17. AV Trend & Hifi Show
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Népszavazás Bécsben olimpiáról, közmű-privatizációról, közösségi erőművekről, parkolásról

Népszavazás Bécsben olimpiáról, közmű-privatizációról, közösségi erőművekről, parkolásról

Nyolcadik alkalommal nyilváníthatnak véleményt a város jövőjét érintő kérdésekben március 7– 9. között a bécsiek. Ezúttal olimpiáról, közmű-privatizációról, közösségi erőművekről és parkolásról dönthetnek. A népszavazáson 1,15 millióan vehetnek részt, szavazni postai úton és szavazóhelyiségekben is lehet. A végleges eredményt március 18. után teszik közzé. (Tony Gigov felvételei.)



Örök gond a parkolás.„Bécs tudni szeretné” mottóval tartanak népszavazást március 7–9. között az osztrák fővárosban, amelynek eredménye nem lenne ugyan kötelező a városvezetésre nézve, azonban Michael Häupl polgármester mégis a nép által adott megbízásként fogja fel a megkérdezés eredményét. „Fontos számunkra, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyeket a lakosság egy viszonylag széles rétege támogat” – mondja.

A 6,9 millió euróba kerülő népszavazáson négy kérdésről dönthetnek az osztrák főváros lakói. Az első a parkolás rendjének egységesítésére és központosítására vonatkozik. A bécsieknek arról kell véleményt nyilvánítaniuk, hogy a parkolás szabályozása továbbra is a kerületeknél maradjon-e, vagy átkerüljön inkább a városhoz. Az egész népszavazásnak egyébként ez a kérdés volt a kirobbantója: az Osztrák Néppárt, a Szabadságpárt és az Osztrák Autóklub, az ÖAMTC ugyanis több mint százezer aláírást gyűjtött, hogy egy szélesebb fórum elé vigyék a sokat vitatott kérdést.

Rendezzen-e Bécs olimpiát 2028-ban?

A második kérdés arra vonatkozik, hogy megpályázza-e Bécs a 2028-i olimpiai játékok rendezését? Az osztrák fővárosnak mintegy 7–12 milliárd eurójába kerülne az infrastruktúra biztosítása, mert többek között egy hatvanezer fős stadiont is építenie kellene, ami ma feltétele a nyári játékok megrendezésének. Egy felmérés szerint a bécsiek 44 százaléka lelkes támogatója a gondolatnak, míg 36 százalékuk szerint nincs semmi értelme. A megkérdezettek 13 százaléka ugyanakkor meg van győződve arról, hogy Bécs rendezné minden idők legjobb olimpiáját.

A harmadik, a közműcégek privatizációjára vonatkozó kérdésben tulajdonképpen már 2010-ben elkötelezte magát a vörös–zöld városvezetés, amikor aláírta az öt évre szóló együttműködési egyezményt. Ez tartalmazza többek között, hogy nem privatizálják sem a víz- és csatornázási műveket, sem a szemétszállítást. A megállapodástól függetlenül, most a lakosság véleményét is kikérik.

A népszavazás egyik témája az erőművek.

A várost irányító pártok között szintén teljes az egyetértés abban, hogy a jövőben is legyenek-e olyan erőműprojektek, amelyek a megújuló energiára építenek és a lakosság is részt vehet bennük. Bécsben 2012 májusában adták át az első közösségi naperőművet, amelynek 26 óra alatt az összes szolár panelét elkapkodták. Azóta további három ilyen erőmű létesült, amelyek jelenleg mintegy 800 háztartást látnak el energiával. Arról, hogy legyen-e folytatás, a bécsiek dönthetnek.

A népszavazáson 1,15 millióan vehetnek részt, szavazni postai úton és szavazóhelyiségekben is lehet. A végleges eredményt március 18. után teszik közzé.

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
címkék: 
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Médiapluralizmus, demokrácia, újságírók védelme
Médiapluralizmus, demokrácia, újságírók védelme

Az Európai Bizottság ma tette közzé az éves alapjogi kollokviumhoz fűződő  intézkedéseket, amelyek a médiapluralizmus és a demokrácia előmozdítását szolgálják. Az újságírók, tudományos szakértők, nem kormányzati szervezetek és politikusok részvételével november közepén tartott megbeszélések hat pontra összpontosítottak.

