ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 Anyanyelvápolás: Péchy Blanka, Lőrincze Lajos utódai
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Anyanyelvápolás: Péchy Blanka, Lőrincze Lajos utódai

Anyanyelvápolás: Péchy Blanka, Lőrincze Lajos utódai

A napokban jelent meg az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Tinta Könyvkiadó közös kiadásában az Otthon a szavakban című könyv. A kiadvány alcíme közelebb visz a tartalomhoz: Nyelvművelők vallomásai. A megjelenés alkalmából Pecznyik Ibolya szerkesztővel, Kazinczy-díjas (2006) monori általános iskolai tanárral készített interjút a LigetPress munkatársa.


– Kinek az ötlete, elképzelése alapján született meg a kötet?

Nyíregyháza a bölcsője. Dr. Durucz Istvánné és Lakatos Sándorné tanárnők 2010-ben megjelentették ötven nyelvművelő írását Beszédművelők arcképvázlata címmel. Úgy gondolták – nagyon helyesen –, hogy ily módon is fel lehet hívni a figyelmet a Péchy Blanka azonos tárgyú könyvének címét idéző Beszélni nehéz! országos nyelvművelő mozgalom jeles képviselőire. Mivel számuk ötvennél is több, tervbe vették a bővített kiadást. Javarészt össze is gyűjtötték a szövegeket és a fotókat. Ők elkezdték, mi befejeztük. Szerkesztőtársaimmal, dr. Barthalos Mártonnal és dr. Reiser Györggyel csaknem másfél évig dolgoztunk rajta.

Pecznyik tanárnő diákjai otthon vannak a szavakban.

– Hány vallomás található a kötetben?

– Kilencvenkettő. Lehetne szép kerek szám, tehát száz is, vagy annál több, de nem mindenki kívánt írni önmagáról…

– Az átlagember úgy gondolja, hogy az anyanyelvápolás lelkes hívei idős emberek. Milyen korosztály képviselői vállalták a nyilvánosságot?

– Valóban, többségük már megette a kenyere javát. Fele nyugdíjas, de a nyelvművelésben továbbra is tevékeny. A többi még aktív, hivatását gyakorló, vagy még egyetemista. A fiatalok aránya igen örvendetes, több mint egyharmad. Büszkén mondhatjuk, van utánpótlás!

– A kötetben váltakozva olvashatjuk az anyanyelvápoló és a nyelvművelő szavakat. Ez a két kifejezés ugyanazt a tartalmat fedi?

– Majdnem. Az utótagok – ápoló, művelő – szinonimák, árnyalati különbséggel. Bár akadnak, akik az ápolás szóval nem értenek egyet, mondván: nem beteg a mi nyelvünk. De ez külön téma lehetne. Nyelv és anyanyelv már nem fedi egymást. És itt az eltérés, hiszen az idegen nyelvet oktató tanárok is nyelvművelők épp úgy, mint a magyartanárok. Más nemzetek nyelvének nyesik a vadhajtásait.

– Talán a tanároknak van a legnagyobb szerepe a magyar nyelv helyes és pontos használatának megtanításában. A vallomástevőknek mi a foglalkozásuk?

– Nagy többségük valóban pedagógus; az óvodától az egyetemig oktatnak, nevelnek. De akad köztük gyógyszerész, orvos, pap, közgazdász és szerkesztő is.

– Ön is szerepel a kötetben mint vallomástevő. Ön miért lett anyanyelvápoló?

– Magyartanárként mindig kötelességemnek, kiemelt feladatomnak éreztem az anyanyelvvel való tudatos foglalkozást. Legfőbb célomnak tekintettem, hogy a diákokkal is érzékeltessem: mennyire szép, gazdag, árnyalt és zenei a magyar nyelv! Azt, hogy nehéz, maguktól is észrevették. S ha már ilyen, használjuk is úgy, hogy e tulajdonságai mind szóban, mind írásban érvényesüljenek! Hivatalosan 23 éve tekintem magam anyanyelvápolónak. Akkor léptem be ugyanis az Anyanyelvápolók Szövetségébe – Kerekes Barnabás tanár úrnak köszönve a lehetőséget – és a nyelvművelő mozgalomba.

– A kötetet lapozva, sok visszaemlékezésben feltűnik Péchy Blanka neve. Ön is ismerte személyesen?

