nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Az Európai Unió ezt is kifizeti: javul az üzembiztonság
Az Európai Unió ezt is kifizeti: javul az üzembiztonság

Tovább javulhat a menetrend szerinti közlekedés és az üzembiztonság a GYSEV Zrt. hálózatán. A vasúttársaság nyertes pályázatának köszönhetően teljes körűen korszerűsíti a Sopron-Nyugat vontatási transzformátor-alállomást, amely fontos eleme a vasúttársaság villamosenergia-ellátó rendszerének.

Bezárás
Huawei-horoszkóp: példás aszcendensek – okostelefon-újdonságok magyar kézbe A ma délelőtt megnyílt budapesti Veletech technológiai shown mutatta be a hazai szakújságíróknak, illetve a nagyközönségnek a kínai Huawei Technologies az Ascend termékcsaládjának okostelefon- és táblagép-újdonságait, amelyeket elsőként a barcelonai mobil világkongresszus közönsége vehetett kézbe. Zsebpénzbarát okostelefonokkal is előállt ezen a tavaszon a kínai gyártó: az Ascend Y330-t és a HUAWEI Ascend Y530-t mindenekelőtt fiataloknak szánja. Ezekben is az Emotion UI 2.0 és a Simple UI szoftver könnyíti az eligazodást. Érdekesség, hogy az Ascend Y330 kamerájával nemcsak vízszintes, hanem függőleges irányban is készíthetők panoráma-felvételek.
Legendás csókok a bécsi Belvedere-ben Andy Warhol Kiss című filmjét és Klimt Der Kuss című festményét állítja szembe egymással az Oberes Belvedere legújabb kiállítása Bécsben. A maga korában mindkét alkotás provokációnak számított. A Klimt & Warhol – Kuss & Kiss című kiállítás július 6-ig látható az Oberes Belvedere Klimt-termében és az Oktogonban.
címkék:  BelvedereBécsDer KussKissKlimtWarholcsókszecesszió
Az Európai Unió ezt is kifizeti: javul az üzembiztonság Tovább javulhat a menetrend szerinti közlekedés és az üzembiztonság a GYSEV Zrt. hálózatán. A vasúttársaság nyertes pályázatának köszönhetően teljes körűen korszerűsíti a Sopron-Nyugat vontatási transzformátor-alállomást, amely fontos eleme a vasúttársaság villamosenergia-ellátó rendszerének.
Facebook: csökkenhet a sz(p)emét Megint bejelentett egy nagy változást a Facebook, ami a hírfolyamban megjelenő tartalmakat érinti majd. Az új algoritmusnak köszönhetően látványosan csökken a hírfolyamban megjelenő spam linkek-, like-vadász bejegyzések- és „vicces” képek száma.
Hetedszer versenyeztek a legjobbak Csaknem négyezer végzős szakmunkástanuló nevezett be az idei Szakma Sztár Fesztiválra. A döntőbe 194-en jutottak be – 106 iskola képviseletében, 38 szakmában. További tízezer vidéki és ötezer fővárosi diák nézte meg a kőbányai vásárvárosban megrendezett döntőt a háromnapos program alatt.
A Szegedy-Maszák család – generációk estje a Hadik Irodalmi Szalonban „Mert egy nemesi család jelentősége és értelme egyedül a hagyományokban, vagyis az élő emberekben rejlik, márpedig itt ő az utolsó, akinek még voltak különleges, a más családokéitól eltérő emlékei." (Lampedusa: A párduc) – Az áprilisi, soron következő Hadik Irodalmi Szalon esten egyik kedvenc témánkat vesszük elő: a hagyományt, a családot, az összetartozást – mondja a főszervező, Juhász Anna.
Kinyit a Balaton – kezdődik a hajózási idény Az áprilisi szeszélyes időjárás ellenére javában folyik a küszülődés a balatoni településeken. Május 1–11. között ugyanis Nyitott Balaton elnevezéssel nagyszabású évadnyitást tartanak – vonzó programokkal, amelyek kedvért ajánlatos már tavasszal a tóhoz utazni.
„Dunkle Energie”: TU Wien reist ins Ungewisse Forscher der Technischen Universität (TU) Wien haben ein Instrument entwickelt, mit dem sie an der Neutronenquelle des Instituts Laue-Langevin (ILL) in Grenoble Experimente zum Nachweis „Dunkler Energie" gemacht haben. (Bild: Neutronen zwischen Platten: Test zu unbekannten Kräften (Foto: tuwien.ac.at)