nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
A kormány nem veheti el: Brüsszel lakóépületekre szánta az energiahatékonysági támogatást
A kormány nem veheti el: Brüsszel lakóépületekre szánta az energiahatékonysági támogatást

Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd forint energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll. A magyar kormány az idén nyáron kérelmezte Brüsszelben a KEHOP-módosítást, hogy a lakosság forrásait inkább az állami épületekre fordíthassa. Brüsszeli és budapesti forrásainktól úgy értesültünk, hogy az Európai Bizottság a kérelmet egyelőre nem hagyta jóvá: a múlt héten hivatalos levélben küldte el észrevételeit Magyarországnak.

Bezárás
A kormány nem veheti el: Brüsszel lakóépületekre szánta az energiahatékonysági támogatást Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd forint energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll. A magyar kormány az idén nyáron kérelmezte Brüsszelben a KEHOP-módosítást, hogy a lakosság forrásait inkább az állami épületekre fordíthassa. Brüsszeli és budapesti forrásainktól úgy értesültünk, hogy az Európai Bizottság a kérelmet egyelőre nem hagyta jóvá: a múlt héten hivatalos levélben küldte el észrevételeit Magyarországnak.
Hatszázmillió € segítség a Törökországban élő szíriai menekülteknek Az Európai Bizottság ma két, összesen 600 millió euró értékű közvetlen támogatásról szóló megállapodást írt alá, amellyel a Törökországban élő szíriai menekültek oktatását és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését kívánja segíteni.
Carmen Breuss vezeti az Österreich Werbung közép-kelet-európai régióját Carmen Breuss 1997 óta az Österreich Werbung svájci irodájának vezetője. A budapesti iroda és a közép-kelet európai régió ideiglenes irányítását 2016. július 1jé-től Emanuel Lehner Telic-től vette át, aki augusztus 1-től az Österreich Werbung ázsiai régióigazgatójaként Pekingben látja el feladatait. A közép-kelet-európai térség és a magyarországi iroda vezetésére vonatkozó pozíció végleges betöltésére az Österreich Werbung következő vezetői rotációjának keretében, 2017-ben kerül sor.
Digitális egységes piac: Magyarországot is fölszólította a Bizottság az árcsökkentésre Az Európai Bizottság arra kérte fel Ausztriát, Belgiumot, Bulgáriát, Ciprust, Csehországot, az Egyesült Királyságot, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Horvátországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Portugáliát, Szlovákiát és Szlovéniát, hogy hajtsák végre a nagy sebességű hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket (a 2014/61/EU irányelvnek megfelelően; lásd a témában készült közleményt itt).
Friss állandó kiállítás nyílt a nagycenki Széchényi-kastélyban Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyílt tárlat címe: „Megint, s megint szüntelen” – Széchenyi napjai.
Kiberbiztonsági indexet működtet a Kaspersky Mennyire biztonságos jelenleg az internet? Hányan válhatnak gyanútlanul a kiberbűnözők áldozatává manapság? És hányan estek már áldozatul? A helyzet felméréséhez a Kaspersky Lab megindította a Kaspersky Cybersecurity Indexet, az internet-használókra leselkedő jelenlegi kiberveszélyek első, nemzetközi mérőjét.
Határtalan tehetség – Zichy megrajzolt hősei a Széchényi Könyvtárban A lehetetlenre vállalkoztak a Széchényi Könyvtár kurátorai, Szarka Anita és Szűts-Novák Rita, amikor az egyik ragyogó magyar képzőművész, Zichy Mihály életét és illusztrátori munkásságát bemutató kiállítást rendeztek az intézmény Ereklyeterében.
címkék: 
Kürtöskalács-Baumstriezel, die leckere Versuchung „Gesund und lecker”, so wurde der berühmte Kürtöskalács, der Baumstriezel gelobt, als  es vor großem Plenum um die Vorbereitungen für das 4. Kürtöskalács Festival bei der Burg Vajdahunyad (das Ungarische Landwirtschaftmuseum ist hier zuhause) am Rande des Budapester Stadtwäldchens ging. Termin: 7.-9. Oktober.