nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélésére – a rongálás és a zaklatás is lehet gyűlölet-bűncselekmény

Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélésére – a rongálás és a zaklatás is lehet gyűlölet-bűncselekmény

Emberi jogi szervezetek közös javaslattal hívják fel a jogalkotók figyelmét, hogy a jelenleg az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét. Gyűlölet-bűncselekményről akkor beszélünk, ha az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésében előítélet motiválja, tehát támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.


A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni védelem fontos része, hogy ne csak egyes személy ellen irányuló magatartásokat, hanem a vagyontárgyak megrongálását is a megfelelő szigorral szankcionálják, ha azt előítéletes indítékkal követik el. Hiszen gyakran hallunk olyan esetekről, amikor egy védett csoporthoz kötődő tárgyat megrongálnak, és az elkövetés körülményeiből látható, hogy erre előítélet-indítékból került sor. Ilyen esetekkel az utóbbi napokban is találkozhattunk: a Duna-parti mártíremlékműre antiszemita, gyűlölködő feliratokat festettek, Nagykanizsán pedig romák lakta házakra félelemkeltő jeleket, üzeneteket mázoltak.

Komoly hiányossága továbbá a jelenlegi szabályozásnak – és ezt az Országgyűlésnek benyújtott, a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló javaslat sem orvosolja –, hogy nem tekinti gyűlölet-bűncselekménynek azokat az eseteket, amikor valakit például egy nemzeti csoporthoz tartozása miatt életveszélyesen megfenyegetnek.

A gyűlölet-bűncselekmények problémakörével aktívan foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és számos külföldi állam büntetőjoga is gyűlölet-bűncselekménynek tekinti ezeket a támadásokat, és ezzel kifejezi az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélését.

***

2012 elején öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért civil platformot alakított a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb állami fellépés elérése érdekében. Az új Btk. minisztériumi előkészítésének hírére a jogvédők részletes javaslatcsomagot készített, amelyben a rasszista, antiszemita, homofób és más előítélet-motivált bűncselekmények elleni – nemzetközileg is elvárt – erősebb törvényi védelmének megvalósítására átfogó reformot javasolt.

Bár az új büntetőkódexről szóló törvényjavaslat a civilek által javasolt komplex reformot nem vette át, a javaslatot kidolgozó minisztérium az emberi jogi szervezetek néhány javaslatát megfogadta. Így a jelenlegi törvényjavaslat alapján nem szűnik meg a gyűlölet-bűncselekmények – amelyet a Büntető Törvénykönyvben „a közösség tagja elleni erőszak” tényállásként találunk meg – előkészületének büntethetősége, és a védett – nemzeti, etnikai, faji és vallási – csoportok mellé bekerülnek a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportok, valamint a fogyatékos emberek.

A jogvédők az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslat szövegének ismeretében újabb, szűkített javaslatcsomagot dolgoztak ki, amely a legfontosabb módosítási javaslataikat tartalmazza. Ezeket a civil szakértők megvitatták a parlamenti pártok frakcióinak képviselőivel, valamint ismertették az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén, és eljuttatták a minisztériumi vezetőknek, továbbá valamennyi országgyűlési képviselőnek.

***

Gyűlölet-bűncselekményről akkor beszélünk, ha az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésében előítélet motiválja, tehát támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.

A gyűlölet-bűncselekményekkel, vagyis az előítéletből elkövetett bűncselekményekkel szemben azért indokolt a kiemelt büntetőjogi védelem, mert ezek a támadások nemcsak a közvetlen sértett, hanem az egész társadalom békéje szempontjából károsak és veszélyesek. Ezen túl, a magyar állam nemzetközi kötelezettsége a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony fellépés, amely alapjainak megteremtésére remek lehetőséget kínál az új büntetőkódex megalkotása.

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Magyarország szerint mindenki illegális, aki a földrészen kívülről jön
Magyarország szerint mindenki illegális, aki a földrészen kívülről jön

A magyar parlament megszavazta a menedékjogi szabályok szigorítását, pedig azt bírálta az ENSZ, valamint több emberi jogi szervezet is – adja hírül a BBC. A koalíción kívül a szélsőséges Jobbik támogatta a beterjesztést.Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a hírügynökségnek, hogy a magyar hatóságok mostantól biztonságos államnak tekintik Szerbiát, Macedóniát, Bulgáriát és Görögországot. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy csaknem minden kérelmezőt el fognak utasítani. A legtöbben még ahhoz sem jutnak hozzá, hogy benyújtsák a menedékigényüket, mert feltartóztatja őket...

