nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélésére – a rongálás és a zaklatás is lehet gyűlölet-bűncselekmény

Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélésére – a rongálás és a zaklatás is lehet gyűlölet-bűncselekmény

Emberi jogi szervezetek közös javaslattal hívják fel a jogalkotók figyelmét, hogy a jelenleg az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét. Gyűlölet-bűncselekményről akkor beszélünk, ha az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésében előítélet motiválja, tehát támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.


A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni védelem fontos része, hogy ne csak egyes személy ellen irányuló magatartásokat, hanem a vagyontárgyak megrongálását is a megfelelő szigorral szankcionálják, ha azt előítéletes indítékkal követik el. Hiszen gyakran hallunk olyan esetekről, amikor egy védett csoporthoz kötődő tárgyat megrongálnak, és az elkövetés körülményeiből látható, hogy erre előítélet-indítékból került sor. Ilyen esetekkel az utóbbi napokban is találkozhattunk: a Duna-parti mártíremlékműre antiszemita, gyűlölködő feliratokat festettek, Nagykanizsán pedig romák lakta házakra félelemkeltő jeleket, üzeneteket mázoltak.

Komoly hiányossága továbbá a jelenlegi szabályozásnak – és ezt az Országgyűlésnek benyújtott, a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló javaslat sem orvosolja –, hogy nem tekinti gyűlölet-bűncselekménynek azokat az eseteket, amikor valakit például egy nemzeti csoporthoz tartozása miatt életveszélyesen megfenyegetnek.

A gyűlölet-bűncselekmények problémakörével aktívan foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és számos külföldi állam büntetőjoga is gyűlölet-bűncselekménynek tekinti ezeket a támadásokat, és ezzel kifejezi az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélését.

***

2012 elején öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért civil platformot alakított a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb állami fellépés elérése érdekében. Az új Btk. minisztériumi előkészítésének hírére a jogvédők részletes javaslatcsomagot készített, amelyben a rasszista, antiszemita, homofób és más előítélet-motivált bűncselekmények elleni – nemzetközileg is elvárt – erősebb törvényi védelmének megvalósítására átfogó reformot javasolt.

Bár az új büntetőkódexről szóló törvényjavaslat a civilek által javasolt komplex reformot nem vette át, a javaslatot kidolgozó minisztérium az emberi jogi szervezetek néhány javaslatát megfogadta. Így a jelenlegi törvényjavaslat alapján nem szűnik meg a gyűlölet-bűncselekmények – amelyet a Büntető Törvénykönyvben „a közösség tagja elleni erőszak” tényállásként találunk meg – előkészületének büntethetősége, és a védett – nemzeti, etnikai, faji és vallási – csoportok mellé bekerülnek a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportok, valamint a fogyatékos emberek.

A jogvédők az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslat szövegének ismeretében újabb, szűkített javaslatcsomagot dolgoztak ki, amely a legfontosabb módosítási javaslataikat tartalmazza. Ezeket a civil szakértők megvitatták a parlamenti pártok frakcióinak képviselőivel, valamint ismertették az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén, és eljuttatták a minisztériumi vezetőknek, továbbá valamennyi országgyűlési képviselőnek.

***

Gyűlölet-bűncselekményről akkor beszélünk, ha az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésében előítélet motiválja, tehát támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.

A gyűlölet-bűncselekményekkel, vagyis az előítéletből elkövetett bűncselekményekkel szemben azért indokolt a kiemelt büntetőjogi védelem, mert ezek a támadások nemcsak a közvetlen sértett, hanem az egész társadalom békéje szempontjából károsak és veszélyesek. Ezen túl, a magyar állam nemzetközi kötelezettsége a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony fellépés, amely alapjainak megteremtésére remek lehetőséget kínál az új büntetőkódex megalkotása.

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Lámpással kereskedik a Magyar Vöröskereszt – minden forint a legjobb ügyet szolgálja
Lámpással kereskedik a Magyar Vöröskereszt – minden forint a legjobb ügyet szolgálja

Lámpással nem az igazit, hanem a létezéséhez szükséges pénz egy részét igyekszik megtalálni a Magyar Vöröskereszt. Az éppen az idén 135 esztendős karitatív szervezet (a svájci Jean Henri Dunant által kezdeményezett Nemzetközi Vöröskereszt akkor már 18 éve folytatta áldásos tevékenységét) ugyanis az adománygyűjtés mellett további forrásokból is szeretné bővíteni, pénzelni az önkéntes, emberiességi, jótékonysági tevékenységét.  A Magyar Vöröskereszt idei állami költségvetési támogatása 100,1 millió forint. 

