nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Alexandre Froment-Curtil vezeti a magyar Vodafone-t
Alexandre Froment-Curtil vezeti a magyar Vodafone-t

Mai bejelentés szerint öt év után távozik a Vodafone Magyarország vezérigazgatója, Diego Massidda, akinek a tisztét szeptember 1-jétől a mobilszolgáltató jelenlegi vezérigazgató-helyettese, Alexandre Froment-Curtil tölti be.  Massidda Nagy-Britanniában folytatja pályafutását: a Vodafone-csoporton belül a partnerpiacok vezérigazgatójaként dolgozik. Froment-Curtil a kinevezést rendkívül megtisztelőnek, hatalmas kihívásnak és inspiráló feladatnak nevezte. 

Bezárás
Brüsszel a demokrácia veszélyeztetésével vádolja az alkotmánybíróság jogkörét korlátozó Lengyelországot A Financial Times arra hívja fel a figyelmet a Lengyelországnak küldött brüsszeli figyelmeztetés kapcsán, hogy az unió most először vádolja egyik tagállamát a demokrácia veszélyeztetésével. A varsói kormány három hónapot kapott, hogy visszacsinálja az alkotmánybíróság jogkörét korlátozó intézkedéseket. Ha nem hajlandó rá, akkor következik a magyar példa nyomán bevezetett mechanizmus végső szakasza, ami akár a lengyel szavazati jog felfüggesztésével járhat. Magyarország azonban már jelezte, hogy megvétózná ezt a lépést. 
Online is látogatható az Osztrák Nemzeti Könyvtár díszterme A Google Arts & Culture oldalán keresztül mostantól bárki ingyen, a karosszékben ülve nézhet körül az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében. A 80 méteres díszteremről 360 fokos kamerával készült felvétel, így annak minden szegletét megvizsgálhatja a virtuális látogató. A kupolában található freskót pedig olyan közelről tanulmányozhatja, ami még a helyszínen sem lehetséges.
Alexandre Froment-Curtil vezeti a magyar Vodafone-t Mai bejelentés szerint öt év után távozik a Vodafone Magyarország vezérigazgatója, Diego Massidda, akinek a tisztét szeptember 1-jétől a mobilszolgáltató jelenlegi vezérigazgató-helyettese, Alexandre Froment-Curtil tölti be.  Massidda Nagy-Britanniában folytatja pályafutását: a Vodafone-csoporton belül a partnerpiacok vezérigazgatójaként dolgozik. Froment-Curtil a kinevezést rendkívül megtisztelőnek, hatalmas kihívásnak és inspiráló feladatnak nevezte. 
Haza viszi a mozit a K650i LED vetítő Megjelent az Acer K650i jelű vetítője. Használói különleges élményt kínáló, saját házimozi-rendszert építhetek ki a segítségével. A projektor-újdonság tartalmazza a gyártó saját DynamicBlack, LumiSense+, ColorPurity+, ColorBoost 3D és ColorSafe II technológiáit, valamint a teljesen új TI TRP DMD-t is, miáltal az eredetivel megegyezők a vetített képek, filmek, videók színe – intelligens fényerő-szabályozással gazdagítva.
Figyelmes fürdőruha, gyermekőrző sapka A dolgok internetére, vagyis az IoT (Internet of Things) -megoldásokra alkotott fürdőruhát, gyereksapkát és utazótáskát mutatott be a Vodafone. A „Smart Summer” mintakollekció első elemeit a tervezők hasznos okosságokkal látták el: okos bikinije és fürdőnadrágja beépített UV-érzékelőkkel figyeli napkeltétől napnyugtáig az UV-sugárzás mértékét és egy okostelefonos alkalmazás segítségével figyelmeztet, ha már túl sok UV sugarat kaptak az érzékelők és a ruhadarab viselői. A fürdőruhák egy apró, vibráló riasztó egységet is tartalmaznak, amelyet a fejlesztők az övbe, illetve a pántba építettek.
Ördögkatlan fesztivál – csokidobálással Kilencedik alkalommal rendezik meg augusztus 2–6. között az Ördögkatlan Fesztivált abban a dél-dunántúli turisztikai térségben, amelynek a szársomlyói természetvédelmi terület a központja. A kezdeményezéshez további Baranya megyei települések csatlakoztak, egyebek mellett Nagyharsány, Kisharsány, Palkonya és Beremend. A rendezvény fővédnöke: Törőcsik Mari és Udvaros Dorottya.
Tíz éve – Gülen okán Az alábbi szöveg éppen évtizeddel ezelőtt hangzott el, azt követően, hogy Dániában kirobbant a Mohamed-karikatúrák miatti botrány. Akkor a Duna Televízióban dolgoztam, az azóta megszűnt Világpolitika című műsor felelős szerkesztőjeként. A botrány miatt elhatároztuk, hogy tartunk egy iszlám-napot, és megszólaltatjuk az iszlám országok nagyköveteit, illetve beszélünk az iszlám kultúráról. (A képen a szerző, dr. László József.)
Győr, 1 Stadt 1000 Erlebnisse Mit dem Slogan, der auch der Titel dieser Reportage ist, wirbt Győr um Besucher. Die Stadt in Westungarn, auf halber Strecke zwischen Wien und Budapest, will nämlich mehr sein als nur ein ’Durchreiseort’ von Geschäftsleuten, die, seit es die Autobahn M1 gibt, gar nicht  mehr durch die schmucke Innenstadt fahren müssen.