nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Bravó, Ötvös András! – A csemegepultos naplója

Bravó, Ötvös András! – A csemegepultos naplója

Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója című regényéből Lőkös Ildikó dramatizálásában azonos címmel egyszemélyes színmű készült, melyet Orlai Tibor produkciójában és Göttinger Pál (képünkön) rendezésében Ötvös András színművész visz hatalmas sikerre, ez idő szerint a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház (Budapest, II., Jurányi utca 1-3.) kamaratermében.


Ötvös András.Gerlóczy Márton.A 33 éves Gerlóczy Márton jó 10 éve jelen van az irodalmi köztudatban, mióta az Igazolt hiányzással  (2003) berobbant, majd a Váróterem, A Szabadok Testvérisége, a Check In, a Létra, s legutóbb A csemegepultos naplója című regénye megjelent. Ez a nyughatatlan, furcsa fiatalember, aki három év középiskola után már nem is érettségizett, mindig úgy érezte, hogy neki nem íróasztal meg könyvtári gyűjtőmunka, hanem valós élmények kellenek ahhoz, hogy műveit megalkossa. Ezért, például, A csemegepultos naplója megírása előtt jó fél évet dolgozott a pesti Nagyvásárcsarnokban, egy piaci árus ismerőse csemegepultjában, szabad idejében pedig tudatosan csajozott, hogy az élmények regénnyé sűrűsödjenek benne. „A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam. Csemegepultos leszek. Nappal kolbászokat, este nindzsókat fogdosok. Erről szól majd az egyedülálló csemegepultos élete.”  Pedig a megfelelő íróasztal sem hiányzik az életéből, mert az idő szerint, mikor 2009-ben a könyv megjelent, Visegrádon élt, ahol dédapja, Áprily Lajos íróasztalán írta következő műveit. Azóta már ismét tovább lépett, új élmények felé.

Aki egy kicsit is ismeri ennek a nagyszerű erdélyi művészfamíliának a történetét, felfigyelhet rá, hogy nagybátyjától, Jékely Zoltán költőtől, Jancsó Adrienn előadóművészen, Péterfy László szobrász-festőművészen át egész Péterfy Bori színész-énekesnőig mennyi szellemi tehetség gyűlt össze tudatában és tudatalattijában s körötte.

Öt éve szó volt róla, hogy A csemegepultos naplójából film is készül, amely terv végül elhalt, mert az író által a szereplőválogatáson legjobbnak látott Ötvös András és a filmesek választottja nem egyezett. De szerencsére Orlai Tibor, aki már négy éve dolgozik a színpadi változat megvalósításán, nem tett le álmáról. Lőkös Ildikó, az egyik legkiválóbb színházi dramaturg 40-50 oldalas monodrámává sűrítette a terjedelmes regényt. Lehetett volna sokszereplős is a darab, hiszen az alapműben csak nőből is többel vall kudarcot Márczy Lajos. De Göttinger Pál rendezővel és Ötvös András színésszel valami olyan fergeteges, össz-művészeti színházi este született, amely határainkon belül, de akár azokon kívül is a legemlékezetesebb színházi emlékeinkben él tovább.

Ötvös András, a csemegepultos. (Kép: Révész Róbert.)

A történet egyszerű. Az írói ambíciókkal eddig nem sokra jutott Márczy Lajosnál betelt a pohár, és elhatározza, hogy beleveti magát az élet sűrűjébe. A két csemegeboltot működtető piaci kofa, Joli megtanítja neki a szakmai alapokat, majd beállítja őt az eddig üresen állt lóhús-termékeket árusító bolt pultjába. Lajos élete ettől kezdve a csemegeboltba betérő mindenféle vásárlók, a házában előforduló lakótársak, és a szabadidejében felszedett nők között zajlik, akiket hősünk naplószerűen rendre felidéz, elmesél. Csak épp egy idő után már maga sem tudja, hogy a húst keresi a nőben, vagy a nőt a húsban. És itt mutatkozik meg annak a dramaturgiai nagyszerűsége, hogy Lajos egyszerre küzd meg a szakmával és a kapcsolataival, hiszen mindent általa és rajta átszűrve látunk, mondhatni nem csupán vásárlók és eladók vagyunk, de már-már mi vagyunk a termék is, testestől, lelkestől.

