nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
A világ legnagyobb motorgyára, avagy a győri Audi-sztori
A világ legnagyobb motorgyára, avagy a győri Audi-sztori

Tudja-e, kedves Olvasó, hol található a világ legnagyobb motorgyára? Nos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarok többsége nemmel felel a kérdésre. Pedig a válasz meglehetősen egyszerű: Magyarországon! A pontos helyszín Győr pereme, a valamikori repülőtér, az egykori Rába-gyár térsége. A tulajdonos üzemeltető: az Audi Hungaria Motor Kft., a német Audi AG 100%-os magyarországi leányvállalata. Igen, ez a világ legnagyobb motorgyára! A céget 23 évvel ezelőtt alapították 100 millió euró törzstőkével. Az Audi győri gyára motorokat és motorkomponenseket, illetve gépjármű-gyártáshoz kapcsolódó szerszámokat készít, ezt a tevékenységet mintegy 11 ezer alkalmazottal látja el, és akkor még nem beszéltünk a bedolgozó vállalkozások további 10 ezer munkatársáról.

Bezárás
A világ legnagyobb motorgyára, avagy a győri Audi-sztori Tudja-e, kedves Olvasó, hol található a világ legnagyobb motorgyára? Nos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarok többsége nemmel felel a kérdésre. Pedig a válasz meglehetősen egyszerű: Magyarországon! A pontos helyszín Győr pereme, a valamikori repülőtér, az egykori Rába-gyár térsége. A tulajdonos üzemeltető: az Audi Hungaria Motor Kft., a német Audi AG 100%-os magyarországi leányvállalata. Igen, ez a világ legnagyobb motorgyára! A céget 23 évvel ezelőtt alapították 100 millió euró törzstőkével. Az Audi győri gyára motorokat és motorkomponenseket, illetve gépjármű-gyártáshoz kapcsolódó szerszámokat készít, ezt a tevékenységet mintegy 11 ezer alkalmazottal látja el, és akkor még nem beszéltünk a bedolgozó vállalkozások további 10 ezer munkatársáról.
Winkler Lajos – Velence Az Itáliában állomásozó magyar és az osztrák hadseregben szolgáló olasz katonák általában nem voltak hajlandók részt venni a másik nép szabadságtörekvéseinek vérbe fojtásában 1848 forradalmi tavaszán. Március 18-án a velencei Szent Márk téren összeverődött tömeg farkasszemet nézett a Kinsky-ezred kivezényelt katonáival, akik töltött fegyverrel a kézben várták a parancsot.
Lassan áll kiegyensúlyozott pályára az építőipar Több mint 1400 cég szűnt meg 2016 első negyedévében a magyar építőiparban, ez ötödével kevesebb, mint az előző negyedévben, és 12 százalékkal elmarad a tavalyi azonos negyedévi adattól is. Az ágazatnak azonban még mindig nincs oka arra, hogy fellélegezzen. Látják ezt a vállalkozók is, az új cégek alapítása ugyanis csak szerény növekedést mutat.
Csodanyomtatók és pillekönnyű, tündérkarcsú noteszgépek Dalolva szép az élet – énekelték a bármilyen film mesteri megalkotására képes Keleti Márton 1950-ben készült, később a sematizmus iskolapéldájaként emlegetett mozijában, amikor a magyar színjátszás krémjét kényszerítették egy rettenetes forgatókönyv szerint gyártott mozira.
A magyar történelem rejtélyei Újabb értékes sorozatot indított útjára néhány hete a Kossuth Kiadó: szerzői kéthetente a nagyközönséget és a szakembereket egyaránt régóta foglalkoztató egy-egy történelmi titkunknak próbálnak a végére járni. A Szent Korona története és Sisi királyné regényes élete után a sorozat harmadik részeként most a Magyarország II. világháborús hadba lépésének ürügyéül szolgáló 1942. június 26-i hírhedt légitámadást taglaló elemzés jelent meg. A művet a korral foglalkozó legnevesebb történész, Romsics Ignác jegyzi.
Virtuális paradicsom, vagy pokol.com? – A digitális forradalom veszélyei és esélyei A vasárnap zárult nemzetközi könyvfesztiválra megjelent mintegy hatszáz új kiadvány közül talán a legkevésbé hivalkodó külsejű egy kisméretű, vékonyka fehér füzet, amely egy olasz pszichológus tanulmányát rejti, és valószínűleg eddig csak kevés olvasóhoz jutott el Magyarországon, amiben közrejátszhat az is, hogy nem valamelyik ismert, nagy, hanem (szokatlanul) a Jezsuita Kiadó adta ki a korunk talán legnagyobb problémáját feszegető művet. (A képen a szerző, Giovanni Gucci.)
Séta az áram útján – technikatörténeti kirándulás a pesti Belvárosban A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Elektrotechnikai Múzeum olyan program szervezésébe fogott, amely nem csupán a szakterület iránt érdeklődők, hanem a laikusok számára is igen szórakoztató módon, kétórás séta alkalmával mutatja be Budapest és az elektromosság közös történetét.
Edle Tropfen vom Süd-Balaton Unter den zahlreichen ungarischen Weinstraßen ist jene am Süd-Balaton die einzige, die regelmäßig zum großen Wein-Contest, der Bewertung der Weine der überwiegend letzten Lese, aufruft. So geschehen dieser Tage auf dem Gastro-Erlebnisgut Rádpuszta bei Balatonlelle.