17. AV Trend & Hifi Show
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Tudással a fejlődésért – kézikönyv és konferencia csúcsirányítóknak

Tudással a fejlődésért – kézikönyv és konferencia csúcsirányítóknak

Hamarosan nálunk is kapható lesz a projektvezetők „bibliájának” is nevezett alapmű legfrissebb változata. Az angol nyelvű eredeti után az Akadémiai Kiadó az elsők között jelenteti meg a Projektmenedzsment útmutatót (PMBOK), amelynek eddig öt kiadása is napvilágot látott – külföldön.


Joggal nevezhetjük a tudásimport mérföldkövének a 185 éves Akadémiai Kiadó és a Project Management Institute (PMI) magyar tagozatának közös produkcióját. Az ismert kézikönyv ötödik kiadása most januárban jelent meg angolul, és heteken belül már magyarul is olvashatjuk a tengernyi szöveget és táblázatot. Ráadásul az alkotók annyit változtattak a korábban írt fejezeteken, hogy az átdolgozások miatt újra kellett fordítani mindent.

Legutóbb 2006-ban jelent meg a „Projektmenedzsment útmutató - PMBOK Guide” magyarul, ám már régóta nem kapható a könyvesboltokban. A könnyű lektűrnek aligha minősíthető, immár 600 oldalas szakkönyv ötödik változatát eddig több mint négymillió példányban vásárolták meg világszerte.

Itthon a PMI szakemberei, több tucat önkéntes szerkesztő, lektor szorgoskodott háromnegyed éven át, hogy az új kiadás számára megtalálja a magyar megfelelőt az angol szakkifejezésekre. Ami igencsak kemény dió, hiszen már a kulcsfogalmat, a projektmenedzsmentet sem helyettesíthetjük egyetlen rokon értelmű magyar szóval. Miként az informatikai vagy orvosi szaknyelvre, akként a projektvezetők „szlengjére”, kifejezéstárára is jellemző, hogy jövevényszavakkal operál. Ugyanakkor az Akadémiai Kiadó helyesen teszi, hogy szószedetet csatol a magyar kiadáshoz, és a szakkifejezések jobb megértését részletes meghatározásokkal segíti. Egy-egy magyarítás el is terjed majd, de később talán az angolt is mindenki érti, akárcsak a „lájkolást” és a „fájlt”. Mint a mai tájékoztatón elhangzott, idővel az idegen szavak a közbeszéd részét képezik: mobiltelefonon kapunk üzenetet, majd pulóvert húzunk, és autón igyekszünk a bankba.

A Projektmenedzsment útmutató egyébként több mint harminc éve jelent meg először, azóta alapmű és kötelező tananyag a külföldi és magyar szakemberek számára egyaránt. Belőle vizsgáznak a diákok felsőfokú tanulmányaik során, és utána is sokat forgatják gyakorlati munkáik alatt is.

A mai sajtóbeszélgetés másik apropóját az adta, hogy most ünnepli fennállásának 10. évfordulóját az alapmű új magyar kiadása mellett bábáskodó intézet, a PMI hazai tagozata. Az alkalomhoz illően november 7-én nemzetközi projekt-konferenciát szerveznek Budapesten „Art of projects” címmel, amelyen az európai projektmenedzsment legkiválóbb előadóit hallgathatják meg a résztvevők.

Megalakulásakor, 2003-ban a szakmai szervezet elsősorban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a magyar projektvezetési szakértelmet, tudást az európai és a világszínvonalhoz közelítse. Ma már ötszáz honfitársunk rendelkezik nemzetközi projektmenedzseri minősítéssel, s ebben kétségkívül szerepet vállalt a tíz éve alakult PMI Budapest, a világ legnagyobb, 193 országban jelenlévő, csaknem félmillió tagot számláló szakmai szervezetének hazai tagozata.

További információk a konferenciáról ITT olvashatók, tessék kattintani!

2020-ig 15,7 millió új projektmenedzserre lesz szükség a világon – írja a The Times. A szakértelem fontosságát jól mutatja, hogy minden projektre elköltött 1 milliárd dollárból átlagosan 135 millió dollár nem, vagy nem jól teljesül, azaz nem hozza a várt eredményt. Ezen a projektvezetői tudás, gyakorlat tud(na) javítani. A lap felmérése szerint a 135 millió dolláros megvalósulási kockázat természetesen nem egyenletesen oszlik meg a különböző szinteken. A jól képzett, jól felépített projektszerveződés és -tudások esetén ez az összeg csak 20 millióra rúg, az érettségi mutatók alsó negyedében akár 280 milliós veszteség is keletkezhet.

