nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Carmen Breuss vezeti az Österreich Werbung közép-kelet-európai régióját
Carmen Breuss vezeti az Österreich Werbung közép-kelet-európai régióját

Carmen Breuss 1997 óta az Österreich Werbung svájci irodájának vezetője. A budapesti iroda és a közép-kelet európai régió ideiglenes irányítását 2016. július 1jé-től Emanuel Lehner Telic-től vette át, aki augusztus 1-től az Österreich Werbung ázsiai régióigazgatójaként Pekingben látja el feladatait. A közép-kelet-európai térség és a magyarországi iroda vezetésére vonatkozó pozíció végleges betöltésére az Österreich Werbung következő vezetői rotációjának keretében, 2017-ben kerül sor.

Bezárás
Megkönnyíthető a vállalkozások hozzáférése az európai strukturális és beruházási alapokhoz Az „eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezéssel és a jogalkotás minőségének javítására tett bizottsági erőfeszítésekkel összhangban az Európai Bizottság ma bemutatta, milyen eredményekre vezetett az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjeit szolgáló egyszerűsítésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport tevékenysége. A bürokratikus terhek gyakran csaknem leküzdhetetlen akadályként tornyosulnak a kisvállalkozások és a kezdő vállalkozások előtt: az adminisztráció nehézségei akár attól is visszatarthatják a vállalkozásokat, hogy az európai strukturális és beruházási alapok által kínált...
Márai Sándor – San Diego Márai Sándor (1900–89) Grosschmid Sándor néven Kassán született, felvidéki szászok leszármazottjaként.  Elsősorban regényíróként ismert, bár szintén rangos novella-, vers- és tárcaírói munkássága, emellett néhány színdarabot is írt. A háború utáni hazai helyzet alakulásával mind elégedetlenebb Márai Sándor 1948-ban elhagyta Magyarországot.
Carmen Breuss vezeti az Österreich Werbung közép-kelet-európai régióját Carmen Breuss 1997 óta az Österreich Werbung svájci irodájának vezetője. A budapesti iroda és a közép-kelet európai régió ideiglenes irányítását 2016. július 1jé-től Emanuel Lehner Telic-től vette át, aki augusztus 1-től az Österreich Werbung ázsiai régióigazgatójaként Pekingben látja el feladatait. A közép-kelet-európai térség és a magyarországi iroda vezetésére vonatkozó pozíció végleges betöltésére az Österreich Werbung következő vezetői rotációjának keretében, 2017-ben kerül sor.
Óföldeákon mától SZIPpantanak a világhálóból Tizenegy járás csaknem száz települését érintő, kis híján kétmilliárd forint értékű európai uniós támogatást nyert el az Invitel a Széchenyi 2020 program részeként kiírt pályázat első és második körének eredményeként a 30 Mbit/mp sebességű vezetékes internet-hálózat fejlesztésére.
A jövő gőzgépei? – érdemes virrasztani a kutatók éjszakáján Akárcsak Európa-szerte sokfelé, 2005 óta Magyarországon is megrendezik a kutatók éjszakáját. Délutántól késő estig várják a laboratóriumokban és a kutatóhelyeken a kíváncsi fiatalokat és a kevésbé fiatalokat. A rendezvényt megelőzően, kedvcsinálóként már számos, figyelmet felkeltő eseményt, „villámcsődületet” is szerveznek a fővárosban és számos vidéki helyszínen.
Bomba az utcán Falsul szól a bomba, fület sértőn. Fals a bejelentés a pánikról, a válságstábról, a 10 millió forintos jutalomról. Ha költő lenne, kiírná magából: „én, József Attila vagyok”. Most ezzel kérkedik: én bomba vagyok. Ismeretlen a szerző, de a rím, az emlékeztet valamire.
Cseh-vietnami fiú nyerte a német nyelvű érvversenyt Megvan az idei nemzetközi vitavetélkedő győztese! A cseh Khoi Nguyen nyerte a „Vitázik a világ ifjúsága” X. nemzetközi döntőjét. A német nyelvű retorika-vetélkedő négy legjobb ifjú vitázója ütköztette ma nézeteit a döntőben arról, hogy „Ki kell-e zárni államilag szervezett doppingolás esetén az adott országot a nemzetközi versenyekből?“ (Képek: Tomáš Železný)
Kürtöskalács-Baumstriezel, die leckere Versuchung „Gesund und lecker”, so wurde der berühmte Kürtöskalács, der Baumstriezel gelobt, als  es vor großem Plenum um die Vorbereitungen für das 4. Kürtöskalács Festival bei der Burg Vajdahunyad (das Ungarische Landwirtschaftmuseum ist hier zuhause) am Rande des Budapester Stadtwäldchens ging. Termin: 7.-9. Oktober.