Hajszálpontos radarok védik a gyalogosokat – bemutató a Műegyetemen
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hajszálpontos radarok védik a gyalogosokat – bemutató a Műegyetemen

Hajszálpontos radarok védik a gyalogosokat – bemutató a Műegyetemen

Jövőre megváltozik az Euro NCAP minősítési rendszere: az autóknak legalább egy vezetéstámogató rendszerrel kell rendelkezniük a legjobb, ötcsillagos minősítés megszerzéséhez, 2016-tól pedig kötelezővé válik a széles körű gyalogosvédelem. Jövőre kezdődik az új, sztereó videószenzor gyártása, amely akár 50 méteres távot is érzékelhet, így első ízben egy is elegendő lehet belőlük a gyalogosok biztonságát növelő vészfékfunkció számára.


A vezetéstámogató rendszerek megjelenésével a járművekbe szerelt érzékelők további feladatokat láthatnak el. Az útburkolati jeleket figyelő kamera például a közlekedési táblákat, a forgalmat és a gyalogosok mozgását is figyelemmel kísérheti. Az emberi érzékszervek csupán becsülni tudnak, a radarérzékelők elképesztő pontossággal és másodpercenként akár húsz alkalommal is mérnek, például önműködően tartják a gépkocsi és az előtte haladó jármű közötti előre megadott távolságot. Kritikus helyzetben figyelmeztetnek, sőt, akár önállóan fékeznek is.

A Bosch 2000-ben kezdte meg a stuttgart-reutlingeni üzemében a nagy pontosságú radarok gyártását, és az idén nyáron elkészült az egymilliomodik 77 GHz frekvenciasávú radarérzékelő. A fejlesztések üteme az mutatja: az első millió készülék 13 év alatt készült el, a következő egymillió már alig több mint egy év alatt.

A Bosch minden radarérzékelője a 77 gigahertzes frekvenciasávon üzemel. A 24 gigahertzes változatokhoz képest ezek a szenzorok minden tekintetben jóval többet nyújtanak: akár háromszor pontosabban különítik el az egyes objektumokat, a távolság és a sebesség mérési pontossága pedig három-ötszöröse a másikénak.

A radarérzékelők első generációja sorozatgyártásának beindítása óta a Bosch folyamatosan intenzíven dolgozik a technológia fejlesztésén. A második nemzedék mind hatótávja, mind pedig látószöge tekintetében mintegy kétszeresét kínálta a régebbinek, a harmadik és a jelenlegi LRR3 nagy hatótávú sorozat még szélesebb, immár 30 fokos szögben figyeli az utat, hatótávja pedig a 250 métert is elérheti. A Bosch szenzor nagyfrekvenciájú modulja az első, szilícium-germánium technológiával készült konstrukció, ami látványosan csökkenti előállítás költségeit.

A vezetéstámogató rendszer már nem utópia, észrevétlenül beköltözött az olcsóbb járművekbe is. A fejlett rendszerek az érzékelők adatait kombinálják egyetlen közös „térképpé”, majd ezt feldolgozva, avatkoznak a motor, a fékrendszer és a kormányzás működésébe.  

A Bosch új, közepes érzékelési tartományú radarszenzorok gyártására készül, amelyek épp olyan nagy teljesítményűek, mint elődeik, azonban jóval kompaktabb és gazdaságosabb konstrukciók.  A 45 fokos látószög és az akár 160 méteres hatótáv révén minden vészfékezési funkció, valamint – a világ csaknem minden országában elegendő – akár 150 kilométer/órás tempóig az adaptív sebességszabályzás (adaptive cruise control) működtetésére is alkalmas.

Jövőre kezdődik az új, sztereó videószenzor gyártása, amely akár 50 méteres távot is érzékelhet, így első ízben egy is elegendő lehet belőlük a gyalogosok biztonságát növelő vészfékfunkció számára. A jövő új rendszerei a járművek kormányzásában is nagyobb szerephez jutnak. Például ultrahangos érzékelőikkel parkolnak be teljesen automatikusan, még akkor is, ha a vezető a járművön kívülről figyeli a manővert, de az autópályák építési szakaszainak keskeny sávjain is végigkormányozzák az autót.

A Bosch által fejlesztett parkolást segítő asszisztens működésébe bárki beletekinthet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Kutatók éjszakáján ma, szeptember 27-én este tíz óráig.

 

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell

A Római-parti mobilgát eddig ismertté vált tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános. A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természet közeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható.

Bezárás
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását Az Európai Bizottság ma bejelentette új kezdeményezését, mely az Erasmus+ program alapján további támogatást kínál az európai fiataloknak a tanulásban és a mobilitás területén. A „Move2Learn, Learn2Move” segítségével legalább 5000 fiatal utazhat egy másik uniós országba egyénileg vagy osztálytársaival.
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese Május 15-től Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese, és egyúttal a társaság ügyvezető bizottságának is tagja. Az új tisztségviselő 2014-től a Microsoft magyarországi HR-vezetőjeként dolgozott . Előtte, 2007-től az UPC Magyarországnál töltötte be a HR-igazgatói pozíciót.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell A Római-parti mobilgát eddig ismertté vált tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános. A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természet közeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható.
Ismét lesz karmesterverseny! – várják a jelentkezőket Felelevenítette az egykoron az egész ország által figyelemmel kísért nemzetközi karmesterversenyek hagyományát a Filharmónia Magyarország. Az eseményt októbertől decemberig rendezik meg. Eddig 26 országból – Kínától Oroszországon át Amerikáig – több mint száz pályázót regisztráltak, de május 1-jéig még nyitott a jelentkezés az 1979. január 1. után született karmesterek számára. (A képen: Sir Georg Solti.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.