ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 Énekel az ország, 2012 – Énekel az ország?
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Énekel az ország, 2012 – Énekel az ország?

Énekel az ország, 2012 – Énekel az ország?

Gyönyörű zenekari kórushangversennyel ünnepelte a Hollerung Gábor vezette Budafoki Dohnányi Zenekar és Országos Egyesített Kórus az idei „Énekel az ország” rendezvényét. Három szólista és több mint 400 kórustag közreműködésével csendültek fel a Művészetek Palotájában Vajda János Változatok, illetve Andrew Lloyd Webber Requiem című művének hangjai, amit a közönség lelkes ünnepléssel hálált meg.


Hollerung Gábor.Az „Énekel az ország”-ot először 2006-ban rendezték meg Hollerung Gábor Liszt-díjas karnagy, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság vezetőjének kezdeményezésére. Az ország minden tájáról érkező énekesek és énekkarok lehetőséget kapnak arra, hogy – egy közös kórustábort követően – a Művészetek Palotája színpadán mutassák be a zeneirodalom kiemelkedő oratóriumi jellegű műveinek valamelyikét.

A május 1-jei koncertre kitűzött program nem volt ismeretlen Hollerung együtteseinek, más körülmények között is előadták őket, de hogy megtanulásukat kiterjesszék a közreműködő további 20 kórusra, az már igazi kultúraterjesztés szakmán belül is. Résztvevőktől tudom, hogy a zömében nem hivatásos kóristák először nagyon nem szerették az embert próbáló feladatot, de a betanuló munka, és főként a Dunaújvárosban rendezett összecsiszoló kórustábor alatt kifejezetten beleszerettek. (Köszönet a próbahelyért a Bartók Béla Kamaraszínháznak és Művészetek Házának!) Így van ezzel az egyszeri koncertlátogató is: minél többször hall egy művet, annál több szépségét képes megragadni.

A rövidebb első részben Vajda János Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző és zenepedagógus zenekarra és énekkarra írott Változatok című műve hangzott el. Vajdától nem idegen sem a költemény alapú megzenésítés, sem konkrétan Szilágyi költői világa. Ez a nagyjából 16 perces kompozíció Szilágyi Domokos (1938–76) erdélyi költő „Változatok egy képzeletbeli Weöres-versre” (2003) című variációsorozatára íródott. Vajda nem a tizenöt változatot és utóhangot felölelő teljes szöveget, csak hét teljes verset, és a többiből néhány strófát, illetve sort montázsolt össze műve librettójának, így a Változatok lényegében nem más, mint zenei változatok szövegvariációkra, zenekarra és énekkarra

Szilágyinál a játék és szójáték sokszor a lázadás eszköze. Így a szürrealista és nonszensz elemekkel megalkotott Henna-Hanna szójátszadozás variációkban egyszer csak feltűnik a Tizenkettedik változat:két szál kappan fürdik a napban / tengerparton oszlik az alkony / ferde a balkon - a szálloda-ajtón / légbe kilépik az ember az égig”. Ismert, hogy a költő önkezével vetett véget az életének, számos öngyilkosság motívumú verset írt, tehát ez a gondolat a legjátékosabb pillanatokra is baljós árnyalatot vetít. Vajda János, miközben zeneileg a legismertebb, legegyszerűbb Bújj, bújj zöldág, Kiskacsa fürdik fekete tóban, Száraz tónak nedves partján gyermekdalokból építkezik jókedvűen tréfálkozva, ezzel a kétértelmű és meghökkentő tizenkettedik változattal zárja a kompozíciót. Ezt felfoghatom úgy is, mint Weöres „Az éjszaka csodái” versének szálldosó, Chagall képeit is idéző alakjait, de úgy is, hogy a költő saját halála gondolatával játszik, mintegy előre megjövendölve azt. „Altatás”, figyelemelterelés volna minden, csakhogy ez a gondolat rejtetten kimondathasson? A zöld ág bújtatóképessége, amíg az aranykapun átbújhatunk végre? A költői és zenei gondolatok alighanem egyszerre rejtik mindkettőt.

