nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Bravó, Ötvös András! – A csemegepultos naplója

Bravó, Ötvös András! – A csemegepultos naplója

Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója című regényéből Lőkös Ildikó dramatizálásában azonos címmel egyszemélyes színmű készült, melyet Orlai Tibor produkciójában és Göttinger Pál (képünkön) rendezésében Ötvös András színművész visz hatalmas sikerre, ez idő szerint a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház (Budapest, II., Jurányi utca 1-3.) kamaratermében.


Ötvös András.Gerlóczy Márton.A 33 éves Gerlóczy Márton jó 10 éve jelen van az irodalmi köztudatban, mióta az Igazolt hiányzással  (2003) berobbant, majd a Váróterem, A Szabadok Testvérisége, a Check In, a Létra, s legutóbb A csemegepultos naplója című regénye megjelent. Ez a nyughatatlan, furcsa fiatalember, aki három év középiskola után már nem is érettségizett, mindig úgy érezte, hogy neki nem íróasztal meg könyvtári gyűjtőmunka, hanem valós élmények kellenek ahhoz, hogy műveit megalkossa. Ezért, például, A csemegepultos naplója megírása előtt jó fél évet dolgozott a pesti Nagyvásárcsarnokban, egy piaci árus ismerőse csemegepultjában, szabad idejében pedig tudatosan csajozott, hogy az élmények regénnyé sűrűsödjenek benne. „A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam. Csemegepultos leszek. Nappal kolbászokat, este nindzsókat fogdosok. Erről szól majd az egyedülálló csemegepultos élete.”  Pedig a megfelelő íróasztal sem hiányzik az életéből, mert az idő szerint, mikor 2009-ben a könyv megjelent, Visegrádon élt, ahol dédapja, Áprily Lajos íróasztalán írta következő műveit. Azóta már ismét tovább lépett, új élmények felé.

Aki egy kicsit is ismeri ennek a nagyszerű erdélyi művészfamíliának a történetét, felfigyelhet rá, hogy nagybátyjától, Jékely Zoltán költőtől, Jancsó Adrienn előadóművészen, Péterfy László szobrász-festőművészen át egész Péterfy Bori színész-énekesnőig mennyi szellemi tehetség gyűlt össze tudatában és tudatalattijában s körötte.

Öt éve szó volt róla, hogy A csemegepultos naplójából film is készül, amely terv végül elhalt, mert az író által a szereplőválogatáson legjobbnak látott Ötvös András és a filmesek választottja nem egyezett. De szerencsére Orlai Tibor, aki már négy éve dolgozik a színpadi változat megvalósításán, nem tett le álmáról. Lőkös Ildikó, az egyik legkiválóbb színházi dramaturg 40-50 oldalas monodrámává sűrítette a terjedelmes regényt. Lehetett volna sokszereplős is a darab, hiszen az alapműben csak nőből is többel vall kudarcot Márczy Lajos. De Göttinger Pál rendezővel és Ötvös András színésszel valami olyan fergeteges, össz-művészeti színházi este született, amely határainkon belül, de akár azokon kívül is a legemlékezetesebb színházi emlékeinkben él tovább.

Ötvös András, a csemegepultos. (Kép: Révész Róbert.)

A történet egyszerű. Az írói ambíciókkal eddig nem sokra jutott Márczy Lajosnál betelt a pohár, és elhatározza, hogy beleveti magát az élet sűrűjébe. A két csemegeboltot működtető piaci kofa, Joli megtanítja neki a szakmai alapokat, majd beállítja őt az eddig üresen állt lóhús-termékeket árusító bolt pultjába. Lajos élete ettől kezdve a csemegeboltba betérő mindenféle vásárlók, a házában előforduló lakótársak, és a szabadidejében felszedett nők között zajlik, akiket hősünk naplószerűen rendre felidéz, elmesél. Csak épp egy idő után már maga sem tudja, hogy a húst keresi a nőben, vagy a nőt a húsban. És itt mutatkozik meg annak a dramaturgiai nagyszerűsége, hogy Lajos egyszerre küzd meg a szakmával és a kapcsolataival, hiszen mindent általa és rajta átszűrve látunk, mondhatni nem csupán vásárlók és eladók vagyunk, de már-már mi vagyunk a termék is, testestől, lelkestől.

