Bravó, Ötvös András! – A csemegepultos naplója
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Bravó, Ötvös András! – A csemegepultos naplója

Bravó, Ötvös András! – A csemegepultos naplója

Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója című regényéből Lőkös Ildikó dramatizálásában azonos címmel egyszemélyes színmű készült, melyet Orlai Tibor produkciójában és Göttinger Pál (képünkön) rendezésében Ötvös András színművész visz hatalmas sikerre, ez idő szerint a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház (Budapest, II., Jurányi utca 1-3.) kamaratermében.


Ötvös András.Gerlóczy Márton.A 33 éves Gerlóczy Márton jó 10 éve jelen van az irodalmi köztudatban, mióta az Igazolt hiányzással  (2003) berobbant, majd a Váróterem, A Szabadok Testvérisége, a Check In, a Létra, s legutóbb A csemegepultos naplója című regénye megjelent. Ez a nyughatatlan, furcsa fiatalember, aki három év középiskola után már nem is érettségizett, mindig úgy érezte, hogy neki nem íróasztal meg könyvtári gyűjtőmunka, hanem valós élmények kellenek ahhoz, hogy műveit megalkossa. Ezért, például, A csemegepultos naplója megírása előtt jó fél évet dolgozott a pesti Nagyvásárcsarnokban, egy piaci árus ismerőse csemegepultjában, szabad idejében pedig tudatosan csajozott, hogy az élmények regénnyé sűrűsödjenek benne. „A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam. Csemegepultos leszek. Nappal kolbászokat, este nindzsókat fogdosok. Erről szól majd az egyedülálló csemegepultos élete.”  Pedig a megfelelő íróasztal sem hiányzik az életéből, mert az idő szerint, mikor 2009-ben a könyv megjelent, Visegrádon élt, ahol dédapja, Áprily Lajos íróasztalán írta következő műveit. Azóta már ismét tovább lépett, új élmények felé.

Aki egy kicsit is ismeri ennek a nagyszerű erdélyi művészfamíliának a történetét, felfigyelhet rá, hogy nagybátyjától, Jékely Zoltán költőtől, Jancsó Adrienn előadóművészen, Péterfy László szobrász-festőművészen át egész Péterfy Bori színész-énekesnőig mennyi szellemi tehetség gyűlt össze tudatában és tudatalattijában s körötte.

Öt éve szó volt róla, hogy A csemegepultos naplójából film is készül, amely terv végül elhalt, mert az író által a szereplőválogatáson legjobbnak látott Ötvös András és a filmesek választottja nem egyezett. De szerencsére Orlai Tibor, aki már négy éve dolgozik a színpadi változat megvalósításán, nem tett le álmáról. Lőkös Ildikó, az egyik legkiválóbb színházi dramaturg 40-50 oldalas monodrámává sűrítette a terjedelmes regényt. Lehetett volna sokszereplős is a darab, hiszen az alapműben csak nőből is többel vall kudarcot Márczy Lajos. De Göttinger Pál rendezővel és Ötvös András színésszel valami olyan fergeteges, össz-művészeti színházi este született, amely határainkon belül, de akár azokon kívül is a legemlékezetesebb színházi emlékeinkben él tovább.

Ötvös András, a csemegepultos. (Kép: Révész Róbert.)

A történet egyszerű. Az írói ambíciókkal eddig nem sokra jutott Márczy Lajosnál betelt a pohár, és elhatározza, hogy beleveti magát az élet sűrűjébe. A két csemegeboltot működtető piaci kofa, Joli megtanítja neki a szakmai alapokat, majd beállítja őt az eddig üresen állt lóhús-termékeket árusító bolt pultjába. Lajos élete ettől kezdve a csemegeboltba betérő mindenféle vásárlók, a házában előforduló lakótársak, és a szabadidejében felszedett nők között zajlik, akiket hősünk naplószerűen rendre felidéz, elmesél. Csak épp egy idő után már maga sem tudja, hogy a húst keresi a nőben, vagy a nőt a húsban. És itt mutatkozik meg annak a dramaturgiai nagyszerűsége, hogy Lajos egyszerre küzd meg a szakmával és a kapcsolataival, hiszen mindent általa és rajta átszűrve látunk, mondhatni nem csupán vásárlók és eladók vagyunk, de már-már mi vagyunk a termék is, testestől, lelkestől.

Ötvös András és kabát-báb.Mindehhez Ötvös András a realista színjátszástól az abszurd blődliig kihasználja eszköztárának teljes palettáját. Keze alatt megszemélyesülnek a tárgyak: egy darab rongyból, papírból, egy papucsból, egy felmosómopból, vagy egy kabátból hihetetlen komikus erővel ember lesz, az eladandó libák lányokká válnak, a szalámi, a kolbász, vagy a sódar pillanatok alatt hangszerként kel életre, akikkel/amikkel társalogni, karakterizálni, zenélni lehet, miközben visítva röhögünk a másikon – és persze saját magunkon. (A bábszínházi elemeket, tárgymanipulációkat Schneider Jankó bábművész segített betanítani.)

