Könnyen átalakítható, kettő az egyben eszköz. Lenyűgöző 10,1 hüvelykes kijelző. Megnövekedett teljesítmény.
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Viszlát euró, viszlát külföldi cégek? – az RTL Klub szembeszáll a törvényhozás önkényével
Viszlát euró, viszlát külföldi cégek? – az RTL Klub szembeszáll a törvényhozás önkényével

Nem valószínű, hogy Magyarország hamarosan áttér az euróra – írja a Wall Street Journal. A lap szerint a közös európai pénz átvételével a magyar kormánynak le kellene mondania a jelenlegi monetáris politikájáról. A Reuters az orosz szankciók várható következményeiről cikkezik. A német Handelsblatt pedig az RTL kontra állam közti ügyekről ír. A lengyel jegybank elnöke arra ösztökéli a többi bankot, hogy számolják fel a svájci alapú hiteleket – olvasható a Bloomberg jelentésében –, mielőtt a nemzeti törvényhozások kötelező átváltást rendelnének el, mivel az veszteségeket okozhat.

Bezárás
Viszlát euró, viszlát külföldi cégek? – az RTL Klub szembeszáll a törvényhozás önkényével Nem valószínű, hogy Magyarország hamarosan áttér az euróra – írja a Wall Street Journal. A lap szerint a közös európai pénz átvételével a magyar kormánynak le kellene mondania a jelenlegi monetáris politikájáról. A Reuters az orosz szankciók várható következményeiről cikkezik. A német Handelsblatt pedig az RTL kontra állam közti ügyekről ír. A lengyel jegybank elnöke arra ösztökéli a többi bankot, hogy számolják fel a svájci alapú hiteleket – olvasható a Bloomberg jelentésében –, mielőtt a nemzeti törvényhozások kötelező átváltást rendelnének el, mivel az veszteségeket okozhat.
Mesés agymosás – Kréta a derű és a nyugalom szigete A sok-sok agymosás után egy kis igazi agymosás nagyon ráfér az emberre. Ha megteheti; jó, ha meg is teszi. Akár mostanában, „last minute-ilag” Görögországban. Olyan gyönyörű, mintha sosem hallott volna válságról…Pedig, hát, nemcsak hallott, meg is szenvedte, meg is szenvedi Hellász. Mégis, annyi a derű, a barátságos arc, amennyit csak álmodni lehet.
Négy év alatt 444 millió euró az 5G fejlesztésére A Huawei Technologies ma itthon is bemutatta az üzleti használóknak szánt legújabb, csúcstechnológiájú termékeit. Az újdonságok mellett a Huawei ismertette a vállalat informatikai megoldásokkal foglalkozó üzletágának tavalyi eredményeit és terveit. Az 5G-technológia élenjáró kutatójaként, kidolgozójaként mintegy 444 millió eurót fordít az technológia további fejlesztésére a következő négy évben.
Jönnek az ASUS X99 sorozatú alaplapjai Az ASUS ma bejelentette az X99-Deluxe, X99-Pro és X99-A kódjelű. az Intel X99-es lapkakészletére épülő ATX-alaplapokat. Az újdonságokat exkluzív technológiákkal – az OC Socket és az 5-Way Optimization – látták el, garantálván a legfrissebb LGA 2011-3 Intel Core i7 processzorok teljesítményének maximális kiaknázását.
A Corvinus hallgatója 350 ezredik ügyfél Javában zajlik a szeptember 15-ig tartó első Diákhitel-igénylési hullám, azonban már most megállapítható, az új tanévben is népszerű a képzési díjra fordítható Diákhitel2. Eddig 2735 Diákhitel2-es igénylést küldtek be a hitelközpontba a hallgatók 688 millió forint összértékben. A kötött felhasználású Diákhitel2-t igényelte a társaság 350 ezredik ügyfele, Filipowicz Vanda is, aki a Budapesti Corvinus Egyetem elsőéves hallgatója.
Százzal repeszt a szkenner A Xerox DocuMate 4830 mostantól kétharmadával gyorsabban szkenneli a fekete–fehér dokumentumokat: a készülék az eddigi 30 helyett percenként 50 oldalt képes beolvasni, ami duplex módban 100 kép. A DocuMate 4830 jelű letapogatóval könnyű a nagy mennyiségű és különböző méretű dokumentumok szkennelése.
Legendás fotók nyomában Szalay Zoltánnal Szalay Zoltán fotóriporteri munkássága legalább olyan legendás, mint „gyermeke”, a sajtófotó-kiállítás. Déry Tibor, Psota Irén, Latinovits Zoltán. Legendás művészek, portréjuk Szalay Zoltán otthonát díszíti. „A Psota-kép nagy elismerés volt. Amikor Irén először meglátta a róla készült képeket, elkezdett kiabálni velem. Nem tetszett neki, mert nem így látta saját magát. Azt mondtam: „Irén, nézd meg a szemed”. Mire ő: „Igazad van, ilyen vagyok” – emlékezik a fotoriporter.
Melinda Esterhazy verstorben Melinda Esterhazy ist in der Nacht auf Donnerstag im 95. Lebensjahr in Eisenstadt gestorben. Die Witwe des zwölften und letzten Fürsten Paul V. Esterhazy sei friedlich im Kreis ihrer Familie entschlafen, teilte die Esterhazy Privatstiftung in einer Aussendung mit.