Hekkerdzsihád a láthatáron – egy majdnem kulcsregényről
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hekkerdzsihád a láthatáron – egy majdnem kulcsregényről

Hekkerdzsihád a láthatáron – egy majdnem kulcsregényről

Le kell számolnunk azzal a tévképzettel, hogy jó regényt csak a humán területeken jártas, képzett és az írásművészetben gyakorlott irodalmár ír. Gondoljunk csak Isaac Asimov biokémikusra, akinek Alapítvány-könyvei nem csupán a tudományos-fantasztikus világra hatottak, de a szociológusok, pszichológusok, politológusok képzeletét is felgyújtották. Mellesleg írt fantasy-t, krimit és tudományos ismeretterjesztő könyveket is.


Mark Russinovich.Persze hosszan lehetne töprengeni azon, hogy mik egy „jó regény” jellemzői, az események szövése, a párbeszédek, a jellemábrázolás megkomponáltsága vagy éppen más, de az irodalom fájának egyik ágán biztosan helyet kell szorítanunk Mark Russinovichnak is. Egy informatikusnak.

A szerző a Microsoft főmunkatársa, a cég felhőszolgáltatásainak vezető konstruktőre. De ő a szerzője a Windows-rendszerek lelki életét, felügyeletét és diagnosztikáját segítő Sysinternals programoknak is. Természetesen szakíró, társszerzője a Windows Internals könyvsorozatnak, és vezető szerkesztője a Windows IT Pro Magazine folyóiratnak. Doktorált bitvadász, aki egyre közelebb merészkedett a betűhöz, a szóhoz, hogy belépjen az irodalomba.

Aki elolvassa Mark Russinovich A nulladik nap című frissen megjelent könyvét (Szak Kiadó, 2012), az lehetséges, hogy nem osztja e krimi iránti lelkesedésem. Bár e műfajnak is vannak hatalmas alkotói, de én nem szeretvén az irodalom eme ágát, Ágota nénivel jóllaktam annyira, hogy azután ne kívánjak többet igazán. De mindig lehetnek kivételek. Számomra e könyv krimi volt a javából, amelyben az Al-Kaida számítógépes (vírus)csapást kíván mérni e könyv szerint (is) az Egyesült Államokra, de a talpra esett főhős – aki egy amerikai férfiszépség – és csinosan zseniális partnere leküzdi (vagy nem) a gonosz erőket. Az amerikai (és hollywoodi) álom győz a gonosz ellen szépen.

Van bűntény, vannak áldozatok, folyik a vér, kémek és korrupt antikémek sorjáznak, de az cselekmény folyása elvezet bennünket és a nyomozni kényszerülő informatikusokat (ex-belbiztonsági minisztériumi embereket) a megoldásig.

Lehetséges a könyvnek egy olyan olvasata is, amely szerint ez inkább a thriller műfajába tartozó alkotás, ugyanis a helyzetek, a fordulatok hajmeresztően félelmetesek, filmszerűen borzongatóak. Mert mindenki el tudja képzelni a lehetetlent, hogy a számítógépe azt mondja, hogy „no operating system”, miközben pár perce még használta, s már nem tartozik a mesék közé az sem, hogy a Stuxnet vírus atomerőművi számítógépek ezreit fertőzte meg, s tette tönkre az urándúsító centrifugákat. A könyv lapjain az összes lehetséges támadási forma zseniális egységét egy rokkant orosz programozó teremti meg, aki képes kihasználni a „nulladik napi támadás” lehetőségeit, mert ismeri a Windows rejtőzködő és még meg nem szüntetett hibáit. A Zero-day exploit olyan kiber-biztonsági fenyegetést jelentő kód, ami egy számítógépes alkalmazás még nem publikált sebezhetőségét használja ki. A szerző – lévén Windows-szakértő – hátborzongatóan hitelesen keveri a rettegés koktélját: ő tudja, hogyan csináljunk igazán kártékony behatoló ellenséget.

A könyv olvasása közben nagyon nehéz elhitetnünk magunkkal, hogy ez csak mese. „Ha akarjátok, nem mese” – írta Herzl Tivadar a Dohány utcából, s követői meg is teremtették Izrael Államot. A nulladik nap bármikor bekövetkezendő olyan forgatókönyvet vázol fel – természetesen eltúlzott méretekben, némiképp torzítva ‑, amely a túlságosan az informatikai eszközökre hagyatkozó civilizációnkban egy világvége-vízióval ér fel. Itt megállnak a számítógépek, kis híján lezuhannak a repülőgépek, megvadul az atomreaktor, eltűnnek az adatok.

De a szerző időnként kikacsint az olvasóra: miközben az autógyártó robotok között meghal a felügyelőjük, a robotok még piruetteznek is egy kicsit: valószínűtlen, hogy ilyen finomságokra készítenék fel a trójaiakat és a vírusokat. Russinovich teoriája valójában logikus és kézenfekvő, amikor felfesti a kiber-terroristák hálózati szerveződéseinek módjait, egy lehetséges világméretű összeesküvés kialakításának struktúráját.

A történetvezetés lendületes, és vacogni is bőven lehetséges annak, akinek fantáziája nem tompult el a televíziós krimiktől, mégsem ez adja a mű igazi értékét. A szerző belülről fogalmazza meg a kritikáját a legfejlettebb és így legkiszolgáltatottabb világ struktúrájáról. Nemcsak állítja, hanem inkább kiáltja, hogy az amerikai bürokrácia – amely az emberek védelmét szolgálná – korrupt, tutyimutyi, erőforrás-hiányos. Kicsit túlsúlyos, kicsit lassú, kicsit stupid.

Hatalmas pofonokat osztogat a vírusvédelmi szoftvereket fejlesztő cégeknek, senkiházi amatőröknek festve le őket, akik képtelenek megfelelni szakmájuk elvárásainak. (Nota bene: egyikükhöz éppen nemrég törtek be, ellopva el a fejlesztéseit. Ez több, mint kínos.)

Nem kíméli saját cégét sem, állítva, az sincs a helyzet magaslatán, amikor egy hiba megszüntetéséről van szó. Russinovich könyve tehát kulcsregény, ami bemutatja a veszélyeket, a kiszolgáltatottságot, a lehetséges (?) megoldások apró arzenálját. Az oroszok (arabok, kínaiak – a nem kívánt törlendő) már a spájzban vannak – állítja, s a fejlett világ védőfala gyenge. Miközben már számítógépeink, mobiltelefonjaink nélkül magányosak és tehetetlenek vagyunk, mert civilizációnk magasabb, digitális szintre lépett, már nem térhetünk vissza egy alacsonyabb, analóg, offline környezetbe. Vagy ha igen, csak hatalmas pusztulással. Ha valaki emlékszik még John Erlichman A cég című könyvére, amelyből Washington zárt ajtók mögött címen csináltak filmet, az sejtheti, mit tud Russinovich. Erlichman belülről, a CIA és a Fehér Ház viszonyáról adott érzékletes képet. Russinovich még bizonytalanul és bizalmatlanul jár a hivatalok zárt ajtai mögött. De biztosan tudja és tudatja a számítógépeinek kiszolgáltatott ember fenyegetettségét.

