest még mindig az élen tudott végezni.

A fentiek alapján elképzelhető, hogy a végtörlesztést követően még egy ideig nem esik drasztikusan a tranzakciók száma. A befektetési kedv csillapodásával azonban visszaállhat a piac a tavaly közepén tapasztalt havi kb. 6000-es adás-vételi átlagra.