nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Növekedésellenes a kormány gazdaságpolitikája
Növekedésellenes a kormány gazdaságpolitikája

A világgazdaság harmadik negyedéves teljesítményében érezhető a regionális krízisek mélyülésének hatása. A fejlett országok gazdasági növekedése nem érte el a várt dinamikát, valamivel az alatt maradt. A magyar gazdaság a múlt év közepe óta, az alacsony bázishoz képest, dinamikusan bővül – írja a többi között dr. Katona Tamás (a képen) kandidátus, a közgazdaság-tudomány habilitált doktora az Infovilág rendelkezésére bocsátott legfrissebb elemzésében.

Bezárás
A Fidesz egyre több ponton azonosul a Jobbikkal – a szeszélyes jogalkotás a magyar gazdaságpolitika rákfenéje Az antiszemitizmus nem a zsidók, hanem Európa problémája. A magyar kormány még nem reagált az Európa Tanács jelentésére, amely szerint az országban az utóbbi időben még inkább tapasztalható hátrányos megkülönböztetés a cigányokkal, zsidókkal, melegekkel és más kisebbségekkel szemben, de a hatalom általában élesen vissza szokta utasítani az ilyen bírálatokat A rubel árfolyamának zuhanása jelzi, hogy Kelet-Európa kockázatos a befektetők számára. A térség megszenvedi az orosz helyzetet. A németek úgy érzik, a vállalatoknak Orbán ajkán kell csüggeniük, ha nem akarnak úgy járni, mint a kereskedelmi láncok.
Az Ida című lengyel alkotás nyerte az idei Lux-filmdíjat Az Európai Parlament Lux-filmdíjának idei nyertese az „Idaˮ című lengyel film – jelentette be a Parlament elnöke, Martin Schulz ma délben. Az Ida egy önmagát kereső fiatal nőről szól, a háttérben Európa fájdalmas múltjával. A Parlament minden évben az éppen aktuális égető kérdéssel foglalkozó filmek egyikének ítéli oda a Lux-filmdíjat.
Növekedésellenes a kormány gazdaságpolitikája A világgazdaság harmadik negyedéves teljesítményében érezhető a regionális krízisek mélyülésének hatása. A fejlett országok gazdasági növekedése nem érte el a várt dinamikát, valamivel az alatt maradt. A magyar gazdaság a múlt év közepe óta, az alacsony bázishoz képest, dinamikusan bővül – írja a többi között dr. Katona Tamás (a képen) kandidátus, a közgazdaság-tudomány habilitált doktora az Infovilág rendelkezésére bocsátott legfrissebb elemzésében.
Korszakos váltás: vezetékesről internetes telefonálásra Január–október között több mint 200 ezerrel csökkent a vezetékestelefon-vonalak száma Magyarországon; eközben a VoIP-csatornáké (internetes telefon) csaknem ennyivel növekedett. Így a két technológia közti különbség tíz hónap alatt több mint egymillióról mintegy 650 ezerre csökkent. Az üzleti szférában egyelőre még nagyobb a különbség, de itt is hasonló trend tapasztalható.
Magyar újítás a hatékony energiatárolásra Világszerte nagy probléma a kiugróan magas, illetve a rendkívül alacsony villamosenergia-igények kiegyenlítése, kisimítása. E kihívásra az egyik legkézenfekvőbb válasz az energiatárolás, amely azonban egyelőre nem elég hatékony és rugalmas. Egy magyar újítás bevezetése révén – a többi között az Egyesült Államokban és Németországban is – jó esély kínálkozik a megoldásra.
Kommunikáció katasztrófahelyzetben is A katasztrófahelyzetben ideiglenes befogadó helyre kényszerülő emberek a kritikus időszakban gyakran nem férnek hozzá vagyontárgyaikhoz vagy véglegesen elveszítik őket. A kiszolgáltatottságot az elszigeteltség érzése ronthatja. Ezt enyhítendő a Magyar Vöröskereszt és a Telenor együttműködésével jött létre a befogadó helyi távközlési hálózat.
Milyenek a magyarok? – jobban tudunk sírni, mint örülni Nem tudunk öltözködni, a metrón mindenki mogorva arccal mered maga elé, zsíros, egészségtelen ételeket eszünk, de büszkék lehetünk női honfitársaink küllemére. Minderről Kiss Róbert Richard, Prima Primissima-díjas újságíró Így látják a magyarokat a világban című könyvében olvashatunk.
Deutsche Telekom stellt auf IP-basierte Anschlüsse um Alle FRITZ!Box-Modelle sind für die neuen IP-basierten Telefon- und DSL-Anschlüsse der Deutschen Telekom geeignet und unterstützen Internet, Telefonie und IP TV. FRITZ!Box-Anwender, deren Anschluss von der Deutschen Telekom umgestellt wird, benötigen kein neues Gerät. Zusätzlich sind alle aktuellen VDSL-FRITZ!Box-Modelle für Vectoring geeignet und ermöglichen eine Übertragung von bis zu 100 MBit/s.