nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
"Gyógygomba": tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért ötmilliós bírság
"Gyógygomba": tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért ötmilliós bírság

A Max-Immun Rák- és Immunkutató Kft.-t 5 millió forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mivel a társaság a gyógygomba reklámozásakor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott – a határozat a versenyhatóság honlapján jelent meg. A Max-Immun valószínűleg megfellebbezi a határozatot – mondta Varga Gábor tulajdonos az MTI-nek.

Bezárás
Embercsempészet: újabb európai bírálat – Saul fia és a dicstelen magyar múlt Ismét Magyarországot bírálja az Európa Tanács. A Greta szakértői csoport felszólítja a magyar kormányt, hogy lépjen fel határozottabban az emberkereskedelem, a nők szexuális kizsákmányolása, illetve a kényszermunka ellen – írja a Die Zeit. A Frankfurter Rundschau cikkéből: az egyik helyi (németországi) evangélikus egyházközség akadályozta meg, hogy visszatoloncoljanak Magyarországra egy fiatal eritreait, aki semmiképpen sem akart visszakerülni hozzánk, mivel itt menekültként a bőrszíne miatt rasszisták többször megverték. A New York Times a Saul fia készítőit idézi, akik azt remélik, hogy Magyarország szembenéz sötét múltjával, miközben jelenleg sokszor tapasztalható antiszemitizmus és idegengyűlölet. Mégis csak folytatódhat Lüneburgban az SS-per – derül ki a Die Welt cikkéből.
TTIP: USA-piacra jutás, befektetővédelem, EU-szabványok Egy EU–USA kereskedelmi megállapodásnak tágítania kell az EU hozzáférését az amerikai piachoz, de nem szabad aláásnia az EU-szabványokat és a közérdekű jogalkotás jogát, mondták a Kereskedelmi Bizottság képviselői a csütörtökön megszavazott ajánlástervezetükben. A befektetők és államok közti viták megoldását célzó eszközöket át kell alakítani és jobbá kell tenni, tették hozzá.
"Gyógygomba": tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért ötmilliós bírság A Max-Immun Rák- és Immunkutató Kft.-t 5 millió forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mivel a társaság a gyógygomba reklámozásakor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott – a határozat a versenyhatóság honlapján jelent meg. A Max-Immun valószínűleg megfellebbezi a határozatot – mondta Varga Gábor tulajdonos az MTI-nek.
Jó napot! A nevem: Alcatel Onetouch Idol 3 Nem egészen három hónappal azután, hogy a rangot adó barcelonai mobil-világkongresszuson bemutatták az Alcatel Onetouch újdonságát, az Idol 3 okostelefont, ma kora délután a magyar leányvállalat igazgatója, Parádi Attila jóvoltából a jórészt újságírók is megismerkedhettek a csinos okostelefonnal.
Tehetségek tanárai kaptak Ericsson-díjakat Négy kategóriában nyolc általános és középiskolai matematika- és fizikatanár vehette át ma az Ericsson-díjat és a vele járó pénzjutalmat a tantárgyak népszerűsítésért, illetve a tehetségek gondozásáért. Az elismerést 1999 óta matematikát és fizikát oktató olyan pedagógusok vehetik át, akik az alapszintű oktatásban tevékenykednek, és akiknek a munkája nagyban hozzájárul a hazai természettudományos képzés színvonalának fenntartásához és emeléséhez.
Nyilatkozat Magyarország kulturális sokszínűségéről "Kisebbségkutatással foglalkozó szakemberekként aggodalommal követjük, hogy az utóbbi hónapokban felerősödött a kisebbségi csoportokat megbélyegző, az ország kulturális sokszínűségét tagadó politikai beszédmód. Ezzel ellentétben mi azt állítjuk, hogy a kulturális sokszínűség Magyarországon tény.
A katedrálistól az ördögharaptafűig – liechtensteini bélyegújdonságok a gyűjtők gyönyörűségére Napokon belül új szépségekkel gazdagíthatja gyűjteményét az, aki a világhírű liechtensteini bélyegekre szakosodott. Június 1-jén négy témakörben, 14 címletben jelentet meg remek grafikákat a hercegség postaigazgatásának bélyegágazata, a Philatelie Liechtenstein. Természetesen ez alkalommal is valamennyi gyűjtőnek szeretne a kedvében járni, a hagyományos sorozat mellett 4×8-as kisívet, négyes blokkot, egyes címletet, sorozatot és négyes blokkot első napi borítékon, maximum-kártyát egyaránt kínálnak a vaduziak.
15. Sommer von und in Óbuda: 3. Juni – 30. August 2015 Ein Sommerfestival nach dem anderen wird angekündigt, ja schon eröffnet. Da finde sich der Laie zurecht, wenn er dort, wo er (auch) Freizeit hat, diese seinem Gusto entsprechend nützlich, erholsam, informativ usw. verbringen will. Hält sich eine solche Veranstaltungsreihe jahrein, jahraus gestärkt im Kalender, dann muss am Angebot etwas dran sein.