Könnyen átalakítható, kettő az egyben eszköz. Lenyűgöző 10,1 hüvelykes kijelző. Megnövekedett teljesítmény.
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
MNB és inflációcsökkenés: átrendeződtek a bankbetéti kamatok

MNB és inflációcsökkenés: átrendeződtek a bankbetéti kamatok

Jelentősen átrendezte a magyarországi bankok betéti kamatajánlatait a fél évvel ezelőtt kezdődött jegybanki kamatcsökkentési hullám – derül ki a Bankmonitor.hu legfrissebb elemzéséből. Az akciós, feltételhez kötött kamatok 2,4-3,3 százalékponttal mérséklődtek tavaly augusztus vége óta, a feltételhez nem kötött normál betéti kamatoknál ennél nagyobb visszaesést is lehetett tapasztalni. A csökkenő várható infláció miatt azonban továbbra is lehet a pénzromlás ütemét 1-3 százalékkal meghaladó reálkamattal rendelkező ajánlatokat találni a piacon, ami nemzetközi viszonylatban is magasnak számít.


Látványosan átrendezte a Magyarországon elérhető bankbetéti kamatajánlatokat az a 2012. augusztus 28-án indult jegybanki kamatcsökkentési hullám, amelynek eredményeként hét lépésben 7 százalékról mára 5,25 százalékig csökkent az irányadó kamatláb – derül ki a Bankmonitor.hu legfrissebb elemzéséből.  „A különböző feltételek teljesítéséhez kötött, kiemelt kamatszintet kínáló – egy éves futamidejű  –  betétek esetében a fél évvel ezelőtt 9,13 százalék volt a legmagasabb elérhető EBKM az országos hálózattal rendelkező bankok ajánlatában. Mára a legjobb ajánlat 6,34 százalékra rúg, ami 2,74 százalékpontos csökkenésnek felel meg” – mondja Bonda Balázs, a Bankmonitor.hu elemzője.

A feltételhez nem kötött bankbetétek esetében a legjobb ajánlat tavaly augusztus végén kereken 8 százalék volt, míg ma 5,75 százalékos kamatot kínál a legjobb lekötési ajánlat. „Egyes bankoknál azonban még ennél is nagyobb vágást lehetett tapasztalni a betéti ajánlatokban: a fél évvel ezelőtt a legmagasabb 8 százalékot kínáló bank ma már csak 4,5 százalékot ad egy éves lekötésre, ami 3,5 százalékpontos visszaesés” – emeli ki az elemző. Azt, hogy egyes bankok a jegybanki kamatcsökkentés mértékénél jobban vágták vissza a lekötési ajánlataikat Bonda Balázs szerint annak köszönhető, hogy már egyre kevesebb pénzintézet küzd azzal a szükséglettel, hogy forrást kell bevonnia a lakosságtól. „A finanszírozási egyensúlytalanságok több esetben is mérséklődtek, vagy megszűntek, a hitelkereslet és így a hitelkihelyezés is alacsony, aminek eredményeként nincs olyan mértékű forrásbevonási, azaz betétgyűjtési kényszer, mint volt egy évvel ezelőtt. A jegybanki kamatcsökkentéssel párosulva mindez jelentős mértékben átrendezte a bankbetéti kamatokat” – mondja a Bankmonitor.hu elemzője.

 

Vonzók maradtak a reálkamatok

Hasonló környezetben, 8 százalék helyett 5-6 százalékos bankbetéti kamatszintekkel szembesülve jogosan merülhet fel a kérdés, hogy érdemes-e még bankban kamatoztatni a pénzünket? A Bankmonitor.hu elemzése szerint a válasz egyértelműen igen, a jegybanki kamatvágásokkal egy időben ugyanis az inflációban egy erőteljes pozitív fordulat következett be. Az MNB előrejelzése szerint az idei évre várható infláció 3,3 százalék lesz, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb a 2012. szeptemberi prognózisnál. Ennek köszönhetően pedig a reálkamatok – azaz a bankbetétekkel az infláció felett elérhető értéknövekedés – relatíve jól tudták tartani magukat a betéti kamatok visszaesése ellenére.

Jelenleg az infláció felett elérhető reálkamat a normál bankbetétek esetén jellemzően 1-2,2 százalék között szóródik jelenleg, míg a feltételhez kötött betétek esetében 2,1-2,9 százalék között. „A tavalyi évben volt olyan időszak, amikor 4 százalékos várható reálkamat mellett köthettük le pénzünket, ami olyan kiugróan magas volt, hogy megfelelt a hosszú távú amerikai tőzsdei reálhozamnak. Azonban a Bankmonitor.hu akkor is felhívta a figyelmet, hogy ez az állapot hosszú távon nem tartható fent, így az elmúlt időszakban bekövetkezett reálkamat mérséklődés sokkal inkább tekinthető egy rendkívüli állapot korrekciójának, mintsem egy drámai visszaesésnek”– magyarázza Bonda Balázs. Hozzáteszi: a Magyarországon jelenleg elérhető 1,0-2,9 százalékos reálkamat továbbra is jelentősen meghaladja a Nyugat-Európában jellemző zéró közeli reálkamat értéket. 