Ötvös hangjai magukban is remeklések, ahogyan egyikből a másikba váltogatja a hangszín-karaktereket, énekel, dünnyög, néha csak egy motívum felismerésének erejéig. A színész egy középre állított, forgatható dobozdíszletben és körülötte dolgozik, amely helyszíneket jelenít meg, de ehhez fizikálisan is neki kell megmozgatni az egész rendszert, tehát önmaga díszletmunkása is. (A díszlettervező nevét nem találtam sehol, pedig egy jó szót ő is megérdemelne.) A karikírozó eszköztár szerves része a mozgáskultúrája is, amivel Ötvös felmászik a díszletre el- és leesik, különbözőképp jár, táncol, fáradhatatlannak látszó fizikummal. Pedig biztos, hogy sokat kivesz belőle ez a másfél óra, mert teljes odaadással, erőbedobással dolgozik.

Ötvös András és a libák.Azt, hogy Ötvös András nagyon jó színész, én az Isteni műszak című filmben fedeztem fel, de hogy ilyen hihetetlenül jó színész, csak most. Pedig mielőtt 2011-ben a budapesti Katona József Színház rendes tagja lett, játszott már Egerben, a Krétakör és a Merlin Színházban, a KoMa Társulatban. A színikritikusok a Főváros, a Legígéretesebb pályakezdő és a POSZT-on a legjobb 30 évesnél fiatalabb színész díjait már neki ítélték, megkapta a Gárdonyi Géza Színház társulati díját, 2011-ben Junior Príma, 2012-ben Máthé Erzsi-díjas lett, és csodálkoznék, ha ez az alakítása nem hozna neki újabb rangos elismeréseket. Én csak azt tudom mondani: Bravó, Ötvös András, még nagyon sok jót fogunk hallani rólad!

Az Orlai produkciók jó ideje már azt bizonyítják, hogy Orlai Tibor milyen jó érzékkel mer belevágni a sikergyanús, de nem köztudatban lévő darabokba, előadásokba, és milyen biztos kézzel fedez fel színészeket, írókat, színházi alkotókat. Ez is olyan tehetség, ami nem minden alkotóban van meg.

A nagy sikerű előadást október 3-án, 4-én, 21-én, 26-án és november 27-én láthatják a Jurányi Inkubátorházban (legkönnyebben a Széna téri villamosmegállótól a Csalogány utcán, a benzinkút mellett, a Duna felé elindulva találhatunk oda!); továbbá november 3-án Pécsett, az É78 Zsolnay Kulturális negyedben is látható lesz.

Aki nagyszerű színházi produkción szeretne szórakozni, nem hagyhatja ki!

 

 

 

 

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(2)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Már nem Orbán az egyértelműen legnépszerűbb vezető politikus
Már nem Orbán az egyértelműen legnépszerűbb vezető politikus

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 9–14. között 1054 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését. A múlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága két százalékpontot növekedve 25 százalék.

Bezárás
Jócskán késtek a római tüntetők – hatvanéves az Európai Unió – Indulhatnának már! – szólal meg mellettem Jani barátom –, mindjárt találkozónk van a lányokkal! Mármint asszonyainkkal, de hát nekünk ők a lányok. Álldogálok jól kiválasztott helyemen – más várakozók: egy begipszelt karú operatőr és egy a munkaeszközét a szemeteskocsinak támasztó utcaseprőnő mögött, s nyugtatom, hogy tíz perc alatt ott vagyunk a Teemininél, van időnk még kivárni, hogy a Rómában mindenütt látható európai uniós menet végre összeálljon, s irányt vegyen a Capitolium felé, ahol a közösség országainak vezetői tanácskoztak.
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben Mivel máshol nem találtak megfelő helyet neki, egy szupermarket tetejére építettek óvodát az osztrák fővárosban. A liesingi intézményben 170 gyerek számára van hely, és még udvart is kialakítottak a számukra. Bécs 52 millió eurót fordít 2021-ig új iskolai, óvodai és napközis helyek létrehozására. (Képek: Votava/PID)
Feléledhet a rajkai határátmenet: vonattal Pozsonyba A szlovákok közvetlen járatokat szeretnének Pozsony és Magyarország között. A ta3.com információi szerint a szlovák szaktárca megrendelésére már az idei decemberi menetrendváltástól naponta csúcsidőben tíz vonatpár közlekedhet Rajkán keresztül Pozsony és Magyarország között. Olyan menetrend kialakítása a cél, ami megfelelő csatlakozást nyújthat Budapest irányába.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
Már nem Orbán az egyértelműen legnépszerűbb vezető politikus A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 9–14. között 1054 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését. A múlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága két százalékpontot növekedve 25 százalék.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.