Jelentősen átrendezte a magyarországi bankok betéti kamatajánlatait a fél évvel ezelőtt kezdődött jegybanki kamatcsökkentési hullám – derül ki a Bankmonitor.hu legfrissebb elemzéséből. Az akciós, feltételhez kötött kamatok 2,4-3,3 százalékponttal mérséklődtek tavaly augusztus vége óta, a feltételhez nem kötött normál betéti kamatoknál ennél nagyobb visszaesést is lehetett tapasztalni. A csökkenő várható infláció miatt azonban továbbra is lehet a pénzromlás ütemét 1-3 százalékkal meghaladó reálkamattal rendelkező ajánlatokat találni a piacon, ami nemzetközi viszonylatban is magasnak számít.
Látványosan átrendezte a Magyarországon elérhető bankbetéti kamatajánlatokat az a 2012. augusztus 28-án indult jegybanki kamatcsökkentési hullám, amelynek eredményeként hét lépésben 7 százalékról mára 5,25 százalékig csökkent az irányadó kamatláb – derül ki a Bankmonitor.hu legfrissebb elemzéséből. „A különböző feltételek teljesítéséhez kötött, kiemelt kamatszintet kínáló – egy éves futamidejű – betétek esetében a fél évvel ezelőtt 9,13 százalék volt a legmagasabb elérhető EBKM az országos hálózattal rendelkező bankok ajánlatában. Mára a legjobb ajánlat 6,34 százalékra rúg, ami 2,74 százalékpontos csökkenésnek felel meg” – mondja Bonda Balázs, a Bankmonitor.hu elemzője.
A feltételhez nem kötött bankbetétek esetében a legjobb ajánlat tavaly augusztus végén kereken 8 százalék volt, míg ma 5,75 százalékos kamatot kínál a legjobb lekötési ajánlat. „Egyes bankoknál azonban még ennél is nagyobb vágást lehetett tapasztalni a betéti ajánlatokban: a fél évvel ezelőtt a legmagasabb 8 százalékot kínáló bank ma már csak 4,5 százalékot ad egy éves lekötésre, ami 3,5 százalékpontos visszaesés” – emeli ki az elemző. Azt, hogy egyes bankok a jegybanki kamatcsökkentés mértékénél jobban vágták vissza a lekötési ajánlataikat Bonda Balázs szerint annak köszönhető, hogy már egyre kevesebb pénzintézet küzd azzal a szükséglettel, hogy forrást kell bevonnia a lakosságtól. „A finanszírozási egyensúlytalanságok több esetben is mérséklődtek, vagy megszűntek, a hitelkereslet és így a hitelkihelyezés is alacsony, aminek eredményeként nincs olyan mértékű forrásbevonási, azaz betétgyűjtési kényszer, mint volt egy évvel ezelőtt. A jegybanki kamatcsökkentéssel párosulva mindez jelentős mértékben átrendezte a bankbetéti kamatokat” – mondja a Bankmonitor.hu elemzője.
Vonzók maradtak a reálkamatok
Hasonló környezetben, 8 százalék helyett 5-6 százalékos bankbetéti kamatszintekkel szembesülve jogosan merülhet fel a kérdés, hogy érdemes-e még bankban kamatoztatni a pénzünket? A Bankmonitor.hu elemzése szerint a válasz egyértelműen igen, a jegybanki kamatvágásokkal egy időben ugyanis az inflációban egy erőteljes pozitív fordulat következett be. Az MNB előrejelzése szerint az idei évre várható infláció 3,3 százalék lesz, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb a 2012. szeptemberi prognózisnál. Ennek köszönhetően pedig a reálkamatok – azaz a bankbetétekkel az infláció felett elérhető értéknövekedés – relatíve jól tudták tartani magukat a betéti kamatok visszaesése ellenére.
Jelenleg az infláció felett elérhető reálkamat a normál bankbetétek esetén jellemzően 1-2,2 százalék között szóródik jelenleg, míg a feltételhez kötött betétek esetében 2,1-2,9 százalék között. „A tavalyi évben volt olyan időszak, amikor 4 százalékos várható reálkamat mellett köthettük le pénzünket, ami olyan kiugróan magas volt, hogy megfelelt a hosszú távú amerikai tőzsdei reálhozamnak. Azonban a Bankmonitor.hu akkor is felhívta a figyelmet, hogy ez az állapot hosszú távon nem tartható fent, így az elmúlt időszakban bekövetkezett reálkamat mérséklődés sokkal inkább tekinthető egy rendkívüli állapot korrekciójának, mintsem egy drámai visszaesésnek”– magyarázza Bonda Balázs. Hozzáteszi: a Magyarországon jelenleg elérhető 1,0-2,9 százalékos reálkamat továbbra is jelentősen meghaladja a Nyugat-Európában jellemző zéró közeli reálkamat értéket.
