nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Érdemtelen kapta az érdemrendet – menekült-krónika és politikai háttér
Érdemtelen kapta az érdemrendet – menekült-krónika és politikai háttér

A washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum elítéli, hogy a magyar kormány kitüntette Bayer Zsoltot. Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a Köztársasági Érdemrendet azok kaphatják meg, akik kitűnnek az ország és az egyetemes emberi értékek szolgálatában. A publicista esetében viszont hosszú a rasszista beszédek listája, a sajtóban pedig rendkívül provokatív antiszemita és roma-ellenes cikkeket jelentet meg. Az üzenet emlékeztet arra, hogy Magyarországon a miniszterelnök és az államfő dönt a hivatalos elismerésekről, és a kormány ismételten zéró toleranciát hirdetett a zsidóellenességgel szemben.

Bezárás
Érdemtelen kapta az érdemrendet – menekült-krónika és politikai háttér A washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum elítéli, hogy a magyar kormány kitüntette Bayer Zsoltot. Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a Köztársasági Érdemrendet azok kaphatják meg, akik kitűnnek az ország és az egyetemes emberi értékek szolgálatában. A publicista esetében viszont hosszú a rasszista beszédek listája, a sajtóban pedig rendkívül provokatív antiszemita és roma-ellenes cikkeket jelentet meg. Az üzenet emlékeztet arra, hogy Magyarországon a miniszterelnök és az államfő dönt a hivatalos elismerésekről, és a kormány ismételten zéró toleranciát hirdetett a zsidóellenességgel szemben.
Visszaállítható a német hadkötelezettség Németországban szükség esetén visszaállíthatják a sorkatonai szolgálati kötelezettséget a kormány ma elfogadandó vészhelyzeti védelmi terve alapján – mondta a szövetségi parlament (Bundestag) belügyi bizottságának elnöke. Ansgar Heveling a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva rámutatott, a szövetségi kormány 2011-ben nem megszüntette a kötelező sorkatonai szolgálatot, hanem csak felfüggesztette. A CDU politikusa kiemelte, fel kell készülni valamennyi lehetséges fenyegetettségre.
Kelendők a 60 millió forintnál drágább ingatlanok Reálértéken számolva a nem régi 2,3%-os arányhoz képest 3,2%-ra emelkedett 2016 első félévében a 60 millió forintnál drágábban értékesített lakások aránya a teljes eladásból. A legtöbb adásvételt a budai II. és a XII., illetve pesti V. és VI. kerületben jegyezték be; ezeken a helyeken az arány a 15 százalékot is meghaladta a múlt hónapokban.
Nevében a lényege: brutális teljesítményű játékgépek Bár eredetileg "nomen est omen" formájában használták/használják a latinos műveltségű embertársaink, amikor arra utalnak, hogy a név beszédes, árulkodó jel, bárki nevébe sorsa a végzetét is beleszőhette, az számítógépgyártó világcég, a HP játékosoknak szánt újdonságai - az Omen pc-család tagjai - aligha a római színműíró, Plautus által megfogalmazott értelemben kívánják népszerűsíteni masináikat. Vagy mégis?
Az év legjobb ipari robotja: YuMi, az együttműködő A világ első együttműködő robotját, az ABB cég által kifejlesztett YuMit a Sanghajban rendezett China International Robot Show (CIROS) szakkiállításon az év legjobb ipari robotjává választották, és Golden Finger díjjal tüntették ki. A Kínai Gépipari Szövetség és a Kínai Robotipari Szövetség égisze alatt szervezett CIROS a robottechnológiai újdonságok bemutatására szakosodott, kiemelkedően fontos világkiállítás. 
címkék:  ABBKínaYuMiegyüttműködőrobot
Kézitáskával Indiában – Hanti Vilmos fotókiállítása Őszi programsorozata első rendezvényeként tartották meg kedden az idén éppen 120 esztendős Magyar Újságírók Országos Szövetsége budapesti Sajtóházában Hanti Vilmos (a képen) fotókiállításának megnyitóját. A jeles közéleti személyiség tárlatának anyagát Keleti Éva fotoriporter-fotoművész, a MÚOSZ tiszteletbeli elnöke méltatta. Az indiai hangulatot teremtő megnyitón a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége szolgáltatta a zenét és ételkóstolót. Közreműködött a barokk-reneszánsz zenét játszó Lovas Tamás és Sándor Ádám.
Tíz éve – Gülen okán Az alábbi szöveg éppen évtizeddel ezelőtt hangzott el, azt követően, hogy Dániában kirobbant a Mohamed-karikatúrák miatti botrány. Akkor a Duna Televízióban dolgoztam, az azóta megszűnt Világpolitika című műsor felelős szerkesztőjeként. A botrány miatt elhatároztuk, hogy tartunk egy iszlám-napot, és megszólaltatjuk az iszlám országok nagyköveteit, illetve beszélünk az iszlám kultúráról. (A képen a szerző, dr. László József.)
Milch = Magic Milk! In ein paar Tagen beginnt das neue Schuljahr. Dazu fallen einem, den betroffenen Eltern und deren Nachwuchs, den Lehrerinnen und Lehrern und allen Offiziellen, die für den reibungslosen Ablauf des Schulbeginns und dessen Fortlaufs zuständig sind, nicht nur die obligatorische Ausstattung des Schulranzens, sondern z.B. auch die möglichst gesunde Ernährung ein.