Bezárás
Budapest és Varsó kész elhatárolódni az EU-tól, ám gazdaságilag függ Brüsszeltől Bibó Istvánt idézve: „Szabadság a nemzet ellen” címmel jelentette meg a Worldcrunch Dominique Moisi francia politológia-professzor elemzését az európai demokrácia hanyatlásáról. Azzal indít, hogy Orbán Viktor tavaly nyáron meghirdette a multikulturalizmus végét, majd az idén a brit miniszterelnök egy lépéssel még tovább is ment, amikor kijelentette, hogy ha valaki azt hiszi, hogy világpolgár, akkor igazából a semminek a polgára. A kérdés Trump győzelme után az, vajon a magyar miniszterelnök véleményét lehet-e a demokratikus világra kiterjedő kulturális ellenforradalom nyitányának tekinteni, illetve hogy amit Orbán és Kaczynski beindított, az elkerülhetetlen populista hullám-e.
Médiapluralizmus, demokrácia, újságírók védelme Az Európai Bizottság ma tette közzé az éves alapjogi kollokviumhoz fűződő  intézkedéseket, amelyek a médiapluralizmus és a demokrácia előmozdítását szolgálják. Az újságírók, tudományos szakértők, nem kormányzati szervezetek és politikusok részvételével november közepén tartott megbeszélések hat pontra összpontosítottak.
Gyatrán fizetettek a magyarok A munkavállalók 17 százaléka, nagyjából minden hatodik alkalmazott az alacsony keresetűek közé tartozott az Európai Unióban 2014-ben – ez derült ki az uniós statisztikai hivatal felméréséből. Alacsony keresetű az, aki a nemzeti bruttó órabér mediánjának kétharmadánál kevesebbet kap munkájáért.
Tank tiporta tough-termékek – húsz év óta a legkeményebbek Éppen két évtized óta segítik a szélsőséges környezeti körülmények között dolgozók, katonák, szállítók, olajipari szakemberek munkáját a Panasonic mindent elviselő, Toughbook és Toughpad márkanevű mobil eszközei. A japán gyártó a versenytársait együttvéve is több ilyen notesz- és táblagépet adott el tavaly Európában. Az évforduló magyarországi megünneplésére hivatalos volt lapunk munkatársa is.
Energiaforradalmat Magyarországon is: a lakosság megtermelhetné a villanyáramát A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem képes kellőképpen serkenteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség az ország által vállalt klímacélok eléréséhez is. Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrás, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják a terjedését.
Levélíró-maraton: ma van az emberi jogok világnapja Annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az ENSZ Közgyűlése 1954-ben december 10-ét az emberi jogok világnapjává nyilvánította. Az Amnesty International Magyarország az emberi jogok világnapját az idén egész napos rendezvénnyel ünnepli a Patyolat/Próbaüzemben (Budapest, VIII., Baross utca 85.).
Isteni film Simon, Jochanan, Mirjám és Saul hajlékairól Mostanában rengeteget hallunk keresztény eszmeiségről és keresztény kultúráról. De tegyük a szívünkre a kezünket: melyikünk tudja gondolkodás nélkül rávágni, hogy mi volt Szent Péter eredeti neve, hogyan szólították kortársai? Hol és hogyan végezték ki? És Szent Pált talán jobban ismerjük?
Das ganz unbekannte Ungarn: Dunaújváros Dunaújváros. Bis 1951 Dunapentele. 1951 bis 1961 Sztálinváros. Seit 1961 Dunaújváros. Es soll ein verschlafenes Fischerdorf an der Donau gewesen sein. Dem widerspricht der Leiter des örtlichen Kultur-, Sport und Traditionspflegeverbandes Tamás Szabó vehement. Pentele, d.h. Dunapentele war ab 1843 ein Markflecken und hatte ein Jahrhundert später (1940) 4000 Einwohner, zu deren Wohlstand 6000 Schweine, 1500 Rinder und 200 Pferde beitrugen.