nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Édességboltot nyitott a bonbonetti a pesti Sugár úton

Bár Győr és a környék legnagyobb és legrégebbi édesipari gyára volt az osztrák Koestlin Lajos által a XIX. utolsó éveiben alapított keksz- és ostyagyár, mégis az ugyancsak magyar földre elszármazott német Stühmer Frigyes nevét őrizte meg a korszakokat túlélt (mára, sajnos, eltűnt) Baross úti édességbolt a folyók városában. Ma édesség-mintaboltot avattak a főváros legelőkelőbb sugárútján, a Jókai tér sarkán. Cégtábláján ez áll: Bonbonetti – 1868. Remény szerint hosszabb életű lesz, mint győri elődje…


Születésnapi (ön)ajándék is a pesti Andrássy úton most megnyílt Bonbonetti márkabolt: a már említett Stühmer Frigyes egy évvel a kiegyezés után – tehát éppen 145 esztendővel ezelőtt – alapította napjaink legnagyobb és egyetlen magyar édesipari gyárát (történetét lásd alább!), amely büszkén őrzi és (szakmai kitüntetések sora bizonyítja) sikerrel gyarapítja az emberöltők alatt kifejlesztett, nemzetközi hírű, hungarikummá előlépett, márkás termékeket, mindenekelőtt a tibi (így, kis betűvel!) csokoládékat, a konyakos meggyet és persze a szaloncukrot. Ez utóbbi legfrissebb (cointreau+marcipán töltésű) változatát a márkaboltavató vendégei is megkóstolhatták: fenséges. Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy karácsonyig még négyféle ízzel, töltelékkel gazdagítják a szaloncukrok már ma is különösen széles választékát. Az újdonság „öltözete” egyébként nagyszüleink szaloncukorkájára emlékeztet: mintha kézzel csomagolták volna. Külön gyönyör a szemnek, hogy valamennyi cukorkán – ami egyébként színtiszta csokoládé! – rajta van a gyártó cégére. Egy szóval: elegáns.

Miként a ma bemutatott márkabolt is. Nem csupán az eddig megszokott, a hazai kínálatból ismert márkákat kínálja, hanem azokat is, amelyek külföldi megrendelésre készülnek. Szerencsére még a kifinomult ízlésű és elkényeztetett nyugat-európai közönség egyre több magyar édességet fogyaszthat. Miként a vezérigazgató elmondta: az őszre befejeződő, egy évvel ezelőtt elkezdett, nagyszabású, másfél milliárd forintos beruházás, technológiai fejlesztés (sajnos, egy fillér pályázati támogatáshoz sem jutott a cég) befejeztével tovább szélesítheti termékválasztékát – és ezzel európai gyártóvá léphet elő – a budapesti Bonbonetti-gyár, amely tavaly stratégiai megállapodást kötött a világ tizenötödik legnagyobb édességipari gyártójával, a Roshen Confectionery Corporation-nel.

Sánta Sándor hangsúlyozta: ez az édes bolt a cég édes gyermeke, a márkaépítés első, hazai állomása, ahol a többi között nem csupán előre csomagolt, adagolt termékek között válogathat a betérő, hanem ízlése szerint, saját állíthatja össze a nassolni valót, azaz zacskóba mérheti a kedvenc cukorkáit, bonbonjait, pralinéit, köztük a kézzel készült Bonbonita-golyókat. A Bonbonettinél egyébként abban reménykednek, hogy belátható időn belül növekedni fog a hazai desszertpiac, ahol három-négy évvel ezelőtt 5600 tonna terméket értékesítettek, tavaly viszont csak négyezer tonnát.  

 

A Bonbonetti cégcsoport története

1868: Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak. Magyarország legnagyobb csokoládégyárát megalapította egy német cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre.

1883: A pesti Szentkirályi utcában megépül az emeletes gőzüzemű, új csokoládégyártó gépekkel berendezett gyárépület, így honosodik meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártás.

1928: Az alapító halála után örökösei modernizálják az egyre kevésbé versenyképes gyárat. Ennek hatására a cég megerősödik, és részvénytársasággá alakul át.

1934: Megkezdődik az úgynevezett „porcelánozott” csokoládéfigura gyártása, amely különleges, a világon egyedülálló termék volt. A vállalat különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, és olyan népszerű márkái voltak, mint például a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban.

Ez a fiú ma már 72 esztendős...1941: Megépül az ország legnagyobb, Európa egyik legmodernebb csokoládégyára a Vágóhíd utcában, előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló, mai napig látható hímeskő képével. Az új gyár egyik első termékújdonsága a tibi csoki.

1948: A II. világháborúban feldúlt, ám a berendezéseit tekintve viszonylag épen maradt gyárat államosítják, s beolvasztják a Magyar Édesipari Vállalatba.

1960: A dinamikusan fejlődő üzem felveszi a Budapest Csokoládégyár nevet, és nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtanak végre.

1992: A céget a német Stollwerck AG privatizálja és modernizálja a termelést. Beszüntetik a kis volumenben forgalmazható termékeket, de a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártása tovább folytatódik.

2004: A Mabelsoft Ltd. nemzetközi befektetési társaság tulajdonába kerülő Stollwerck Budapest Kft. megvásárolja a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t is, ezáltal ostyákkal bővítve termékválasztékát.

