Könnyen átalakítható, kettő az egyben eszköz. Lenyűgöző 10,1 hüvelykes kijelző. Megnövekedett teljesítmény.
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A SZTAKI szolgalmazza a honlapok akadálymentesítését

A SZTAKI szolgalmazza a honlapok akadálymentesítését

Informatikai szempontból tehát jóval több használó tekinthető „fogyatékosnak”, mint a szó eredeti értelmében. Egy-egy honlap, számítógép-program használata nemcsupán mozgássérült, vak, siket embernek okozhat nehézséget, hanem akár annak is, aki csak éppen ismerkedik a technológiával vagy csak egyszerűen fáradt és nem tud megfelelően koncentrálni.


Éppen ezért a Word Wide Web Consortium (W3C) első kelet-közép-európai tagjaként a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében működő W3C Magyar Iroda is különös figyelmet fordít a honlapok akadálymentesítésére, és felhívja a hazai cégek figyelmét arram hogy ők is ebben a szellemben alkossák meg és üzemeltessék a saját weblapjaikat.

Pataki Máté, a SZTAKI tudományos munkatársa szerint a társadalom igen szűk rétegén kívül mindenkinek az érdeke a már meglévő honlapok web-ergonómiai átszerkesztése. „Az akadályok megszüntetése az informatikában hasonlóan fontos, mint az építészetben. Egy akadályok nélküli épületbe be lehet menni kerekesszékkel, a falon található feliratok Braille-írással is megjeleníthetők és egy alacsony ember is meg tudja nyomni a lift gombjait.

Az akadálymentes honlapot –kialakításának köszönhetően – mindenki jól tudja használni, függetlenül attól, hogy milyen fogyatékossága, betegsége van, milyen eszközt használ a böngészésre, mennyire ért az informatikához, vagy mennyi idős.”

Közszolgáltatók honlapjai esetén mindenki számára alapvető, hogy könnyen használhatónak, egyértelműnek kell lennie. Ezt számos jogszabály is kimondja az Európai Parlament állásfoglalása mellett az esélyegyenlőségi törtvény és a Rigai Nyilatkozat nemcsak kötelezi az állami szerveket az akadálymentesítésre, de meg is határozza a megfelelés követelményeit a W3Cáltal megalkotott szabványok szerint.

Sokan úgy gondolják, hogy cégek esetében ez már nem ennyire egyértelmű. Holott könnyen belátható, hogy a legtöbb vállalkozásnak az akadályok felszámolása nem csupán erkölcsi kötelezettsége, hanem pénzben is kifejezhető üzleti érdeke is. Számos fontos és széles társadalmi réteg van, amely nem elhanyagolható vásárlóerőt képvisel, ugyanakkor akadályoktól megszabadított mentes honlapra van szüksége. Ők a többi között a mobil eszközökön, táblagépeken internetezők, a digitálisan kevésbé képzettek, idősek, a fogyatékosok. Ez az utóbbi két csoport ráadásul az előrejelzések szerint egyre népesebbé válik a következő évtizedekben.

Az akadálytalanul használható, ergonomikus honlapon bárki könnyen megtalálja a keresett információt, megoldást a problémájára, úgy érzi, hogy fontos a cégnek az ő kiszolgálása. Terméktámogatást nyújtók, szolgáltatók esetében ez eleve kívánatos is, hiszen így nem a drága személyes vagy telefonos segítséget fogja igénybe venni az ügyfél, hanem a cég számára szinte ingyenes, webes felületet böngészve találja meg a megoldást a problémájára.

Pintér Dániel Gergő, az MTA SZTAKI sajtóreferense szerint kifizetődő az akadálymentesség: „Egy jól kezelhető oldal kialakításához csak az első néhány lépés az átlátható oldalszerkezet, a menütérkép vagy a kereső. A W3C webes szabványban megfogalmazott követelményeknek megfelelően ennél sokkal többet lehet tenni azért, hogy mindenki számára jól használhatók legyenek a  honlapok. Kutatások bizonyítják, hogy az akadálytalan oldalaknak jobb a kereshetőségük, a fenntartásuk kevesebbe kerül, és több emberhez is jutnak el.” A témában már megjelent az első magyar nyelvű könyv és az ajánlott tananyag is, amelyet bármelyik magyar felsőoktatási intézmény ingyen megkaphat a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségért Közhasznú Nonprofit Kft.-től.

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Újra Extensa – társ a mindennapokban
Újra Extensa – társ a mindennapokban

Az Acer a napokban mutatta be az Acer Extensa 15 notebook-sorozatát, amelyet alapvetően a profI használók mindennapi munkájához terveztek, bár a kis üzleti vállalkozások és az otthoni használók is megtalálhatják a termékek kapcsán számításaikat. Röviden: mindazok, akiknek fontos a hordozhatóság, hatékonyság.

