nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Már megint a direkt-marketing: ajánlatnak látszó szerződések
Már megint a direkt-marketing: ajánlatnak látszó szerződések

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több visszásságot is tapasztalt egy szolgáltató vállalkozás direkt-marketing tevékenységében az elmúlt időszakban: az egyik csomagküldő cég fizetési felszólításokat küld olyan megrendelések ellenértékére tartva igényt, amelyeket vitatnak a megkeresett vállalkozások, miközben hivatkozik a GVH korábbi vizsgálatára, amely alapján a versenyhatóság jogszerűnek és tisztességesnek ítélte kereskedelmi gyakorlatát.

Bezárás
Európában Magyarország kezeli a legrosszabbul a menekültügyet – az osztrákok többsége hajlandó segíteni a földönfutóknak Közép-Európa szégyenletes módon elutasítja a menekülteket – írja az amerikai orgánumban, a Newsweek című hetilapban Judy Dempsey. Mint rámutat, az Európai Unió valamennyi vezetője közül azok tudják jobban, hogy mi az a besorozás és hogy az emberek mennyire gyűlölték a kötelező katonai szolgálatot, akik megélték a kommunizmust. Nos, ezeknek a politikusoknak össze kellene vetniük saját tapasztalataikat azzal, ami manapság Eritreában folyik. – Magyarországon a hatalom semmilyen lehetőséget sem hagy ki, hogy az illegális bevándorlók ellen kampányoljon. 
A Saul fia az idei LUX-díj elődöntősei között Két magyar vonatkozású film, Nemes László „Saul fia” című filmje és Alexander Nanău román–magyar–német koprodukcióban készült „Totó és nővérei” című alkotása is bejutott a LUX-díj tíz elődöntős filmje közé. A 10 film listáját az 50. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon hirdették ki, július végén közülük választják ki a három döntős filmet. A LUX-díj az Európai Parlament filmdíja, melynek célja az európai mozi népszerűsítése.
Már megint a direkt-marketing: ajánlatnak látszó szerződések A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több visszásságot is tapasztalt egy szolgáltató vállalkozás direkt-marketing tevékenységében az elmúlt időszakban: az egyik csomagküldő cég fizetési felszólításokat küld olyan megrendelések ellenértékére tartva igényt, amelyeket vitatnak a megkeresett vállalkozások, miközben hivatkozik a GVH korábbi vizsgálatára, amely alapján a versenyhatóság jogszerűnek és tisztességesnek ítélte kereskedelmi gyakorlatát.
A legújabb vezeték nélküli asztali telefon: TGD310 Okos funkciókkal – egyebek között új éjszakai üzemmóddal és hívástiltással is – ellátott vezeték nélküli (DECT) telefonkészüléket mutatott be az iparági vezetőnek számító Panasonic. A japán gyártó KX-TGD310 modellje már itthon is megjelent a kínálatban.
Párban az elektromos hajtással: a benzines és dízel-technológia jövője Megőrzi vezető szerepét a járművek meghajtásában a dízel- és benzines technológia a következő években, sőt, a 2020 utáni időszakban is, de a világméretű környezetvédelmi kihívásokra megoldást nyújtva, alapvetőn „áthangszerelik” a fosszilis alapú energiahordozókat felhasználó hajtási rendszerek – foglalható össze a Bosch motortechnológiai előrejelzése.
Szunyogh Szabolcs: Jákób csillaga – avagy a zsidóságról elfogulatlanul Tankönyveink szinte kizárólag a holokauszt kapcsán írnak valamennyit a zsidókról. A magyar történelemben játszott szerepükről, kultúrájukról, vallásukról, etikájukról, humorukról semmit. Ez a könyv ebben szeretne segíteni. Szunyogh szabolcs (a képen) bemutatja a zsidó vallást, az ünnepeket, a szokásokat, az életvitelt, a kóserság törvényeit, a zsidóság szent könyveit, külföldi és hazai történelmét, fontosabb magyarországi műemlékeit, a legismertebb antiszemita vádakat, kiindulópontjaikat, következményeiket és cáfolataikat, a zsidósággal kapcsolatos legfontosabb történelmi személyiségeket, és képet rajzol Izrael Állam életéről is.
Az ész a fontos, nem a haj – Csatári Bence könyve a Kádár-korszak könnyűzenéjéről Bródy János dalsorát választotta könyve címének Csatári Bence (a képen) történész, újságíró, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos kutatója. A szerző annak járt utána, hogyan igyekezett a hatalom ráerőltetni a fiatalokra saját akaratát 1956 és a rendszerváltás között.  
Flüchtlinge in Krumpendorf – Seit 7 Uhr werden die Zelte aufgebaut „Wenn die Busse mit den Flüchtlingen aus Traiskirchen ankommen, werden wir mit „Willkommen“-Plakaten am Eingang der Polizeikaserne stehen“, so sei es bereits vereinbart, erzählt Pfarrer Hans Peter Premur. „Lust auf Gerechtigkeit“ heißt jene überparteiliche und überkonfessionelle Gruppe in der Wörthersee-Gemeinde, die sich seit Jahren für Flüchtlinge engagiert, sie integriert.