nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Üzemanyag-takarékos elektromos kormányrendszerek – a ZF Lenksysteme is a Bosché
Üzemanyag-takarékos elektromos kormányrendszerek – a ZF Lenksysteme is a Bosché

A Bosch-csoport ma felvásárolta a ZF Friedrichshafen AG ZF Lenksysteme GmbH (ZFLS) vegyes vállalaton belüli 50 százalékos részesedését. Az antitröszt-hatóságok jóváhagyták az ügyletet. A Bosch így mostantól a vegyes vállalat összes tulajdoni hányadát birtokolja. A ZF Friedrichshafen AG ZF Lenksysteme GmbH (ZFLS) vállalat új üzletágként és önálló vállalatként Robert Bosch Automotive Steering GmbH néven épül be a Bosch-csoportba. Az új névről a ZFLS munkatársai is szavaztak.

Bezárás
Elhunyt Richard von Weizsäcker volt német államfő Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti: Elhunyt szombaton Richard von Weizsäcker volt német államfő – közölte Berlinben a szövetségi elnöki hivatal. A 94 éves korában elhunyt politikus a Német Szövetségi Köztársaság hatodik államfője volt, 1984–94 között töltötte be a szövetségi elnöki tisztséget. Weizsäcker elsősorban a második világháborús német kapituláció 40. évfordulója alkalmából, 1985. május 8-án a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában elmondott beszédéről ismert, amelyben az addigi vezető német politikusok közül a leginkább egyértelműen mondta ki, hogy Németországnak és a németeknek meg kell birkózni a náci múlttal.
A Musée d’Orsay kincsei a bécsi Albertinában Először adott kölcsön rajzokat Franciaországon kívüli múzeumnak a Musée d’Orsay. Az Álmok archívuma című kiállításon Degas, Cézanne és Seurat művei is láthatók a bécsi Albertinában. A mesterműveket és kevésbé ismert alkotásokat egyaránt felvonultató tárlaton jól megfér egymás mellett az impresszionizmus és a szimbolizmus, a realizmus és a historizmus, a neo-impresszionizmus és a szecesszió.
Üzemanyag-takarékos elektromos kormányrendszerek – a ZF Lenksysteme is a Bosché A Bosch-csoport ma felvásárolta a ZF Friedrichshafen AG ZF Lenksysteme GmbH (ZFLS) vegyes vállalaton belüli 50 százalékos részesedését. Az antitröszt-hatóságok jóváhagyták az ügyletet. A Bosch így mostantól a vegyes vállalat összes tulajdoni hányadát birtokolja. A ZF Friedrichshafen AG ZF Lenksysteme GmbH (ZFLS) vállalat új üzletágként és önálló vállalatként Robert Bosch Automotive Steering GmbH néven épül be a Bosch-csoportba. Az új névről a ZFLS munkatársai is szavaztak.
Xonar U3 Plus: hordozható hangstúdió Az ASUS bejelentette a Xonar U3 Plus elkészültét. Ez egy maroknyi USB-s hangkártya, amely 150 ohmos fejhallgató-erősítővel, stúdióminőségű vokáleffektekkel és a hangjavítási szolgáltatások széles választékával rendelkezik. A Xonar U3 Plus azoknak a pc- és noteszgép-használóknak készült, akik kényelmes megoldást keresnek Hi-Fi audiolejátszási és otthoni felvételkészítési igényeik támogatásához.
Eichmann büszke volt mindenre, amit tett A Basler Zeitung című svájci lap Gabriel Bachhal, az Eichmann-per ügyészével készült interjút közölt: Eichmann büszke volt mindenre, amit tett. Az interjút Daniel Foppa készítette. – „Ha van valami, ami bizonyítja, hogy Eichmann nem csupán parancsok végrehajtója volt, akkor a magyarországi tevékenysége az.”
Emberi jogi jelentés: diszkriminációk Magyarországon is A Human Right Watch (Emberi Jogi Figyelő) szervezet Brüsszelben most nyilvánosságra hozott éves jelentésében újból felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon a diszkriminatív alkotmány és a kormányzó Fidesz által elfogadott törvények sora aláássa az igazságszolgáltatást, a médiát, a kormánnyal szembeni más fékeket és ellensúlyokat. 
Höllering Hortobágy-filmje és könyv az alkotóról Nemrég jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában dr. Szekfű András filmtörténész „Magánkalóz a filmdzsungelben”, Georg Höllering (a képen), a „Hortobágy film rendezője című könyve, melynek bemutatójával egyidejűleg az érdeklődők vetítővásznon is megtekinthették az Uránia Nemzeti Filmszínházban az 1936-ban készült dokumentum-játékfilm digitálisan restaurált dvd-változatát.
«Eichmann war stolz auf alles, was er getan hatte» Mit Gabriel Bach sprach Daniel Foppa in Jerusalem. Der vor den Nazis geflohene Jurist Gabriel Bach war 1961 Ankläger im Prozess gegen Adolf Eichmann. Dieser hatte die Massenvernichtung der Juden in den Gaskammern von Auschwitz geplant. – Der ehemalige Generalstaatsanwalt spricht druckreif. Und mit der Eindringlichkeit eines Mannes, der in die Abgründe der menschlichen Natur gesehen hat.