Könnyen átalakítható, kettő az egyben eszköz. Lenyűgöző 10,1 hüvelykes kijelző. Megnövekedett teljesítmény.
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Kováts Botond a Canon Hungária kommunikációs vezetője
Kováts Botond a Canon Hungária kommunikációs vezetője

A Canon Europe hazai leányvállalata, a Canon Hungária Kft. vállalati és marketing-kommunikációért felelős vezetőjévé nevezték ki Kováts Botondot. A szakember legfőbb céljának tekinti, hogy megmutassa a vásárlóknak azokat a gyakran meglepetést okozó, használói előnyöket és káprázatos technikai újdonságokat, amelyeket a Canon termékei kínálnak.

Bezárás
Mindössze 119 280 forintot keresnek azok, akiktől az életünk is függ –  a közfoglalkoztatottak nettója 65 604 forint Három százalékkal nőt­tek az átlagkerese­tek az egy évvel azelőttihez képest a legalább 5 személyt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmé­nyek és a nonprofit szervezetek körében. Az idén január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 235 000, azaz nettó 197 400 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250 800, a költségvetési intézményeknél 205 900 fo­rintot keres­tek. A nem köz­fog­lal­koz­tatásban foglalkoztatottak bruttó keresete a nem­zet­gaz­da­ságban átlagosan 246 800, a vállalkozásoknál 252 200, a költségvetésben dolgozóké 235 800, a nonprofit szervezeteknél pedig 227 300 forint volt. A köz­­foglalkoztatottak átlagosan 78 100 (nettó: 65 604) forintot kerestek.
Fraknó vára: az idén már hatvanezer látogató Fraknó vára, Burgenland egyik jelképe, tízezrével vonzza a látogatókat. Az előző évhez képest a vár látogatottsága augusztus közepéig 47 százalékkal nőtt. A vár igazgatója (már jó ideje nem beszélhetünk kapitányról), Herbert Zechmeister a minap köszöntötte az idei 60 ezredik látogatót.
Kováts Botond a Canon Hungária kommunikációs vezetője A Canon Europe hazai leányvállalata, a Canon Hungária Kft. vállalati és marketing-kommunikációért felelős vezetőjévé nevezték ki Kováts Botondot. A szakember legfőbb céljának tekinti, hogy megmutassa a vásárlóknak azokat a gyakran meglepetést okozó, használói előnyöket és káprázatos technikai újdonságokat, amelyeket a Canon termékei kínálnak.
Aspire V Nitro: szépség és gyorsaság Bemutatta a 15 és17 hüvelyk képátlójú Aspire V Nitro laptop-sorozatát az Acer. A hazánkban is jelen lévő tajvani gyártó a gépeit kecses, szemet gyönyörködtető formával és külsővel kínálja, sarkított szélekkel; készülék mindössze25 millimétervékony. 
Szlovákia tiltani akarja a víz exportját Alkotmánymódosítást tervez a szlovák kormány a víz kivitelének tilalmáról. Ha szeptemberi ülésén elfogadja a törvényhozás a kormány törvényjavaslatát, akkor decembertől nem lehet exportálni a stratégiai nyersanyagnak számító ivó-, ásvány és geotermikus vizet. Kivétel csak a palackozott ásványvíz lesz illetve humanitárius helyzet esetén időlegesen feloldható a kiviteli stop. A korlátozás összefügghet azzal is, hogy a dél-szlovákiai Csallóköz alatt található a kontinens egyik legnagyobb ivóvíz tartaléka.
Így lehet biztonságos „a dolgok internete”? Ha egy eszköz kapcsolódni tud az internethez, akkor azt fel is lehet törni. Az Internet of Things elterjedése (IoT, „a dolgok internete”) nemcsak azt jelenti, hogy minden eddiginél több eszközt csatlakoztatunk közvetve vagy közvetlenül az internetre, hanem azt is, hogy ezek az eszközök most a biztonsági fenyegetések fő célpontjaivá váltak.
Buena Vista Social Club: több, mint zene Hetvenesek, nyolcvanasok leheltek lelket az ifjabb, csüggeteg pesti közönségbe. Az ingerülten, türelmetlenül érkező emberek két-három szám után engedtek fel fokozatosan, és adták át magukat a kubai zene örömének – Buena Vista Social Club világkörüli búcsúkoncert-sorozatán, a Margitszigeten.
Geheimsache Grenzöffnung: Horn trifft Kohl auf Schloss Gymnich Am 25. August 1989 teilt der ungarische Ministerpräsidenten Gyula Horn Bundeskanzler Helmut Kohl im Geheimen mit, dass er die ungarische Grenze zu Österreich für die DDR-Bürger öffnen will. Zu groß ist der Druck im eigenen Land. Die Grenzöffnung gen Westen, die Horn am 10. September verkündete, war jedenfalls mit dem Gymnicher Treffen beschlossene Sache.