Könnyen átalakítható, kettő az egyben eszköz. Lenyűgöző 10,1 hüvelykes kijelző. Megnövekedett teljesítmény.
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

Öt éven belül megkettőződhetne a magyar szoftverexport – stratégiai megállapodást sürget az IVSZ a kormánnyal

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.


A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexport-piacon az egy munkahelyre jutó átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.    

A hazai IKT-szektor 20 ezer vállalkozása 80 ezer embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevőoldali informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer személyt foglalkoztat, így az ágazatban alkalmazottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT-szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe. 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT-szektor duplázhatna. A magyar kormány egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.

Az IVSZ szerint a szoftverexport megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT-végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2000-rel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Laufer szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.

Szükség lenne az Európai Unió 2014–20-i költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT-megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

A múlt években mindemellett az is hátrány volt, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.

Az érdekvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságú lenne a természettudományos oktatás javítása már az általános iskolákban is. Ezért tervei szerint az IVSZ e terület fejlesztésébe is hamarosan bekapcsolódik.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik évi 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétellel – mondta el Vityi Péter, az IVSZ szakértője. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. A szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. 

A növekedés három területen lehetséges.

  1. Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenleg működő központok tapasztalataira építve, ezek kibővítésével, illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létrehozásával a munkahelyek száma megduplázható.
  2. A már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: a cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásával a külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
  3. Új feltörekvő exportképes vállalkozások (start-up-ok) létrejöttének támogatásával: Fontos lenne az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

 

A fenti célok eléréséhez a speciális cselekvési tervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése, valamint olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – például mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai és egyéb fejlesztések.

Az IVSZ a maga eszközeivel kíván hozzájárulni e lehetőségek kihasználásához. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetként aktív párbeszédet folytatunk az NFM mellett az NGM illetve NEFMI szakpolitikusaival új ágazati megoldásokról.  Létrehoztuk a Start IT Up kezdeményezést, amelynek következő fázisa a hazai vállalkozások számára kiírt verseny lesz, ahol öt start-up projekt kap bemutatkozási lehetőséget befektetői bizottság előtt, egy április elején megrendezésre kerülő konferencián.

Ha az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F-célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni. Ugyanakkor az iparág megerősödése más ágazatok versenyképességére, és általában a magyar gazdaság helyzetére is számottevő pozitív hatást gyakorolhat. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Mindössze 119 280 forintot keresnek azok, akiktől az életünk is függ – a közfoglalkoztatottak nettója 65 604 forint
Mindössze 119 280 forintot keresnek azok, akiktől az életünk is függ –  a közfoglalkoztatottak nettója 65 604 forint

Három százalékkal nőt­tek az átlagkerese­tek az egy évvel azelőttihez képest a legalább 5 személyt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmé­nyek és a nonprofit szervezetek körében. Az idén január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 235 000, azaz nettó 197 400 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250 800, a költségvetési intézményeknél 205 900 fo­rintot keres­tek. A nem köz­fog­lal­koz­tatásban foglalkoztatottak bruttó keresete a nem­zet­gaz­da­ságban átlagosan 246 800, a vállalkozásoknál 252 200, a költségvetésben dolgozóké 235 800, a nonprofit szervezeteknél pedig 227 300 forint volt. A köz­­foglalkoztatottak átlagosan 78 100 (nettó: 65 604) forintot kerestek.

Bezárás
Mindössze 119 280 forintot keresnek azok, akiktől az életünk is függ –  a közfoglalkoztatottak nettója 65 604 forint Három százalékkal nőt­tek az átlagkerese­tek az egy évvel azelőttihez képest a legalább 5 személyt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmé­nyek és a nonprofit szervezetek körében. Az idén január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 235 000, azaz nettó 197 400 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250 800, a költségvetési intézményeknél 205 900 fo­rintot keres­tek. A nem köz­fog­lal­koz­tatásban foglalkoztatottak bruttó keresete a nem­zet­gaz­da­ságban átlagosan 246 800, a vállalkozásoknál 252 200, a költségvetésben dolgozóké 235 800, a nonprofit szervezeteknél pedig 227 300 forint volt. A köz­­foglalkoztatottak átlagosan 78 100 (nettó: 65 604) forintot kerestek.
Fraknó vára: az idén már hatvanezer látogató Fraknó vára, Burgenland egyik jelképe, tízezrével vonzza a látogatókat. Az előző évhez képest a vár látogatottsága augusztus közepéig 47 százalékkal nőtt. A vár igazgatója (már jó ideje nem beszélhetünk kapitányról), Herbert Zechmeister a minap köszöntötte az idei 60 ezredik látogatót.
Kováts Botond a Canon Hungária kommunikációs vezetője A Canon Europe hazai leányvállalata, a Canon Hungária Kft. vállalati és marketing-kommunikációért felelős vezetőjévé nevezték ki Kováts Botondot. A szakember legfőbb céljának tekinti, hogy megmutassa a vásárlóknak azokat a gyakran meglepetést okozó, használói előnyöket és káprázatos technikai újdonságokat, amelyeket a Canon termékei kínálnak.
Aspire V Nitro: szépség és gyorsaság Bemutatta a 15 és17 hüvelyk képátlójú Aspire V Nitro laptop-sorozatát az Acer. A hazánkban is jelen lévő tajvani gyártó a gépeit kecses, szemet gyönyörködtető formával és külsővel kínálja, sarkított szélekkel; készülék mindössze25 millimétervékony. 
Szlovákia tiltani akarja a víz exportját Alkotmánymódosítást tervez a szlovák kormány a víz kivitelének tilalmáról. Ha szeptemberi ülésén elfogadja a törvényhozás a kormány törvényjavaslatát, akkor decembertől nem lehet exportálni a stratégiai nyersanyagnak számító ivó-, ásvány és geotermikus vizet. Kivétel csak a palackozott ásványvíz lesz illetve humanitárius helyzet esetén időlegesen feloldható a kiviteli stop. A korlátozás összefügghet azzal is, hogy a dél-szlovákiai Csallóköz alatt található a kontinens egyik legnagyobb ivóvíz tartaléka.
Így lehet biztonságos „a dolgok internete”? Ha egy eszköz kapcsolódni tud az internethez, akkor azt fel is lehet törni. Az Internet of Things elterjedése (IoT, „a dolgok internete”) nemcsak azt jelenti, hogy minden eddiginél több eszközt csatlakoztatunk közvetve vagy közvetlenül az internetre, hanem azt is, hogy ezek az eszközök most a biztonsági fenyegetések fő célpontjaivá váltak.
Buena Vista Social Club: több, mint zene Hetvenesek, nyolcvanasok leheltek lelket az ifjabb, csüggeteg pesti közönségbe. Az ingerülten, türelmetlenül érkező emberek két-három szám után engedtek fel fokozatosan, és adták át magukat a kubai zene örömének – Buena Vista Social Club világkörüli búcsúkoncert-sorozatán, a Margitszigeten.
Geheimsache Grenzöffnung: Horn trifft Kohl auf Schloss Gymnich Am 25. August 1989 teilt der ungarische Ministerpräsidenten Gyula Horn Bundeskanzler Helmut Kohl im Geheimen mit, dass er die ungarische Grenze zu Österreich für die DDR-Bürger öffnen will. Zu groß ist der Druck im eigenen Land. Die Grenzöffnung gen Westen, die Horn am 10. September verkündete, war jedenfalls mit dem Gymnicher Treffen beschlossene Sache.