17. AV Trend & Hifi Show
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A magyar fúziósenergia-kutatás a világ élvonalában

A magyar fúziósenergia-kutatás a világ élvonalában

A nemzetközi kezdeményezésekben dolgozó magyar fizikusok kutatásainak magas hozzáadott értékére hívta fel a figyelmet Herczog Edit az európai kísérleti fúziós reaktornak (JET - Joint European Torus) otthont adó brit Cullham Fúziós Energia Központban tett látogatásán.


Az Európai Parlament ipari, kutatási- és energiaügyi bizottságában az európai fúziós programokért felelős magyar EP-képviselő munkalátogatáson tekintette meg az uniós koordinációval létrejött JET-et, az energiaellátás kihívásaira választ adó európai fúziós energiához vezető első lépcsőt. A JET a brit Cullham Központban működő tudományos reaktor, amely energiát nem termel, ellenben párhuzamosan 40 EURATOM tagszervezet 350 tudósának szolgál nélkülözhetetlen kutatóhelyül. A kísérleteknek és méréseknek otthont adó JET, amelynek büdzséje az európai atomkutatásra szánt összeg fele, az első lépés a ténylegesen áramot termelő, az unióban elsőséget élvező fúziós reaktor, az ITER felé vezető úton. 

Herczog a látogatásakor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország is részt vesz a JET berendezésen folyó fúziós kutatásokban. A képviselő szerint a csaknem 70 tagot számláló hazai fúziós közösség nemcsak tudományos, de gazdasági értelemben is értékteremtő, hiszen a múlt években az európai és ázsiai nagy berendezések sorra növelik beszállítói megrendeléseiket a magyar laborok, döntően a KFKI javára. A magyar közösség elismertségét jelzi, hogy az eddig eldöntött kutatási pályázatokban a 8., összegben pedig az 5. vagyunk, ami számos nagy ország teljesítményét megelőzi. Herczog szerint az egyetlen probléma az lehet, hogy az évente legalább egymillió euró körüli támogatással járó pályázatok hazai önrészforrása jelenleg kétséges.

A magyar tudósok észrevételeit tolmácsolva Herczog hozzátette, hogy a politika a legtöbbet azzal segíthet, ha a 2014-ben kezdődő Horizont 2020 tudományos keretprogramban az atomkutatások ma még komplikált szervezeti struktúráját egyszerűsíti, javítja az európai szintű integrációt, növeli a mobilitást, valamint az EU-s és nemzeti források koordinált felhasználását az eddigieknél jobban segíti.


Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Energiaforradalmat Magyarországon is: a lakosság megtermelhetné a villanyáramát
Energiaforradalmat Magyarországon is: a lakosság megtermelhetné a villanyáramát

A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem képes kellőképpen serkenteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség az ország által vállalt klímacélok eléréséhez is. Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrás, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják a terjedését.

Bezárás
Budapest és Varsó kész elhatárolódni az EU-tól, ám gazdaságilag függ Brüsszeltől Bibó Istvánt idézve: „Szabadság a nemzet ellen” címmel jelentette meg a Worldcrunch Dominique Moisi francia politológia-professzor elemzését az európai demokrácia hanyatlásáról. Azzal indít, hogy Orbán Viktor tavaly nyáron meghirdette a multikulturalizmus végét, majd az idén a brit miniszterelnök egy lépéssel még tovább is ment, amikor kijelentette, hogy ha valaki azt hiszi, hogy világpolgár, akkor igazából a semminek a polgára. A kérdés Trump győzelme után az, vajon a magyar miniszterelnök véleményét lehet-e a demokratikus világra kiterjedő kulturális ellenforradalom nyitányának tekinteni, illetve hogy amit Orbán és Kaczynski beindított, az elkerülhetetlen populista hullám-e.
Médiapluralizmus, demokrácia, újságírók védelme Az Európai Bizottság ma tette közzé az éves alapjogi kollokviumhoz fűződő  intézkedéseket, amelyek a médiapluralizmus és a demokrácia előmozdítását szolgálják. Az újságírók, tudományos szakértők, nem kormányzati szervezetek és politikusok részvételével november közepén tartott megbeszélések hat pontra összpontosítottak.
Gyatrán fizetettek a magyarok A munkavállalók 17 százaléka, nagyjából minden hatodik alkalmazott az alacsony keresetűek közé tartozott az Európai Unióban 2014-ben – ez derült ki az uniós statisztikai hivatal felméréséből. Alacsony keresetű az, aki a nemzeti bruttó órabér mediánjának kétharmadánál kevesebbet kap munkájáért.
Tank tiporta tough-termékek – húsz év óta a legkeményebbek Éppen két évtized óta segítik a szélsőséges környezeti körülmények között dolgozók, katonák, szállítók, olajipari szakemberek munkáját a Panasonic mindent elviselő, Toughbook és Toughpad márkanevű mobil eszközei. A japán gyártó a versenytársait együttvéve is több ilyen notesz- és táblagépet adott el tavaly Európában. Az évforduló magyarországi megünneplésére hivatalos volt lapunk munkatársa is.
Energiaforradalmat Magyarországon is: a lakosság megtermelhetné a villanyáramát A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem képes kellőképpen serkenteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség az ország által vállalt klímacélok eléréséhez is. Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrás, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják a terjedését.
Levélíró-maraton: ma van az emberi jogok világnapja Annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az ENSZ Közgyűlése 1954-ben december 10-ét az emberi jogok világnapjává nyilvánította. Az Amnesty International Magyarország az emberi jogok világnapját az idén egész napos rendezvénnyel ünnepli a Patyolat/Próbaüzemben (Budapest, VIII., Baross utca 85.).
Isteni film Simon, Jochanan, Mirjám és Saul hajlékairól Mostanában rengeteget hallunk keresztény eszmeiségről és keresztény kultúráról. De tegyük a szívünkre a kezünket: melyikünk tudja gondolkodás nélkül rávágni, hogy mi volt Szent Péter eredeti neve, hogyan szólították kortársai? Hol és hogyan végezték ki? És Szent Pált talán jobban ismerjük?
Das ganz unbekannte Ungarn: Dunaújváros Dunaújváros. Bis 1951 Dunapentele. 1951 bis 1961 Sztálinváros. Seit 1961 Dunaújváros. Es soll ein verschlafenes Fischerdorf an der Donau gewesen sein. Dem widerspricht der Leiter des örtlichen Kultur-, Sport und Traditionspflegeverbandes Tamás Szabó vehement. Pentele, d.h. Dunapentele war ab 1843 ein Markflecken und hatte ein Jahrhundert später (1940) 4000 Einwohner, zu deren Wohlstand 6000 Schweine, 1500 Rinder und 200 Pferde beitrugen.