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Júliusban 17,5%-kal nőtt az építőipari termelés
Júliusban 17,5%-kal nőtt az építőipari termelés

Júliusban az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 17,5%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. Mindkét építményfőcsoport termelése növekedett: az épületeké 9,6, az egyéb építményeké 24,3%-kal.

Bezárás
Kiberbűnözők: az ebola-félelmet használják fel a becsapáshoz A nyugat-afrikai ebola-járvány vezető hír a világ minden táján. A kiberbűnözők pedig ismét a szalagcímeket használták fel a gyanútlan áldozatok átverésére. A Symantec három olyan kártevőkampányt és adathalász-akciót is észlelt, amely az ebola-vírust használta fel a jellemzően pszichológiai manipulációt (social engineering) alkalmazó támadásokhoz. Az említett három támadás közül az első volt a legegyszerűbben megvalósítható: a támadók egy hamis ebola-jelentést küldtek ki e-mailben, amely valójában a Trojan.Zbot kártevőt tartalmazta.
Remíz: metrószimulátor is lesz Bécs új közlekedési múzeumában Interaktív, érdekes és látogatóbarát lesz Bécs új közlekedési múzeuma, a Remíz, amely szombaton nyitja meg kapuit. A bécsi tömegközlekedés 150 éves történetét feldolgozó kiállításon jegyellenőrök lehetnek vagy metrót vezethetnek a látogatók. Bécs több pontjáról oldtimer buszok és villamosok szállítják majd a látogatókat a múzeumba, egy ingyen letölthető jeggyel pedig a megnyitó napján ingyenesen lehet felszállni a buszokra, villamosokra és a metróra.
Júliusban 17,5%-kal nőtt az építőipari termelés Júliusban az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 17,5%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. Mindkét építményfőcsoport termelése növekedett: az épületeké 9,6, az egyéb építményeké 24,3%-kal.
E-könyvolvasó fényképezővel Már nálunk is megjelent a világ első, beépített fényképezőgéppel ellátott E Ink technológiájú e-könyvolvasója, a PocketBook Ultra. A mindössze 175 grammos készülék különlegessége: a lefényképezett szöveget szerkeszthetővé alakítja, ezzel megoldást kínál a szkennelt szöveg használatára.
Energiafutam a mostaninál tisztább, élhetőbb jövőért A találékony versenyzők saját maguk építették meg vagy építették át azt a járgányt, amellyel a hét végén odaállnak a rajtvonalhoz. A Lánchíd pesti oldalán, a fővárosi Széchenyi téren tartják szombaton az elektromos árammal, hidrogénnel, napenergiával, sűrített levegővel, sőt emberi erővel működő járművek versenyét – a Magyar Villamos Művek rendezésében.
Veszélyesek-e a hordható okoseszközök? A hordható eszközök – okosórák és kisméretű elektronikai eszközök, mint például a Google Glass (szemüveg) – új kategóriáját képviselik az internetre kapcsolódó eszközöknek, amelyek hozzáférést kínálnak a webhez és alkalmazásokhoz. E kiegészítőknek a tömeges megjelenése számos új biztonsági kockázattal fenyegeti a használókat. A Kaspersky Lab is figyelmeztet az internetre kapcsolódó eszközök és teljesen behálózott világunk kockázataira.
Bubl szeme mindent lát – el ne csend a kamerát! Világújdonságról számolt be ma délelőtt szakújságíróknak Pálvölgyi Zoltán. A PDB, azaz Pálvölgyi-Digital Kft. cég első embere igyekezett kihasználni az alkalmat a mai sajtóbemutatóján, mielőtt munkatársaival együtt útra kelne a fotósvilág nagy, európai seregszemléjére, a kölni Photokinára. Mindenekelőtt hivatásos és amatőr fényképészek dolgát megkönnyítő, szerfölött praktikus apróságok új sokaságát mutatta be.
Europa droht die soziale Spaltung Erster vergleichender Gerechtigkeitsindex für alle 28 EU-Staaten: Deutschland mit Verbesserungen auf Platz 7. Europa macht leichte Fortschritte bei der wirtschaftlichen Stabilisierung, das Niveau an sozialer Gerechtigkeit aber hat in den letzten Jahren in den meisten EU-Staaten abgenommen. Dabei hat sich die soziale Schieflage zwischen den wohlhabenden Staaten Nordeuropas und zahlreichen süd- und südosteuropäischen Ländern im Zuge der Krise deutlich verschärft.