Ötvös András és kabát-báb.Mindehhez Ötvös András a realista színjátszástól az abszurd blődliig kihasználja eszköztárának teljes palettáját. Keze alatt megszemélyesülnek a tárgyak: egy darab rongyból, papírból, egy papucsból, egy felmosómopból, vagy egy kabátból hihetetlen komikus erővel ember lesz, az eladandó libák lányokká válnak, a szalámi, a kolbász, vagy a sódar pillanatok alatt hangszerként kel életre, akikkel/amikkel társalogni, karakterizálni, zenélni lehet, miközben visítva röhögünk a másikon – és persze saját magunkon. (A bábszínházi elemeket, tárgymanipulációkat Schneider Jankó bábművész segített betanítani.)

Ötvös hangjai magukban is remeklések, ahogyan egyikből a másikba váltogatja a hangszín-karaktereket, énekel, dünnyög, néha csak egy motívum felismerésének erejéig. A színész egy középre állított, forgatható dobozdíszletben és körülötte dolgozik, amely helyszíneket jelenít meg, de ehhez fizikálisan is neki kell megmozgatni az egész rendszert, tehát önmaga díszletmunkása is. (A díszlettervező nevét nem találtam sehol, pedig egy jó szót ő is megérdemelne.) A karikírozó eszköztár szerves része a mozgáskultúrája is, amivel Ötvös felmászik a díszletre el- és leesik, különbözőképp jár, táncol, fáradhatatlannak látszó fizikummal. Pedig biztos, hogy sokat kivesz belőle ez a másfél óra, mert teljes odaadással, erőbedobással dolgozik.

Ötvös András és a libák.Azt, hogy Ötvös András nagyon jó színész, én az Isteni műszak című filmben fedeztem fel, de hogy ilyen hihetetlenül jó színész, csak most. Pedig mielőtt 2011-ben a budapesti Katona József Színház rendes tagja lett, játszott már Egerben, a Krétakör és a Merlin Színházban, a KoMa Társulatban. A színikritikusok a Főváros, a Legígéretesebb pályakezdő és a POSZT-on a legjobb 30 évesnél fiatalabb színész díjait már neki ítélték, megkapta a Gárdonyi Géza Színház társulati díját, 2011-ben Junior Príma, 2012-ben Máthé Erzsi-díjas lett, és csodálkoznék, ha ez az alakítása nem hozna neki újabb rangos elismeréseket. Én csak azt tudom mondani: Bravó, Ötvös András, még nagyon sok jót fogunk hallani rólad!

Az Orlai produkciók jó ideje már azt bizonyítják, hogy Orlai Tibor milyen jó érzékkel mer belevágni a sikergyanús, de nem köztudatban lévő darabokba, előadásokba, és milyen biztos kézzel fedez fel színészeket, írókat, színházi alkotókat. Ez is olyan tehetség, ami nem minden alkotóban van meg.

A nagy sikerű előadást október 3-án, 4-én, 21-én, 26-án és november 27-én láthatják a Jurányi Inkubátorházban (legkönnyebben a Széna téri villamosmegállótól a Csalogány utcán, a benzinkút mellett, a Duna felé elindulva találhatunk oda!); továbbá november 3-án Pécsett, az É78 Zsolnay Kulturális negyedben is látható lesz.

Aki nagyszerű színházi produkción szeretne szórakozni, nem hagyhatja ki!

 

 

 

 

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(2)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Kicsik és nagyok
Kicsik és nagyok

Nem és nem! Izland nem nyerhet. A Norvég Alap sem oszthat pénzt, a kispesti vállalkozó nem előzheti meg Mészáros Lőrincet! A Nemzeti Színház támogatandó, az Orlai Produkciós Iroda megtűrendő! Az állami hirdetést kapja a köztévé és a Tv2, a pereket az RTL Klub! A pesti Városliget maroknyi védője nem szállhat szembe a kopaszok seregével!

