nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Tudással a fejlődésért – kézikönyv és konferencia csúcsirányítóknak

Tudással a fejlődésért – kézikönyv és konferencia csúcsirányítóknak

Hamarosan nálunk is kapható lesz a projektvezetők „bibliájának” is nevezett alapmű legfrissebb változata. Az angol nyelvű eredeti után az Akadémiai Kiadó az elsők között jelenteti meg a Projektmenedzsment útmutatót (PMBOK), amelynek eddig öt kiadása is napvilágot látott – külföldön.


Joggal nevezhetjük a tudásimport mérföldkövének a 185 éves Akadémiai Kiadó és a Project Management Institute (PMI) magyar tagozatának közös produkcióját. Az ismert kézikönyv ötödik kiadása most januárban jelent meg angolul, és heteken belül már magyarul is olvashatjuk a tengernyi szöveget és táblázatot. Ráadásul az alkotók annyit változtattak a korábban írt fejezeteken, hogy az átdolgozások miatt újra kellett fordítani mindent.

Legutóbb 2006-ban jelent meg a „Projektmenedzsment útmutató - PMBOK Guide” magyarul, ám már régóta nem kapható a könyvesboltokban. A könnyű lektűrnek aligha minősíthető, immár 600 oldalas szakkönyv ötödik változatát eddig több mint négymillió példányban vásárolták meg világszerte.

Itthon a PMI szakemberei, több tucat önkéntes szerkesztő, lektor szorgoskodott háromnegyed éven át, hogy az új kiadás számára megtalálja a magyar megfelelőt az angol szakkifejezésekre. Ami igencsak kemény dió, hiszen már a kulcsfogalmat, a projektmenedzsmentet sem helyettesíthetjük egyetlen rokon értelmű magyar szóval. Miként az informatikai vagy orvosi szaknyelvre, akként a projektvezetők „szlengjére”, kifejezéstárára is jellemző, hogy jövevényszavakkal operál. Ugyanakkor az Akadémiai Kiadó helyesen teszi, hogy szószedetet csatol a magyar kiadáshoz, és a szakkifejezések jobb megértését részletes meghatározásokkal segíti. Egy-egy magyarítás el is terjed majd, de később talán az angolt is mindenki érti, akárcsak a „lájkolást” és a „fájlt”. Mint a mai tájékoztatón elhangzott, idővel az idegen szavak a közbeszéd részét képezik: mobiltelefonon kapunk üzenetet, majd pulóvert húzunk, és autón igyekszünk a bankba.

A Projektmenedzsment útmutató egyébként több mint harminc éve jelent meg először, azóta alapmű és kötelező tananyag a külföldi és magyar szakemberek számára egyaránt. Belőle vizsgáznak a diákok felsőfokú tanulmányaik során, és utána is sokat forgatják gyakorlati munkáik alatt is.

A mai sajtóbeszélgetés másik apropóját az adta, hogy most ünnepli fennállásának 10. évfordulóját az alapmű új magyar kiadása mellett bábáskodó intézet, a PMI hazai tagozata. Az alkalomhoz illően november 7-én nemzetközi projekt-konferenciát szerveznek Budapesten „Art of projects” címmel, amelyen az európai projektmenedzsment legkiválóbb előadóit hallgathatják meg a résztvevők.

Megalakulásakor, 2003-ban a szakmai szervezet elsősorban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a magyar projektvezetési szakértelmet, tudást az európai és a világszínvonalhoz közelítse. Ma már ötszáz honfitársunk rendelkezik nemzetközi projektmenedzseri minősítéssel, s ebben kétségkívül szerepet vállalt a tíz éve alakult PMI Budapest, a világ legnagyobb, 193 országban jelenlévő, csaknem félmillió tagot számláló szakmai szervezetének hazai tagozata.

További információk a konferenciáról ITT olvashatók, tessék kattintani!

2020-ig 15,7 millió új projektmenedzserre lesz szükség a világon – írja a The Times. A szakértelem fontosságát jól mutatja, hogy minden projektre elköltött 1 milliárd dollárból átlagosan 135 millió dollár nem, vagy nem jól teljesül, azaz nem hozza a várt eredményt. Ezen a projektvezetői tudás, gyakorlat tud(na) javítani. A lap felmérése szerint a 135 millió dolláros megvalósulási kockázat természetesen nem egyenletesen oszlik meg a különböző szinteken. A jól képzett, jól felépített projektszerveződés és -tudások esetén ez az összeg csak 20 millióra rúg, az érettségi mutatók alsó negyedében akár 280 milliós veszteség is keletkezhet.

A PMI Budapest azért is vágott bele az első, angol nyelvű konferenciája megszervezésébe, mert hazánk időközben projektközponttá vált. Magyarországon rangos világcégek hoztak létre nemzetközi támogató feladatokat ellátó projektmenedzsment-szolgáltatást nyújtó központokat (pl. ExxonMobil, Teradata, SAP, CITI, HP, IT Services, BP stb.).

