nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélésére – a rongálás és a zaklatás is lehet gyűlölet-bűncselekmény

Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélésére – a rongálás és a zaklatás is lehet gyűlölet-bűncselekmény

Emberi jogi szervezetek közös javaslattal hívják fel a jogalkotók figyelmét, hogy a jelenleg az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét. Gyűlölet-bűncselekményről akkor beszélünk, ha az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésében előítélet motiválja, tehát támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.


A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni védelem fontos része, hogy ne csak egyes személy ellen irányuló magatartásokat, hanem a vagyontárgyak megrongálását is a megfelelő szigorral szankcionálják, ha azt előítéletes indítékkal követik el. Hiszen gyakran hallunk olyan esetekről, amikor egy védett csoporthoz kötődő tárgyat megrongálnak, és az elkövetés körülményeiből látható, hogy erre előítélet-indítékból került sor. Ilyen esetekkel az utóbbi napokban is találkozhattunk: a Duna-parti mártíremlékműre antiszemita, gyűlölködő feliratokat festettek, Nagykanizsán pedig romák lakta házakra félelemkeltő jeleket, üzeneteket mázoltak.

Komoly hiányossága továbbá a jelenlegi szabályozásnak – és ezt az Országgyűlésnek benyújtott, a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló javaslat sem orvosolja –, hogy nem tekinti gyűlölet-bűncselekménynek azokat az eseteket, amikor valakit például egy nemzeti csoporthoz tartozása miatt életveszélyesen megfenyegetnek.

A gyűlölet-bűncselekmények problémakörével aktívan foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és számos külföldi állam büntetőjoga is gyűlölet-bűncselekménynek tekinti ezeket a támadásokat, és ezzel kifejezi az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélését.

***

2012 elején öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért civil platformot alakított a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb állami fellépés elérése érdekében. Az új Btk. minisztériumi előkészítésének hírére a jogvédők részletes javaslatcsomagot készített, amelyben a rasszista, antiszemita, homofób és más előítélet-motivált bűncselekmények elleni – nemzetközileg is elvárt – erősebb törvényi védelmének megvalósítására átfogó reformot javasolt.

Bár az új büntetőkódexről szóló törvényjavaslat a civilek által javasolt komplex reformot nem vette át, a javaslatot kidolgozó minisztérium az emberi jogi szervezetek néhány javaslatát megfogadta. Így a jelenlegi törvényjavaslat alapján nem szűnik meg a gyűlölet-bűncselekmények – amelyet a Büntető Törvénykönyvben „a közösség tagja elleni erőszak” tényállásként találunk meg – előkészületének büntethetősége, és a védett – nemzeti, etnikai, faji és vallási – csoportok mellé bekerülnek a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportok, valamint a fogyatékos emberek.

A jogvédők az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslat szövegének ismeretében újabb, szűkített javaslatcsomagot dolgoztak ki, amely a legfontosabb módosítási javaslataikat tartalmazza. Ezeket a civil szakértők megvitatták a parlamenti pártok frakcióinak képviselőivel, valamint ismertették az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén, és eljuttatták a minisztériumi vezetőknek, továbbá valamennyi országgyűlési képviselőnek.

***

Gyűlölet-bűncselekményről akkor beszélünk, ha az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésében előítélet motiválja, tehát támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.

A gyűlölet-bűncselekményekkel, vagyis az előítéletből elkövetett bűncselekményekkel szemben azért indokolt a kiemelt büntetőjogi védelem, mert ezek a támadások nemcsak a közvetlen sértett, hanem az egész társadalom békéje szempontjából károsak és veszélyesek. Ezen túl, a magyar állam nemzetközi kötelezettsége a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony fellépés, amely alapjainak megteremtésére remek lehetőséget kínál az új büntetőkódex megalkotása.

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Brüsszel a demokrácia veszélyeztetésével vádolja az alkotmánybíróság jogkörét korlátozó Lengyelországot
Brüsszel a demokrácia veszélyeztetésével vádolja az alkotmánybíróság jogkörét korlátozó Lengyelországot

A Financial Times arra hívja fel a figyelmet a Lengyelországnak küldött brüsszeli figyelmeztetés kapcsán, hogy az unió most először vádolja egyik tagállamát a demokrácia veszélyeztetésével. A varsói kormány három hónapot kapott, hogy visszacsinálja az alkotmánybíróság jogkörét korlátozó intézkedéseket. Ha nem hajlandó rá, akkor következik a magyar példa nyomán bevezetett mechanizmus végső szakasza, ami akár a lengyel szavazati jog felfüggesztésével járhat. Magyarország azonban már jelezte, hogy megvétózná ezt a lépést. 

