nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
E-kereskedelem: javaslat új szabályokra
E-kereskedelem: javaslat új szabályokra

Az Európai Bizottság ma intézkedéscsomagot terjesztett elő, mely EU-szerte hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztók az eddiginél könnyebben és nagyobb bizalommal vásároljanak online, és a kereskedők is egyszerűbben értékesítsenek árukat vagy szolgáltatásokat az interneten.

Bezárás
Az Orbán-féle populisták aláássák a gazdasági növekedés alapjait A The Guardian arra bíztatja Európát, hogy tekintse ébresztőnek az ausztriai elnökválasztás rendkívül szoros kimenetelét, mert csak erősödik a gazdasági elégedetlenség, a félelem és a bizonytalanság, ami táplálja a radikális jobboldalt, illetve az új baloldalt. A szociáldemokrácia ugyanakkor kifulladt politikai erőként. A kommentár szerint a földrészen ismét kísért a szélsőjobb. Csak hajszálon múlt, hogy az osztrákoknál nem Hofer lett az államfő, aki a nácikéhoz kapcsolódó jelképet visel a hajtókáján. És nem egyszeri megingásról van szó: 1945 óta a szélsőjobb még soha nem élvezett ekkora támogatást a földrészen. 
Paál László – Barbizon A 19. század jeles festőművésze, a mindössze 33 évet élt Paál László (1846–79) elpolgárosodott nemesi családban született az erdélyi Zámon. A rajzolás és festés iránti érdeklődése már egészen fiatal korában, az aradi rajziskolában megmutatkozott. Apja kívánságára érettségi után mégis jogi tanulmányokba kezdett Bécsben, ám ott inkább a képzőművészeti akadémia előkészítő osztályát látogatta, s hamarosan fel is vették ebbe az intézménybe. 
E-kereskedelem: javaslat új szabályokra Az Európai Bizottság ma intézkedéscsomagot terjesztett elő, mely EU-szerte hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztók az eddiginél könnyebben és nagyobb bizalommal vásároljanak online, és a kereskedők is egyszerűbben értékesítsenek árukat vagy szolgáltatásokat az interneten.
Csak tiszta forrásból Feltűnően nagy arányban használnak Magyarországon licenc nélküli szoftvereket. Ez annak ellenére van így, hogy a BSAszoftverhasználatot vizsgáló legújabb, világméretű felmérése (Global Software Survey) szerint egyértelmű a kapcsolat a nem jogtiszta szoftverek használata és a kibertámadások között.
Paks–II nélkül a világ 2050-ben Magyarország jövőbeli energaigényének fedezéséhez nincs szükség atomerőműre. Az összes energia-felhasználás akár fele, a termelt áramnak pedig a négyötöde is származhat megújulókból 2050-re, a szükségletek akkor is biztonságosan kielégíthetők –  derül ki a német Wuppertal Institut és az Energiaklub most elkészült energetikai modelljeinek eredményeiből.
A szélütés villámcsapás, bár lehetnek előjelei El tudják képzelni, mit élhet át egy ember, amikor elfelejt írni, olvasni, számolni, vagy egyszerűen képtelen megérteni azokat a dolgokat, amiket mondanak neki? Milyenek lehetnek annak az embernek a mindennapjai, aki saját lakásában eltéved, képtelen késsel-villával enni, vagy nem tudja eldönteni, hogy beszélgetőpartnere éppen sír vagy nevet?
Izrael Állam, 68 – Ilan Mor a Vígszínházban köszönt el Kint zuhogott az eső, kordon védte a Vígszínházat, bent nevetős, magabiztos, életerős ifjak és idősek, férfiak és nők, szőkék, barnák, feketék, papok és világiak arca váltogatta egymást a nagy kivetítőn. Jókedvű lett tőlük az ember, ahogy a szemükbe nézett.
Faymann tritt zurück - Häupl übernimmt interimistisch Werner Faymann legt seine Funktionen als SPÖ-Chef sowie als Bundeskanzler zurück. Diesen überraschenden Schritt teilte Faymann Montagmittag mit. Bei Bundespräsident Heinz Fischer reichte er offiziell seine Demissionierung als Bundeskanzler ein, Vizekanzler Reinhold Mitterlehner (ÖVP) wird interimistischer Nachfolger. Wiens Bürgermeister Michael Häupl übernimmt vorübergehend den Parteivorsitz. (Foto: MTI/EPA/Christian Bruner)