nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Egyre kelendőbbek a drága ingatlanok
Egyre kelendőbbek a drága ingatlanok

Az ingatlanpiac fellendülésével egyre nagyobb igény mutatkozik a nagy értékű ingatlanokra is. Az 50 millió forintnál drágábbak forgalma már új piacot alakított ki. A legdrágább most egy budai, XII. kerületi villa, amely 4000 négyzetméteres mediterrán kertben áll; terasza 170 négyzetméter...

Bezárás
Így ne, Orbán úr! – aki a sajtószabadságot támadja, az a demokráciát fenyegeti Ausztriában sajtóvita bontakozott ki a budapesti Nemzeti Színházban történt közjáték miatt, de a bécsi Burgtheater igazgatónője megvédte színészei eljárását. A Nemzetiben történt eseményekről tudósít a Die Welt is. A Neue Zürcher Zeitung az Európai Parlament most nyilvánosságra hozott éves jelentését idézi, amelyben az áll: Aki a sajtószabadságot támadja, az a demokráciát fenyegeti, ám Európa több államában egyre gyakrabban erőszaknak vannak kitéve a független újságírók és civil szervezetek.
CT-t kapott a schönbrunni állatkert Az európai állatkertek közül elsőként a bécs-schönbrunni büszkélkedhet CT-berendezéssel. Az embereknél is alkalmazott képalkotó eljárás segítségével sokkal könnyebb megállapítani, hogy mi baja van az állatkert netán gyengélkedő lakójának. Az első páciens egy óriás zebragyík volt, amelynek a nemét akarták megállapítani. (Képek: Daniel Zupanc.)
Egyre kelendőbbek a drága ingatlanok Az ingatlanpiac fellendülésével egyre nagyobb igény mutatkozik a nagy értékű ingatlanokra is. Az 50 millió forintnál drágábbak forgalma már új piacot alakított ki. A legdrágább most egy budai, XII. kerületi villa, amely 4000 négyzetméteres mediterrán kertben áll; terasza 170 négyzetméter...
Tajvani terméközön: negyven újdonságot mutatott be az Acer New Yorkban Nagyszabású sajtótájékoztatón mutatta be ma idei termékújdonságait az Acer. A tajvani gyártó New Yorkba hívta össze a szaksajtó munkatársait a nagyvilágból, hogy bizonyítsa: van új a nap alatt, azaz a megújulás és az újítás nagyon is közel áll a még nem is olyan rég meglehetősen viharos eseményeket átélt cégnél.
Budapesti Vegyi Művek – a Greenpeace intézkedésiterv-javaslata Hárompontos intézkedési tervet javasol a Greenpeace a Budapesti Vegyi Művek területén kialakult veszélyes helyzet azonnali kezelésére. Az első és legsürgősebb lépés a tűz- és robbanásveszély azonnali minimalizálása és a lakosság teljes körű tájékoztatása; a második teendő a veszélyes hulladék szakszerű elszállítása; a harmadik pedig a terület teljes megtisztítása.
Kineziológia – öngyógyításra is képes a test és lélek Korunk orvosi eljárásai között rendszeresen felbukkannak új megelőző, illetve gyógyító módszerek. Akadnak, amelyek nálunk sokáig nem voltak ismertek vagy elfogadottak, más földrészeken viszont évezredekre tekintenek vissza – ilyen például az indiai eredetű ájurvéda, vagy a kínai akupunktúra.
A Földközi-tenger után a Földet kerülné meg a Vízangyal „Valósítsd meg az álmaidat, akkor is, ha mindenki bolondnak néz” – ezzel a mondattal köszöntötte Hankusz Kálmán fotós-producer az újságírókat, miután csaknem 50 nap elteltével Földi Zoltán pilótával visszatértek a Liszt Ferenc Repülőtér 1-es termináljára, a Földközi-tenger körüli Magnus Expedícióról. A Fellegvándorok már készülnek a következő megmérettetésre: még az idén ősszel szeretnék körberepülni a Földet. (A szerző felvételeivel.)
Das visuelle Erlebnis: Első Magyar Látványtár Es ist kein Museum und beherbergt keine übliche, traditionelle Sammlung. Es ist auch keine moderne Galerie; eventuell ein Ausstellungshaus. Es ist eine historische Mühle in der Gemeinde Diszel, die 1977 von Tapolca eingemeindet wurde. Tapolca, die Kleinstadt im Balaton Oberland, einen Katzensprung vom Balaton entfernt. Am Egerbach klapperten anno über hundert Mühlen. Die wenigen, die heute noch stehen, dienen nicht mehr dem Mehlmahlen. (Foto: Ákos Vörösváry; Bild: NAVA)