nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Népszavazás Bécsben olimpiáról, közmű-privatizációról, közösségi erőművekről, parkolásról

Népszavazás Bécsben olimpiáról, közmű-privatizációról, közösségi erőművekről, parkolásról

Nyolcadik alkalommal nyilváníthatnak véleményt a város jövőjét érintő kérdésekben március 7– 9. között a bécsiek. Ezúttal olimpiáról, közmű-privatizációról, közösségi erőművekről és parkolásról dönthetnek. A népszavazáson 1,15 millióan vehetnek részt, szavazni postai úton és szavazóhelyiségekben is lehet. A végleges eredményt március 18. után teszik közzé. (Tony Gigov felvételei.)



Örök gond a parkolás.„Bécs tudni szeretné” mottóval tartanak népszavazást március 7–9. között az osztrák fővárosban, amelynek eredménye nem lenne ugyan kötelező a városvezetésre nézve, azonban Michael Häupl polgármester mégis a nép által adott megbízásként fogja fel a megkérdezés eredményét. „Fontos számunkra, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyeket a lakosság egy viszonylag széles rétege támogat” – mondja.

A 6,9 millió euróba kerülő népszavazáson négy kérdésről dönthetnek az osztrák főváros lakói. Az első a parkolás rendjének egységesítésére és központosítására vonatkozik. A bécsieknek arról kell véleményt nyilvánítaniuk, hogy a parkolás szabályozása továbbra is a kerületeknél maradjon-e, vagy átkerüljön inkább a városhoz. Az egész népszavazásnak egyébként ez a kérdés volt a kirobbantója: az Osztrák Néppárt, a Szabadságpárt és az Osztrák Autóklub, az ÖAMTC ugyanis több mint százezer aláírást gyűjtött, hogy egy szélesebb fórum elé vigyék a sokat vitatott kérdést.

Rendezzen-e Bécs olimpiát 2028-ban?

A második kérdés arra vonatkozik, hogy megpályázza-e Bécs a 2028-i olimpiai játékok rendezését? Az osztrák fővárosnak mintegy 7–12 milliárd eurójába kerülne az infrastruktúra biztosítása, mert többek között egy hatvanezer fős stadiont is építenie kellene, ami ma feltétele a nyári játékok megrendezésének. Egy felmérés szerint a bécsiek 44 százaléka lelkes támogatója a gondolatnak, míg 36 százalékuk szerint nincs semmi értelme. A megkérdezettek 13 százaléka ugyanakkor meg van győződve arról, hogy Bécs rendezné minden idők legjobb olimpiáját.

A harmadik, a közműcégek privatizációjára vonatkozó kérdésben tulajdonképpen már 2010-ben elkötelezte magát a vörös–zöld városvezetés, amikor aláírta az öt évre szóló együttműködési egyezményt. Ez tartalmazza többek között, hogy nem privatizálják sem a víz- és csatornázási műveket, sem a szemétszállítást. A megállapodástól függetlenül, most a lakosság véleményét is kikérik.

A népszavazás egyik témája az erőművek.

A várost irányító pártok között szintén teljes az egyetértés abban, hogy a jövőben is legyenek-e olyan erőműprojektek, amelyek a megújuló energiára építenek és a lakosság is részt vehet bennük. Bécsben 2012 májusában adták át az első közösségi naperőművet, amelynek 26 óra alatt az összes szolár panelét elkapkodták. Azóta további három ilyen erőmű létesült, amelyek jelenleg mintegy 800 háztartást látnak el energiával. Arról, hogy legyen-e folytatás, a bécsiek dönthetnek.

A népszavazáson 1,15 millióan vehetnek részt, szavazni postai úton és szavazóhelyiségekben is lehet. A végleges eredményt március 18. után teszik közzé.

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
címkék: 
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Klapka György – Ewelme
Klapka György – Ewelme

Egy magyar hős emlékének megörökítése talán a legfurcsább módon Klapka György (1820–92) nevéhez kapcsolódik. Az 1848–49-i forradalom és szabadságharc ifjú tábornoka Komárom várának védelmével írta fel a nevét a történelem lapjaira. Klapka morva eredetű, német nyelvű megnemesített családban született, a katonai pályát választotta, tüzértisztként jutott be a magyar testőrségbe, ahol öt évet töltött el. Az 1848-i forradalom kitörése után felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak, személyes bátorsága és harctéri sikerei révén gyorsan emelkedett a ranglétrán.

