nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélésére – a rongálás és a zaklatás is lehet gyűlölet-bűncselekmény

Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélésére – a rongálás és a zaklatás is lehet gyűlölet-bűncselekmény

Emberi jogi szervezetek közös javaslattal hívják fel a jogalkotók figyelmét, hogy a jelenleg az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét. Gyűlölet-bűncselekményről akkor beszélünk, ha az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésében előítélet motiválja, tehát támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.


A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni védelem fontos része, hogy ne csak egyes személy ellen irányuló magatartásokat, hanem a vagyontárgyak megrongálását is a megfelelő szigorral szankcionálják, ha azt előítéletes indítékkal követik el. Hiszen gyakran hallunk olyan esetekről, amikor egy védett csoporthoz kötődő tárgyat megrongálnak, és az elkövetés körülményeiből látható, hogy erre előítélet-indítékból került sor. Ilyen esetekkel az utóbbi napokban is találkozhattunk: a Duna-parti mártíremlékműre antiszemita, gyűlölködő feliratokat festettek, Nagykanizsán pedig romák lakta házakra félelemkeltő jeleket, üzeneteket mázoltak.

Komoly hiányossága továbbá a jelenlegi szabályozásnak – és ezt az Országgyűlésnek benyújtott, a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló javaslat sem orvosolja –, hogy nem tekinti gyűlölet-bűncselekménynek azokat az eseteket, amikor valakit például egy nemzeti csoporthoz tartozása miatt életveszélyesen megfenyegetnek.

A gyűlölet-bűncselekmények problémakörével aktívan foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és számos külföldi állam büntetőjoga is gyűlölet-bűncselekménynek tekinti ezeket a támadásokat, és ezzel kifejezi az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélését.

***

2012 elején öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért civil platformot alakított a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb állami fellépés elérése érdekében. Az új Btk. minisztériumi előkészítésének hírére a jogvédők részletes javaslatcsomagot készített, amelyben a rasszista, antiszemita, homofób és más előítélet-motivált bűncselekmények elleni – nemzetközileg is elvárt – erősebb törvényi védelmének megvalósítására átfogó reformot javasolt.

Bár az új büntetőkódexről szóló törvényjavaslat a civilek által javasolt komplex reformot nem vette át, a javaslatot kidolgozó minisztérium az emberi jogi szervezetek néhány javaslatát megfogadta. Így a jelenlegi törvényjavaslat alapján nem szűnik meg a gyűlölet-bűncselekmények – amelyet a Büntető Törvénykönyvben „a közösség tagja elleni erőszak” tényállásként találunk meg – előkészületének büntethetősége, és a védett – nemzeti, etnikai, faji és vallási – csoportok mellé bekerülnek a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportok, valamint a fogyatékos emberek.

A jogvédők az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslat szövegének ismeretében újabb, szűkített javaslatcsomagot dolgoztak ki, amely a legfontosabb módosítási javaslataikat tartalmazza. Ezeket a civil szakértők megvitatták a parlamenti pártok frakcióinak képviselőivel, valamint ismertették az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén, és eljuttatták a minisztériumi vezetőknek, továbbá valamennyi országgyűlési képviselőnek.

***

Gyűlölet-bűncselekményről akkor beszélünk, ha az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésében előítélet motiválja, tehát támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.

A gyűlölet-bűncselekményekkel, vagyis az előítéletből elkövetett bűncselekményekkel szemben azért indokolt a kiemelt büntetőjogi védelem, mert ezek a támadások nemcsak a közvetlen sértett, hanem az egész társadalom békéje szempontjából károsak és veszélyesek. Ezen túl, a magyar állam nemzetközi kötelezettsége a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony fellépés, amely alapjainak megteremtésére remek lehetőséget kínál az új büntetőkódex megalkotása.

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Magyarország az uniót teszteli – zajlik az emlékek háborúja
Magyarország az uniót teszteli – zajlik az emlékek háborúja

 „Magyarország az uniót teszteli” című hosszú elemzésében a World Politics Review az amerikai McCain szenátor emlékezetes kijelentését idézve megállapítja, hogy a legtöbb külföldi bíráló a felelősséget egyértelműen Orbán Viktorra hárítja az ország körüli bajokért. A Bloomberg arról tudósít, hogy a londoni Nomura Közép-Európa szakértője szerint az MKB Bank számára nyújtandó MNB-segítség ellentétes lehet az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályozással, továbbá a kormány és a jegybank jogkörének szétválasztásával. 

