17. AV Trend & Hifi Show
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Magyarország uniós szavazati jogának megvonását javasolja a Financial Times

Magyarország uniós szavazati jogának megvonását javasolja a Financial Times

Magyarország uniós szavazati jogának megvonását javasolja vezércikkében a Financial Times, az alaptörvény-módosítások miatt. A tekintélyes gazdasági lap szerint Orbán Viktor a demokratikus értékeket fenyegeti, ezért Európának figyelmeztetnie kell, mivel járhat, ha kitart jelenlegi irányvonala mellett. A Human Rigths Watch neheztel az Európai Tanácsra, amiért olyan könnyen feladta a magyar kormánnyal a vitát médiaügyben. A Washington Post pedig a tegnapi klubrádiós ítéletről ír.


A Financial Times lap vezércikke szerint Orbán Viktor a demokratikus értékeket fenyegeti, ezért Európának figyelmeztetnie kell Magyarországot, hogy az uniós szavazati jogát kockáztatja, ha kitart jelenlegi irányvonala mellett. A közösség tavaly sikeresen vette rá a lázongó miniszterelnököt, hogy az lépjen vissza az alkotmányreformtól, mert az nagy veszélyt jelentett volna az igazságszolgáltatás, valamint a vallás- és sajtószabadság szempontjából. E héten a magyar parlament hozzákezdett, hogy a közös értékekkel szembemenve felülvizsgálja a korlátozásokat, és ha ez folytatódik, akkor Brüsszelnek gyors és erőteljes választ kell adnia. Orbán azt mondja, a kormánynak nincs köze az intézkedésekhez, csakhogy a legtöbb reformját eddig is egyéni képviselői javaslatként nyújtotta be. Vagyis megpróbál ügyetlen álca mögé bújni a hatalom, amely egyre inkább tekintélyelvű és nem hajlandó elfogadni a fékeket és ellensúlyokat. 


Brüsszelnek pontosan meg kell határoznia, mely pontokon fenyegeti a magyar tagság az EU-t. És ha ezzel megvan, akkor közölnie kell Orbán úrral, hogy kész bevetni a legerősebb fegyvert az európai értékek védelmében. Tavaly a közösség tartózkodott attól, hogy megvonja a magyar szavazati jogot. A 13 évvel ezelőtti osztrák ügytől eltérően azonban ezúttal nagyobb a politikai egyetértés, hogy nem lehet eltűrni Orbán támadását a demokratikus normák ellen. Magyarország a térség más államaitól eltérően a jelek szerint visszalép tavalyi ígéreteitől. Ha megvonják a szavazati jogokat, az kihatna Orbán otthoni megítélésére, vagyis hogy erős vezető, aki azt állítja, hogy képes hallatni az ország hangját. Ezen felül azonban meg kellene fontolni a pénzügyi szankciókat is. A magyar gazdaság hanyatlóban van, a külföldi beruházások visszaestek, Orbánnak szüksége van a pénzre. Brüsszelnek nem kell haboznia, hogy pl. kilátásba helyezze a strukturális támogatások visszavonását, ha Orbán nem szólítja fel pártját, hogy álljon el bármiféle olyan alkotmányátalakítástól, amely veszélyezteti az uniós tagságot. Ha a magyar kormányfő kitart amellett, hogy semmibe veszi a közös értékeket, akkor nem számíthat Európa támogatására. 

Az újság tudósítói azt írják, hogy Magyarország elszánt az alkotmányreformra, így a jövő heti szavazás után várhatóan visszaállít egy sor olyan vitatott részt az alaptörvényben, amelyet az Alkotmánybíróság vagy az európai intézmények eredményesen kifogásoltak. Az ellenzők „alkotmányos puccsnak” minősítették a tavaly elfogadott alaptörvényt és a csatlakozó kiegészítő jogszabályokat, mert azok szerintük gyengítik a fékeket és ellensúlyokat, továbbá veszélyeztetik a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Bajnai Gordon most azt mondja, hogy Orbán idejét múlt intézménynek tartja a fékeket és ellensúlyokat akarata megszelídítésére és a legjobb úton van afelé, hogy eltakarítson minden akadályt forradalma dicsőséges ösvénye elől. A volt miniszterelnök szerint a módosítások beemelnek minden olyan elemet az alaptörvénybe, amelyet korábban elvetett az Alkotmánybíróság, megsemmisítve az orbáni forradalom néhány kulcselemét. De miért folyamodik a hatalom ilyen provokatív lépéshez? Először is népszerűsége erősen hanyatlik. Másodszor zsugorodik a gazdaság, amit bírálók szerint csak súlyosbít a Fidesz unortodox politikája. Orbán azonban úgy találja, hogy politikailag kifizetődik, ha a külföldi bankokat és az uniós beavatkozást teszi felelősség a gondokért. Boros Tamás, a Policy Solutions vezetője úgy látja, hogy ez a taktika bizonyos elemeiben be is válik a szavazók körében. Azon kívül, mint mondja, Orbán rosszul viseli a vereséget. A Fidesz filozófiája az, hogy megpróbál megnyerni minden harcot, hogy senki ne szóljon bele a dolgaiba. Végül pedig jogi megfontolások is belejátszhattak a fejleményekbe, mert Kim Lane Scheppele szerint a decemberi alkotmánybírósági döntés azzal fenyegetett, hogy megbuktatja a fiatal demokraták alkotmányos rendszerét. Valamit tehát tenni kellett, és ez az, hogy az alaptörvényben rögzítenek bizonyos vitatott elemeket. Az európai Bizottság illetékesei úgy látják, még nem világos, mennyire válhatnak súlyossá az események Budapesten, de figyelemmel kísérik azokat. A baj az – hangsúlyozzák uniós szakértők - hogy ha a magyar parlament elfogadja a módosításokat, akkor Brüsszel nagyjából már kimerítette szűkös eszköztárát tavaly, amikor megpróbálta megállítani Magyarországot, nehogy az visszacsússzon a demokratikus normák alkalmazásában. Csakhogy Budapest most újra támad. 