Ötvös András és kabát-báb.Mindehhez Ötvös András a realista színjátszástól az abszurd blődliig kihasználja eszköztárának teljes palettáját. Keze alatt megszemélyesülnek a tárgyak: egy darab rongyból, papírból, egy papucsból, egy felmosómopból, vagy egy kabátból hihetetlen komikus erővel ember lesz, az eladandó libák lányokká válnak, a szalámi, a kolbász, vagy a sódar pillanatok alatt hangszerként kel életre, akikkel/amikkel társalogni, karakterizálni, zenélni lehet, miközben visítva röhögünk a másikon – és persze saját magunkon. (A bábszínházi elemeket, tárgymanipulációkat Schneider Jankó bábművész segített betanítani.)

Ötvös hangjai magukban is remeklések, ahogyan egyikből a másikba váltogatja a hangszín-karaktereket, énekel, dünnyög, néha csak egy motívum felismerésének erejéig. A színész egy középre állított, forgatható dobozdíszletben és körülötte dolgozik, amely helyszíneket jelenít meg, de ehhez fizikálisan is neki kell megmozgatni az egész rendszert, tehát önmaga díszletmunkása is. (A díszlettervező nevét nem találtam sehol, pedig egy jó szót ő is megérdemelne.) A karikírozó eszköztár szerves része a mozgáskultúrája is, amivel Ötvös felmászik a díszletre el- és leesik, különbözőképp jár, táncol, fáradhatatlannak látszó fizikummal. Pedig biztos, hogy sokat kivesz belőle ez a másfél óra, mert teljes odaadással, erőbedobással dolgozik.

Ötvös András és a libák.Azt, hogy Ötvös András nagyon jó színész, én az Isteni műszak című filmben fedeztem fel, de hogy ilyen hihetetlenül jó színész, csak most. Pedig mielőtt 2011-ben a budapesti Katona József Színház rendes tagja lett, játszott már Egerben, a Krétakör és a Merlin Színházban, a KoMa Társulatban. A színikritikusok a Főváros, a Legígéretesebb pályakezdő és a POSZT-on a legjobb 30 évesnél fiatalabb színész díjait már neki ítélték, megkapta a Gárdonyi Géza Színház társulati díját, 2011-ben Junior Príma, 2012-ben Máthé Erzsi-díjas lett, és csodálkoznék, ha ez az alakítása nem hozna neki újabb rangos elismeréseket. Én csak azt tudom mondani: Bravó, Ötvös András, még nagyon sok jót fogunk hallani rólad!

Az Orlai produkciók jó ideje már azt bizonyítják, hogy Orlai Tibor milyen jó érzékkel mer belevágni a sikergyanús, de nem köztudatban lévő darabokba, előadásokba, és milyen biztos kézzel fedez fel színészeket, írókat, színházi alkotókat. Ez is olyan tehetség, ami nem minden alkotóban van meg.

A nagy sikerű előadást október 3-án, 4-én, 21-én, 26-án és november 27-én láthatják a Jurányi Inkubátorházban (legkönnyebben a Széna téri villamosmegállótól a Csalogány utcán, a benzinkút mellett, a Duna felé elindulva találhatunk oda!); továbbá november 3-án Pécsett, az É78 Zsolnay Kulturális negyedben is látható lesz.

Aki nagyszerű színházi produkción szeretne szórakozni, nem hagyhatja ki!

 

 

 

 

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(2)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Bomba az utcán
Bomba az utcán

Falsul szól a bomba, fület sértőn. Fals a bejelentés a pánikról, a válságstábról, a 10 millió forintos jutalomról. Ha költő lenne, kiírná magából: „én, József Attila vagyok”. Most ezzel kérkedik: én bomba vagyok. Ismeretlen a szerző, de a rím, az emlékeztet valamire.

