A Magyar Telekom Nyrt. 10,68 milliárd forint nettó eredményt ért el 2012 második negyedévében, ez közel két és félszerese az egy évvel korábbi 4,36 milliárd forintos nyereségnek; a látványos idei növekedést azonban részben a tavalyi alacsony bázis magyarázza.
A társaság csütörtökön közzétett, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült, konszolidált tőzsdei gyorsjelentése szerint az árbevétel a második negyedévben 145,46 milliárd forint volt, ami 1,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
A portfolio.hu által megkérdezett elemzők 12,05 milliárd forint eredményt és 144,9 milliárd forint bevételt vártak.
Az első fél évben a nettó profit 21,3 százalékkal 23,7 milliárd forintra nőtt, a bevételek pedig 2,1 százalékkal emelkedve 292,11 milliárd forintot értek el.
A társaság teljes évre vonatkozó előrejelzései nem változtak: továbbra is a működéshez kapcsolódó EBITDA 4-6 százalékos csökkenésével és változatlan vagy legfeljebb 2 százalékkal csökkenő bevétellel számol a menedzsment.
A jelentés idézi Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgatót, aki elmondta, hogy a célok elérése érdekében 2012. második felétől széleskörű, jelentős költségcsökkentési intézkedéseket vezetett be a társaság, és az ősztől életbe lépő vezetékes és mobil áremelés is hozzájárul majd EBITDA célkitűzés teljesítéséhez.
Kifejtette, hogy a magyarországi gazdasági környezetben tapasztalható erősödő negatív tendenciák és szabályozói hatások azonban továbbra is kedvezőtlen hatással vannak a hagyományos hangalapú bevételekre. A háztartások pénzügyi helyzete változatlanul feszített, ennek következtében erősödő nyomás alá kerültek a távközlési költések. Mivel a növekedést mutató üzletágak nem tudták teljes mértékben ellensúlyozni a magas jövedelmezőségű hangalapú bevételek kiesését, működéshez kapcsolódó EBITDA a második negyedévben 9 százalékkal csökkent.
Az első félévben a kamat- és adófizetés, valamint értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) 3,5 százalékkal 101,2 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest. A működéshez kapcsolódó, azaz a rendkívüli tételek, valamint a telekommunikációs különadó nélkül számolt EBITDA 7,2 százalékkal csökkent, 114,36 milliárd forint volt.
A Magyar Telekom az első félévben 12,2 milliárd forint telekomadót fizetett, és végkielégítéssel kapcsolatos költségekkel együtt összesen 13,2 milliárd forint rendkívüli tételt számolt el, szemben a tavalyi első félévben kimutatott 25,5 milliárd forinttal. A macedóniai vizsgálatokkal kapcsolatban ebben az évben már nem merültek fel költségek.
A működéshez kapcsolódó EBITDA ráta 39,2 százalék volt 2012 első felében, míg 2011 azonos időszakában 43,1 százalék. Az EBITDA ráta csökkenése a jelentés szerint tükrözi az alacsony jövedelmezőségű energia viszonteladásból származó, valamint a rendszerintegrációs és informatikai szolgáltatásból származó bevételek arányának emelkedését, valamint a készüléktámogatások növekedését, miközben tovább csökkent a magas jövedelmezőségű hangalapú bevételek aránya.
A mobilbevételek az első félévben 147,4 milliárd forintot értek el, 0,6 százalékkal mérséklődtek a tavalyi első félévhez viszonyítva. A vezetékes bevételek 4,2 százalékkal 111,59 milliárd forintra csökkentek. A rendszerintegrációs és informatikai bevételek 19 százalékkal nőttek, meghaladták a 24 milliárd forintot. Az energia értékesítésből származó bevételek 9 milliárd forintot értek el az idén az első félévben, szemben a tavalyi hasonló időszak 1 milliárdos bevételével szemben.
Az első félévben a beruházás (CAPEX) összege 13,5 milliárd forinttal 40,2 milliárd forintra nőtt 2011 azonos időszakához képest. Ezen belül 10,9 milliárd forint volt a 900MHz-es spektrum licencdíja.
A szabad cash flow 55,9 milliárd forinttal 8,0 milliárd forintra csökkent az első félévben. Az alacsonyabb működéshez kapcsolódó EBITDA mellett elsősorban a beruházások növekedése és a beruházási szállítóknak történő magasabb kifizetések, valamint egy kábeltársaság akvizíciója okozta a szabad cash flow csökkenését a jelentés szerint.
A nettó adósságállomány 2012. június végére 324,2 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 295,1 milliárd forintról. A nettó eladósodottsági ráta a félév végén 39,3 százalék volt.