Washington Post/abcnews/ap

Kedvező ítélet született a médiahatósággal szemben elhúzódó jogi csatában az ellenzéki Klubrádió számára, amely így fokozottan bízik abban, hogy hosszú távra kap működési engedélyt. Idáig, több mint két éven át a kizárólag kormánypárti tagokból álló médiatanács innovatív jogi eszközökkel folyamatosan megtagadta, hogy több évre frekvenciát adjon az adónak. Ami a mostani döntést illeti, a Klubrádió szerint tanácsnak immár nincs más választása, mint hogy leüljön tárgyalni velük a végleges megoldásról, a másik oldal viszont csupán annyit közölt, hogy tanulmányozza a verdiktet. Ez azt is jelentheti, hogy a hatóság továbbra is figyelmen kívül hagyja a bíróság akaratát és új pályázatot ír ki. Bár az Európa Tanács januárban úgy értékelte, hogy Magyarország hajlandó a testület ajánlásainak megfelelően módosítani a médiatörvényt, szakértők szerint az elért kompromisszum, beleértve a Média Tanács elnökének egyszeri mandátumát, nem elegendő a sajtószabadság érdemi javítására. A kormány bírálói a Klubrádió küzdelmét emblematikusnak tartják a médiaszabályozás szempontjából. 

Bloomberg


A londoni Capital Economics előrejelzése szerint Matolcsy György a külföldi adósság csökkentésére kész akár radikálisabb lépésekre is, hogy megpróbálja nem szokványos lépésekkel fellendíteni a gazdaságot. Így a jegybank támogathatja a háztartások devizában jegyzett tartozásainak átváltását forintra, méghozzá kedvezményes árfolyamon. A veszteségeket a kereskedelmi bankok állnák, vagy az MNB valutatartalékaiból fedeznék. Varga Mihály, az új gazdasági miniszter már jelezte, hogy a kormány és a Nemzeti Bank fontolóra veszi a devizakészletek felhasználását a növekedés beindítására, illetve jelzáloghitelesek megsegítésére. Igaz, azt is hozzátette, hogy e célból mindenképpen együttműködnek a bankokkal. Utóbbiak két éve erősen mínuszba kerültek egy hasonló mentőakció miatt, amelyhez Európa legmagasabb bankadója társult. Ily módon működésük gazdaságtalanná vált, és ez kihatott mind a hitelezésre, mind a magyar gazdaság növekedésére. 

A forint jegyzése már második napja esik és több mint öthetes mélypontot ért el az euróhoz képest, mivel a piacon elterjedt az a feltételezés, hogy a kormány a valutakészletek apasztására használja fel megnövekedett jegybanki befolyását. A Société Generale szakértője szerint szerint éppen ez az a politika, amely véget vethet a forintkötvények kb. 9 hónapja tartó keresletének. A DZ Bank pedig úgy látja, hogy a magyar fizetőeszköz a következő napokban továbbra is nyomás alatt marad és még az is elképzelhető, hogy áttöri a 300-as határt. Az OTP elemzői további szerény esésre számítanak a magyar állampapírok hozamát illetően, mivel a piac beárazza a további lazítást. 

Human Rigths Watch 
(Forrás: médiajogfigyelő) 

Az emberi jogi szervezet európai igazgatója levélben fejezte ki aggodalmát és kiábrándultságát, amiért az Európa Tanács elnöke nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon haladás tapasztalható a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét szavatoló jogszabályok átalakításában. Az üzenet rámutat, hogy a reformok nem igazodnak kellőképpen az strasbourgi testület ajánlásaihoz, pl. a médiahatóság, vagy az Országos Bírósági Hivatal elnökének mandátuma kapcsán. De idesorolja a Klubrádió ügyét is. Vagyis Magyarország nem tesz eleget az ET-tagsággal vállalt kötelezettségeinek. És az igazságügyi tárca január végi nyilatkozata arra utal, hogy a magyar kormány nem hajlandó további reformokra. Ezért a Human Rights Watch felszólítja Jaglandot, hogy az továbbra is igyekezzen rászorítani a magyar felet a szükséges változtatásokra, azokért nyilvánosan is lépjen fel, mindaddig, amíg Magyarország nem alkalmazza teljes mértékben az Európa Tanács javaslatait. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Budapest és Varsó kész elhatárolódni az EU-tól, ám gazdaságilag függ Brüsszeltől
Budapest és Varsó kész elhatárolódni az EU-tól, ám gazdaságilag függ Brüsszeltől