Bezárás
Megkönnyíthető a vállalkozások hozzáférése az európai strukturális és beruházási alapokhoz Az „eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezéssel és a jogalkotás minőségének javítására tett bizottsági erőfeszítésekkel összhangban az Európai Bizottság ma bemutatta, milyen eredményekre vezetett az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjeit szolgáló egyszerűsítésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport tevékenysége. A bürokratikus terhek gyakran csaknem leküzdhetetlen akadályként tornyosulnak a kisvállalkozások és a kezdő vállalkozások előtt: az adminisztráció nehézségei akár attól is visszatarthatják a vállalkozásokat, hogy az európai strukturális és beruházási alapok által kínált...
Márai Sándor – San Diego Márai Sándor (1900–89) Grosschmid Sándor néven Kassán született, felvidéki szászok leszármazottjaként.  Elsősorban regényíróként ismert, bár szintén rangos novella-, vers- és tárcaírói munkássága, emellett néhány színdarabot is írt. A háború utáni hazai helyzet alakulásával mind elégedetlenebb Márai Sándor 1948-ban elhagyta Magyarországot.
Carmen Breuss vezeti az Österreich Werbung közép-kelet-európai régióját Carmen Breuss 1997 óta az Österreich Werbung svájci irodájának vezetője. A budapesti iroda és a közép-kelet európai régió ideiglenes irányítását 2016. július 1jé-től Emanuel Lehner Telic-től vette át, aki augusztus 1-től az Österreich Werbung ázsiai régióigazgatójaként Pekingben látja el feladatait. A közép-kelet-európai térség és a magyarországi iroda vezetésére vonatkozó pozíció végleges betöltésére az Österreich Werbung következő vezetői rotációjának keretében, 2017-ben kerül sor.
Óföldeákon mától SZIPpantanak a világhálóból Tizenegy járás csaknem száz települését érintő, kis híján kétmilliárd forint értékű európai uniós támogatást nyert el az Invitel a Széchenyi 2020 program részeként kiírt pályázat első és második körének eredményeként a 30 Mbit/mp sebességű vezetékes internet-hálózat fejlesztésére.
A jövő gőzgépei? – érdemes virrasztani a kutatók éjszakáján Akárcsak Európa-szerte sokfelé, 2005 óta Magyarországon is megrendezik a kutatók éjszakáját. Délutántól késő estig várják a laboratóriumokban és a kutatóhelyeken a kíváncsi fiatalokat és a kevésbé fiatalokat. A rendezvényt megelőzően, kedvcsinálóként már számos, figyelmet felkeltő eseményt, „villámcsődületet” is szerveznek a fővárosban és számos vidéki helyszínen.
Bomba az utcán Falsul szól a bomba, fület sértőn. Fals a bejelentés a pánikról, a válságstábról, a 10 millió forintos jutalomról. Ha költő lenne, kiírná magából: „én, József Attila vagyok”. Most ezzel kérkedik: én bomba vagyok. Ismeretlen a szerző, de a rím, az emlékeztet valamire.
Cseh-vietnami fiú nyerte a német nyelvű érvversenyt Megvan az idei nemzetközi vitavetélkedő győztese! A cseh Khoi Nguyen nyerte a „Vitázik a világ ifjúsága” X. nemzetközi döntőjét. A német nyelvű retorika-vetélkedő négy legjobb ifjú vitázója ütköztette ma nézeteit a döntőben arról, hogy „Ki kell-e zárni államilag szervezett doppingolás esetén az adott országot a nemzetközi versenyekből?“ (Képek: Tomáš Železný)
Kürtöskalács-Baumstriezel, die leckere Versuchung „Gesund und lecker”, so wurde der berühmte Kürtöskalács, der Baumstriezel gelobt, als  es vor großem Plenum um die Vorbereitungen für das 4. Kürtöskalács Festival bei der Burg Vajdahunyad (das Ungarische Landwirtschaftmuseum ist hier zuhause) am Rande des Budapester Stadtwäldchens ging. Termin: 7.-9. Oktober.