Bezárás
Magyarország szerint mindenki illegális, aki a földrészen kívülről jön A magyar parlament megszavazta a menedékjogi szabályok szigorítását, pedig azt bírálta az ENSZ, valamint több emberi jogi szervezet is – adja hírül a BBC. A koalíción kívül a szélsőséges Jobbik támogatta a beterjesztést.Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a hírügynökségnek, hogy a magyar hatóságok mostantól biztonságos államnak tekintik Szerbiát, Macedóniát, Bulgáriát és Görögországot. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy csaknem minden kérelmezőt el fognak utasítani. A legtöbben még ahhoz sem jutnak hozzá, hogy benyújtsák a menedékigényüket, mert feltartóztatja őket...
A görög válság volt a fő téma a lett elnökséget értékelő plenáris vitán Görögország és a július 5-i népszavazás állt a kedd délelőtti, lett elnökséget értékelő plenáris vita középpontjában. Laimdota Straujuma, Lettország miniszterelnöke a leköszönő elnökség főbb feladatait és eredményeit tekintette át a képviselőkkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.
Novembertől hetente kétszer Budapestről Eilat Ovdába A Ryanair légitársaság ma Budapesten bejelentette: a téli menetrendi időszakban új járatot nyit a magyar fővárosból az izraeli Eilat Ovdába; gépei november 7-től hetente kétszer repülnek az Akabai-öböl csücskéhez, Eilatba. A légitársaság hagyományosan a Budapest–Eilat Ovda-útvonalat is három napig „fillérekért” vásárolható jegyekkel igyekszik vonzóvá tenni.
A legújabb vezeték nélküli asztali telefon: TGD310 Okos funkciókkal – egyebek között új éjszakai üzemmóddal és hívástiltással is – ellátott vezeték nélküli (DECT) telefonkészüléket mutatott be az iparági vezetőnek számító Panasonic. A japán gyártó KX-TGD310 modellje már itthon is megjelent a kínálatban.
Párban az elektromos hajtással: a benzines és dízel-technológia jövője Megőrzi vezető szerepét a járművek meghajtásában a dízel- és benzines technológia a következő években, sőt, a 2020 utáni időszakban is, de a világméretű környezetvédelmi kihívásokra megoldást nyújtva, alapvetőn „áthangszerelik” a fosszilis alapú energiahordozókat felhasználó hajtási rendszerek – foglalható össze a Bosch motortechnológiai előrejelzése.
Szunyogh Szabolcs: Jákób csillaga – avagy a zsidóságról elfogulatlanul Tankönyveink szinte kizárólag a holokauszt kapcsán írnak valamennyit a zsidókról. A magyar történelemben játszott szerepükről, kultúrájukról, vallásukról, etikájukról, humorukról semmit. Ez a könyv ebben szeretne segíteni. Szunyogh szabolcs (a képen) bemutatja a zsidó vallást, az ünnepeket, a szokásokat, az életvitelt, a kóserság törvényeit, a zsidóság szent könyveit, külföldi és hazai történelmét, fontosabb magyarországi műemlékeit, a legismertebb antiszemita vádakat, kiindulópontjaikat, következményeiket és cáfolataikat, a zsidósággal kapcsolatos legfontosabb történelmi személyiségeket, és képet rajzol Izrael Állam életéről is.
Az ész a fontos, nem a haj – Csatári Bence könyve a Kádár-korszak könnyűzenéjéről Bródy János dalsorát választotta könyve címének Csatári Bence (a képen) történész, újságíró, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos kutatója. A szerző annak járt utána, hogyan igyekezett a hatalom ráerőltetni a fiatalokra saját akaratát 1956 és a rendszerváltás között.  
Flüchtlinge in Krumpendorf – Seit 7 Uhr werden die Zelte aufgebaut „Wenn die Busse mit den Flüchtlingen aus Traiskirchen ankommen, werden wir mit „Willkommen“-Plakaten am Eingang der Polizeikaserne stehen“, so sei es bereits vereinbart, erzählt Pfarrer Hans Peter Premur. „Lust auf Gerechtigkeit“ heißt jene überparteiliche und überkonfessionelle Gruppe in der Wörthersee-Gemeinde, die sich seit Jahren für Flüchtlinge engagiert, sie integriert.