15. AV Trend & Hifi Show
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Szeptemberben emelkedtek az ipari termelői árak
Szeptemberben  emelkedtek az ipari termelői árak

Szeptemberben a belföldi és az exportárak változásának eredőjeként az ipari termelői árak átlagosan 0,1%-kal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az átlaghoz mérten látványosan nőt­tek a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ág és a gép, gépi berendezés gyártása ágazat termelői árai, a vegyi anyag, termék gyártása ágazatban viszont számottevően csökkentek.

Bezárás
A nacionalizmussal ruletteznek Magyarország önkényes hatalmasságai Az internetadó elleni tiltakozások annyira magukra vonták a világsajtó figyelmét, hogy még a német közszolgálati televízió gyermekműsora is foglalkozott velük – írja a Wall Street Journal. Negyedszázaddal a berlini fal leomlása után a magyar kormányfő azt hiszi, hogy a nyugati kapitalizmus haláltusáját vívja. Most viszont az a kérdés, hogy Orbán újjáépíti-e azokat a falakat, amelyek bezárják a polgárokat – tudósít az Independent. Dalos György a Neue Zürcher Zeitungnak írt kommentárjában azt fejti ki, hogy a nacionalizmussal ruletteznek Magyarország önkényes hatalmasságai. Rövidzárlatnak minősíti Orbán Viktor részéről az internetadót a német közszolgálati rádió kommentárja. Orbán elszámította magát: évek óta úgy látszott, hogy a politikus a saját nacionalista világképének megfelelően tudja átalakítani az országot, ám az internetadó miatt hirtelen masszív ellenállásba ütközött – ezt már a Süddeutsche Zeitung írta.
Magyar állampolgárok menedék iránti kérelme: elbírálás 48 óra alatt A Szövetségi Bevándorlási Hivatal (ODM) gyorsított eljárás keretében kezeli a magyar állampolgárok által benyújtott menedékkérelmeket. Első fokon a regisztrációs és eljárási központok (CEP) rendelkeznek 48 órán belül minden olyan esetben, ahol nincs szükség további vizsgálatra, mint például az Európai Unió tagországainak állampolgárai esetében. Az elutasított kérelmezőknek el kell hagyniuk az országot, a visszautazáskor sem segítségnyújtásra, sem útiköltség-térítésre nincsen mód.
Szeptemberben  emelkedtek az ipari termelői árak Szeptemberben a belföldi és az exportárak változásának eredőjeként az ipari termelői árak átlagosan 0,1%-kal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az átlaghoz mérten látványosan nőt­tek a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ág és a gép, gépi berendezés gyártása ágazat termelői árai, a vegyi anyag, termék gyártása ágazatban viszont számottevően csökkentek.
Gazdája kedvében jár a Honor 6 Honor néven merőben új okostelefon-márka jelent a magyar piacon (is). A gyártó a készüléket azoknak szánja, akik nem félnek túllépni a nagy márkák marketingígéretein. A Honor küzd a megszokás ellen: ez az első mobilkészülék, amelyik úgy jelenik meg a piacon, hogy a fogyasztók részt vehettek a tervezésében.
Ismét alkalmazásfejlesztő verseny A tavalyi siker után idén is lesz Appra, magyar!. az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) védnökségével rendezett alkalmazásfejlesztő verseny célja a legkiválóbb magyar alkalmazásfejlesztői teljesítmények elismerése és a tudatos mobileszköz-használat terjesztése. A kezdeményezést támogatja a Microsoft, a Quaestor és az eNET.
Szombat esti randevúk a cirkuszban Évtizedek óta nem volt igazi cirkuszrevü az idén 125 esztendős Fővárosi Nagycirkuszban és kiváló minőségű revü is ritkán található meg a budapesti programkínálatban. A Fővárosi Nagycirkusz ezért egyedi előadásokkal gazdagítja műsorválasztékát: novemberben szombat esténként felejthetetlen szórakozást kínál.
In memoriam: Lázár György „Csendben búcsút vettünk tőle” – írta gyászközleményében az október 2-án, 90 évesen elhunyt Lázár György családja. Az egykori miniszterelnökről szól Kocsis Tamás „Sub Rosa – avagy megíratlan megírandók" című, nyomdafestéket nem látott archívumának egy részlete. A szerző, aki jó ötven esztendőt töltött aktívan az újságírópályán, már többször megosztotta az Infovilág olvasóival életének, találkozásainak, tapasztalatainak egyes, eddig csak „magánnaplójában” leírt részleteit. Ezúttal is ezt teszi.
Massenproteste gegen Internetsteuer: Orbáns Probleme mit den Onlinern Von Keno Verseck * Budapest - Viktor Orbán und seine Partei Fidesz haben binnen sechs Monaten die Parlaments-, die Europa- und die Kommunalwahl haushoch gewonnen, sogar die Kritik der Europäischen Union an Orbáns autoritärem Regierungsstil war weitgehend verstummt. Doch plötzlich herrscht Verunsicherung in der Regierungspartei, Orbán selbst scheint abgetaucht. Grund sind die unerwarteten, machtvollen Straßenproteste gegen den Plan der Regierung, eine Internetsteuer einzuführen.