A zenekari paletta színes, a hangszercsoportok hol a gyermekdalok dallamán játszadoznak, hol Vajda saját dallamaikba bújtatják őket. A kórus szövege nehezen érthető ugyan – magukat a verseket olvasva is nehéz az értelmüket felfejteni –, de a kihallott szövegrészek ritmikai és zenei játékai szerves egészet alkotnak a zenekari részekkel. Hallgatni is nagyon élvezetes kompozíció, egyébként Vajdára általában is jellemző, hogy nem szakad el közönsége befogadóképességétől.

A második rész Andrew Lloyd Webber mindmáig egyetlen „komolyzenei” alkotását, a Requiemet kínálta. A világhírű musicalszerző részben édesapja emlékének tisztelegve írta meg gyászmiséjét, részben annak hatására. Őt idézve: „Akkor olvastam egy kambodzsai fiúról, akinek választania kellett, hogy megöli-e megkínzott nővérét, vagy őt, magát ölik meg, és ő úgy döntött, hogy megöli a nővérét, ez óriási hatással volt rám”. A komponista gyermekkorában zenei, és egyházi hatású környezetben nőtt fel, ami művei egy részének tematikájára is kihatott. Első színpadi kísérlete, a József és a színes, szélesvásznú álomkabát első változata is lényegében egy iskolai előadású koncertmű volt, később színpadi játékká fejlesztette, a Jézus Krisztus Szupersztár pedig egy másik bibliai témát fogott meg újszerű látás- és hangzásmóddal. Requiemjének 1985-i világpremierje a New York-i Szent Tamás-templomban is nagy siker volt, amit hamar szétkapkodott, Grammy-díjas lemezfelvétel követett, Lorin Maazel karmester, Plácido Domingo tenor Sarah Brightman (a zeneszerző akkori felesége) szoprán és Paul Miles-Kingston gyermek szólista közreműködésével.

A zeneirodalomban számosan alkottak erre az egyházi liturgiára épülő, kötött szövegű latin misetípusra. Az igényes könnyűzene felől érkező Webber hagyott rockzenei hangszereket, ritmusokat, motívumokat és hangszerelési megoldásokat ebben a művében is, de mondhatom úgy is, hogy a Jézus Krisztus Szupersztár zenei megoldásaiban már ugyanazok a kompozíciós eszközök fellelhetők, amelyek később a Requiemben kibontakoznak, vagy, hogy Az operaház fantomja egyes részei egy komolyzenei igényű opera csíráját is hordozzák magukban.

Webbert tehát foglalkoztatja a slágeres dallamokon túli komponálás, zenei szövés gondolata, ugyanakkor populáris mesterségbeli tudása is sarkallja, mert bizony a Requiem Pie Jesú tétel fájdalmasan gyönyörű áriarészlete, azóta önállósult a popzenei piacon is. Mindez persze semmit sem von le a mű értékeiből, mint ahogy az sem, hogy Mozart vagy Verdi Requiemjének monumentalitását meg sem közelíti. Mindezekkel együtt is játsszák a művet, sőt Hollerung maga is több előadáson vezényelte. „A szerzőnek zseniális a dramaturgiai érzéke, de az énekkarral nem bánik nagyon kedvesen. A mű viszont nagyon hatásos” – mondja róla a karmester, és ezzel nem lehet vitába szállni.

A hallott estén operaházunk magánénekese, Cecilia Lloyd énekelte a szoprán szólamot szép koloratúr színekkel, de időnként picit kevés átvivő erővel. A Cotton Club Singers-beli karrierjét az operaszínpadokon folytató László Boldizsár szépen énekelte a tenor szólót, hangszíne mind a lírai, mind a drámai részeknél jól hatott. Lakó Levente nagy sikert aratott a nem épp könnyű gyermekszólam eléneklésével, és ha azt vesszük, – mint hallom –, hogy szinte az utolsó pillanatban ugrott be ebbe a szerepbe, még az intonálás néhány bizonytalankodása felett is szemet lehet hunyni. Mindenesetre ennek a kedves fiúszopránnak a tiszta, orgonahangzatokat is túlélő „perpetua” szárnyalása kísérte haza május elsején a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem hallgatóságát és szereplőit.