Bezárás
Brüsszel a demokrácia veszélyeztetésével vádolja az alkotmánybíróság jogkörét korlátozó Lengyelországot A Financial Times arra hívja fel a figyelmet a Lengyelországnak küldött brüsszeli figyelmeztetés kapcsán, hogy az unió most először vádolja egyik tagállamát a demokrácia veszélyeztetésével. A varsói kormány három hónapot kapott, hogy visszacsinálja az alkotmánybíróság jogkörét korlátozó intézkedéseket. Ha nem hajlandó rá, akkor következik a magyar példa nyomán bevezetett mechanizmus végső szakasza, ami akár a lengyel szavazati jog felfüggesztésével járhat. Magyarország azonban már jelezte, hogy megvétózná ezt a lépést. 
Online is látogatható az Osztrák Nemzeti Könyvtár díszterme A Google Arts & Culture oldalán keresztül mostantól bárki ingyen, a karosszékben ülve nézhet körül az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében. A 80 méteres díszteremről 360 fokos kamerával készült felvétel, így annak minden szegletét megvizsgálhatja a virtuális látogató. A kupolában található freskót pedig olyan közelről tanulmányozhatja, ami még a helyszínen sem lehetséges.
Fujitsu Hybrid Cloud Connect: a felhőbe repíti a vállalatokat Felgyorsítja a szervezetek digitális átalakulását a Fujitsu új Hybrid Cloud Connect szolgáltatása. A minden eddiginél jobban skálázható nyilvános felhőkben (pl. Microsoft Office 365, Azure és a Fujitsu által nemrég bevezetett Fujitsu Cloud Service K5) futó, üzletileg kritikus alkalmazásokhoz szavatolt hozzáférést kínáló szolgáltatás lehetővé teszi a felhő alapú szolgáltatások integrálását a vállalati hálózatokba.
Eljött a routerszabadság perce – Németországban Nagy az öröm a németországi routergyártók és -forgalmazók körében. Augusztus 1-jével ugyanis megszűnik a routerkényszer. Az internet-előfizetőket napokon belül már senki sem kötelezheti arra, hogy a szolgáltató rájuk erőszakolja az akaratát, nevezetesen: csak azt a routert használják, amelyiket ő szállít az ügyfelének, még akkor is, ha az előfizető éppenséggel jobbat, szebbet, nagyobb tudásút szeretne. Mostanáig, ha észlelte a szolgáltató a változtatást, akár megbüntethette vagy kizárhatta az előfizetőt a világháló áldásaiból.
Figyelmes fürdőruha, gyermekőrző sapka A dolgok internetére, vagyis az IoT (Internet of Things) -megoldásokra alkotott fürdőruhát, gyereksapkát és utazótáskát mutatott be a Vodafone. A „Smart Summer” mintakollekció első elemeit a tervezők hasznos okosságokkal látták el: okos bikinije és fürdőnadrágja beépített UV-érzékelőkkel figyeli napkeltétől napnyugtáig az UV-sugárzás mértékét és egy okostelefonos alkalmazás segítségével figyelmeztet, ha már túl sok UV sugarat kaptak az érzékelők és a ruhadarab viselői. A fürdőruhák egy apró, vibráló riasztó egységet is tartalmaznak, amelyet a fejlesztők az övbe, illetve a pántba építettek.
Egyre veszélyesebb a kibertér – álságos alakok, valóságos bűnözők Egy szomorú esemény híre rázta meg a világot a napokban, amelynek sajnos egy 15 éves magyar áldozata is volt. Egy 18 éves német–iráni kettős állampolgár előbb kilenc ember lelőtt, majd öngyilkos lett egy müncheni bevásárlóközpontban. Bár tragédiák bárhol, bármikor történhetnek, mégis érdemes végig gondolni, hogy miben lehetünk minden eddiginél óvatosabbak, hogyan védhetjük meg magunkat és szeretteinket. Az egészséges gyanakvásnak, óvatosságnak ugyanis a digitális térben legalább annyira helye van, mint a való világban.
Tíz éve – Gülen okán Az alábbi szöveg éppen évtizeddel ezelőtt hangzott el, azt követően, hogy Dániában kirobbant a Mohamed-karikatúrák miatti botrány. Akkor a Duna Televízióban dolgoztam, az azóta megszűnt Világpolitika című műsor felelős szerkesztőjeként. A botrány miatt elhatároztuk, hogy tartunk egy iszlám-napot, és megszólaltatjuk az iszlám országok nagyköveteit, illetve beszélünk az iszlám kultúráról. (A képen a szerző, dr. László József.)
Győr, 1 Stadt 1000 Erlebnisse Mit dem Slogan, der auch der Titel dieser Reportage ist, wirbt Győr um Besucher. Die Stadt in Westungarn, auf halber Strecke zwischen Wien und Budapest, will nämlich mehr sein als nur ein ’Durchreiseort’ von Geschäftsleuten, die, seit es die Autobahn M1 gibt, gar nicht  mehr durch die schmucke Innenstadt fahren müssen.