nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Huszonöt ország nagykövetsége támogatja a Budapest Pride fesztivált
Huszonöt ország nagykövetsége támogatja a Budapest Pride fesztivált

Az alábbi sajtóközleményt közösen adják ki az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izrael, Kanada, Litvánia, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia és Új-Zéland nagykövetségei. – A 20. Budapest Pride Fesztivál alkalmából támogatásunkról biztosítjuk a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösségeket és támogatjuk a békés és törvényes keretek között megvalósuló önkifejezésüket. Az emberi jogok tiszteletben tartása – ezen belül az igazságosság, az egyenlőség, a megkülönböztetés elutasítása, a szabad véleménynyilvánítás, és ezen jogok szabad gyakorlása, valamint a törvényesség – a demokratikus államok alapkövei.  

Bezárás
Huszonöt ország nagykövetsége támogatja a Budapest Pride fesztivált Az alábbi sajtóközleményt közösen adják ki az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izrael, Kanada, Litvánia, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia és Új-Zéland nagykövetségei. – A 20. Budapest Pride Fesztivál alkalmából támogatásunkról biztosítjuk a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösségeket és támogatjuk a békés és törvényes keretek között megvalósuló önkifejezésüket. Az emberi jogok tiszteletben tartása – ezen belül az igazságosság, az egyenlőség, a megkülönböztetés elutasítása, a szabad véleménynyilvánítás, és ezen jogok szabad gyakorlása, valamint a törvényesség – a demokratikus államok alapkövei.  
Napelemes öntözőberendezést próbálnak Bécsben A Wien Energie kísérleti kezdeményezésére napelemes öntözőberendezés próbáját kezdték meg az osztrák fővárosban. Dízelmotorral hajtott szivattyú helyett mobil naperőmű működteti a csepegtetős öntözőrendszert. Ha beválik a módszer, a Wien Energie új szolgáltatással egészíti ki a mezőgazdaságnak szóló kínálatát. Az új rendszer nem drága, mivel a gazdák bérelhetnék a mobil naperőműveket.
Már megint a direkt-marketing: ajánlatnak látszó szerződések A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több visszásságot is tapasztalt egy szolgáltató vállalkozás direkt-marketing tevékenységében az elmúlt időszakban: az egyik csomagküldő cég fizetési felszólításokat küld olyan megrendelések ellenértékére tartva igényt, amelyeket vitatnak a megkeresett vállalkozások, miközben hivatkozik a GVH korábbi vizsgálatára, amely alapján a versenyhatóság jogszerűnek és tisztességesnek ítélte kereskedelmi gyakorlatát.
MinDig TV ingyen: júliustól kilenc tévécsatornán Július 1-jén megkezdődik az M4 Sport program próbasugárzása a MinDig TV digitális földfelszíni televíziós kínálatában. A csatorna HD-minőségben, az egész országban fogható lesz, ezzel az előfizetési díj nélkül elérhető tévécsatornák száma kilencre, a HD-minőségben sugárzott programoké négyre bővül. Az M4 Sport HD csatornán nézhetők a többi között a labdarúgó Bajnokok Ligája, a magyar NB1 mérkőzései, a Forma-1-es futamok élő közvetítései.
címkék:  M4 SportMindig TVingyen
Soha nem látott képek egy üstökös aktivizálódásáról Port okádó kutak és gödrök formájában először sikerült közelről megfigyelni, hogyan válik aktívvá egy üstökös magja. Tóth Imre, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója személyében magyar tagja is van annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájával közelről tanulmányozza a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. A gáz- és porkibocsátási források megfigyelése alapvető ismeretekkel járul hozzá az üstökösök aktivitásának megértéséhez. A kutatócsoport a Nature-ben számolt be eredményeiről.
Mi (is) akartuk, hogy így legyen „A mi választásunk is” című beszélgetéssel kezdődött a július Budapesten, a Bálint-házban. A hátrányos helyzetű embereket védő aktivisták: a vakok, a rokkantak, a hajléktalanok, sőt a külföldön dolgozó, állampolgárságukat megtartó emberek képviselői jogsérelmeket soroltak fel, de ennél többet nem tehettek.
Az ész a fontos, nem a haj – Csatári Bence könyve a Kádár-korszak könnyűzenéjéről Bródy János dalsorát választotta könyve címének Csatári Bence (a képen) történész, újságíró, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos kutatója. A szerző annak járt utána, hogyan igyekezett a hatalom ráerőltetni a fiatalokra saját akaratát 1956 és a rendszerváltás között.  
Bunte Stadt, bunte Mauern Mit dem wortwörtlich aus dem Ungarischen übersetzten Titel ist natürlich Budapest gemeint. Dieser Farbenpracht ist ab 24. August ein ganzes Projekt nebst Festival gewidmet. Einen Monat lang bemalen Künstler Feuermauern. Ja, Künstler, denn der Begriff Graffiti-Sprayer, tja, – Künstler ist tabu, wegen der negativen Konotation, betonte die Projekt-Kuratorin Noémi Nádudvari. Bei ihr gehen die thematischen Bewerbungen ein und sie entscheidet, wer malen darf und wer nicht. Die zu bemalenden Brandschutzmauern werden genauso wie die Farben zur Verfügung gestellt.