– Sajnos, nem. Ő 1988-ban hunyt el, s én csak két évvel később csatlakoztam az azóta egyre népesebb táborhoz. Viszont minden kiadványt megvettem, ami róla szól, és boldog tulajdonosa vagyok a Beszélni nehéz! című könyve két példányának is. Az országos találkozókon, versenyeken gyakran hallhattuk hangját; Deme László professzor úr rengeteget mesélt róla – így szinte ismerem. Lőrincze Lajos tanár úrral azonban, nagy örömömre, személyesen is találkoztam Győrött. Autogramját és az Édes anyanyelvünk harmadik kiadását féltett kincseim közt őrzöm.

– Az elmúlt évtizedeknek kik a legeredményesebb anyanyelvápolói?

– Nem az én tisztem ezt megállapítani.

– Többször olvashatunk az Otthon a szavakban című könyvben a Kazinczy-versenyekről. Sokak számára ismeretlenül cseng ez a fogalom. Kérem, mutassa be.

Péchy Blanka művésznő kezdeményezésére indult a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd verseny. Ő hozta létre 1960-ban a Kazinczy-díj alapítványt 100 ezer forint alaptőkével – a helyes magyar kiejtés ügyének fellendítésére. Ennek kamatai fedezték az évente elnyerhető Kazinczy-díjat, melyet szépen beszélő felnőtteknek (színész, rádió- és televízió-bemondó, riporter) ítéltek oda. 1965-től pedig ebből kapják az érem mellé a pénzjutalmat a legszebben beszélő középiskolások.

Azóta is Győr városa és a Kazinczy Ferenc Gimnázium ad otthont ennek a versenynek, mely 1973-ban kiterjedt a pedagógusjelöltekre, 1974-ben pedig az általános iskola felső tagozatosaira is. Ez utóbbiaknál két korcsoportban: 5–6., illetve 7–8. osztály. 1999 óta hazánk dunántúli területeiről (tíz megyéből) Balatonboglárra, az alföldiről először Debrecenbe, később Kisújszállásra érkeznek a megyék legjobb diákjai minden év áprilisában.

A győztesek boldogan viszik haza a Kazinczy-jelvényt. A verseny természetesen felmenő rendszerű: iskolai, területi, megyei és országos. 1987 óta – iskolatípusok szerint fokozatosan – a határainkon túli fiatalok is részt vesznek a megmérettetéseken. Sokáig külön kategóriában, két éve együtt a határon belüliekkel.

– Érdekli a nyelv és a nyelvművelés a fiatalabb korosztályt, a diákokat?

– Kevés olyan diákkal találkoztam pályafutásom alatt, aki önmagától mutatott érdeklődést, de volt rá eset. Sőt, reál irányultságú tanulóknál is. Ám némi motiváció, ráhangolás után megnyertem őket. Szívesen vállaltak többlet feladatokat, versenyeztek, szerepeltek, jöttek az országos találkozókra. Érdekeltté lehet őket tenni, ebben biztos vagyok.

– Ön szerint melyek a legaggasztóbb jelenségek a mai magyar nyelvhasználatban?

– A trágárság, a durva beszéd nagyon bánt, főleg lányok, nők szájából harsogva. Az úgynevezett édinyelv terjedését sem tartom szerencsésnek. Az internetes csetelés, szkájpolás (skype-olás), a mobil sms-szövegeinél megengedett rövidítések, a helyesírás figyelmen kívül hagyása megfertőzi a beszélt és írott köznyelvet is. Nem csupán a diákok, sajnos, a felnőttek egy része sem tesz különbséget a hallgató/olvasó személye, a helyzet, a hely és idő stb. tekintetében, ha kommunikál. Ez intelligencia és magatartáskultúra kérdése.

Az Otthon a szavakban című kötet vallomásainak eszenciáját hogyan fogalmazná meg?

– A pedagógustársadalom kimagasló tehetségeinek megjelenítése egy sajátos területen. Erről nyilvános fórumokon kevés szó esik, holott számtalan szép teljesítmény, eredmény bizonyítja: a legtöbb pedagógus alkotó módon gyakorolja hivatását. Sokoldalúan megtalálja a feladatot, hogy hasznossá tegye magát – gazdagítva a helyi közösségeket. A tehetségek felfedezése, kibontakoztatása, fejlesztése, sikerhez juttatása – fáradhatatlan, kitartó munka, áldozatkészség, a tanítványok szeretete s a fejlődésükért érzett felelősség nélkül lehetetlen. Ezt bizonyítják a gyűjteményben megjelent írások.

– Köszönöm a beszélgetést. Gratulálok a kötet összeállításához, és további sikeres anyanyelvápolást kívánok.

Forrás: LigetPress
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(1)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország

Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.