2012: Tavasszal stratégiai szövetségi megállapodást jelentett be a Bonbonetti Csoport, az utolsó nagy hazai csokoládégyár és a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata, a Roshen Confectionery Corporation. A Roshen a világ egyik legnagyobb, tekintélyes piaci háttérrel rendelkező édesipari cége, több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, árbevétele közel 1,2 milliárd USD. Hét édességgyárában több mint kétszázféle kiváló minőségű édességet gyárt, a többi között csokoládét, cukorkát, kekszet, gyártási mennyisége jóval meghaladja az évi 400 ezer tonnát.

Magyarország legnagyobb kapacitásokkal és 140 éves hagyományokkal rendelkező édesipari cégcsoportja, a Bonbonetti Csoport jelenleg két gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft.-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft.-ből. Hazánk első számú édességgyártója a mai napig a Vágóhíd utcai gyárában készíti a régi kedvenceinket, a tibi csokit (az utóbbi években kétszer is elnyerte a legpatinásabb magyar márka címet), a Cherry Queen konyakmeggyet, a Bonbonetti szaloncukrokat, a közkedvelt Franciadrazsét és Dunakavicsot (mindkettő minősített magyar márka).

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
GDP-arányos hiány, 2014: 2,6%
GDP-arányos hiány, 2014: 2,6%

A kormányzati szektor 2014. évi hiánya az előzetes adatok szerint 829,1 milliárd forint, a GDP 2,6%-a volt, ami 2013 azonos időszakához képest 95,4 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,1 százalékponttal magasabb volt. A 2014. IV. negyedévi hiány 192,8 milliárd forint volt, a GDP 2,4%-a, ami az előző év azonos időszaki hiányánál 137,6 milliárd forinttal volt több.

Bezárás
Belföldi munkaerő-vándorlás: Győr már csaknem Nyugat Egyre nehezebb a szakképzett munkaerő megtartása az ország több pontján a gazdaságilag fejlettebb térségek és a külföldi ajánlatok elszívó hatása miatt. A Profession.hu regionális szakértői szerint a hiányszakmák dolgozói igen könnyen váltanak munkahelyet, ami megnehezíti a vállalatok személyzeti osztályainak helyzetét a hosszútávon való tervezésben. Az online állásportál adatai szerint a három leggyakrabban előforduló hiányszakma a villanyszerelő, lakatos és a hegesztő, és csaknem valamennyi megyében nagy szükség lenne mérnökökre, illetve képesített fizikai állományra. Vidékre informatikai fejlesztőt szinte lehetetlen találni.
Thaiföld, a mosoly országa A mesés Kelet varázslatos világát idézte meg néhány óra erejéig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) péntek délutáni rendezvénye. A budapesti, Vörösmarty utcai székház Balogh András történészt, volt bangkoki nagykövetet és Kiss Erzsébet sportújságírót látta vendégül Szalontai Éva szakosztályelnök invitálására.
GDP-arányos hiány, 2014: 2,6% A kormányzati szektor 2014. évi hiánya az előzetes adatok szerint 829,1 milliárd forint, a GDP 2,6%-a volt, ami 2013 azonos időszakához képest 95,4 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,1 százalékponttal magasabb volt. A 2014. IV. negyedévi hiány 192,8 milliárd forint volt, a GDP 2,4%-a, ami az előző év azonos időszaki hiányánál 137,6 milliárd forinttal volt több.
Internet-konzultáció: 20 pontos kérdéssor-javaslat 10 napon belül „Sikeres és eredményes” volt az internetről szóló „nemzeti konzultáció” kérdés- és témajavaslatokat begyűjtő első szakasza – foglalható össze Deutsch Tamásnak, a közvélemény megkérdezésével és a vélemények összegzésével, majd pedig a kérdéssor végleges összeállítására fölkért kormányfői megbízott értékelője.
Továbbra sincs bizonyíték az állítólagos Petőfi-csontokra Huszonhat év után újra megpróbálja igazolni a Megamorv–Petőfi Bizottság, hogy mégis Petőfi Sándor földi maradványait találták meg Szibériában. A csontokról azonban már 1990-ben bebizonyosodott, hogy egy nőhöz tartoztak, és ezt az új DNS-vizsgálat sem cáfolja.
Fúróból önindító, fűnyíróból hibridhajtás – a gipsz sem akadály Önjáró jármű – önjáró gokart fejlesztése a cél a tavaly kezdődött és hároméves versenysorozaton, amelynek második vetélkedőjét április 18-án rendezik a Budapest Papp László Sportarénában. A versenyben magyar mérnökhallgatókból verbuválódott 10 gokartépítő csapat vesz részt. Hamarosan kiderül, hogy melyik csapatban nagyobb az újítási készség. ki bírja tovább a hónapokig tartó felkészülést és az ezzel járó álmatlan éjszakákat.
Élménygazdag hétvége: 6 város + 6 téma vasárnapra Most vasárnapra 6 város 6-nál is több témaparkját és látogatóközpontját ajánljuk. Bekukkanthatunk Etyekwood, avagy a filmipar bástyái mögé, ellátogathatunk Pannonhalmára, vagy egy ókori sírkamrába, végigmehetünk Magyarország legfuturisztikusabb gyalogoshídján és a F1-es gépek alapmodelljével is barátságot köthetünk. 
Roma-Vertreibungen in Ungarn – Nummern, keine Namen Im ungarischen Miskolc geht die Verwaltung drastisch gegen Roma vor. Sie vertreibt sie aus ihren Wohnungen. Und lässt ihnen nur die Hoffnung auf Kanada. – Autor: Stephan Löwenstein (Bild), Jahrgang 1968, politischer Korrespondent für Österreich und Ungarn mit Sitz in Wien. (Fotos: Daniel Pilar.)