Bezárás
Lámpással kereskedik a Magyar Vöröskereszt – minden forint a legjobb ügyet szolgálja Lámpással nem az igazit, hanem a létezéséhez szükséges pénz egy részét igyekszik megtalálni a Magyar Vöröskereszt. Az éppen az idén 135 esztendős karitatív szervezet (a svájci Jean Henri Dunant által kezdeményezett Nemzetközi Vöröskereszt akkor már 18 éve folytatta áldásos tevékenységét) ugyanis az adománygyűjtés mellett további forrásokból is szeretné bővíteni, pénzelni az önkéntes, emberiességi, jótékonysági tevékenységét.  A Magyar Vöröskereszt idei állami költségvetési támogatása 100,1 millió forint. 
Egyetemes időszakos felülvizsgálat: Magyarország újra vizsgázik emberi jogokból Május 4-én, szerdán délután fél háromtól Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt számot ad az emberi jogok hazai helyzetéről az egyetemes időszakos felülvizsgálat (Universal Periodic Review, röviden UPR) eljárás részeként. Évente összesen 42 országot vizsgálnak felül – egy évben három, egyenként kéthetes ülésszakra kerül sor – így nagyjából öt évente sorra kerül mind a 193 ENSZ-tagállam.Magyarországnak ez a második felülvizsgálata, az első 2011-ben volt.
Munkavállalói résztulajdonosi program 7500 dolgozónak Magyarország vezető távközlési szolgáltatója munkavállalói résztulajdonosi programba kezd: a Magyar Telekom Nyrt.-nél és a T-Systems Magyarország Zrt.-nél dolgozók döntő többsége részvényjuttatásban részesülhet. A program a vállalat rendes juttatási csomagján felüli javadalmazási elem, és a tulajdonosi szemlélet erősítését szolgálja. 
Olcsóbb lett a roaming az EU-ban Újabb lépést tett az Európai Unió a roaming-díjak 2017-tervezett eltörlése felé. Szombattól a mobiltelefonáláskor egy perc beszélgetés, illetve adatküldés esetén egy megabyte forgalom után legfeljebb öt centet (15,50 forint) számolhatnak fel a szolgáltatók, SMS-enként pedig legfeljebb két cent (6,20 forint) lehet a roamingdíj.   
A magyar történelem rejtélyei Újabb értékes sorozatot indított útjára néhány hete a Kossuth Kiadó: szerzői kéthetente a nagyközönséget és a szakembereket egyaránt régóta foglalkoztató egy-egy történelmi titkunknak próbálnak a végére járni. A Szent Korona története és Sisi királyné regényes élete után a sorozat harmadik részeként most a Magyarország II. világháborús hadba lépésének ürügyéül szolgáló 1942. június 26-i hírhedt légitámadást taglaló elemzés jelent meg. A művet a korral foglalkozó legnevesebb történész, Romsics Ignác jegyzi.
Leleplezte az azeri elnök korrupciós ügyeit, bbörtönöztéték az újságírót A sajtószabadság nemzetközi napján az Amnesty International kilenc olyan esetet emel ki, amelyben azért zaklattak, fenyegettek meg, zártak el és kínoztak meg újságírókat, hogy brutális eszközökkel hallgattassák el a szólásszabadságot. Az újságírás nem bűn, a szólás- és sajtószabadság mégis veszélyben van a világ számos táján.
Séta az áram útján – technikatörténeti kirándulás a pesti Belvárosban A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Elektrotechnikai Múzeum olyan program szervezésébe fogott, amely nem csupán a szakterület iránt érdeklődők, hanem a laikusok számára is igen szórakoztató módon, kétórás séta alkalmával mutatja be Budapest és az elektromosság közös történetét.
Fürstliche Schätze: Silberschmiedekunst –  Briefmarkenausgabe Philatelie Liechtenstein Drei Objekte deutscher Silberschmiedekunst des 17. Jahrhunderts präsentiert die Philatelie in der Fortsetzung der Serie „Fürstliche Schätze“. Beim „Segelschiff“ (Wertstufe CHF 1.00) handelt es sich um ein Trinkgefäss auf vier Rädern, dessen Bug mit einem Trinkrohr versehen ist.