Megérdemlik a közreműködők is, hogy megemlítsük kórusaikat és karnagyaikat, mert nagyszerű munkát végeztek. Budapestről a Bella Musica Női Kar (Lestákné Czeróczki Judit), a Budapesti Akadémiai Kórustársaság (Balassa Ildikó), a Fővárosi Fiatalok Egyesített Kórusa (Balassa Ildikó), a General Pausa Kamarakórus (Pávai Gyopár), a Guido Kamarakórus (Király Miklós), a Pesterzsébeti Városi Vegyes Kar (Pálffi Krisztina) és a Sonore Vegyes Kar (Mohai Tibor) volt jelen. Dunaföldvárt az Annamatia Női Kar (Kun Erika) és a Cantemus Vegyes Kar (Albu Erzsébet) képviselte. A Dunaújvárosi Bona Vox Női Kar (Könyves Ágnes) és a Dunaújvárosi Vegyes Kar (Horváth Péter) csakúgy jelen volt, mint Érdről a Halleluja Kamarakórus (Farkas Rose-Marie), vagy Hatvanból a Grassalkovich Énekegyüttes (Molnár Tamás). A Kecskeméti Fesztivál Kórus (dr. Kiss Katalin és Megyesi Zsófia), és Komádiból a Baba Jaga Leánykar (Debreczeni Mária) ugyancsak ott volt az előadók között. Sopron dalos hagyományait a Kórus Spontánuszt (Kocsis-Holper Zoltán) és a Liszt Ferenc Pedagógus Énekkar (Makkos Ágnes) képviselte. Szekszárdról a Gagliarda Kamarakórus (Anducska Adrienn), Tatáról az Egressy Kamarakórus (Schönfeld Zsuzsanna), Tatabányáról a Tatabánya Város Vegyeskara (Saltzer Géza) erősítette az Országos Egyesített Kórust

Ennyit e beszámoló címének első feléről.

A cím második, kérdőjeles felét az az aggodalmam íratta velem, hogy vajon ez az optimista kijelentés áll-e még 2012-ben, vagy csupán azoknak az évtizedeknek a vágyszerű kivetülése, amikor még Kodály tanításain felbuzdulva, minden általános és középiskolában volt heti több énekóra, amikor az üzemek és vállalatok, egyetemek, szakszervezetek és kistérségi közösségek a templomokon kívül is tudtak kórusokat éltetni és működtetni?

Itt már a helyzet akár aggodalomra is adhat okot, mert a lakosság énekesi képességeit és befogadási igényeit a popzenén túl bizony kevéssé segítik a mai körülmények. Sokkal kevesebben járnak délutánonként, esténként kóruspróbákra, és jóval kevesebb fellépési lehetőség kínálkozik a ma kóristáinak. Az állami-társadalmi anyagi megbecsülés egyre vékonyabb, igen nehezen megpályázható forrásokból csöpög, a potenciális szponzorok pénzét ezerfelől lesik, az egyesületi és egyéb keretek között működő, lassan már-már vegetáló csoportok önfenntartó képessége és energiája pedig erősen kimerülőben van. Holott ezeknek az öntevékenyen értékteremtő embereknek elsődleges éltetője a meghívás, a siker, a taps, és mindezzel szinte egyenrangúan az az igény is, hogy legyen próbaterem (lehetőleg zongorával), legyen kórusvezető, kotta, fellépőruha, pénz az utazásra, szállításra. És nem kevésbé megkerülhetetlenül: legyen igény az iskolákban felnevelkedő generációkban arra, hogy ne csupán passzív befogadóként, de aktív művelőként is részt vegyenek a zenei élmény létrejöttében. Ez pedig már oktatás- és kultúrpolitikai feladat, hogy ne sorvadjon el, de virágozzék!

Énekel az ország? Igen is, meg nem is. Sokan megszállottként küzdenek azért, hogy a kérdőjelből egyértelmű pont, vagy felkiáltójel váljék a 21. században is.

 

 

 

 

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(2)
(1)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.)

Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.