nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
A magyarok a Nyugathoz tartozónak érzik magukat, számukra megdöbbentő az Orbán–Putyin-szövetség
A magyarok a Nyugathoz tartozónak érzik magukat, számukra megdöbbentő az Orbán–Putyin-szövetség

A magyar kormány kiutat keres az RTL-lel kialakult vitából, mert a gazdaságnak súlyos károkat okozna, ha távozna a Bertelsmann leányvállalata. A Handelsblatt munkatársa Baden-Badenben, személyes beszélgetés alkalmával azt tapasztalta, hogy Orbán jóval békülékenyebb, mint eddig volt. A politikus kifejtette, hogy bizonyos esetekben lehet egyéni megoldást találni az adóproblémákra és ez előbb vagy utóbb, de vonatkozik majd a médiára is. A párbeszéd fonala még nem szakadt meg az RTL és a magyar kormány között, mindkét fél érdekelt a kompromisszumban.

Bezárás
A magyarok a Nyugathoz tartozónak érzik magukat, számukra megdöbbentő az Orbán–Putyin-szövetség A magyar kormány kiutat keres az RTL-lel kialakult vitából, mert a gazdaságnak súlyos károkat okozna, ha távozna a Bertelsmann leányvállalata. A Handelsblatt munkatársa Baden-Badenben, személyes beszélgetés alkalmával azt tapasztalta, hogy Orbán jóval békülékenyebb, mint eddig volt. A politikus kifejtette, hogy bizonyos esetekben lehet egyéni megoldást találni az adóproblémákra és ez előbb vagy utóbb, de vonatkozik majd a médiára is. A párbeszéd fonala még nem szakadt meg az RTL és a magyar kormány között, mindkét fél érdekelt a kompromisszumban.
Bécsi bálidény: rövid és kiadós Felmérések szerint mintegy félmillió osztrák és külföldi vendég ropja majd a bécsi táncparketten az idei báli szezonban, amely február közepéig tart. Az osztrák főváros gazdasága csaknem 130 millió eurós bevétellel számolhat. Noha lényegesen rövidebb lesz, a sikerességét tekintve várhatóan semmiben sem marad majd el a tavalyitól az idei báli szezon Bécsben – derül ki a Bécsi Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer Wien) megbízásából készült felmérésből.
A természetesség jegyében: arculat-megújítás Friss, élettel teli és bájosan gömbölyű – a legtalálóbban ekként jellemezhető röviden az Ecover új arculata. A változás teljes körű volt: megújult a cégér, a jelszó és a termékcsomagolás is. Jelenleg az Ecover fogalmazza meg az iparági fenntarthatósági standardokat, alkotja meg természetes (növényi és ásványi), bio alapú összetevőkből környezetbarát termékeit.
Árával is csábít az okos Honor Alig egy hónappal európai bemutatkozása után a Honor máris egy új modellt dob a piacra. A csúcsteljesítményű Honor 6 készülékhez hasonlóan, 5 hüvelyk átlójú kijelzővel ellátott Honor 3C december elején érkezik a hazánkba. A cég sajtóügynökségének tájékoztatása szerint fele annyiba sem fog kerülni, mint a nagy testvére.
Beköszöntött a drónok kora Egyre több kezdő-föltörekvő (start-up) cég fejleszt alkalmazásokat kereskedelmi célokra hasznosítható, pilóta nélküli légi közlekedési járműre. A drónok használhatók mezőgazdasági felügyeletre, a bányászatban, kutatára, életmentési célra... Az Amazon futárdrónokat is működtet a csomagok házhoz szállítása céljából.
Ausztrália bevezette a lebegő képes útlevelet A világon elsőként az ausztrálok igényelhetnek maguknak olyan úti okmányt, amelyet elláttak a 3M legújabb saját fejlesztésű biztonsági elemével, a lézergravírozott lebegő képpel (laser engraved floating image). Szerkesztői megjegyzés az olvasó számára: a kép csak illusztráció a lebegő képes technológiáról. Nem az ausztrál útlevelet ábrázolja.
A művészet kiütéssel győzött – a sportcsarnokban Sokat kell legyőzni a művészetnek és a művészeknek, ha egy klasszikus balettet sportcsarnokban mutatnak be. Huzatos, nagy tereket, el-elakadó zenét, pattogatott kukoricás dobozok gurulását, csupa illúziót zsugorító körülményt. De az emberek azért jönnek mégis, és fizetnek sok pénzt, mert mindez nem számít. Ők a művészetet, a lírát, a mesét akarják, és meg is kapják. Meg is kapták a Moszkvai Városi Balett Hattyúk tava előadásán.
Der Medien-Kommissar – Orbans Kampf mit RTL Ungarns rechtsnationaler Regierungschef sucht einen Ausweg im Streit mit dem Fernsehkonzern RTL. Ein Weggang der Bertelsmann-Tochter würde dem Wirtschaftsstandort Ungarn schwer schaden. – Handelsblatt-Korrespondent Hans-Peter Siebenhaar wirft immer montags einen Blick auf die Medienbranche.