A PMI Budapest azért is vágott bele az első, angol nyelvű konferenciája megszervezésébe, mert hazánk időközben projektközponttá vált. Magyarországon rangos világcégek hoztak létre nemzetközi támogató feladatokat ellátó projektmenedzsment-szolgáltatást nyújtó központokat (pl. ExxonMobil, Teradata, SAP, CITI, HP, IT Services, BP stb.).

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Energiaforradalmat Magyarországon is: a lakosság megtermelhetné a villanyáramát
Energiaforradalmat Magyarországon is: a lakosság megtermelhetné a villanyáramát

A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem képes kellőképpen serkenteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség az ország által vállalt klímacélok eléréséhez is. Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrás, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják a terjedését.

Bezárás
Budapest és Varsó kész elhatárolódni az EU-tól, ám gazdaságilag függ Brüsszeltől Bibó Istvánt idézve: „Szabadság a nemzet ellen” címmel jelentette meg a Worldcrunch Dominique Moisi francia politológia-professzor elemzését az európai demokrácia hanyatlásáról. Azzal indít, hogy Orbán Viktor tavaly nyáron meghirdette a multikulturalizmus végét, majd az idén a brit miniszterelnök egy lépéssel még tovább is ment, amikor kijelentette, hogy ha valaki azt hiszi, hogy világpolgár, akkor igazából a semminek a polgára. A kérdés Trump győzelme után az, vajon a magyar miniszterelnök véleményét lehet-e a demokratikus világra kiterjedő kulturális ellenforradalom nyitányának tekinteni, illetve hogy amit Orbán és Kaczynski beindított, az elkerülhetetlen populista hullám-e.
Médiapluralizmus, demokrácia, újságírók védelme Az Európai Bizottság ma tette közzé az éves alapjogi kollokviumhoz fűződő  intézkedéseket, amelyek a médiapluralizmus és a demokrácia előmozdítását szolgálják. Az újságírók, tudományos szakértők, nem kormányzati szervezetek és politikusok részvételével november közepén tartott megbeszélések hat pontra összpontosítottak.
Gyatrán fizetettek a magyarok A munkavállalók 17 százaléka, nagyjából minden hatodik alkalmazott az alacsony keresetűek közé tartozott az Európai Unióban 2014-ben – ez derült ki az uniós statisztikai hivatal felméréséből. Alacsony keresetű az, aki a nemzeti bruttó órabér mediánjának kétharmadánál kevesebbet kap munkájáért.
Tank tiporta tough-termékek – húsz év óta a legkeményebbek Éppen két évtized óta segítik a szélsőséges környezeti körülmények között dolgozók, katonák, szállítók, olajipari szakemberek munkáját a Panasonic mindent elviselő, Toughbook és Toughpad márkanevű mobil eszközei. A japán gyártó a versenytársait együttvéve is több ilyen notesz- és táblagépet adott el tavaly Európában. Az évforduló magyarországi megünneplésére hivatalos volt lapunk munkatársa is.
Energiaforradalmat Magyarországon is: a lakosság megtermelhetné a villanyáramát A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem képes kellőképpen serkenteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség az ország által vállalt klímacélok eléréséhez is. Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrás, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják a terjedését.
Levélíró-maraton: ma van az emberi jogok világnapja Annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az ENSZ Közgyűlése 1954-ben december 10-ét az emberi jogok világnapjává nyilvánította. Az Amnesty International Magyarország az emberi jogok világnapját az idén egész napos rendezvénnyel ünnepli a Patyolat/Próbaüzemben (Budapest, VIII., Baross utca 85.).
Isteni film Simon, Jochanan, Mirjám és Saul hajlékairól Mostanában rengeteget hallunk keresztény eszmeiségről és keresztény kultúráról. De tegyük a szívünkre a kezünket: melyikünk tudja gondolkodás nélkül rávágni, hogy mi volt Szent Péter eredeti neve, hogyan szólították kortársai? Hol és hogyan végezték ki? És Szent Pált talán jobban ismerjük?
Das ganz unbekannte Ungarn: Dunaújváros Dunaújváros. Bis 1951 Dunapentele. 1951 bis 1961 Sztálinváros. Seit 1961 Dunaújváros. Es soll ein verschlafenes Fischerdorf an der Donau gewesen sein. Dem widerspricht der Leiter des örtlichen Kultur-, Sport und Traditionspflegeverbandes Tamás Szabó vehement. Pentele, d.h. Dunapentele war ab 1843 ein Markflecken und hatte ein Jahrhundert später (1940) 4000 Einwohner, zu deren Wohlstand 6000 Schweine, 1500 Rinder und 200 Pferde beitrugen.