nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Deutérium-szélhámosságért másfél milliós versenybírság
Deutérium-szélhámosságért másfél milliós versenybírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Labornite Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Labornite) jogsértő módon reklámozta Qlarivia elnevezésű termékét, mert az ivóvizet annak gyógyhatására vonatkozó állításokkal népszerűsítette. A jogsértésért 1 500 000 forint bírságot szabott ki a GVH.

Bezárás
Utazás-kiállítás vasárnapig a kőbányai vásárvárosban – zsebbe vágó tanácsok Az immár hagyományos tavaszi turisztikai szakkiállítás és vásár február 26. és március 1. között várja az érdeklődőket: 258 kiállító ajánlatai közül válogathatunk a Hungexpo területén, húszezer négyzetméteren. Az idei külföldi díszvendég Románia, a belföldi pedig a Fejér megyei székhely, Székesfehérvár. A seregszemléhez két szakkiállítás is kapcsolódik: az Afrika Expo és a Bringaexpo. – A kiállításon rengeteg utazásszervező ajánlja a legkülönfélébb lehetőségeket. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság néhány hasznos információt szeretne adni a szerződésekkel kapcsolatban. A legalapvetőbb tanács: mindenki olvassa el az általános szerződési feltételeket, és ne olvasás nélkül írja alá.
SozialMarie-díj: esélyes magyar kezdeményezések Tizenegyedik alkalommal az idén ítélik oda a SozialMarie-díjat Bécsben, melyre újszerű társadalmi kezdeményezésekkel lehet pályázni. Három év óta a közönség is választhat országonként egy-egy nyertest, az idei résztvevőkre február 28-ig még lehet szavazni. A magyar pályázók között van a többi között a Strázsapróba meg a WebNővér is.
Deutérium-szélhámosságért másfél milliós versenybírság A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Labornite Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Labornite) jogsértő módon reklámozta Qlarivia elnevezésű termékét, mert az ivóvizet annak gyógyhatására vonatkozó állításokkal népszerűsítette. A jogsértésért 1 500 000 forint bírságot szabott ki a GVH.
Az állampolgárok segytségével véglegesítik a szélessávú térképet Kormányprogram szerint 2018-ra hazánk területén elérhetővé válik a 30 Mbit/mp sávszélességű internet. Az eddigi legnagyobb hálózatfejlesztés megvalósítása céljából országos térképes adatbázis készül az új generációs szélessávú lefedettségről. A következő évek beruházásait segítendő kérik a lakosság közreműködését.
Go-Kart, Go-Bosch! – szakmai verseny fiataloknak Hagyományosan minden tavaszelőn a Bosch izgalmas kihívásokkal és nagyszabású kísérletekkel pezsdíti fel a mérnökhallgatók idegsejt-állományát. A tavalyi verseny sikerének és népszerűségének köszönhető, hogy az idén már kétszer annyi csapat készül az önjárógokart-építő versenyre.
Plakátkiállítás: 90 év biztosítástörténete Mindent biztosít - A magyar biztosítási plakát (1900–90) címmel nyílt kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban. A kiállítás biztosítási témájú plakátokat mutat be egy-egy korszak kiemelkedő, neves alkotásaival a középpontban.
A Dolgok Lelke – Fahidi Éva nem csak a könyvéről beszélt Jó, hogy vannak emberek, akiket őszintén lehet csodálni. Fahidi Évát lehet. Nem csak azért, mert még mindig szálfa termetű, elegáns, három világnyelven tud kedveset és okosat mondani, a szemében ragyogás van, amikor örül – és még csak 90 esztendős...
Premiere in Wien: „Haben“: Mörderische Frauen Zehn Männer müssen dran glauben. Und: Der Julius Hay war Kommunist“. Nie um einen markigen Ausspruch verlegen: Erni Mangold spielt ab sofort im Volkstheater die mächtige Hebamme Frau Képes in Julius Hays „Haben“, einem brachial gesellschaftskritischen Dorf-Krimi aus den 1930er-Jahren, der mit heutigen augenzwinkernden TV-Satiren à la „Braunschlag“ oder „Vier Frauen und ein Todesfall“ wenig zu tun hat.