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(4)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (1)
Tom Tom
1. hozzászólás
2012-06-17 10:08:41
A Birodalom szablyái Leo Kessler A háború kutyái 2. sorozat 10. kötete (30. kötet) Duna International www.dunakiado.hu A tét Varsó A 63 napon át tartó harc mérlege megrázó volt. Kb. 18 ezer katona veszítette életét és 25 ezren sebesültek meg. 180 ezer civil esett a harcok áldozatául. A felkelés alatt a város 25%-a semmisült meg, de a németek 1944 decemberéig Varsó 85%-át tették a földdel egyenlővé. Nemzedékek kulturális és anyagi hagyatéka semmisült meg - értékes levéltári dokumentumok, műalkotások, műemlékek, könyvtárak, múzeumok és a nemzeti kultúra minden intézménye. A varsói felkelésnek ugyanakkor pozitív következményei is voltak. Történészek szerint megmentette Európát a kommunizmustól, hogy a szovjet-német front 63 napig egy helyben vesztegelt. Ez idő alatt a nyugati szövetségesek (az USA, Nagy-Britannia és Lengyelország) Nyugat-Európa óriási területeit szabadították fel. Bár így sem elsőként érkeztek meg Berlinbe, bizonyos, hogy a varsói felkelés nélkül a Vörös Hadsereg már 1944. augusztusában elérte volna a német fővárost, és tovább nyomult volna nyugat felé. Az is elképzelhető, hogy teljesült volna Sztálin álma, és a Vörös Hadsereg eljutott volna az Atlanti-óceánig. Ebben az esetben a háború utáni Európa térképe egészen másként festett volna. http://www.budapeszt.polemb.net/ 1944 nyarán az oroszok már Lengyelország területén nyomulnak előre Németország felé. Mielőtt seregeik elérik a Visztulát, kitör a Varsói lázadás, amelyben minden a feje tetejére áll: a németek az oroszok helyett a lengyelekre pazarolják az erejüket; az oroszok kivárnak; végül még a lengyelek is a lengyelek ellen fordulnak. Mi sem természetesebb, mint hogy a nemzeteknek ebből a haláltáncából Bogdán tábornok fekete kozákjai is kivegyék a részüket. Sikerülhet-e túlélniük a lengyel főváros poklát? Vajon mi lesz a sorsa a lázadás túlélőinek? S vajon meddig tart a fekete kozákok hite az új hazában, melyet az egyre inkább vesztesnek tűnő németek ígértek nekik? „Biztos vagyok benne, hogy mindannyian tudják, mekkora kockázatott vállalunk magunkra ezzel a lázadással… De hát, most vagy soha.” /Bór tábornok szavai törzsének tagjaihoz. 1944. augusztus 1./ Már eddig is túl sok ember halt bele abba, hogy nem olvasott elég Kerekes Tamást Magyar Irodalom Rt. www.marlonbrandy.nolblog.hu thomaskerekes@msn.com
Olvasta már?
,,Aki hallgat, az is beszél”
,,Aki hallgat, az is beszél”

Nemrég jelent meg Aczél Petra Neked van igazad? című könyve a Tinta Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel tudósítónk, aki elsőként ezt kérdezte: A könyv címlapján csupán egy kulcs az illusztráció; melyik zárat nyitja ez a kulcs? (A képen a könyv írója, Aczél Petra.)

Bezárás
Jócskán késtek a római tüntetők – hatvanéves az Európai Unió – Indulhatnának már! – szólal meg mellettem Jani barátom –, mindjárt találkozónk van a lányokkal! Mármint asszonyainkkal, de hát nekünk ők a lányok. Álldogálok jól kiválasztott helyemen – más várakozók: egy begipszelt karú operatőr és egy a munkaeszközét a szemeteskocsinak támasztó utcaseprőnő mögött, s nyugtatom, hogy tíz perc alatt ott vagyunk a Teemininél, van időnk még kivárni, hogy a Rómában mindenütt látható európai uniós menet végre összeálljon, s irányt vegyen a Capitolium felé, ahol a közösség országainak vezetői tanácskoztak.
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben Mivel máshol nem találtak megfelő helyet neki, egy szupermarket tetejére építettek óvodát az osztrák fővárosban. A liesingi intézményben 170 gyerek számára van hely, és még udvart is kialakítottak a számukra. Bécs 52 millió eurót fordít 2021-ig új iskolai, óvodai és napközis helyek létrehozására. (Képek: Votava/PID)
Feléledhet a rajkai határátmenet: vonattal Pozsonyba A szlovákok közvetlen járatokat szeretnének Pozsony és Magyarország között. A ta3.com információi szerint a szlovák szaktárca megrendelésére már az idei decemberi menetrendváltástól naponta csúcsidőben tíz vonatpár közlekedhet Rajkán keresztül Pozsony és Magyarország között. Olyan menetrend kialakítása a cél, ami megfelelő csatlakozást nyújthat Budapest irányába.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
,,Aki hallgat, az is beszél” Nemrég jelent meg Aczél Petra Neked van igazad? című könyve a Tinta Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel tudósítónk, aki elsőként ezt kérdezte: A könyv címlapján csupán egy kulcs az illusztráció; melyik zárat nyitja ez a kulcs? (A képen a könyv írója, Aczél Petra.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.