Bezárás
Középkor újratöltve Visegrádon, avagy jöttünk, láttunk, újra főzünk Kicsit nosztalgiázni mentem a visegrádi várba, ahol 25 éve is jártam, amikor aláírták a visegrádi négyek együttműködéséről szóló megállapodást. Fantasztikus élmény volt együtt látni a kelet-európai rendszerváltás hőseit, Lech Walesát, Václav Havelt, Antall Józsefet, Göncz Árpádot…  Erre is emlékeznek az idén Visegrádon, ahol a modern kori Visegrádi Együttműködés aláírásának 25. évfordulója alkalmából különleges műsorral várja a középkor iránt érdeklődő magyar és külföldi vendégeket a régió legrangosabb szabadtéri hagyományőrző fesztiválja. (Képek: Gyarmati László, Interfesz Press)
Magyar huszárok – Limanowa Lengyelországban, az 1914. november 28. és december 18. közötti limanowai csatában az osztrák–magyar csapatok megállították és a Dunajec folyó mögé szorították vissza a Krakkó irányába áttörni készülő orosz csapatokat. A Limanowa melletti Jabloniec-hegyen a magyar Honvédelmi Minisztérium és a Kislengyelországi Vajdasági Hivatal a csata centenáriumára mintegy 15 millió forintból felújította a temetőt. 
Invitech: új márka, új cég az üzleti távközlési piacon Az Invitel társaságcsoport vállalati és nagykereskedelmi üzletága Invitech Solutions márkanév alatt, külön gazdasági társaságban folytatja működését. Az Invitel csaknem két évtized óta meghatározó részvevő a távközlés, az informatika, az adatközponti és felhőszolgáltatások területén.
Kecses, elegáns noteszgépek, energiafröccs okostelefonból, bivalyerős ragadozók Noteszgép, okostelefon, bár meg is fordítható a sorrend, e kettő uralja a tajvani gyártó legfrissebb kínálatát is. Első pillantásra föltűnik, hogy az Acer továbbra is nagy figyelmet fordít a küllemre: termékei szép, kecses vonalvezetésűek, meglehetősen könnyűek, emellett még a játékosoknak szánt Predator-család tagjai is éppen a megjelenésükkel keltik föl a szemlélő figyelmét.
Intelligens gyártástervezési modell: nem ér rá hibázni A 3D-modellek hasonlóságának vizsgálatán alapuló, új technológiát mutatott be a Fujitsu Laboratories of Europe az intelligens tervezéshez és gyártáshoz. Az új 3D-modell több mint 96 százalékos pontossággal képes automatikusan megkeresni a nagy komponens-adatbázisokban a kívánt elemet.
Kicsik és nagyok Nem és nem! Izland nem nyerhet. A Norvég Alap sem oszthat pénzt, a kispesti vállalkozó nem előzheti meg Mészáros Lőrincet! A Nemzeti Színház támogatandó, az Orlai Produkciós Iroda megtűrendő! Az állami hirdetést kapja a köztévé és a Tv2, a pereket az RTL Klub! A pesti Városliget maroknyi védője nem szállhat szembe a kopaszok seregével!
Ötéves a Mojo Workings – blues magyar módra, sikeresen Koncerten mutatja be Just Another Button című vadonatúj lemezét az ötéves Mojo Workings június 29-én az óbudai Kobuci kertben.  A trió vezetőjét, a kitűnő szájharmonikást és elismert session (stúdió)-zenésszel, Szabó Tamással beszélgettem, aki a többi között elmondta: a Mojo 2011 tavaszán alakult a gitáros-énekes Honfi Imre Olivérrel és Horváth Jánossal. 
Unser Ausstellungstipp: Knochenteller Wird, eigentlich wurde anno die Tafel vornehm gedeckt, dann durften das Salzfässchen vor jedem Gedeck, Zahnstocherbehälterchen und natürlich der Knochenteller, das Knochentellerchen, nicht fehlen. Dem war nicht immer so und ist es heute kaum noch.