Bezárás
A gravitációs hullámok ELTE-s felfedezői is részesültek a „XXI. század Nobel-díjából” A hárommillió amerikai dollár összdíjazású Breakthrough Prize jelenleg a legnagyobb pénzösszeggel járó tudományos elismerés, körülbelül háromszor annyi, mint amennyivel a Nobel-díj jár. Az elismerést tech-óriások vezetői és milliárdosok alapították, köztük van Sergey Brin (Google), Mark Zuckerberg (Facebook) és Yuri Milner, fizikus végzettségű kockázati befektető is. A nemzetközi sajtóban a „XXI. század Nobel-díja”-ként aposztrofált kitüntetést három kategóriában osztják ki: az élettudományokban, a fizikai alapkutatásokban és a matematikában elért „áttörésért”. A fizika területén 2016-ban olyan Nobel-díjas tudósok kapták a díjat, akik a neutrinooszcillációt kutatják, 2015-ben pedig az univerzum gyorsuló tágulását felfedező Nobel-díjas asztrofizikusokat ismerték el.
Klapka György – Ewelme Egy magyar hős emlékének megörökítése talán a legfurcsább módon Klapka György (1820–92) nevéhez kapcsolódik. Az 1848–49-i forradalom és szabadságharc ifjú tábornoka Komárom várának védelmével írta fel a nevét a történelem lapjaira. Klapka morva eredetű, német nyelvű megnemesített családban született, a katonai pályát választotta, tüzértisztként jutott be a magyar testőrségbe, ahol öt évet töltött el. Az 1848-i forradalom kitörése után felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak, személyes bátorsága és harctéri sikerei révén gyorsan emelkedett a ranglétrán.
Távközlési szolgáltatások összehasonlító oldala Távközlési szolgáltatások egyszerű összehasonlítását és megrendelését is lehetővé tévő szolgáltatással bővül a Netrisk.hu, a legnagyobb hazai online biztosítási alkuszcég tevékenységi köre a több mint egymillió ügyfele, illetve a külső érdeklődők számára.
Észtésszel: szubjektív beszámoló egy IVSZ-konferenciáról Vicces volt ez a mai IVSZ (=Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége)-konferencia a digitális gazdaságról. Azaz nem a konferencia jelzője a „vicces”, mert az eszmecsere komoly volt és jól megszervezték. Az volt a vicces, hogy pont ugyanakkor tartottak egy nagyon hasonló témájú másikat is – Budaörsön. De hát jó cél szolgálatában akár versenyezni is.
A magyar történelem rejtélyei Újabb értékes sorozatot indított útjára néhány hete a Kossuth Kiadó: szerzői kéthetente a nagyközönséget és a szakembereket egyaránt régóta foglalkoztató egy-egy történelmi titkunknak próbálnak a végére járni. A Szent Korona története és Sisi királyné regényes élete után a sorozat harmadik részeként most a Magyarország II. világháborús hadba lépésének ürügyéül szolgáló 1942. június 26-i hírhedt légitámadást taglaló elemzés jelent meg. A művet a korral foglalkozó legnevesebb történész, Romsics Ignác jegyzi.
Ki a vezető nélküli autó biztosítottja? Tizenkét ország szakembereinek részvételével Budapesten rendezték meg az első kelet-közép-európai gépjármű-biztosítási konferenciát – tette közzé az esemény szakmai partnere, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Kelet-Közép-Európában nálunk a legnagyobb a verseny a gépjármű-biztosítási piacon, itt a legalacsonyabbak a díjak.
Séta az áram útján – technikatörténeti kirándulás a pesti Belvárosban A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Elektrotechnikai Múzeum olyan program szervezésébe fogott, amely nem csupán a szakterület iránt érdeklődők, hanem a laikusok számára is igen szórakoztató módon, kétórás séta alkalmával mutatja be Budapest és az elektromosság közös történetét.
Fürstliche Schätze: Silberschmiedekunst –  Briefmarkenausgabe Philatelie Liechtenstein Drei Objekte deutscher Silberschmiedekunst des 17. Jahrhunderts präsentiert die Philatelie in der Fortsetzung der Serie „Fürstliche Schätze“. Beim „Segelschiff“ (Wertstufe CHF 1.00) handelt es sich um ein Trinkgefäss auf vier Rädern, dessen Bug mit einem Trinkrohr versehen ist.