Bibó Istvánt idézve: „Szabadság a nemzet ellen” címmel jelentette meg a Worldcrunch Dominique Moisi francia politológia-professzor elemzését az európai demokrácia hanyatlásáról. Azzal indít, hogy Orbán Viktor tavaly nyáron meghirdette a multikulturalizmus végét, majd az idén a brit miniszterelnök egy lépéssel még tovább is ment, amikor kijelentette, hogy ha valaki azt hiszi, hogy világpolgár, akkor igazából a semminek a polgára. A kérdés Trump győzelme után az, vajon a magyar miniszterelnök véleményét lehet-e a demokratikus világra kiterjedő kulturális ellenforradalom nyitányának tekinteni, illetve hogy amit Orbán és Kaczynski beindított, az elkerülhetetlen populista hullám-e.

Bezárás
Budapest és Varsó kész elhatárolódni az EU-tól, ám gazdaságilag függ Brüsszeltől Bibó Istvánt idézve: „Szabadság a nemzet ellen” címmel jelentette meg a Worldcrunch Dominique Moisi francia politológia-professzor elemzését az európai demokrácia hanyatlásáról. Azzal indít, hogy Orbán Viktor tavaly nyáron meghirdette a multikulturalizmus végét, majd az idén a brit miniszterelnök egy lépéssel még tovább is ment, amikor kijelentette, hogy ha valaki azt hiszi, hogy világpolgár, akkor igazából a semminek a polgára. A kérdés Trump győzelme után az, vajon a magyar miniszterelnök véleményét lehet-e a demokratikus világra kiterjedő kulturális ellenforradalom nyitányának tekinteni, illetve hogy amit Orbán és Kaczynski beindított, az elkerülhetetlen populista hullám-e.
Médiapluralizmus, demokrácia, újságírók védelme Az Európai Bizottság ma tette közzé az éves alapjogi kollokviumhoz fűződő  intézkedéseket, amelyek a médiapluralizmus és a demokrácia előmozdítását szolgálják. Az újságírók, tudományos szakértők, nem kormányzati szervezetek és politikusok részvételével november közepén tartott megbeszélések hat pontra összpontosítottak.
Gyatrán fizetettek a magyarok A munkavállalók 17 százaléka, nagyjából minden hatodik alkalmazott az alacsony keresetűek közé tartozott az Európai Unióban 2014-ben – ez derült ki az uniós statisztikai hivatal felméréséből. Alacsony keresetű az, aki a nemzeti bruttó órabér mediánjának kétharmadánál kevesebbet kap munkájáért.
Tank tiporta tough-termékek – húsz év óta a legkeményebbek Éppen két évtized óta segítik a szélsőséges környezeti körülmények között dolgozók, katonák, szállítók, olajipari szakemberek munkáját a Panasonic mindent elviselő, Toughbook és Toughpad márkanevű mobil eszközei. A japán gyártó a versenytársait együttvéve is több ilyen notesz- és táblagépet adott el tavaly Európában. Az évforduló magyarországi megünneplésére hivatalos volt lapunk munkatársa is.
Energiaforradalmat Magyarországon is: a lakosság megtermelhetné a villanyáramát A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem képes kellőképpen serkenteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség az ország által vállalt klímacélok eléréséhez is. Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrás, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják a terjedését.
Levélíró-maraton: ma van az emberi jogok világnapja Annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az ENSZ Közgyűlése 1954-ben december 10-ét az emberi jogok világnapjává nyilvánította. Az Amnesty International Magyarország az emberi jogok világnapját az idén egész napos rendezvénnyel ünnepli a Patyolat/Próbaüzemben (Budapest, VIII., Baross utca 85.).
Isteni film Simon, Jochanan, Mirjám és Saul hajlékairól Mostanában rengeteget hallunk keresztény eszmeiségről és keresztény kultúráról. De tegyük a szívünkre a kezünket: melyikünk tudja gondolkodás nélkül rávágni, hogy mi volt Szent Péter eredeti neve, hogyan szólították kortársai? Hol és hogyan végezték ki? És Szent Pált talán jobban ismerjük?
Das ganz unbekannte Ungarn: Dunaújváros Dunaújváros. Bis 1951 Dunapentele. 1951 bis 1961 Sztálinváros. Seit 1961 Dunaújváros. Es soll ein verschlafenes Fischerdorf an der Donau gewesen sein. Dem widerspricht der Leiter des örtlichen Kultur-, Sport und Traditionspflegeverbandes Tamás Szabó vehement. Pentele, d.h. Dunapentele war ab 1843 ein Markflecken und hatte ein Jahrhundert später (1940) 4000 Einwohner, zu deren Wohlstand 6000 Schweine, 1500 Rinder und 200 Pferde beitrugen.