nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Magyarország az uniót teszteli – zajlik az emlékek háborúja
Magyarország az uniót teszteli – zajlik az emlékek háborúja

 „Magyarország az uniót teszteli” című hosszú elemzésében a World Politics Review az amerikai McCain szenátor emlékezetes kijelentését idézve megállapítja, hogy a legtöbb külföldi bíráló a felelősséget egyértelműen Orbán Viktorra hárítja az ország körüli bajokért. A Bloomberg arról tudósít, hogy a londoni Nomura Közép-Európa szakértője szerint az MKB Bank számára nyújtandó MNB-segítség ellentétes lehet az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályozással, továbbá a kormány és a jegybank jogkörének szétválasztásával. 

Bezárás
Magyarország az uniót teszteli – zajlik az emlékek háborúja  „Magyarország az uniót teszteli” című hosszú elemzésében a World Politics Review az amerikai McCain szenátor emlékezetes kijelentését idézve megállapítja, hogy a legtöbb külföldi bíráló a felelősséget egyértelműen Orbán Viktorra hárítja az ország körüli bajokért. A Bloomberg arról tudósít, hogy a londoni Nomura Közép-Európa szakértője szerint az MKB Bank számára nyújtandó MNB-segítség ellentétes lehet az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályozással, továbbá a kormány és a jegybank jogkörének szétválasztásával. 
Az Ida című lengyel alkotás nyerte az idei Lux-filmdíjat Az Európai Parlament Lux-filmdíjának idei nyertese az „Idaˮ című lengyel film – jelentette be a Parlament elnöke, Martin Schulz ma délben. Az Ida egy önmagát kereső fiatal nőről szól, a háttérben Európa fájdalmas múltjával. A Parlament minden évben az éppen aktuális égető kérdéssel foglalkozó filmek egyikének ítéli oda a Lux-filmdíjat.
Megtévesztés: 10 millióba kerül az „Érem Művészeti Intézet” A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint az Érem Művészeti Intézet Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. megtévesztette a fogyasztókat az „Érem Művészet Intézet” megnevezés használatával. A jogsértés elkövetéséért 10 000 000 forint bírságot szabott ki a GVH.
Bővítette nagysebességű internet-lefedettségét a Telekom Az idén is folytatta kábelpiaci akvizíciós tevékenységét a Magyar Telekom a nagysebességű internet-lefedettség további bővítése végett. A 2014-i akvizíciók eredményeként összesen 30 ezerrel több háztartást ér el a társaság nagy sebességű internet-szolgáltatása. A megvásárolt kábelhálózatokon a vezetékes szélessáv mellett tv- és hangszolgáltatásokat is igénybe vehetnek az ügyfelek.
Óvodáztatáshoz kötött családi pótlék Kötelező óvodáztatáshoz köti a kormány a családi pótlékot 2016. január 1-jétől – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön a kormany.hu-val. Novák Katalin kiemelte: 20 nap igazolatlan hiányzás esetén a családi pótlék folyósítását szüneteltetik. Az intézkedés által vélhetően az óvodákban is csökken majd az igazolatlan hiányzások száma.
A hetedik fiú – mesefilm felnőtteknek Nincs szerencsém a szuperprodukciókkal: egyre kevésbé tudom élvezni, ha valami csak látványos, és semmi több. Kicsit így vagyok ezzel A hetedik fiú (The Seventh Son) című színes, angol–amerikai fantasy-kalandfilm esetében is, amit Joseph Delaney könyvéből az orosz Szergej Bodrov (képünkön) rendezett Julianne Moore, Jeff Bridges, Ben Barnes, és Alicia Vikander főszereplésével, és amit a UIP-Duna Film december 25-től kezd forgalmazni 2D- és 3D-technikával.
Beatünnep az örökifjú felejthetetlenekkel Az év eleje óta tele van a főváros a Beatünnep plakátjaival: december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában az Illés-zenekar tagjai – más zenészekkel együtt – felidézik a legendás dalok jó részét. A jövő vasárnapi koncertre minden jegy elkelt, ezért egy nappal előtte, szombaton ráadást rendeznek az arénában. A Beatünnep apropója: 50 évvel ezelőtt jelentek meg lemezen az első Szörényi–Bródy-dalok.
Deutsche Telekom stellt auf IP-basierte Anschlüsse um Alle FRITZ!Box-Modelle sind für die neuen IP-basierten Telefon- und DSL-Anschlüsse der Deutschen Telekom geeignet und unterstützen Internet, Telefonie und IP TV. FRITZ!Box-Anwender, deren Anschluss von der Deutschen Telekom umgestellt wird, benötigen kein neues Gerät. Zusätzlich sind alle aktuellen VDSL-FRITZ!Box-Modelle für Vectoring geeignet und ermöglichen eine Übertragung von bis zu 100 MBit/s.