Bezárás
Akár további kamatcsökkentés is jöhet – Vona újabb kutyákat simogat Véget ért a kétéves kamatvágás, amely hivatalos körök szerint szükséges volt az inflációs célok eléréséhez, ám bírálók úgy látják, hogy túl agresszívnak bizonyult, és aláásta a jegybank függetlenségét a politikai nyomással szemben – írja a Wall Street Journal. A Bloombergnek William Jackson a londoni Capital Economics-től azt nyilatkozta, hogy kompromisszum eredményeként csökkentette a Monetáris Tanács az alapkamatot egy lépcsőben arra a szintre, amelyről úgy gondolja, hogy ott véget ér a könnyítési ciklus. Ám nem mindenki vélekedik így. Peter Attard Montalto, a londoni Nomura munkatársa régóta mondja, hogy az MNB annyit és addig vág, amennyi és amíg csak lehetséges, ezért szerinte a további csökkentés eshetősége még benne van a pakliban - emlékeztet a Financial Times. A Die Welt szerint a Jobbik igyekszik ugyan változtatni a róla kialakult képen, ezért Vona Gábor, aki egyébként a zsidók és a romák ellen uszít, újabban kutyákat simogat, ám emiatt a párt új keletű gondokkal kerül szembe.
Elárverezi a kézbesíthetetlen csomagokat az Osztrák Posta Az Osztrák Posta megbízásából kézbesíthetetlen csomagokból tart árverést a bécsi Dorotheum augusztus 5-én. A kikiáltási ár egységesen 10 euró, lehet licitálni okostelefonra, gitárra, hajó- és repülőgép-makettre, bőrnadrágra és tojáskeltetőre is. A meghirdetett tárgyak nagy része vadonatúj, a kínálat az okostelefontól és e-könyv-olvasótól a varrógépen, digitális kamerán és ruházati cikkeken át a hócipőig, bőrnadrágig és kávégépig terjed.
Világszerte a Kőbányán gyártott vakcinával oltják be a csirkéket Magyarországon gyártják a csirkék egyik leggyakoribb fertőző betegsége elleni, immun-komlpex vakcinákat. A budapesti üzemben készült oltóanyagok 95 százalékát exportra termeli a Ceva-Phylaxia – hangzott el a vállalat mai ünnepségén, amelyen az 50 milliárdodik vakcina előállításáról emlékeztek meg. A franciaországi központú, nemzetközi vállalat jórészt a magyar gyár eredményeinek köszönheti a sikereit.
Újra Extensa – társ a mindennapokban Az Acer a napokban mutatta be az Acer Extensa 15 notebook-sorozatát, amelyet alapvetően a profI használók mindennapi munkájához terveztek, bár a kis üzleti vállalkozások és az otthoni használók is megtalálhatják a termékek kapcsán számításaikat. Röviden: mindazok, akiknek fontos a hordozhatóság, hatékonyság.
címkék:  AcerEX2509EX2510Extensanoteszgép
A deutérium-megvonás lehet a rákterápia új iránya? A Himalájában és más magashegységekben élők – a tengerszint feletti nagy magasság miatt – természetesen alacsonydeutérium-tartalmú környezetben az átlagosnál hosszabb ideig élnek, körükben a daganatos betegségek is ritkábban fordulnak elő. Tudósok szerint a szervezet természetes deutérium-csökkentő mechanizmusa egészséges sejtekben megfelelően működik, a rákos sejtekben viszont ez a funkció sérül.
Vízilabda-aréna az Erzsébet híd tövében Drávucz Rita, Alexandar Sostar, Kiss Gergő, Kósz Zoltán ésSzécsi Zoltánvilág-, Európa- és olimpiai bajnok vízilabdások nyitották a meg ma a budapesti Belvárosban, a Március 15. téren felépült látványmedencét, a Vodafone vízilabda-arénáját. Az arénában a budapesti vízilabda Európa-bajnokság utolsó négy napján 290 néző szurkolhat, nézheti közösen a meccseket és – remény szerint – ünnepelheti majd a hazai sikereket.
Kaposfest ötödször – a klasszikus zenei fesztiválok hazai királynője Ötödik alkalommal augusztus 13–19. között rendezik meg a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált (Kaposfestet), amelyen olyan világsztárok lépnek az idén is a színpadra, mint Rados Ferenc, Alina Ibragimova, Kelemen Barnabás, Jan Erik Gustaffson, Kocsis Zoltán, Kirill Gernstein, az Amadinda Ütőegyüttes. A fesztivál művészeti vezetője Kokas Katalin hegedűművész.
Grenzöffnung: „Wir schauten uns an und dachten: Das war gut.“ BZ-Serie zum 25. Jahrestag der Grenzöffnung, Teil 2: Gespräch mit László Kulcsár, Journalist und Augenzeuge der berühmten Grenzdurchschneidungs-Szene. "Im Rahmen der damaligen europäischen Annäherung hatten die Grenzanlagen zwischen Ungarn und Österreich bereits früher ihre  Bedeutung verloren. Im Einklang mit der 1975 verabschiedeten Schlussakte von Helsinki sollten die Menschen Europas frei umherreisen können. Im April 1989 wurden erste Abschnitte des 356 Kilometer  langen Grenzzauns zwischen Österreich und Ungarn vom ungarischen  Grenzschutz entfernt."