17. AV Trend & Hifi Show
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Önkényes törvénymódosítással sanyargatja a magyar kormány a menedékkérőket
Önkényes törvénymódosítással sanyargatja a magyar kormány a menedékkérőket

A kedden az Országgyűlésnek benyújtott határőrizeti eljárás szigorításával kapcsolatos törvénymódosító csomag súlyosan ellentétes Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel és a magyar szabályozással is; elfogadásával hazánk ismét a szégyenpadra kerülhet. Az Amnesty International Magyarország szerint téves a kormány kiindulópontja: Magyarországon nincs bevándorlási válsághelyzet, alig érkeznek menedékkérők az országba, ellátásuk a rendelkezésre álló befogadó állomásokon megoldható lenne.

Bezárás
Önkényes törvénymódosítással sanyargatja a magyar kormány a menedékkérőket A kedden az Országgyűlésnek benyújtott határőrizeti eljárás szigorításával kapcsolatos törvénymódosító csomag súlyosan ellentétes Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel és a magyar szabályozással is; elfogadásával hazánk ismét a szégyenpadra kerülhet. Az Amnesty International Magyarország szerint téves a kormány kiindulópontja: Magyarországon nincs bevándorlási válsághelyzet, alig érkeznek menedékkérők az országba, ellátásuk a rendelkezésre álló befogadó állomásokon megoldható lenne.
Trump és a tudomány – tiltakozó amerikai tudósok Április 22-én, a Föld napján utcára vonulnak az amerikai kutatók, hogy a Trump-kormányzatnak a tudomány eredményeit kétségbe vonó intézkedései ellen tiltakozzanak. Más országokban eddig legalább száz helyszínen szerveznek szimpátiatüntetést. – Tátrai Péter lapszemléje a Science, a Nature, a Scientific American, a New Scientist és a National Geographic elmúlt hetekben megjelent írásaiból. (Kép: Huffington Post)
Magyar UPC: 19 milliárd forint beruházásokra Az UPC Magyarország Kft. 2016-ban 6,5 százalékkal növelte árbevételét az előző évhez képest – adta tudtul a távközlési társaság. Az árbevétel tavalyi összegét a cég nem közölte, az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető nyilvános adatok szerint 2015-ben a társaság árbevétele 61,83 milliárd forintra rúgott.
Mi szemnek, fülnek ingere – japán tévécsodák Majna-Frankfurtban  Először érkeznek Európába az új OLED televíziók, a legújabb Technics lemezjátszók, számos új konyhai gép, szépség- és testápolási termékek: ma a majna-frankfurti Panasonic Convention szakkiállításon mutatkozik be a jeles japán gyártó termékeinek széles választéka – az audiovizuális készülékektől, a konyhai kisgépeken keresztül, a szépség- és testápolási termékekig.              
Kutatók a Balaton jegén Az utóbbi évek enyhe telei után idén újra befagyott a Balaton – az időjárási helyzet a tudósoknak is kedvezett. Kihasználva, hogy a tó jege elérte a 30 cm-es vastagságot, az MTA kutatói fúróexpedíciót szerveztek a jégre. A tavi üledékek, így a Balaton üledékének a vizsgálatával ugyanis jobban megismerhetők a földtörténeti közelmúltban lejátszódott éghajlati változások, egyben a jelenlegi globális felmelegedés várható hatásainak megértéséhez is közelebb juthatunk.
Zongoristák vetélkedője – Magyarországon lesz az előválogatás A budapesti Zeneakadémián tartja az előválogatást a 2017-i zongoraversenyéhez a New York Concert Artists & Associates. A fiatal zenészeket támogató szervezetet a világszerte ismert Klara Min zongoraművésznő alapította és vezeti. A felváltva New Yorkban és Berlinben élő művésznő az előválogatás előtti napon, február 24-én szólóestet ad a Régi Zeneakadémián.
„Botticelli: Dante pokla – művészettörténeti rejtélyek magyar vonatkozásokkal A Pannonia Entertainment „A művészet templomai” című sorozatának legújabb része a „Botticelli: Dante pokla”. Minden idők egyik legcsodálatosabb, ugyanakkor legizgalmasabb művészettörténeti alkotása február 16-tól látható a mozikban. A német és olasz filmesek egészen különleges élményt nyújtó 95 percet ajándékoznak a nézőknek.
Botticelli: Dantes Inferno Die Tempel der Kunst: ab 16. Februar ist Teil 7 in den ungarischen Kinos, speziell im Urania, wo schon die vorausgegangenen sechs Dokumentarstreifen  von den Uffizien in Florenz über einzelne Künstler und bis zu den Kirchen Roms gezeigt wurden. Der Filmvetrieb Pannonia Entertainment hat sich auf diese anspruchsvolle Aufgabe der ’Volksbildung’ spezialisiert, und ist bislang damit richtig gefahren.