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
A Kaukázus és Nyugat-Kazahsztán térségét is vizsgálják a korai magyar történetet kutató régészek
A Kaukázus és Nyugat-Kazahsztán térségét is vizsgálják a korai magyar történetet kutató régészek

A legújabb kutatási eredmények alapján a mai Kazahsztán északnyugati, illetve a Kaukázus északi részén is ismerünk immár olyan leleteket, amelyek feltételesen kapcsolatba hozhatóak a magyarság őstörténetével. Az is valószínűnek tűnik, hogy a lemezekkel díszített tarsolyok „divatját” a magyarok honosították meg a Kárpát-medencében.

Bezárás
Orbán Viktor felfedezte: szereti Trumpot – elképesztően durvák a magyar egyenruhások a menedékkérőkkel A tekintélyes hetilap, a The Economist arra hívja fel a figyelmet, hogy nem növeli az unió legitimitását, ha több jogot adnak vissza nemzeti kézbe. Az EU-ban hiányzik a lakosság felhatalmazása. Egyre kevesebben mennek el, amikor az Európai Parlament tagjaira kell voksolni, miközben Strasbourg mind nagyobb hatáskört kap. Talán a polgárokat jobb kedvre lehet deríteni az integráció ügyében, ha a nemzeti törvényhozásokat nagyobb jogkörrel ruházzák fel, mert azok jobban érzékelik, hogy mi akarnak az emberek. Csakhogy ezekre az intézményekre is kihat a politikai elittel szembeni bizalmatlanság.
Korompay Emánuel – Varsó Magyar áldozatai is voltak a történelemben szinte páratlan annak a rémtettnek, amelyet a nyugat-oroszországi Katyńban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) hajtottak végre szovjet belügyesek, midőn 1940-ben csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit számos képviselőjét ölték meg. Az egyik áldozat a magyar Korompay Emánuel Aladár (1890–1940) volt.
Kapósak és egyre drágábbak a lakások az egyetemi városokban Átlagosan ötödével emelkedett a lakások négyzetméterára a múlt három évben az egyetemi városokban és az érintett fővárosi kerületekben. A kereslet napról napra növekszik, így annak, aki lakást venne, érdemes idejében kezdenie a kiválasztást. Egy nagy bank ingatlanszakértő közössége összeállította a felsőoktatási szempontból fontos területek lakáspiaci listáját.
Az Y-nemzedéknek kedvez újdonságaival a HP A HP legújabb Pavilion termékcsaládjában noteszgépek és táblagép–laptop hibrid gépek széles választéka jelent meg. A vékony kialakítású, nagy teljesítményű eszközökkel elsősorban a diákokat, az otthoni használókat és az 1980–99 között született Y-nemzedék tagjait célozza a vállalat. A termékek a jövő hónapban jelennek meg a hazai kínálatban.
A Kaukázus és Nyugat-Kazahsztán térségét is vizsgálják a korai magyar történetet kutató régészek A legújabb kutatási eredmények alapján a mai Kazahsztán északnyugati, illetve a Kaukázus északi részén is ismerünk immár olyan leleteket, amelyek feltételesen kapcsolatba hozhatóak a magyarság őstörténetével. Az is valószínűnek tűnik, hogy a lemezekkel díszített tarsolyok „divatját” a magyarok honosították meg a Kárpát-medencében.
Várhatóan meghosszabbítják a Picasso-kiállítást – tömegek kíváncsiak rá Hivatalosan még nem jelentették be ugyan, de valószínűleg meghosszabbítják a Picasso-kiállítást a Nemzeti Galériában. Talán egy héttel, talán egy hónappal is. Olyan sokan akarták megnézni most a hétvégén, hogy két órával a zárás előtt már nem tudtak látogatókat fogadni – a képek védelmében. Még hétfőn is beengedik a közönséget.
Tíz éve – Gülen okán Az alábbi szöveg éppen évtizeddel ezelőtt hangzott el, azt követően, hogy Dániában kirobbant a Mohamed-karikatúrák miatti botrány. Akkor a Duna Televízióban dolgoztam, az azóta megszűnt Világpolitika című műsor felelős szerkesztőjeként. A botrány miatt elhatároztuk, hogy tartunk egy iszlám-napot, és megszólaltatjuk az iszlám országok nagyköveteit, illetve beszélünk az iszlám kultúráról. (A képen a szerző, dr. László József.)
Győr, 1 Stadt 1000 Erlebnisse Mit dem Slogan, der auch der Titel dieser Reportage ist, wirbt Győr um Besucher. Die Stadt in Westungarn, auf halber Strecke zwischen Wien und Budapest, will nämlich mehr sein als nur ein ’Durchreiseort’ von Geschäftsleuten, die, seit es die Autobahn M1 gibt, gar nicht  mehr durch die schmucke Innenstadt fahren müssen.