nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Amszterdami paktum: Európa városai is alakítják az uniós szakpolitikát
Amszterdami paktum: Európa városai is alakítják az uniós szakpolitikát

Ma Amszterdamban, az Európai Bizottság és más uniós intézmények részvételével tartják a városfejlesztési kérdésekkel foglalkozó informális miniszteri találkozót, hogy elfogadják az uniós városfejlesztési menetrend alapelveit rögzítő „amszterdami paktumot”. Az Európai Bizottság ma új szabályokat fogadott el tanácsadói és szakértői munkacsoportjainak kialakítására. A munkacsoportokban közreműködő külső szakértők hozzájárulnak ahhoz, hogy a Bizottság szakpolitikáit kellő tájékozottsággal alakíthassa. 

Bezárás
Amszterdami paktum: Európa városai is alakítják az uniós szakpolitikát Ma Amszterdamban, az Európai Bizottság és más uniós intézmények részvételével tartják a városfejlesztési kérdésekkel foglalkozó informális miniszteri találkozót, hogy elfogadják az uniós városfejlesztési menetrend alapelveit rögzítő „amszterdami paktumot”. Az Európai Bizottság ma új szabályokat fogadott el tanácsadói és szakértői munkacsoportjainak kialakítására. A munkacsoportokban közreműködő külső szakértők hozzájárulnak ahhoz, hogy a Bizottság szakpolitikáit kellő tájékozottsággal alakíthassa. 
Gerster Béla – Görögország Két dátumról emlékeztek meg 2013 augusztusában a műszaki történetírás kedvelői: akkor volt 120. esztgendeje annak, hogy a görög uralkodópár fölavatta az Égei-tenger és a Jón-tenger között megépített Korinthoszi-csatornát, és kilencven éve halt meg e csatorna építésének egyik irányítója, Gerster Béla (1850–1923).
Megtévesztő árkommunikáció miatt megbírságolták a K&H-t A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a K&H Biztosító Zrt. (K&H) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a K&H biztostárs utasbiztosítása népszerűsítésekor, mert a biztosítást az alapárhoz képest 10%-os kedvezménnyel hirdette, de a jelzett alapárat valójában nem alkalmazta. A jogsértésért kilencmillió forint bírságot szabott ki a GVH.
Szupergyors WiFi-router okosotthonokba Átviteli sebességével, teljesítményével és szolgáltatásaival a Netgear R8500 Nighthawk X8 AC5300 Smart WiFi Router olyan magasra tette a lécet, hogy azt sok nagyvállalati útválasztó is leverné. A gyártó hat Gigabit Ethernet LAN-porttal is ellátta a Nighthawk X8-at, kettőnek a sávszélessége összevonható.  
Robotot minden háztartásba! Itt a ZenBo Az ASUS cég elnöke, Jonney Shih bejelentette, hogy piacra dobják saját fejlesztésű otthoni robotjukat. "A célunk az, hogy minden háztartásban legyen egy robot – jelentette ki". A ZenBo nevet viselő otthoni robot célja a "segítségnyújtás, a szórakoztatás és az, hogy társaságot kínáljon az embereknek."
A szív nem felejt! – nem csak a tüdőt teszi tönkre a dohányzás Magyarországon évente egy kisvárosnyi lakosság hal meg a dohányzás következtében. Elsősorban a középkorúakat, a 40–50 éveseket érintik a cigarettázás okozta tragédiák, s ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek, akár húsz évvel is tovább élhetnének. Elgondolkodtató, hogy a 12–14 éves lányok hét, a fiúk tizenkét százaléka szívja-fújja. 
Életre szóló dráma a gyerekkori szexuális bántalmazás Lerombolhat-e a gyermekkori szexuális bántalmazás egy egész életet? Igen. Miért hallgat az áldozatok többsége? Mert szégyelli. Hogyan segíthetnek a hozzátartozók, az ismerősök és a szakemberek? Többnyire nem is vesznek róla tudomást. – Ez a kép rajzolódott ki a budapesti Katona József Színházban azon a beszélgetésen, amelyet a Beszeljrola.hu, az UNICEF és a színház közösen szervezett.
Jugend debattiert: deutschsprachiger Schülerwettbewerb, Landesfinale Landesfinale Ungarn 2016: Soll Ungarn einer jährlichen Quote zur Aufnahme von Flüchtlingen zusagen, sofern die EU die Kosten übernimmt? Das war das Thema der 10. und somit Jubiläumsdebatte der Schüler der Klassen 9 bis 13, die Deutsch auf dem Niveau B27 lernen.