Könnyen átalakítható, kettő az egyben eszköz. Lenyűgöző 10,1 hüvelykes kijelző. Megnövekedett teljesítmény.
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
KRESZ-módosítás a gyermekek védelmére
KRESZ-módosítás a gyermekek védelmére

Némileg változnak gyermekek közlekedésének biztonságát szolgáló előírások. Az uniós szabályozás új elemként bevezette az i-Size (integrált univerzális ISOFIX) gyermekbiztonsági rendszerek használatának lehetőségét a személygépkocsikban. Egy másik pontosítás: a „Gyermekszállítás” táblával megjelölt autóbuszt – párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten – tilos kikerülni a gyermekek be- és kiszállása közbe.

Bezárás
Így védd a kütyüidet! – online-veszélyek, nem csak  tanévkezdéskor Az iskolakezdés közeledtével az online veszélyekre hívják fel a figyelmet a megelőző védelmet kínáló biztonságtechnológiai vállalat, az ESET szakértői, hasznos tanácsokkal látják el a szülőket és gyerekeket egyaránt – csökkentendő a veszélyhelyzetek kockázatát. A gyerekek, fiatalok (és persze a felnőttek sem kivételek) sokszor nem tulajdonítanak jelentőséget saját személyes adataik fontosságának; a bűnözők viszont nem válogatnak, életkortól függetlenül ellophatják személyazonosságunkat, bizalmas adatainkat
Trieszt: Háborús múzeum a békéért A 20.századi nagy háború démonait és félelmeit idézi fel Triesztben a július 28-án felavatott új múzeum, amely Diego de Henriquez nevét viseli. A nyitás időpontja jelképezi a monarchia éppen száz éve elkezdett háborúját Szerbia ellen. További neves látnivalók Triesztben: Aquario (Akvárium). Museo Del Mare (A tenger múzeuma), Museo Ferroviario (Vasúti Múzeum), Collezione Scaramagna: a leggazdagabb és legfontosabb magángyűjtemény a városban.
KRESZ-módosítás a gyermekek védelmére Némileg változnak gyermekek közlekedésének biztonságát szolgáló előírások. Az uniós szabályozás új elemként bevezette az i-Size (integrált univerzális ISOFIX) gyermekbiztonsági rendszerek használatának lehetőségét a személygépkocsikban. Egy másik pontosítás: a „Gyermekszállítás” táblával megjelölt autóbuszt – párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten – tilos kikerülni a gyermekek be- és kiszállása közbe.
Rosszul kezelik az adatokat – jön az EU új védelmi előírása Az Európai Unióban a személyes adatok védelméről ma még az 1995-i szabályozás gondoskodik, melyet hamarosan felvált az új adatvédelmi irányelv, növelendő az informatikai szolgáltatókkal iránti bizalmat mind a végfelhasználók, mind a vállalatok körében. Csakhogy a legtöbb vállalat nem készült még fel az Európai Unió jövőre hatályba lépő új adatvédelmi szabályozására. A büntetés mértéke viszont kellőképpen elrettentő.
Szlovákia tiltani akarja a víz exportját Alkotmánymódosítást tervez a szlovák kormány a víz kivitelének tilalmáról. Ha szeptemberi ülésén elfogadja a törvényhozás a kormány törvényjavaslatát, akkor decembertől nem lehet exportálni a stratégiai nyersanyagnak számító ivó-, ásvány és geotermikus vizet. Kivétel csak a palackozott ásványvíz lesz illetve humanitárius helyzet esetén időlegesen feloldható a kiviteli stop. A korlátozás összefügghet azzal is, hogy a dél-szlovákiai Csallóköz alatt található a kontinens egyik legnagyobb ivóvíz tartaléka.
Németország az Európai Hidakon A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) a Művészetek Palotájával (MÜPA) közösen másodszor rendezi meg az Európai Hidak / Bridging Europe művészeti fesztivált szeptember 10–16. között. A különleges fesztivál idei vendégéhez – a német zenéhez – ezen a hídon haladhatunk át.
Imák Auschwitz után – egyházak és művészek emlékeznek áldozatok millióira Megosztott társadalmunkban, a magyar Soá, a vészkorszak, a holokauszt hetvenedik évfordulóján úgy látjuk, hogy szükségszerű megfogalmaznunk: a Soá tragédiája nem zsidó ügy, hanem keresztény és össztársadalmi trauma egyaránt. Ennek kifejezéseként rabbik, püspökök és egyházi gondolkodók írtak Imaák Auschwitz után címmel imádságokat, melyeket kortárs képzőművészek kaptak meg és a művészet eszközeivel vizuális tartalommá formálva tettek egyetemes üzenetté.
Melinda Esterhazy verstorben Melinda Esterhazy ist in der Nacht auf Donnerstag im 95. Lebensjahr in Eisenstadt gestorben. Die Witwe des zwölften und letzten Fürsten Paul V. Esterhazy sei friedlich im Kreis ihrer Familie entschlafen, teilte die Esterhazy Privatstiftung in einer Aussendung mit.