nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélésére – a rongálás és a zaklatás is lehet gyűlölet-bűncselekmény

Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélésére – a rongálás és a zaklatás is lehet gyűlölet-bűncselekmény

Emberi jogi szervezetek közös javaslattal hívják fel a jogalkotók figyelmét, hogy a jelenleg az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét. Gyűlölet-bűncselekményről akkor beszélünk, ha az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésében előítélet motiválja, tehát támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.


A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni védelem fontos része, hogy ne csak egyes személy ellen irányuló magatartásokat, hanem a vagyontárgyak megrongálását is a megfelelő szigorral szankcionálják, ha azt előítéletes indítékkal követik el. Hiszen gyakran hallunk olyan esetekről, amikor egy védett csoporthoz kötődő tárgyat megrongálnak, és az elkövetés körülményeiből látható, hogy erre előítélet-indítékból került sor. Ilyen esetekkel az utóbbi napokban is találkozhattunk: a Duna-parti mártíremlékműre antiszemita, gyűlölködő feliratokat festettek, Nagykanizsán pedig romák lakta házakra félelemkeltő jeleket, üzeneteket mázoltak.

Komoly hiányossága továbbá a jelenlegi szabályozásnak – és ezt az Országgyűlésnek benyújtott, a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló javaslat sem orvosolja –, hogy nem tekinti gyűlölet-bűncselekménynek azokat az eseteket, amikor valakit például egy nemzeti csoporthoz tartozása miatt életveszélyesen megfenyegetnek.

A gyűlölet-bűncselekmények problémakörével aktívan foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és számos külföldi állam büntetőjoga is gyűlölet-bűncselekménynek tekinti ezeket a támadásokat, és ezzel kifejezi az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélését.

***

2012 elején öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért civil platformot alakított a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb állami fellépés elérése érdekében. Az új Btk. minisztériumi előkészítésének hírére a jogvédők részletes javaslatcsomagot készített, amelyben a rasszista, antiszemita, homofób és más előítélet-motivált bűncselekmények elleni – nemzetközileg is elvárt – erősebb törvényi védelmének megvalósítására átfogó reformot javasolt.

Bár az új büntetőkódexről szóló törvényjavaslat a civilek által javasolt komplex reformot nem vette át, a javaslatot kidolgozó minisztérium az emberi jogi szervezetek néhány javaslatát megfogadta. Így a jelenlegi törvényjavaslat alapján nem szűnik meg a gyűlölet-bűncselekmények – amelyet a Büntető Törvénykönyvben „a közösség tagja elleni erőszak” tényállásként találunk meg – előkészületének büntethetősége, és a védett – nemzeti, etnikai, faji és vallási – csoportok mellé bekerülnek a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportok, valamint a fogyatékos emberek.

A jogvédők az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslat szövegének ismeretében újabb, szűkített javaslatcsomagot dolgoztak ki, amely a legfontosabb módosítási javaslataikat tartalmazza. Ezeket a civil szakértők megvitatták a parlamenti pártok frakcióinak képviselőivel, valamint ismertették az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén, és eljuttatták a minisztériumi vezetőknek, továbbá valamennyi országgyűlési képviselőnek.

***

Gyűlölet-bűncselekményről akkor beszélünk, ha az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésében előítélet motiválja, tehát támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.

A gyűlölet-bűncselekményekkel, vagyis az előítéletből elkövetett bűncselekményekkel szemben azért indokolt a kiemelt büntetőjogi védelem, mert ezek a támadások nemcsak a közvetlen sértett, hanem az egész társadalom békéje szempontjából károsak és veszélyesek. Ezen túl, a magyar állam nemzetközi kötelezettsége a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony fellépés, amely alapjainak megteremtésére remek lehetőséget kínál az új büntetőkódex megalkotása.

