nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Legálisan hátrányos megkülönböztetést szenvednek a magyar roma gyerekek
Legálisan hátrányos megkülönböztetést szenvednek a magyar roma gyerekek

Az eddiginél lényegesen kevesebb anyagi kötelezettséggel számol a mostani pénzügyi évben Magyarországon az RTL-csoport, miután sikerült megállapodnia a kormánnyal a reklámadóról – írja a Neue Zürcher Zeitung. A helyes irányba tett óvatos lépésnek nevezi az Economist vezércikke az EU által szorgalmazott energiaunió tervét. A bolgár miniszterelnök bejelentette, hogy az azeri államfővel közösen akar kilincselni Brüsszelben a Nabucco gázvezeték tervének felélesztéséért – számol be az Euractive.  Berliner Zeitung: Magyarországon a roma gyerekek számára törvényesen nehezítik meg a szabad iskolaválasztást. A kicsik kétharmadát kirekesztik a képzésből, éspedig oly módon, hogy megakadályozzák számukra a bejutást a gimnáziumba, illetve speciális tanintézményekbe irányítják őket.

Bezárás
Legálisan hátrányos megkülönböztetést szenvednek a magyar roma gyerekek Az eddiginél lényegesen kevesebb anyagi kötelezettséggel számol a mostani pénzügyi évben Magyarországon az RTL-csoport, miután sikerült megállapodnia a kormánnyal a reklámadóról – írja a Neue Zürcher Zeitung. A helyes irányba tett óvatos lépésnek nevezi az Economist vezércikke az EU által szorgalmazott energiaunió tervét. A bolgár miniszterelnök bejelentette, hogy az azeri államfővel közösen akar kilincselni Brüsszelben a Nabucco gázvezeték tervének felélesztéséért – számol be az Euractive.  Berliner Zeitung: Magyarországon a roma gyerekek számára törvényesen nehezítik meg a szabad iskolaválasztást. A kicsik kétharmadát kirekesztik a képzésből, éspedig oly módon, hogy megakadályozzák számukra a bejutást a gimnáziumba, illetve speciális tanintézményekbe irányítják őket.
SozialMarie-díj: esélyes magyar kezdeményezések Tizenegyedik alkalommal az idén ítélik oda a SozialMarie-díjat Bécsben, melyre újszerű társadalmi kezdeményezésekkel lehet pályázni. Három év óta a közönség is választhat országonként egy-egy nyertest, az idei résztvevőkre február 28-ig még lehet szavazni. A magyar pályázók között van a többi között a Strázsapróba meg a WebNővér is.
Egy hónap alatt 30 forinttal drágult a benzin Négy forinttal emeli a 95-ös benzin és kettővel a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol. Az emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 358–359 forintra, a gázolajé 372–373 forintra nő. A benzinár tavaly szeptember és 2015. január között mintegy 100 forinttal csökkent, az utóbbi egy hónapban ugyanakkor fokozatosan összesen 30 forinttal emelkedett. A gázolaj literjéért 24 forinttal kell többet fizetni, mint február elején. Az autósok 15–25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.    
Heteken belül nálunk is megjelenik a Honor 6+ A Honor csúcskészüléke két hónappal ezelőtt mutatkozott be Kínában, és mostanáig nem volt biztos, hogy Európában is megjelenik. A dupla hátlapi kamerával szerelt telefon iránt azonban akkora az érdeklődés, hogy a gyártó a forgalmazás mellett döntött. A Barcelonában minap bemutatott Honor 4X modell az első, teljesen 64 bites Honor okostelefon.
Challenge24: lengyelek nyerték a próbafordulót Lengyel győzelemmel zárult a Magyar Villamosmérnök- és Informatikus-hallgatók Egyesületének (MAVE) jubileumi 24 órás programozó csapatversenye, a Challenge24 elődöntője, mely az idén is hazánkból és a világ sok tájáról jelentkezett csaknem 200 csapat részvételével zajlott.
Észt filmremekek a pesti Művész moziban Nyolcadik alkalommal rendezi meg az Észt Intézet a Szimplafilmmel közösen az észt hetet, melynek gerincét a filmvetítések adják. A vetítések helyszíne a budapesti Művész mozi, időpontja: március 19–22. A tavalyi nyitófilm, az észt–grúz koprodukcióban készült Mandarinok a Golden Globe jelölésig vitte, sőt, az Oscar-várományosok végső körébe is bejutott. Ez azt mutatja, hogy a világ más részein talán jobban (fel)figyelnek az észt filmművészetre, mint hazánkban.
Hugarikum lehet a koala? – a pesti állatkert új szerzeményei Két erszényes állatkát szerzett be a Fővárosi Állat- és Növénykert: Nur-Nuru-Bin és Vobara egyaránt hímnemű. Szaporulat tehát nem várható, hacsak örökbe nem fogadnak egy kistestvért. A koalákat már korábbra várták, de – ahogyan erről Persányi Miklós a mai „ősbemutatón” beszámolt – mostanáig tartott az akadályok elhárítása. (Képek: László Melinda.)
György Dalos: "Von unserer Hasskultur angewidert" Der ungarische Schriftsteller György Dalos, am 4. März zu Gast im Burgtheater Kasino, liest ungarische Zeitungen nur nach dem Frühstück, damit ihm der Appetit nicht vergeht. Gegen Populismus wie dem der Regierung Orbán helfe am besten das Auslachen. Er hofft auf die bessere Seite der ungarischen Mentalität, die Skepsis und empfiehlt mehr Mut beim freien Denken.