A Magyar Telekom jegyzett tőkéje 104,27 milliárd forint, a konszolidált saját tőke 448,09 milliárd forint volt június végén, a tavaly december végi értékhez képest 8,2 százalékkal csökkent.
A Magyar Telekom részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde "A" kategóriájában kereskednek, a papír szerdán 410 forinton zárt. Az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 596 forint, a legalacsonyabb 409 forint volt.
Olvasta már?
A magyar biztosítási kultúra fejlődését segíti az AGNB biztosításközvetítő
Napokon belül megkezdi munkáját a kockázati életbiztosítások értékesítésére alakult AGNB Hálózat Magyarország Kft. – jelentette be ma délben újságírók előtt Németh Zoltán, a vállalkozás ügyvezető igazgatója. Az Aegon támogatását élvező biztosításközvetítő cég célja, hogy néhány év elteltével már függetlenként működjék a piacon, és megkerülhetetlen szerepelővé váljék a kockázati életbiztosítások értékesítésében.
A közelgő gyermeknap alkalmából kettős sajtótájékoztatót tartottak a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az eseményen felköszöntötték a most száznapos elefántot, bemutattak egy róla, és a többi elefántról szóló könyvet, illetve bemutatkoztak az állatkert legifjabb indiai oroszlánjai is, a második alom, amely idén született. Emellett egy megállapodást is aláírt a fogyatékossággal élőket képviselő öt, hazai érdekvédelmi szervezet és az állatkert. Jóllehet a Fővárosi Állat- és Növénykert nem szociális intézmény, szinte nincs még egy olyan hely az országban, ahol annyiféle jogcímen kínálnak belépési kedvezményeket, mint éppen ott. Kedvezményt kapnak a gyermekek, a diákok, a nyugdíjasok, a családok, külön a nagycsaládok, a csoportosan érkezők és külön a tanulmányi csoportok is. A legnagyobb mértékű kedvezményre a fogyatékossággal élők jogosultak. (Képek: Bagosi Zoltán.)
Az Európai Parlament végig aktívan követni kívánja az Európai Unió és az Egyesült Államok között hamarosan kezdődő kereskedelmi tárgyalássorozatot, amely a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségét hozhatja létre. Ezt is tartalmazza a plenáris ülésen ma elfogadott állásfoglalás, amely emellett elvárásként említi az amerikai közbeszerzési piac megnyitását és az uniós kulturális és audiovizuális szolgáltatások piacának védelmét.
Napokon belül megkezdi munkáját a kockázati életbiztosítások értékesítésére alakult AGNB Hálózat Magyarország Kft. – jelentette be ma délben újságírók előtt Németh Zoltán, a vállalkozás ügyvezető igazgatója. Az Aegon támogatását élvező biztosításközvetítő cég célja, hogy néhány év elteltével már függetlenként működjék a piacon, és megkerülhetetlen szerepelővé váljék a kockázati életbiztosítások értékesítésében.
El tudja képzelni, kedves olvasó, hogy otthonának ablakai önműködően az ön szokásai szerinti időben kinyílnak a lakást, a házat szellőztetendő, és az árnyékolók akkor lépnek működésbe, amikor a délutáni nap melege kezd elviselhetetlenné válni? És ahhoz mit szól, hogy a világítás sötétedéskor bekapcsolódik, de csak akkor, ha valaki otthon van?
A miniszterelnök egy jól koreografált vizit keretében május 23-án – szándékoltan a negyedik Alaptörvény-módosításról szóló alkotmánybírósági határozat kihirdetése után – Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnökének társaságában, a testület épületében jelentette ki, hogy véget ért a „megfelelő hosszúságú és megfelelő mélységű, jogászi szempontból pedig szép és izgalmas” alkotmányos viták időszaka. Érvei közül elsőre az tűnhet a legerősebbnek, hogy az AB úgy találta, hogy az alkotmányozó hatalom szabályosan fogadta el az alkotmányt – megjegyzem ez is teljesen fals, hiszen a bírák nem az alaptörvényről, hanem annak negyedik módosításáról mondtak verdiktet.
Május 30-án nyílik meg az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás (Biennále) magyar pavilonjának kiállítása. Asztalos Zsolt „Kilőtték, de nem robbant fel” című műve iránt már most is igen erős a nemzetközi érdeklődés. A magyar pavilonban a közönség raklapokon álló képernyőkön 18 fel nem robbant bombát láthat, és fülhallgatón megismerheti a történetüket. A kiállítás honlapján a látogatók megírhatják saját konfliktushelyzeteiket.
Das Start-up OsmoBlue hat eine Osmose-basierte Lösung entwickelt, um aus Abwärme Strom zu gewinnen, die schon ab 30 Grad funktioniert. Wie das Spin-off der Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) nun nachweisen konnte, ist die Methode wirklich gangbar.