Bezárás
Magyarország az uniót teszteli – zajlik az emlékek háborúja  „Magyarország az uniót teszteli” című hosszú elemzésében a World Politics Review az amerikai McCain szenátor emlékezetes kijelentését idézve megállapítja, hogy a legtöbb külföldi bíráló a felelősséget egyértelműen Orbán Viktorra hárítja az ország körüli bajokért. A Bloomberg arról tudósít, hogy a londoni Nomura Közép-Európa szakértője szerint az MKB Bank számára nyújtandó MNB-segítség ellentétes lehet az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályozással, továbbá a kormány és a jegybank jogkörének szétválasztásával. 
Az Ida című lengyel alkotás nyerte az idei Lux-filmdíjat Az Európai Parlament Lux-filmdíjának idei nyertese az „Idaˮ című lengyel film – jelentette be a Parlament elnöke, Martin Schulz ma délben. Az Ida egy önmagát kereső fiatal nőről szól, a háttérben Európa fájdalmas múltjával. A Parlament minden évben az éppen aktuális égető kérdéssel foglalkozó filmek egyikének ítéli oda a Lux-filmdíjat.
Megtévesztés: 10 millióba kerül az „Érem Művészeti Intézet” A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint az Érem Művészeti Intézet Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. megtévesztette a fogyasztókat az „Érem Művészet Intézet” megnevezés használatával. A jogsértés elkövetéséért 10 000 000 forint bírságot szabott ki a GVH.
Bővítette nagysebességű internet-lefedettségét a Telekom Az idén is folytatta kábelpiaci akvizíciós tevékenységét a Magyar Telekom a nagysebességű internet-lefedettség további bővítése végett. A 2014-i akvizíciók eredményeként összesen 30 ezerrel több háztartást ér el a társaság nagy sebességű internet-szolgáltatása. A megvásárolt kábelhálózatokon a vezetékes szélessáv mellett tv- és hangszolgáltatásokat is igénybe vehetnek az ügyfelek.
Óvodáztatáshoz kötött családi pótlék Kötelező óvodáztatáshoz köti a kormány a családi pótlékot 2016. január 1-jétől – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön a kormany.hu-val. Novák Katalin kiemelte: 20 nap igazolatlan hiányzás esetén a családi pótlék folyósítását szüneteltetik. Az intézkedés által vélhetően az óvodákban is csökken majd az igazolatlan hiányzások száma.
A hetedik fiú – mesefilm felnőtteknek Nincs szerencsém a szuperprodukciókkal: egyre kevésbé tudom élvezni, ha valami csak látványos, és semmi több. Kicsit így vagyok ezzel A hetedik fiú (The Seventh Son) című színes, angol–amerikai fantasy-kalandfilm esetében is, amit Joseph Delaney könyvéből az orosz Szergej Bodrov (képünkön) rendezett Julianne Moore, Jeff Bridges, Ben Barnes, és Alicia Vikander főszereplésével, és amit a UIP-Duna Film december 25-től kezd forgalmazni 2D- és 3D-technikával.
Beatünnep az örökifjú felejthetetlenekkel Az év eleje óta tele van a főváros a Beatünnep plakátjaival: december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában az Illés-zenekar tagjai – más zenészekkel együtt – felidézik a legendás dalok jó részét. A jövő vasárnapi koncertre minden jegy elkelt, ezért egy nappal előtte, szombaton ráadást rendeznek az arénában. A Beatünnep apropója: 50 évvel ezelőtt jelentek meg lemezen az első Szörényi–Bródy-dalok.
Deutsche Telekom stellt auf IP-basierte Anschlüsse um Alle FRITZ!Box-Modelle sind für die neuen IP-basierten Telefon- und DSL-Anschlüsse der Deutschen Telekom geeignet und unterstützen Internet, Telefonie und IP TV. FRITZ!Box-Anwender, deren Anschluss von der Deutschen Telekom umgestellt wird, benötigen kein neues Gerät. Zusätzlich sind alle aktuellen VDSL-FRITZ!Box-Modelle für Vectoring geeignet und ermöglichen eine Übertragung von bis zu 100 MBit/s.