nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Invitech: új márka, új cég az üzleti távközlési piacon
Invitech: új márka, új cég az üzleti távközlési piacon

Az Invitel társaságcsoport vállalati és nagykereskedelmi üzletága Invitech Solutions márkanév alatt, külön gazdasági társaságban folytatja működését. Az Invitel csaknem két évtized óta meghatározó részvevő a távközlés, az informatika, az adatközponti és felhőszolgáltatások területén.

Bezárás
Középkor újratöltve Visegrádon, avagy jöttünk, láttunk, újra főzünk Kicsit nosztalgiázni mentem a visegrádi várba, ahol 25 éve is jártam, amikor aláírták a visegrádi négyek együttműködéséről szóló megállapodást. Fantasztikus élmény volt együtt látni a kelet-európai rendszerváltás hőseit, Lech Walesát, Václav Havelt, Antall Józsefet, Göncz Árpádot…  Erre is emlékeznek az idén Visegrádon, ahol a modern kori Visegrádi Együttműködés aláírásának 25. évfordulója alkalmából különleges műsorral várja a középkor iránt érdeklődő magyar és külföldi vendégeket a régió legrangosabb szabadtéri hagyományőrző fesztiválja. (Képek: Gyarmati László, Interfesz Press)
Magyar huszárok – Limanowa Lengyelországban, az 1914. november 28. és december 18. közötti limanowai csatában az osztrák–magyar csapatok megállították és a Dunajec folyó mögé szorították vissza a Krakkó irányába áttörni készülő orosz csapatokat. A Limanowa melletti Jabloniec-hegyen a magyar Honvédelmi Minisztérium és a Kislengyelországi Vajdasági Hivatal a csata centenáriumára mintegy 15 millió forintból felújította a temetőt. 
Invitech: új márka, új cég az üzleti távközlési piacon Az Invitel társaságcsoport vállalati és nagykereskedelmi üzletága Invitech Solutions márkanév alatt, külön gazdasági társaságban folytatja működését. Az Invitel csaknem két évtized óta meghatározó részvevő a távközlés, az informatika, az adatközponti és felhőszolgáltatások területén.
Kecses, elegáns noteszgépek, energiafröccs okostelefonból, bivalyerős ragadozók Noteszgép, okostelefon, bár meg is fordítható a sorrend, e kettő uralja a tajvani gyártó legfrissebb kínálatát is. Első pillantásra föltűnik, hogy az Acer továbbra is nagy figyelmet fordít a küllemre: termékei szép, kecses vonalvezetésűek, meglehetősen könnyűek, emellett még a játékosoknak szánt Predator-család tagjai is éppen a megjelenésükkel keltik föl a szemlélő figyelmét.
Intelligens gyártástervezési modell: nem ér rá hibázni A 3D-modellek hasonlóságának vizsgálatán alapuló, új technológiát mutatott be a Fujitsu Laboratories of Europe az intelligens tervezéshez és gyártáshoz. Az új 3D-modell több mint 96 százalékos pontossággal képes automatikusan megkeresni a nagy komponens-adatbázisokban a kívánt elemet.
Kicsik és nagyok Nem és nem! Izland nem nyerhet. A Norvég Alap sem oszthat pénzt, a kispesti vállalkozó nem előzheti meg Mészáros Lőrincet! A Nemzeti Színház támogatandó, az Orlai Produkciós Iroda megtűrendő! Az állami hirdetést kapja a köztévé és a Tv2, a pereket az RTL Klub! A pesti Városliget maroknyi védője nem szállhat szembe a kopaszok seregével!
Ötéves a Mojo Workings – blues magyar módra, sikeresen Koncerten mutatja be Just Another Button című vadonatúj lemezét az ötéves Mojo Workings június 29-én az óbudai Kobuci kertben.  A trió vezetőjét, a kitűnő szájharmonikást és elismert session (stúdió)-zenésszel, Szabó Tamással beszélgettem, aki a többi között elmondta: a Mojo 2011 tavaszán alakult a gitáros-énekes Honfi Imre Olivérrel és Horváth Jánossal. 
Unser Ausstellungstipp: Knochenteller Wird, eigentlich wurde anno die Tafel vornehm gedeckt, dann durften das Salzfässchen vor jedem Gedeck, Zahnstocherbehälterchen und natürlich der Knochenteller, das Knochentellerchen, nicht fehlen. Dem war nicht immer so und ist es heute kaum noch.