nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Ezt is fizeti az Európai Unió: közlekedésbiztonsági fejlesztések
Ezt is fizeti az Európai Unió: közlekedésbiztonsági fejlesztések

A GYSEV Zrt. nyertes európai uniós pályázatának köszönhetően több mint 2,3 milliárd forintból teheti még biztonságosabbá a vasúti közlekedést vonalhálózatán. A teljes egészében az Európai Unió által finanszírozott beruházás előkészítése a novemberben aláírt támogatási szerződés alapján még idén elkezdődik, a teljes kivitelezés 2015 augusztusában fejeződik be.

Bezárás
Még a vendéglátó is figyelmeztette Orbánt – kanadai magyar vezető: „Magyarország jelenleg valószínűleg a legkorruptabb állam az EU-ban” A kanadai magyarok egyik vezetője úgy látja, hogy Magyarország jelenleg valószínűleg a legkorruptabb állam az unión belül – írja az msn.news. A Stuttgarter Nachrichten „Reklámtúrán a magyar kormányfő" címmel számol be Orbán Viktor 4 nappal ezelőtti baden-badeni magánlátogatásáról, ahol még a vendéglátó alapítvány elnöke is utal arra, hogy a gazdasági együttműködésnek a közös értékek, például a szólásszabadság tiszteletben tartása a feltétele.
Danke Ungarn / Köszönjük, Magyarország! „A Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövetsége és a Német–magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara a Danke Ungarn” című kampányával emlékezett ezen a nyáron a 25 évvel ezelőtti határnyitás eseményeire, megköszönve az akkori magyar kormány történelemalakító döntését.
Ezt is fizeti az Európai Unió: közlekedésbiztonsági fejlesztések A GYSEV Zrt. nyertes európai uniós pályázatának köszönhetően több mint 2,3 milliárd forintból teheti még biztonságosabbá a vasúti közlekedést vonalhálózatán. A teljes egészében az Európai Unió által finanszírozott beruházás előkészítése a novemberben aláírt támogatási szerződés alapján még idén elkezdődik, a teljes kivitelezés 2015 augusztusában fejeződik be.
NGB6616: villámgyors médiarouter Újabb kétsávos, vezeték nélküli média-routerrel gyarapodott a tajvani ZyXEL termékkínálata. Az NGB6616 modell akár 1200 Mb/mp sebességgel is képes akár a legnagyobb HD-tartalmakat és nagy felbontású alkalmazásokat működtetni a hálózatokon. A router a beépített QoS (Quality of Service)-funkciónak köszönhetően az igénybevétel csökkenésekor nyomban energiatakarékos üzemmódba kapcsol.
Beköszöntött a drónok kora Egyre több kezdő-föltörekvő (start-up) cég fejleszt alkalmazásokat kereskedelmi célokra hasznosítható, pilóta nélküli légi közlekedési járműre. A drónok használhatók mezőgazdasági felügyeletre, a bányászatban, kutatára, életmentési célra... Az Amazon futárdrónokat is működtet a csomagok házhoz szállítása céljából.
LUX-filmnapok a budapesti Urániában December 1–3. között a budapesti Uránia moziban láthatja a közönség az Európai Parlament filmművészeti díjára, a LUX-díjra jelölt, döntős filmeket: Céline Sciamma Csajok (Bande de filles), Paweł Pawlikowski Ida és Rok Biček Osztályellenség (Razredni sovražnik) című alkotását.
A művészet kiütéssel győzött – a sportcsarnokban Sokat kell legyőzni a művészetnek és a művészeknek, ha egy klasszikus balettet sportcsarnokban mutatnak be. Huzatos, nagy tereket, el-elakadó zenét, pattogatott kukoricás dobozok gurulását, csupa illúziót zsugorító körülményt. De az emberek azért jönnek mégis, és fizetnek sok pénzt, mert mindez nem számít. Ők a művészetet, a lírát, a mesét akarják, és meg is kapják. Meg is kapták a Moszkvai Városi Balett Hattyúk tava előadásán.
Ärger um das unsichtbare Interview Seehofer und Orbán reden mit einer Zeitung – Als die das Gespräch nicht drucken will, greift Edmund Stoiber ein. München – Die Ochsenbackerl mit Knödel waren gerade vertilgt, da blieben Horst Seehofer und sein Staatsgast Viktor Orbán noch ein Stündchen im Prinz-Carl-Palais sitzen.