17. AV Trend & Hifi Show
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Kelet-Európában ma ismét a félelem urai irányítják a rettegés népét
Kelet-Európában ma ismét a félelem urai irányítják a rettegés népét

Orbán és Trump szorosabb kapcsolatokat akar, de a politika beleköphet a levesbe – kezdődik a Foreign Policy Magazine cikke. A világ vezetői közül Obama alatt senki sem szorult annyira a háttérbe Washingtonban, mint a magyar kormányfő, viszont ő üdvözölte a leghangosabban a megválasztott elnök győzelmét. Most arra számít, hogy közeledni tud az új amerikai kormányzathoz, miután az eddigi adminisztráció folyamatosan bírálta a migránsok és a demokratikus értékek csökkentése miatt. Idetartozott konkrétan a kerítés megépítése, hogy Magyarország udvarolt az oroszoknak, szembe ment a politikai korrektséggel és felkarolta az illiberális demokráciát.

Bezárás
Kelet-Európában ma ismét a félelem urai irányítják a rettegés népét Orbán és Trump szorosabb kapcsolatokat akar, de a politika beleköphet a levesbe – kezdődik a Foreign Policy Magazine cikke. A világ vezetői közül Obama alatt senki sem szorult annyira a háttérbe Washingtonban, mint a magyar kormányfő, viszont ő üdvözölte a leghangosabban a megválasztott elnök győzelmét. Most arra számít, hogy közeledni tud az új amerikai kormányzathoz, miután az eddigi adminisztráció folyamatosan bírálta a migránsok és a demokratikus értékek csökkentése miatt. Idetartozott konkrétan a kerítés megépítése, hogy Magyarország udvarolt az oroszoknak, szembe ment a politikai korrektséggel és felkarolta az illiberális demokráciát.
Magyarázó táblát kapnak a problémás utcanevek Bécsben Átnevezés helyett kiegészítő információkat tartalmazó táblákkal látják el a történelmileg problémás személyekről elnevezett utcákat és köztereket Bécsben. Ilyen például a Dr.-Karl-Lueger-Platz vagy a Porschestraße. Városszerte összesen 28 utcanévtábla kap magyarázatot.
Négy magyar cég a techvilág legnagyobb seregszemléjén Néhány hét múlva kiderül, hogy milyen technológiai irányzatok, eszközök, újdonságok határozzák majd meg mindennapjainkat a jövő évben. Január 5–8. között ugyanis immár ötvenedik alkalommal rendezik meg a CES-t Las Vegasban, ahová 3800 kiállítót és 165 000 látogatót várnak a szervezők. A világ legnagyobb technológiai show-ján ezúttal négy cég képviseli kiállítóként hazánkat, köztük három, ígéretes startup vállalkozás is.
Tank tiporta tough-termékek – húsz év óta a legkeményebbek Éppen két évtized óta segítik a szélsőséges környezeti körülmények között dolgozók, katonák, szállítók, olajipari szakemberek munkáját a Panasonic mindent elviselő, Toughbook és Toughpad márkanevű mobil eszközei. A japán gyártó a versenytársait együttvéve is több ilyen notesz- és táblagépet adott el tavaly Európában. Az évforduló magyarországi megünneplésére hivatalos volt lapunk munkatársa is.
Szomorú: a hulladéknak csak a tizedét válogatja a magyar Több mint kétmillió tonna, azaz pontosan 22 millió mázsa lakossági hulladék keletkezett tavaly hazánkban, aminek mindössze a tizedét gyűjtötték szelektíven. A szétválogatva gyűjthető hulladék legnagyobb részét az élelmiszerek és fogyasztási cikkek csomagolóanyagai adják.
Veszélyes kártevő a hirdetések képpontjaiban Az ESET kutatói fertőzött hirdetéseken keresztül terjedő új exploit kitet fedeztek fel. Az érintett oldalak között látogatók millióit vonzó weboldalak is megtalálhatók. A védelmi szoftvereket készítő cég észlelőrendszere szerint az utóbbi két hónapban a kártevő több mint egymillió felhasználót fertőzött meg.
Utolérhetetlenül gazdag a stájer tél kínálata „Miközben Budapest felé közelítettünk a dombok között, kíváncsi voltam, van-e már hó itt is, mint nálunk“ – kezdte hagyományos, a téli programokat beharangozó sajtótájékoztatóját Erich Neuhold, a Steiermark Tourismus GmbH, a stájer idegenforgalom ernyőszervezetének az ügyvezetője. „Nálunk, Dachsteinban már fél méteres a hó, és megindultak a sífelvonók is“ – újságolta a szakember.
Das ganz unbekannte Ungarn: Dunaújváros Dunaújváros. Bis 1951 Dunapentele. 1951 bis 1961 Sztálinváros. Seit 1961 Dunaújváros. Es soll ein verschlafenes Fischerdorf an der Donau gewesen sein. Dem widerspricht der Leiter des örtlichen Kultur-, Sport und Traditionspflegeverbandes Tamás Szabó vehement. Pentele, d.h. Dunapentele war ab 1843 ein Markflecken und hatte ein Jahrhundert später (1940) 4000 Einwohner, zu deren Wohlstand 6000 Schweine, 1500 Rinder und 200 Pferde beitrugen.