Könnyen átalakítható, kettő az egyben eszköz. Lenyűgöző 10,1 hüvelykes kijelző. Megnövekedett teljesítmény.
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Júliusban 17,5%-kal nőtt az építőipari termelés
Júliusban 17,5%-kal nőtt az építőipari termelés

Júliusban az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 17,5%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. Mindkét építményfőcsoport termelése növekedett: az épületeké 9,6, az egyéb építményeké 24,3%-kal.

Bezárás
A Paks II. beruházás költségvetés-politikai következményei Az Energiaklub „Paksról komolyan” című rendezvénysorozatának mai nyitó eseményén Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezető igazgatója bemutatta „A Paks II. beruházás költségvetés-politikai következményei" című tanulmányát, melyet az Energiaklub felkérése és az Energiaklubbal együttműködve készített el. Az Energiaklub Magyarországon egyedülálló módon, immár 20 éve dolgozik egy új szemléletmód elterjesztésén. Kutatásaival, képzéseivel és a széles körű kommunikációval az a célja, hogy mind az energiát termelők, mind a felhasználók, vagy éppen a politikai döntéshozók másként viszonyuljanak az energiához. Az Energiaklub sokaknak partner, másoknak független és hiteles információforrás, de van, aki a 20 év alatt, mint az elhibázott energiapolitikai döntések kritikusát ismerte meg a szakpolitikai intézetet és módszertani központot.
Hidakat építünk – Ausztria rendezi az Eurovízió dalfesztiválját „Building Bridges” mottóval rendezi meg Ausztria a Eurovíziós dalfesztivált jövőre. Ezzel Conchita Wurst üzenetére szeretnék emlékeztetni a világot. A „Building Bridges” vezérfonalként húzódik majd végig a rendezvény minden elemén, a kisérő rendezvényektől a döntőig. A dalverseny arculatáról a következő hetekben döntenek.
Júliusban 17,5%-kal nőtt az építőipari termelés Júliusban az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 17,5%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. Mindkét építményfőcsoport termelése növekedett: az épületeké 9,6, az egyéb építményeké 24,3%-kal.
Mini IFA Pesten: Acer minden változatban Nincs egy hete, hogy Berlinben véget ért a világ legnagyobb szórakoztató elektronikai és számítástechnikai bemutatója és vására, az IFA (Internationale Funkausstellung), ám néhány órára újra megnyitott – Budapesten. Legalább is az Acer friss termékeinek a szemléjével – a tajvani világcég magyarországi képviselete jóvoltából. A nem csupán cégére színében elkötelezett zöld Acer helyi munkatársai igyekeztek bemutatni a következő hetek, hónapok meglehetősen izgalmas termékvonalát.
Energiafutam a mostaninál tisztább, élhetőbb jövőért A találékony versenyzők saját maguk építették meg vagy építették át azt a járgányt, amellyel a hét végén odaállnak a rajtvonalhoz. A Lánchíd pesti oldalán, a fővárosi Széchenyi téren tartják szombaton az elektromos árammal, hidrogénnel, napenergiával, sűrített levegővel, sőt emberi erővel működő járművek versenyét – a Magyar Villamos Művek rendezésében.
Holland hónapok – megakiállítással a Szépművészetiben Három hónapos eseménysorozat segít tájékozódni – elsősorban Budapesten és két megyeszékhelyen (Pécsett és Debrecenben) – a holland kultúra jelenében és múltjában. A gazdag programkínálat műfajok sokaságát vonultatja fel a képzőművészettől a kortárs komolyzenén át napjaink formatervezéséig.
Bubl szeme mindent lát – el ne csend a kamerát! Világújdonságról számolt be ma délelőtt szakújságíróknak Pálvölgyi Zoltán. A PDB, azaz Pálvölgyi-Digital Kft. cég első embere igyekezett kihasználni az alkalmat a mai sajtóbemutatóján, mielőtt munkatársaival együtt útra kelne a fotósvilág nagy, európai seregszemléjére, a kölni Photokinára. Mindenekelőtt hivatásos és amatőr fényképészek dolgát megkönnyítő, szerfölött praktikus apróságok új sokaságát mutatta be.
Europa droht die soziale Spaltung Erster vergleichender Gerechtigkeitsindex für alle 28 EU-Staaten: Deutschland mit Verbesserungen auf Platz 7. Europa macht leichte Fortschritte bei der wirtschaftlichen Stabilisierung, das Niveau an sozialer Gerechtigkeit aber hat in den letzten Jahren in den meisten EU-Staaten abgenommen. Dabei hat sich die soziale Schieflage zwischen den wohlhabenden Staaten Nordeuropas und zahlreichen süd- und südosteuropäischen Ländern im Zuge der Krise deutlich verschärft.