nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Szép statisztika, 2014. december–2015. február: munkanélküliség 7,7%
Szép statisztika, 2014. december–2015. február: munkanélküliség 7,7%

A munkanélküliek száma 2014. december–2015. februárban az egy évvel azelőttihez képest 24 ezerrel, 346 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 7,7%-ra csökkent. A férfiak és nők munkanélkülisége csaknem azonos szintű volt, a nők esetében a javulás kedvezőbb. Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak száma 4 124 000 volt, 111 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt. A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya 62,5%-ra emelkedett. A férfiak és a nők foglalkoztatási mutatói hasonló mértékben javultak.

Bezárás
Szép statisztika, 2014. december–2015. február: munkanélküliség 7,7% A munkanélküliek száma 2014. december–2015. februárban az egy évvel azelőttihez képest 24 ezerrel, 346 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 7,7%-ra csökkent. A férfiak és nők munkanélkülisége csaknem azonos szintű volt, a nők esetében a javulás kedvezőbb. Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak száma 4 124 000 volt, 111 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt. A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya 62,5%-ra emelkedett. A férfiak és a nők foglalkoztatási mutatói hasonló mértékben javultak.
Harminc év után megszűnik az EU tejkvóta-rendszere Március 31-ével véget ér az Európai Unió tejkvóta-rendszere. A kvótarendszert, amely egyike volt a strukturális többlet kezelésére szánt eszközöknek, 1984-ben vezették be, amikor az EU termelése jóval meghaladta a keresletet. A múlt 5 évben az uniós tejexport a kvótarendszer mellett is növekedett (mennyiségében 45, értékében 95%-kal).
Négyezerrel csökkenhet az idén a cégek száma az építőiparban A januári rekorddal szemben februárban meglepően kevés cég szűnt meg az építőiparban, de az év így is rosszabbul kezdődött, mint bármikor azelőtt – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató frissen közzétett adataiból. Az ágazat megrendelésállománya sok jót nem vetít előre, a várakozások inkább stagnálást vagy csökkenést valószínűsítenek, mintsem növekedést, így tovább emelkedhet a megszűnésarány.
Honor Holly: magyal, mint okostelefon Frissíti termékkínálatát a magyar piacon is a Honor; az öthüvelykes HD-kijelzővel szerelt Honor Holly (holly, azaz magyal, közkedvelt sövénynövény...) árcédulája is kellemes meglepetést okozhat az okostelefon-kedvelőknek. A négymagos processzorral és két simkártya-foglalattal érkező készülék április elejé jelenik meg a hazai kínálatban.
Európai Ifjúsági Károly-díj: magyar nyári egyetem az esélyesek között A Mathias Corvinus Collegium „Summer Academy” című kezdeményezése jutott tovább az Európai Ifjúsági Károly-díj magyarországi fordulóján. Az Európai Parlament és az aacheni Nemzetközi Károly-díj Alapítvány közös díja európai dimenziójú ifjúsági rendezvényeket, diákcserék szervezését vagy internetes terveket díjaz. A díj célja az európai tudatosság fejlesztése, illetve a fiatalok bevonása az európai integrációba. 
Két kis lábnyom a homokban – Egy anya vallomása „Most már megpuszilhatja.” A bejelentés olyan ünnepélyesen hangzik, mint ahogy az esküvőkön: „Most megcsókolhatja a menyasszonyt.” A pillanat azonban még ennél is megrendítőbb. Az orvos az utolsó vérvétel eredményének bejelentésekor közli velem: Azylisnek most már elég erős az immunrendszere. A szájmaszkot nem kell viselnünk többé.
Élménygazdag hétvége: 6 város + 6 téma vasárnapra Most vasárnapra 6 város 6-nál is több témaparkját és látogatóközpontját ajánljuk. Bekukkanthatunk Etyekwood, avagy a filmipar bástyái mögé, ellátogathatunk Pannonhalmára, vagy egy ókori sírkamrába, végigmehetünk Magyarország legfuturisztikusabb gyalogoshídján és a F1-es gépek alapmodelljével is barátságot köthetünk. 
Ungarn will stärker kontrollieren Vor 20 Jahren trat das Schengen-Abkommen in Kraft. Seitdem wurde das Gebiet der Reisefreiheit in Europa immer wieder erweitert - und die Außengrenzen immer stärker abgeriegelt. Eine der Grenzen verläuft in Ungarn, wo die Kontrollen bisher aber eher lax waren. Die Regierung von Ministerpräsident Orban steht unter Handlungsdruck.