nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
A Mol dűlőre vinné az INA-ügyet
A Mol dűlőre vinné az INA-ügyet

A Mol-csoport igazi, sikeres nemzetközi vállalattá vált, 40 országra kiterjedő aktivitással, Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi vállalata – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a társaság közgyűlését követő sajtótájékoztatón. Nem hagyott kétséget a felől, hogy így vagy úgy, de hamarosan megoldást kell találni a horvát INA-olajtársaságban lévő Mol-részesedés sorsára, mert az már túl régóta terheli a részvényárfolyamot, és sok bizonytalanságot hordoz.

Bezárás
Magához tért az ingatlanpiac? Megindultak az árak fölfelé Évekig tartott gyengélkedés után az éledezés jeleit mutatja az ingatlanpiac. Az utóbbi fél év alatt a  legtöbb megyében számottevően megugrott az eladásra kínált ingatlanok ára, egy négyzetméterért Budapesten átlagosan 42 376 ezer forinttal, országosan pedig 9748 forinttal kellett többet fizetni a tavasszal, mint a múlt ősz végén.  Ez a tendencia nem minden régióban tapasztalható, hiszen Csongrád, Szabolcs és Vas megyében megközelítőleg ugyanannyit kérnek az ingatlanokért, mint fél éve. A Jófogás.hu az október–március közötti időszakban figyelte a piac alakulását.
Bécsi közbringák: az első óra ingyenes Az idei első negyedévben havonta megkettőződött a közbringát használók száma az osztrák fővárosban; 2005 óta nem volt példa ekkora növekedésre. Tavaly 480 ezer regisztrált használója volt a Citybike-rendszernek; a közkerekezők 790 ezer alkalommal összesen 2,5 millió kilométert tettek meg.
A Mol dűlőre vinné az INA-ügyet A Mol-csoport igazi, sikeres nemzetközi vállalattá vált, 40 országra kiterjedő aktivitással, Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi vállalata – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a társaság közgyűlését követő sajtótájékoztatón. Nem hagyott kétséget a felől, hogy így vagy úgy, de hamarosan megoldást kell találni a horvát INA-olajtársaságban lévő Mol-részesedés sorsára, mert az már túl régóta terheli a részvényárfolyamot, és sok bizonytalanságot hordoz.
Facebook: csökkenhet a sz(p)emét Megint bejelentett egy nagy változást a Facebook, ami a hírfolyamban megjelenő tartalmakat érinti majd. Az új algoritmusnak köszönhetően látványosan csökken a hírfolyamban megjelenő spam linkek-, like-vadász bejegyzések- és „vicces” képek száma.
Big data-képzést szervez a Közép-európai Egyetem és az IBM Magyarország Az üzleti élet és a munkaerőpiac várható változásaira készülve kezd közös mesterképzésbe a Közép-európai Egyetem (CEU) és a magyar IBM. Az Európában (valószínűleg) egyedülálló nagy adat/big data-szakra közgazdászokat, szociológusokat várnak és olyan diplomásokat, akik az adathasznosítás legújabb módszereivel szeretnének megismerkedni.
Óriás adatszivárgások, túszejtő vírusok kora A Symantec magyarországi képviseletének mai sajtóbeszélgetésén György László ügyvezető és Gombás László vezető rendszermérnök mutatta be a biztonság-technológiai világcég éves internet-biztonsági jelentését (ISTR), adta közre a legfontosabb megállapításait. A dokumentum egyik kulcsfontosságú megállapítása: a kiberbűnözők viselkedésének korszakos változása. 
Egyedülálló látványosság: jávai wayang-bábok és gamelán-hangszerek Augusztus végéig látható a indonéz ihletésű jávai wayang-hagyomány különös világa a budapesti Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban. A wayang archaikus, szigorú szabályok által kötött, mégis rendkívül rugalmas bábjáték-műfaj, mert folyamatos kölcsönhatásban áll a környezetével, ugyanakkor nyitott a külvilág felé is. (A szerző felvételeivel.)
ASIMO: Roboter von Honda so menschlich wie nie Honda hat einen neuen Roboter vorgestellt, der menschlicher denn je wirkt. Er sieht einem Astronauten ähnlich und kann nicht nur gehen, sondern sogar rennen, Treppen steigen, Drinks servieren und Fremden die Hände schütteln. „ASIMO” (Advanced Step in Innovative Mobility) soll in Zukunft Menschen helfen können, die in ihrer Beweglichkeit eingeschränkt sind.