nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Orbán a diplomácia senki földjére navigálta az országot
Orbán a diplomácia senki földjére navigálta az országot

A különc magyar miniszterelnök azzal töltötte az elmúlt évet, hogy az ukrán válság ügyében spárgázzon Oroszország és uniós szövetségesei között. De lehet, hogy hamarosan kénytelen lesz választani a kettő közül. Hétfőn Budapestre érkezik a német kancellár – először azóta, hogy Orbán öt éve hatalomra került –, és várhatóan leginkább Ukrajnáról fog tárgyalni. Két héttel később Putyinnak lesz egy-két szava a magyar vezetőhöz, csakhogy amit ő közöl, az aligha rímel Merkel mondandójával.

Bezárás
Orbán a diplomácia senki földjére navigálta az országot A különc magyar miniszterelnök azzal töltötte az elmúlt évet, hogy az ukrán válság ügyében spárgázzon Oroszország és uniós szövetségesei között. De lehet, hogy hamarosan kénytelen lesz választani a kettő közül. Hétfőn Budapestre érkezik a német kancellár – először azóta, hogy Orbán öt éve hatalomra került –, és várhatóan leginkább Ukrajnáról fog tárgyalni. Két héttel később Putyinnak lesz egy-két szava a magyar vezetőhöz, csakhogy amit ő közöl, az aligha rímel Merkel mondandójával.
A Musée d’Orsay kincsei a bécsi Albertinában Először adott kölcsön rajzokat Franciaországon kívüli múzeumnak a Musée d’Orsay. Az Álmok archívuma című kiállításon Degas, Cézanne és Seurat művei is láthatók a bécsi Albertinában. A mesterműveket és kevésbé ismert alkotásokat egyaránt felvonultató tárlaton jól megfér egymás mellett az impresszionizmus és a szimbolizmus, a realizmus és a historizmus, a neo-impresszionizmus és a szecesszió.
Üzemanyag-takarékos elektromos kormányrendszerek – a ZF Lenksysteme is a Bosché A Bosch-csoport ma felvásárolta a ZF Friedrichshafen AG ZF Lenksysteme GmbH (ZFLS) vegyes vállalaton belüli 50 százalékos részesedését. Az antitröszt-hatóságok jóváhagyták az ügyletet. A Bosch így mostantól a vegyes vállalat összes tulajdoni hányadát birtokolja. A ZF Friedrichshafen AG ZF Lenksysteme GmbH (ZFLS) vállalat új üzletágként és önálló vállalatként Robert Bosch Automotive Steering GmbH néven épül be a Bosch-csoportba. Az új névről a ZFLS munkatársai is szavaztak.
Xonar U3 Plus: hordozható hangstúdió Az ASUS bejelentette a Xonar U3 Plus elkészültét. Ez egy maroknyi USB-s hangkártya, amely 150 ohmos fejhallgató-erősítővel, stúdióminőségű vokáleffektekkel és a hangjavítási szolgáltatások széles választékával rendelkezik. A Xonar U3 Plus azoknak a pc- és noteszgép-használóknak készült, akik kényelmes megoldást keresnek Hi-Fi audiolejátszási és otthoni felvételkészítési igényeik támogatásához.
Eichmann büszke volt mindenre, amit tett A Basler Zeitung című svájci lap Gabriel Bachhal, az Eichmann-per ügyészével készült interjút közölt: Eichmann büszke volt mindenre, amit tett. Az interjút Daniel Foppa készítette. – „Ha van valami, ami bizonyítja, hogy Eichmann nem csupán parancsok végrehajtója volt, akkor a magyarországi tevékenysége az.”
Emberi jogi jelentés: diszkriminációk Magyarországon is A Human Right Watch (Emberi Jogi Figyelő) szervezet Brüsszelben most nyilvánosságra hozott éves jelentésében újból felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon a diszkriminatív alkotmány és a kormányzó Fidesz által elfogadott törvények sora aláássa az igazságszolgáltatást, a médiát, a kormánnyal szembeni más fékeket és ellensúlyokat. 
Höllering Hortobágy-filmje és könyv az alkotóról Nemrég jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában dr. Szekfű András filmtörténész „Magánkalóz a filmdzsungelben”, Georg Höllering (a képen), a „Hortobágy film rendezője című könyve, melynek bemutatójával egyidejűleg az érdeklődők vetítővásznon is megtekinthették az Uránia Nemzeti Filmszínházban az 1936-ban készült dokumentum-játékfilm digitálisan restaurált dvd-változatát.
«Eichmann war stolz auf alles, was er getan hatte» Mit Gabriel Bach sprach Daniel Foppa in Jerusalem. Der vor den Nazis geflohene Jurist Gabriel Bach war 1961 Ankläger im Prozess gegen Adolf Eichmann. Dieser hatte die Massenvernichtung der Juden in den Gaskammern von Auschwitz geplant. – Der ehemalige Generalstaatsanwalt spricht druckreif. Und mit der Eindringlichkeit eines Mannes, der in die Abgründe der menschlichen Natur gesehen hat.