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Elképesztő: nettó 117 ezer forint jut a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozóknak
Elképesztő: nettó 117 ezer forint jut a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozóknak

A nemzetgazdaságban – a legalább öt személyt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézmé­nyeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az átlagkerese­tek 1,3%-kal nőt­tek az egy évvel ezelőttihez képest. Ennélfogva 2014. január–februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 226 600 fo­­rint volt. A legkevesebbet a hu­mán-egészségügyi, szociális ellátás (139 300 forint), a szál­lás­­hely-szolgáltatás, vendéglátás (153 100 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (163 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Bezárás
Elképesztő: nettó 117 ezer forint jut a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozóknak A nemzetgazdaságban – a legalább öt személyt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézmé­nyeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az átlagkerese­tek 1,3%-kal nőt­tek az egy évvel ezelőttihez képest. Ennélfogva 2014. január–februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 226 600 fo­­rint volt. A legkevesebbet a hu­mán-egészségügyi, szociális ellátás (139 300 forint), a szál­lás­­hely-szolgáltatás, vendéglátás (153 100 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (163 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.
Legendás csókok a bécsi Belvedere-ben Andy Warhol Kiss című filmjét és Klimt Der Kuss című festményét állítja szembe egymással az Oberes Belvedere legújabb kiállítása Bécsben. A maga korában mindkét alkotás provokációnak számított. A Klimt & Warhol – Kuss & Kiss című kiállítás július 6-ig látható az Oberes Belvedere Klimt-termében és az Oktogonban.
címkék:  BelvedereBécsDer KussKissKlimtWarholcsókszecesszió
Az Európai Unió ezt is kifizeti: javul az üzembiztonság Tovább javulhat a menetrend szerinti közlekedés és az üzembiztonság a GYSEV Zrt. hálózatán. A vasúttársaság nyertes pályázatának köszönhetően teljes körűen korszerűsíti a Sopron-Nyugat vontatási transzformátor-alállomást, amely fontos eleme a vasúttársaság villamosenergia-ellátó rendszerének.
Facebook: csökkenhet a sz(p)emét Megint bejelentett egy nagy változást a Facebook, ami a hírfolyamban megjelenő tartalmakat érinti majd. Az új algoritmusnak köszönhetően látványosan csökken a hírfolyamban megjelenő spam linkek-, like-vadász bejegyzések- és „vicces” képek száma.
Kezünkben a jövő: okoseszközök a szórakoztatóiparban A mobilunkon nézünk tévét, hallgatjuk kedvenc zenéinket, online olvasunk kedvenc sorozatainkról. A mobilinternet megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat. De látjuk-e, hogy milyen irányban halad a média- és a szórakoztatóipar a jövőben? Milyen tartalmak lesznek a mobilunkon néhány év múlva?
Orbán, mint nyugatellenes politikus Időszerű robbanótöltetet kapott a magyar zsidók 70 évvel ezelőtti megsemmisítése azáltal, hogy a hivatalában megerősített, ám nemzetközileg vitatott Orbán Viktor olyan emlékművet akar felállíttatni, amely a magyarokat kizárólag a német agresszió áldozataként ábrázolja – írja a Die Welt.
Kinyit a Balaton – kezdődik a hajózási idény Az áprilisi szeszélyes időjárás ellenére javában folyik a küszülődés a balatoni településeken. Május 1–11. között ugyanis Nyitott Balaton elnevezéssel nagyszabású évadnyitást tartanak – vonzó programokkal, amelyek kedvért ajánlatos már tavasszal a tóhoz utazni.
„Dunkle Energie”: TU Wien reist ins Ungewisse Forscher der Technischen Universität (TU) Wien haben ein Instrument entwickelt, mit dem sie an der Neutronenquelle des Instituts Laue-Langevin (ILL) in Grenoble Experimente zum Nachweis „Dunkler Energie" gemacht haben. (Bild: Neutronen zwischen Platten: Test zu unbekannten Kräften (Foto: tuwien.ac.at)