Könnyen átalakítható, kettő az egyben eszköz. Lenyűgöző 10,1 hüvelykes kijelző. Megnövekedett teljesítmény.
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Albérleti díjak az egyetemek környékén
Albérleti díjak az egyetemek környékén

Július 24-én nyilvánosságra hozzák a felvételi ponthatárokat, és ezzel nemsokára elkezdődik a diákok albérletkeresésének időszaka, amikor felbolydul a főváros és az egyetemi városok bérlakás-piaca, alig marad kiadó lakás. A Duna House friss adatokkal segít a keresőknek.

Bezárás
Akár további kamatcsökkentés is jöhet – Vona újabb kutyákat simogat Véget ért a kétéves kamatvágás, amely hivatalos körök szerint szükséges volt az inflációs célok eléréséhez, ám bírálók úgy látják, hogy túl agresszívnak bizonyult, és aláásta a jegybank függetlenségét a politikai nyomással szemben – írja a Wall Street Journal. A Bloombergnek William Jackson a londoni Capital Economics-től azt nyilatkozta, hogy kompromisszum eredményeként csökkentette a Monetáris Tanács az alapkamatot egy lépcsőben arra a szintre, amelyről úgy gondolja, hogy ott véget ér a könnyítési ciklus. Ám nem mindenki vélekedik így. Peter Attard Montalto, a londoni Nomura munkatársa régóta mondja, hogy az MNB annyit és addig vág, amennyi és amíg csak lehetséges, ezért szerinte a további csökkentés eshetősége még benne van a pakliban - emlékeztet a Financial Times. A Die Welt szerint a Jobbik igyekszik ugyan változtatni a róla kialakult képen, ezért Vona Gábor, aki egyébként a zsidók és a romák ellen uszít, újabban kutyákat simogat, ám emiatt a párt új keletű gondokkal kerül szembe.
Elárverezi a kézbesíthetetlen csomagokat az Osztrák Posta Az Osztrák Posta megbízásából kézbesíthetetlen csomagokból tart árverést a bécsi Dorotheum augusztus 5-én. A kikiáltási ár egységesen 10 euró, lehet licitálni okostelefonra, gitárra, hajó- és repülőgép-makettre, bőrnadrágra és tojáskeltetőre is. A meghirdetett tárgyak nagy része vadonatúj, a kínálat az okostelefontól és e-könyv-olvasótól a varrógépen, digitális kamerán és ruházati cikkeken át a hócipőig, bőrnadrágig és kávégépig terjed.
Albérleti díjak az egyetemek környékén Július 24-én nyilvánosságra hozzák a felvételi ponthatárokat, és ezzel nemsokára elkezdődik a diákok albérletkeresésének időszaka, amikor felbolydul a főváros és az egyetemi városok bérlakás-piaca, alig marad kiadó lakás. A Duna House friss adatokkal segít a keresőknek.
Újra Extensa – társ a mindennapokban Az Acer a napokban mutatta be az Acer Extensa 15 notebook-sorozatát, amelyet alapvetően a profI használók mindennapi munkájához terveztek, bár a kis üzleti vállalkozások és az otthoni használók is megtalálhatják a termékek kapcsán számításaikat. Röviden: mindazok, akiknek fontos a hordozhatóság, hatékonyság.
címkék:  AcerEX2509EX2510Extensanoteszgép
A deutérium-megvonás lehet a rákterápia új iránya? A Himalájában és más magashegységekben élők – a tengerszint feletti nagy magasság miatt – természetesen alacsonydeutérium-tartalmú környezetben az átlagosnál hosszabb ideig élnek, körükben a daganatos betegségek is ritkábban fordulnak elő. Tudósok szerint a szervezet természetes deutérium-csökkentő mechanizmusa egészséges sejtekben megfelelően működik, a rákos sejtekben viszont ez a funkció sérül.
Vízilabda-aréna az Erzsébet híd tövében Drávucz Rita, Alexandar Sostar, Kiss Gergő, Kósz Zoltán ésSzécsi Zoltánvilág-, Európa- és olimpiai bajnok vízilabdások nyitották a meg ma a budapesti Belvárosban, a Március 15. téren felépült látványmedencét, a Vodafone vízilabda-arénáját. Az arénában a budapesti vízilabda Európa-bajnokság utolsó négy napján 290 néző szurkolhat, nézheti közösen a meccseket és – remény szerint – ünnepelheti majd a hazai sikereket.
Kaposfest ötödször – a klasszikus zenei fesztiválok hazai királynője Ötödik alkalommal augusztus 13–19. között rendezik meg a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált (Kaposfestet), amelyen olyan világsztárok lépnek az idén is a színpadra, mint Rados Ferenc, Alina Ibragimova, Kelemen Barnabás, Jan Erik Gustaffson, Kocsis Zoltán, Kirill Gernstein, az Amadinda Ütőegyüttes. A fesztivál művészeti vezetője Kokas Katalin hegedűművész.
Grenzöffnung: „Wir schauten uns an und dachten: Das war gut.“ BZ-Serie zum 25. Jahrestag der Grenzöffnung, Teil 2: Gespräch mit László Kulcsár, Journalist und Augenzeuge der berühmten Grenzdurchschneidungs-Szene. "Im Rahmen der damaligen europäischen Annäherung hatten die Grenzanlagen zwischen Ungarn und Österreich bereits früher ihre  Bedeutung verloren. Im Einklang mit der 1975 verabschiedeten Schlussakte von Helsinki sollten die Menschen Europas frei umherreisen können. Im April 1989 wurden erste Abschnitte des 356 Kilometer  langen Grenzzauns zwischen Österreich und Ungarn vom ungarischen  Grenzschutz entfernt."