nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Nagyvonalú „spárolás” a győri 20. évfordulón
Nagyvonalú „spárolás” a győri 20. évfordulón

Mélységes mély a múltnak kútja – írta Thomas Mann. Bár a bibliai időkig nem nyúlik vissza, a krónikás saját emlékeiből merítvén, kénytelen visszatekinteni akár a múlt század közepére, elejére is, hogy akik még élnek, nosztalgiázhassanak egy valamikori remek győri gyár emlékén. Csupán két név: Győri Textilművek és Interspar.

Bezárás
Orbán lubickol a viszályban, felszítja az idegengyűlöletet A brit közszolgálati rádió, a BBC magyarországi fejleményekről szóló beszámolója rámutat:Orbán Viktor az a politikai vezető, aki lubickol a viszályban. Nem tűr ellentmondást a Fideszen belül, viszont szívesen ugrik neki az ellenfeleinek. Az országot sújtó menekültválságban nem csak a migránsokat támadja, hanem egyre inkább a németeket is. A kvótajavaslatot elmebajosnak minősítette, ami személyes sértés Merkel számára. A jelek szerint a játszmát két síkon vívja: egyfelől felszítja az idegengyűlöletet idehaza, amihez igyekszik hazafiasnak és befolyásosnak látszani, másfelől próbál kapcsolatot találni a migránsellenes erőkkel az egész kontinensen. 
Fényes kiállítás a bécsi Hofmobiliendepotban A szürke, sötét őszi hónapok beköszöntével éppen a fényt állítja legújabb kiállítása középpontjába a bécsi Hofmobiliendepot. A Lightopia című tárlat a dizájntörténelem híres világítótestjeit, lenyűgöző összeállításokat és a jövő vízióit vonultatja fel. A Lightopia az első olyan átfogó kiállítás Ausztriában, amely kultúratörténeti összefüggésben mutatja be az utóbbi években a fénydizájnban bekövetkezett radikális változásokat.
Nagyvonalú „spárolás” a győri 20. évfordulón Mélységes mély a múltnak kútja – írta Thomas Mann. Bár a bibliai időkig nem nyúlik vissza, a krónikás saját emlékeiből merítvén, kénytelen visszatekinteni akár a múlt század közepére, elejére is, hogy akik még élnek, nosztalgiázhassanak egy valamikori remek győri gyár emlékén. Csupán két név: Győri Textilművek és Interspar.
Ultra HD: a tökéletes látvány: divat a SES műholdakról A Fashion One 4K csatorna Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és Európában is elérhető. A csatorna műsorait a SES juttatja el a nézők vevőkészülékeire, emellett a vállalat kiegészítő szolgáltatásokat nyújt a Fashion One számára. A HD minőségnél négyszer tökéletesebb Ultra HD-felbontás révén a nézők a legfinomabb részleteket is tökéletesen láthatják.
Magyar termékek: nagydíjeső Ötvennégy cég 57 pályázata nyerte el 21 kategóriában az idei Magyar Termék Nagydíjat, az elismerést és a különdíjakat ma adták át az Országházában. A bírált pályaművek négyötöde nyert. A mostani díjazottakkal együtt 1998–2015 között 543-ra emelkedett a Magyar Termék Nagydíj tanúsító védjegyet használók száma.
Nemzeti vizelde Feri kocsmárost nem ismertem, de nagyon vártam. Elődjével sem volt bajom, csak a házam fala ázott, amikor vendégei esténként haza indultak. Nem tudom, honnan a szokás, magyar ember, ha iszik, akkor vizel, és ha nincs otthon, akkor az idegenek kapualjába, lépcsőházába, kerítésére stb. Szóval a kerítés, a vakolat (30 méterre a kocsmától), mint egykoron a Téli Palota, állta a „(víz)ágyuk” sorozását.
Rhoda Scott nem egyedül jött – Két szenzációs asszony koncertje Hogyan szabad felszabadulni? – ezt mutatta, éreztette meg két szenzációs művész, Rhoda Scott és Miss LaVelle White. Az évtizedek óta jól ismert orgonaművésznő az amerikai soul bluse klasszisával jött Magyarországra. Ketten egyetlen koncertet adtak – fergeteges volt.
3.650 Flüchtlinge erreichten am Montag Wiener Westbahnhof 3.650 Flüchtlinge sind alleine am Montag aus Ungarn kommend am Westbahnhof eingetroffen. Lediglich sechs Afghanen hätten einen Asylantrag gestellt, sagte Polizeisprecher Patrick Maierhofer Dienstagfrüh zur APA. Der Rest sei bereits in Zügen Richtung Salzburg und Deutschland weitergereist. Anfänglich hatte die Polizei von 2.000 Migranten gesprochen, ihre Angaben dann aber aktualisiert.