Olvasta már?
A magyar biztosítási kultúra fejlődését segíti az AGNB biztosításközvetítő
Napokon belül megkezdi munkáját a kockázati életbiztosítások értékesítésére alakult AGNB Hálózat Magyarország Kft. – jelentette be ma délben újságírók előtt Németh Zoltán, a vállalkozás ügyvezető igazgatója. Az Aegon támogatását élvező biztosításközvetítő cég célja, hogy néhány év elteltével már függetlenként működjék a piacon, és megkerülhetetlen szerepelővé váljék a kockázati életbiztosítások értékesítésében.
A közelgő gyermeknap alkalmából kettős sajtótájékoztatót tartottak a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az eseményen felköszöntötték a most száznapos elefántot, bemutattak egy róla, és a többi elefántról szóló könyvet, illetve bemutatkoztak az állatkert legifjabb indiai oroszlánjai is, a második alom, amely idén született. Emellett egy megállapodást is aláírt a fogyatékossággal élőket képviselő öt, hazai érdekvédelmi szervezet és az állatkert. Jóllehet a Fővárosi Állat- és Növénykert nem szociális intézmény, szinte nincs még egy olyan hely az országban, ahol annyiféle jogcímen kínálnak belépési kedvezményeket, mint éppen ott. Kedvezményt kapnak a gyermekek, a diákok, a nyugdíjasok, a családok, külön a nagycsaládok, a csoportosan érkezők és külön a tanulmányi csoportok is. A legnagyobb mértékű kedvezményre a fogyatékossággal élők jogosultak. (Képek: Bagosi Zoltán.)
Az Európai Parlament végig aktívan követni kívánja az Európai Unió és az Egyesült Államok között hamarosan kezdődő kereskedelmi tárgyalássorozatot, amely a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségét hozhatja létre. Ezt is tartalmazza a plenáris ülésen ma elfogadott állásfoglalás, amely emellett elvárásként említi az amerikai közbeszerzési piac megnyitását és az uniós kulturális és audiovizuális szolgáltatások piacának védelmét.
Napokon belül megkezdi munkáját a kockázati életbiztosítások értékesítésére alakult AGNB Hálózat Magyarország Kft. – jelentette be ma délben újságírók előtt Németh Zoltán, a vállalkozás ügyvezető igazgatója. Az Aegon támogatását élvező biztosításközvetítő cég célja, hogy néhány év elteltével már függetlenként működjék a piacon, és megkerülhetetlen szerepelővé váljék a kockázati életbiztosítások értékesítésében.
El tudja képzelni, kedves olvasó, hogy otthonának ablakai önműködően az ön szokásai szerinti időben kinyílnak a lakást, a házat szellőztetendő, és az árnyékolók akkor lépnek működésbe, amikor a délutáni nap melege kezd elviselhetetlenné válni? És ahhoz mit szól, hogy a világítás sötétedéskor bekapcsolódik, de csak akkor, ha valaki otthon van?
A miniszterelnök egy jól koreografált vizit keretében május 23-án – szándékoltan a negyedik Alaptörvény-módosításról szóló alkotmánybírósági határozat kihirdetése után – Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnökének társaságában, a testület épületében jelentette ki, hogy véget ért a „megfelelő hosszúságú és megfelelő mélységű, jogászi szempontból pedig szép és izgalmas” alkotmányos viták időszaka. Érvei közül elsőre az tűnhet a legerősebbnek, hogy az AB úgy találta, hogy az alkotmányozó hatalom szabályosan fogadta el az alkotmányt – megjegyzem ez is teljesen fals, hiszen a bírák nem az alaptörvényről, hanem annak negyedik módosításáról mondtak verdiktet.
Május 30-án nyílik meg az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás (Biennále) magyar pavilonjának kiállítása. Asztalos Zsolt „Kilőtték, de nem robbant fel” című műve iránt már most is igen erős a nemzetközi érdeklődés. A magyar pavilonban a közönség raklapokon álló képernyőkön 18 fel nem robbant bombát láthat, és fülhallgatón megismerheti a történetüket. A kiállítás honlapján a látogatók megírhatják saját konfliktushelyzeteiket.
Das Start-up OsmoBlue hat eine Osmose-basierte Lösung entwickelt, um aus Abwärme Strom zu gewinnen, die schon ab 30 Grad funktioniert. Wie das Spin-off der Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) nun nachweisen konnte, ist die Methode wirklich gangbar.







