nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Európa másik betege: kivonul-e az euróövezetből Finnország?
Európa másik betege: kivonul-e az euróövezetből Finnország?

Szakmailag abszurdnak tartja Finnország egyik vezető közgazdásza azokat a komolynak hangzó tanácsokat, amelyek szerint hazájában vezessék be ismét a finn márkát, mert azt azonnal le lehetne értékelni, ezáltal megszűnnének az ország gazdasági gondjai. Noha Finnország tényszerűen azon egy-két európai ország egyike, amely továbbra is a recessziótól szenved, Pasi Kuopamäki (a képen), a Danske Bank Helsinkiben dolgozó közgazdásza az alapblog.hu-nak adott interjújában tételesen bizonyítja, hogy a finn bajoknak merőben más okai vannak, mint az, hogy az euró az ország hivatalos fizetőeszköze.

Bezárás
Eichmann, a „végső megoldás” fanatikusa, a halálgyárak beszállítója Az utolsó pillanatokig kitartott a véleménye mellett: parancsot teljesített, nem gyilkolt, „csak” a szállítást szervezte. Emberek millióinak a derpotálását a koncentrációs táborokba, mindenekelőtt a hirhedt auschwitz-birkenaui rámpára, ahol egy-egy intés volt a (ki tudja, meddig tartó?) élet és az esetek igen nagy többségében, a halál. Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer legalább hatmilló ember – benne hatszázezer magyar – meggyilkolásában részes. Bűnös!
Képzeletkupa: magyar csapat győzött a Microsoft-világversenyen Közönségdíjasként tovább növelte a fiatal magyar fejlesztők nemzetközi tekintélyét a Mistory csapata az Imagine Cup világversenyén. A csapat újszerű alkalmazás-ötletével jutott a seattle-i nemzetközi döntőbe, ahol a fiatalok bemutathatták, hogy kreativitással és egy eredeti okostelefonos alkalmazással izgalmas kalandjátékká alakítható a hagyományos városnézés. A csapatot a Microsoft Magyarország az Imagine Cup Academy-áján készítette fel a megmérettetésre.
címkék: 
Európa másik betege: kivonul-e az euróövezetből Finnország? Szakmailag abszurdnak tartja Finnország egyik vezető közgazdásza azokat a komolynak hangzó tanácsokat, amelyek szerint hazájában vezessék be ismét a finn márkát, mert azt azonnal le lehetne értékelni, ezáltal megszűnnének az ország gazdasági gondjai. Noha Finnország tényszerűen azon egy-két európai ország egyike, amely továbbra is a recessziótól szenved, Pasi Kuopamäki (a képen), a Danske Bank Helsinkiben dolgozó közgazdásza az alapblog.hu-nak adott interjújában tételesen bizonyítja, hogy a finn bajoknak merőben más okai vannak, mint az, hogy az euró az ország hivatalos fizetőeszköze.
Már 35 országban netezhetnek 4G-n a magyar vodások A legfrissebb adatok szerint a Vodafone Magyarország külföldre látogató ügyfeleinek harmada használ 4G roamingot is – jelentette be ma a szolgáltató. Egyre több a 4G-s partner ország: a magyar Vodafone ügyfelei már 35 országban élvezhetik a legkorszerűbb mobilinternetes szolgáltatást. 
Nagy mosoly, 2015 – fotópályázat Az idei július a nagymosoly hónapja volt sokak számára. Kétszáz pályaműből választották ki a leginkább mosolygós képeket a „NagyMosoly2015” fotópályázaton. A képekre hétezren szavaztak az interneten. Az I. helyezett Fenyvesi Eszter 17 éves diák lett, rendkívüli művészi érzéke az egyszerűnek tűnő selfie-ben megmutatkozott, amellyel végül elnyerte a zsűri egyöntetű tetszését.
Sörben a múlt Engem nem lehet becsapni: Lőrinc az Lőrinc. A Hengersoron jöhetek a Bozsik stadionból az Üllői útra, Lőrincen vagyok. A Kispesti Textilgyárban is Lőrincen vagyok, a Kakas vendéglőben, a Gombásban is. A főváros XVIII. kerületében egy kocsma nevét lassan száz éve őrzi a villamosmegálló. Szemközt a Madách mozi, a kádfürdő megszűnt, de a Szarvas csárda maradt. 
A stressz gyilkol, milliók szenvednek tőle – és alig tudnak az ellenszeréről Akik tudják, azok is ritkán akarnak segíteni magukon. Európában évente 72 milliárd eurót emészt fel az agyi betegségek kezelése. Csaknem a kétszeresét, mint a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kezelése együttesen, amelyek ugyancsak rengetegbe, 32 milliárd euróba kerülnek. Ám ezek a betegségek szorosan kapcsolódnak az agyban lejátszódó folyamatokhoz, azok pedig a stresszhez.
Flüchtlinge in Ungarn – Über die grüne Grenze Alle Wege führen über Szeged - die ungarische Stadt an der Grenze zu Serbien ist zu einem Zentrum der Wanderung nach Europa geworden. Gegen den Flüchtlingsstrom baut die Regierung einen Zaun. Wird er etwas ändern? Ein Besuch im Süden Ungarns.
címkék: