ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 Fiatalok öngyilkossága: figyelmeztető jelek
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Fiatalok öngyilkossága: figyelmeztető jelek

A kamaszkori öngyilkosság egyike azoknak a témáknak, amelyekről nem szokás beszélni. Különösen tilalmasnak számít ez az érintett korosztály előtt. A kutatók és a pedagógusok egyaránt úgy tartják, hogy ha a serdülőkkel erről beszélgetnének, akkor esetleg tippet adnának ahhoz, hogy az érintettek maguk is megpróbálkozzanak az önpusztítással. Egy új kutatás kiderítette, hogy ez nem igaz: a lelki teher alatt gyötrődő tizenévesek számára éppenséggel megkönnyebbülést jelenthet, ha szóba kerül ez a téma.
Az Egyesült Államokban riasztó adatok váltak ismertté: évente több mint 3 millió, 15–19 éves fiatal dédelgeti az öngyilkosság gondolatát. Közülük 1,7 millióan meg is próbálkoznak annak valamilyen formájával, és ezeknek a kísérleteknek több mint a fele orvosi beavatkozáshoz vezet. Az összes önpusztító próbálkozás közül 1600 „sikeres”, ezek a fiatalok valóban elbúcsúznak az életüktől.

Madelyn Gould, a Columbia Egyetem és a New York-i Pszichiátriai Intézet kutatója 2342 diákot vizsgált hat New York-i középiskolában. Kérdőíves módszerrel mérte fel az öngyilkossággal kapcsolatos gondolataikat és véleményüket. Kiderült: nincs alapja annak a félelemnek, hogy az öngyilkosság témájának már a megemlítése is „elültetné a gondolatot” a tinédzser fejében. Éppen ellenkezőleg, az e témáról való beszélgetés könnyít a serdülők lelki terhein, segít feldolgozni nehéz élethelyzeteiket. A kutatás egyébként a Journal of the American Medical Association című mértékadó szakfolyóirat 2005. áprilisi számában látott napvilágot.

Dr. David Fassler burlingtoni gyermekpszichiáter mindehhez hozzátette: nagyon fontos, hogy a szülők idejében felismerjék, gyermekük az önpusztítás gondolatával kacérkodik. Ezt megkönnyíti, hogy az öngyilkosságot fontolgató fiatal viselkedésében határozott változások tapasztalhatók. Közülük a leggyakoribbak:

• az érintett az öngyilkosságról beszél vagy ír;
• feltűnően ingerlékeny;
• megváltoznak az alvási szokásai;
• hanyatlik az iskolai teljesítménye;
• felhagy az egykor kedvelt tevékenységeivel;
• kerüli a barátait;
• megválik kedvenc tárgyaitól.


Forrás: www.natursziget.com

A témához tartozik a SuliNeten www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9922/diakoldal/diakegeszs/dikegszs.htm talált írás:

Diákegészség: Öngyilkosok fiatalon

“Szokj hozzá a gondolathoz, hogy a halál semmit sem jelent számunkra, mert minden jó és minden rossz az érzékelésben van, a halál pedig az érzékelés megszűnte.” (Epikurosz)

Voltaire és Rousseau

szerint az öngyilkosság sajátos emberi képesség, az emberi szabadság szimbóluma, a menekülés lehetősége megoldhatatlan nehézségek, élethelyzetek elől. Az ókorban megengedett, bizonyos esetekben javasolt eljárás volt. Rómában a kivégzés egyik eszköze lehet: a császár így tette lehetővé, hogy ellenfelei elkerüljék a nyilvános felelősségre vonás szégyenét, ő pedig perek és egyéb külsőségek nélkül szabadult meg a nemkívánatos személyektől. Így lett a császár kívánságára öngyilkos Seneca. A középkorban az egyház tiltotta és büntette ezt a tettet. Az öngyilkos nem kaphatott egyházi temetést, lelkére örök kárhozat várt. Megesett, hogy elrendelték: az öngyilkossá lett lányok testét elrettentésül mezítelenül közszemlére kell kitenni.

A wertheri minta

Az öngyilkosság a XVIII. században megjelent az irodalmi alkotásokban is. Goethe Az ifjú Werther szenvedései című művének hatására sokan kísérelték meg, hogy véget vessenek életüknek. Az újkorban ez lehetőséget nyújtott a szégyen, a felelősségre vonás, a család anyagi csődjének elkerülésére. Magyarországon az eladósodott üzletember, a perbe fogott katonatiszt így óvhatta meg családja nevének tisztaságát. Bizonyos esetekben a környezet szinte elvárta ezt a cselekedetet.

Statisztika

Magyarországon a nyolcvanas évek második felétől az öngyilkosságok abszolút száma csökkent, hazánk a világ öngyilkossági statisztikáinak élén áll. Még a csökkenést sem értékelhetjük egyértelműen pozitív tendenciaként, mert a felnőttkori öngyilkossági kísérletek száma ugyan 1985-től évről évre csökken, ellenben a 14–18 éves korosztályban 1990-ig vészesen növekedett. Ezt napjainkig tartó visszaesés követi, de nem éri el az 1985 előtti csökkenés értékét. 1980 és 1985 között évente körülbelül hetven 15–19 éves fiatal hajtott végre sikeres öngyilkosságot. Ebben a korosztályban a második vagy a többszöri kísérlet valószínűsége csaknem 50 százalékos. A Budapestről és vonzáskörzetéből a baleseti belosztályokra felvett fiatalok száma az utóbbi 10 évben másfélszeresére, arányuk 7-ről 11,5 százalékra nőtt. Ezeknek az öngyilkosoknak a túlnyomó része, szerencsére, belgyógyászatilag nincs életveszélyes, súlyos károsodással járó állapotban.

Az elhallgatás

Az adatok nem tükrözik pontosan a valóságos helyzetet. Nem tudjuk, hogy a sikertelen kísérleteknek hány százaléka marad rejtve. Például vallási okok miatt az öngyilkosságot nemegyszer balesetnek tüntetik fel. A környezet az elkövető és a család kudarcaként értékeli, és szégyenletes, titkolandó tettnek tartja, ezért a kevésbé súlyos esetek gyakran nem is kerülnek orvos elé. A környezet elítélő magatartása hátráltathatja az amúgy is labilis személy gyógyulását, és újabb kísérlet elkövetésére ösztönözheti.

A szorzó

A 10–20 éves korosztályban a sikeres öngyilkosságok száma a többi korosztályéhoz képest csekély, a kísérletek aránya azonban óriási. A szakirodalom a felnőttkori kísérletek számát a halálra vezető szuicidumok legalább nyolcszorosára-tízszeresére, a fiatalkorúak körében mintegy ötvenszeresére becsüli. Dr. Kovács Ilona főorvosnő (Heim Pál Kórház toxikológiai osztály) elmondása szerint évente nyolcvanszázhúsz 15 év alatti öngyilkost látnak el, és kéthárom sikeres öngyilkosságot követnek el. Tizenöt éves kortól az eseteket az Erzsébet Kórház baleseti belosztályára szállítják.



Az eszközök

A kísérletet elkövetők között sokkal több a nő, a befejezett öngyilkosságban ellenben a férfiak vezetnek. Úgy látszik, a férfiak alaposabb megfontolás után és megbízhatóbb eszközökkel hajtják végre tettüket. Az eszközök megválasztása jellemző a korra és a nemre. A fiatalok leginkább gyógyszerrel kísérleteznek, de előfordul akasztás, zsinegelés, magasból való leugrás, valamint vágó vagy szúrószerszámmal elkövetett tett is. A választott módszer veszélyessége általában arányban áll a szándék komolyságával. A választásban szerepe lehet a szép halálról alkotott elképzelésnek is.

A háttér

Az öngyilkos fiatalok között kis számban vannak pszichiátriai betegségben szenvedők, de az arányuk alig nagyobb, mint a teljes népességben. Sok szakember szerint azonban ebben a korosztályban az atípusos tünetekkel, teljesítmény és magatartászavarokkal járó affektív kórképeket, például a depressziót sokkal ritkábban derítik fel. Kockázati tényező az alkohol és a gyorsan terjedő kemény drogok is. Fontos a modellhatás szerepe: az önpusztító cselekedetekre jellemző a családi halmozódás. Több példa van arra is, hogy a fiatalokból álló szubkultúrákban, csoportosulásokban a csapat egy tagjának öngyilkossága valóságos láncreakciót indított el. A média felelőssége abban áll, hogy sokszor ad hírt ismert személyiségek öngyilkosságáról. Az első magyar szépségkirálynő haláláról szóló könyv és film megjelenése után hatan végeztek magukkal.

Ki vagyok én?

Miért jellemzőbbek a szuicid cselekedetek a serdülőkorban? Ebben a korban felgyorsul a társadalomba való beilleszkedés folyamata, a család közvetítő és védő szerepe gyengül, s a fiatalok keresni kezdik személyiségük lehetőségeit és értékeit. Az önállósulás, az önmeghatározási próbálkozások időszakában számos kérdés merül fel: Ki vagyok én?, Hogyan látnak mások?, Milyennek fogadnak el? Ki-ki megvonja személyiségének pozitív vagy negatív mérlegét.

A kamaszkor nehézségei

A fiatalok túlnyomó része képes megbirkózni a kamaszkor nehézségeivel, de azok, akiknek a szocializáció során nem volt lehetőségük a megfelelő alkalmazkodási stratégiák kidolgozására, a problémákkal való szembenézés helyett gyakran deviáns megnyilvánulások mögé rejtőznek. Az öngyilkosság olyan élethelyzetekben következik be, amelyekben a legtöbb ember a szélsőséges érzelmek megnyilvánulásai (kétségbeesés, gyötrődés, düh) után vagy valamilyen megoldást talál, vagy beletörődik a megváltoztathatatlanba. Valójában nem a kiváltó esemény a rendkívüli, hanem annak átélése, az érzelmi reakció túlméretezett volta. A fiatalkori öngyilkosságok többségét nem tervezik meg, inkább hirtelen elhatározás következményei. A halálvágy nem logikus döntés eredménye, hanem indulat, amely a feszültségtől való szabadulást, a helyzetből való kimenekülést célozza, így a legtöbb öngyilkos tett az aktuális érzelmek hatására létrejövő “rövidzárlat-cselekmény”. Az indulatok sodrában az élni akarás és a halni vágyás együtt hozza létre a cselekményt. Későbbi beszélgetések során a fiatal elkövetők nagy része értelmetlen tettként jellemezte.

Önértékelés

Az öngyilkosra jellemző a hibás önértékelés. A vágyott, ideális én és a valóságos én összeegyeztethetetlen számára. A valóság megítélésében uralkodó a vágyakon alapuló értékelés, például a fokozott szeretetvágy, a túlzott elfogadási igény, a vágy arra, hogy csodálatot keltsen. Mivel ezek nem teljesülhetnek, az ember folyamatosan frusztrált helyzetben van. A krízist kiváltó események hatására a pszichés egyensúlyt fenntartó folyamatok csődöt mondanak, és az öngyilkos a boldogságot a halálban véli felfedezni, ezért idealizálja azt.

Cry for help

Az öngyilkosság veszélyének felismerésében döntő szerep jut a környezetnek, a szülőknek, a barátoknak, a tanároknak. Felfigyelhetnek arra, hogy a fiatal olyan gondolatokat forgat a fejében, amelyek önmaga megsebzésére, az élete befejezésére, esetleg ilyen terv készítésére utalnak. A legtöbb fiatal valamilyen formában jelzi szándékát a környezetének. Ezt a motívumot nevezik szakkifejezéssel segélykiáltásnak, cry for helpnek. A környezet, sajnos, többnyire csak utólag érti meg a jelzéseket. Ha valaki megérzi az előjeleket, és lehetőséget ad az öngyilkosjelöltnek arra, hogy indulatait kibeszélje, azzal enyhítheti a krízist, és már ez is elegendő lehet a tett megakadályozására.

A szó ereje

A hangosan kimondott, szavakba öntött indulat csökkenti a belső feszültséget, oldja az érzelmi beszűkülést. A türelmes meghallgatás, az együttérzés kinyilvánítása talán a legfontosabb, amit az öngyilkosság gondolatával foglalkozó fiatal a környezetétől kaphat. A problémákról beszélni kell, de az önfegyelemre, a felelősségre, a morális intelmekre való hivatkozás rendszerint hatástalan, inkább felgyorsítja az öngyilkossághoz vezető folyamatokat. Az öngyilkosjelölt kétségbeesett, reménytelen, s elfogadásra vágyik. Az elutasítás, a megszégyenítés továbblöki az önpusztítás felé. Dr. Buda Béla írta: “Minden öngyilkossági kísérletet komolynak kell tekinteni, még ha az időzítés vagy a választott módszer miatt az önkárosítás nem is nagy, vagy nem tűnik veszélyesnek.” A környezet feladata az öngyilkosságra hajlamos személy felismerése és erkölcsi támogatása. A társadalom kötelessége, hogy megteremtse a szükséges feltételeket, lehetővé tegye a kísérletek elkövetőinek orvosi, pszichológiai, pszichiátriai rehabilitációját, és olyan körülményeket teremtsen, amelyekben mindenki megtalálhatja az egyéniségének megfelelő lehetőségeket és célokat.

Geosits Péter (orvostanhallgató)

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba

Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.