Az elitek kudarca tönkreteszi Európát – Orbán szelleme lengi be az uniót
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Az elitek kudarca tönkreteszi Európát – Orbán szelleme lengi be az uniót

Az elitek kudarca tönkreteszi Európát – Orbán szelleme lengi be az uniót

A német Die Welt szerint az elitek kudarca tönkreteszi Európát és a mostani év alighanem döntő lesz az összefogás jövője szempontjából. A kommentár úgy véli, hogy amikor jó idők jártak, akkor nem volt gond, hogy az embereket nem kérdezték meg még olyan ügyekben sem, mint az euró bevezetése, vagy a keleti bővítés. Ám a válság idején üresnek és gyengének bizonyul az unió. Az idén olyan sorsfordító témák kerülnek terítékre, mint a brit kilépés, továbbá egyes államok hajlama a folyamatos szerződésszegésre, egészen odáig, hogy Magyar- és Lengyelországban megkérdőjelezik az alapvető politikai értékeket.


Úgy látszik, hamarosan eldől, hogy lesz-e Európa-terv, és ha igen, akkor milyen. Az egyes tagállamokban a politikai vezetés éppen azon van, hogy felszámolja mindazt, ami évtizeden át épült. Persze a brüsszeli bürokratákat mindig is szapulták, amikor valami nem jól ment, ám az új, hogy módszeresen tüzelik a lakosságot Európa-ellenes jelszavakkal. És jelenleg nem látható, miként lehetne visszatuszkolni a palackba a populisták által kiengedett szellemeket.

Persze Brüsszel is hibázott: nem lett volna szabad sokáig tétlenül szemlélni a magyarországi fejleményeket. Így ugyanis már nagyon nehéz megakadályozni Kaczynskinál azt, amit Orbánnak megengedtek. Ám ha nem gátolják meg, hogy a lengyel kormány aláássa a jogállam alapelveit, akkor más politikusok is felbátorodnak, hogy kövessék ez az utat.

Az EU elszalasztotta, hogy a megfelelő időpontban avatkozzék be a magyaroknál, ily módon azonban szabad utat nyitott a jobboldali populisták ügyködésének a térségben. Legalább ekkora mulasztás volt elfogadni a dél-európai államok eladósodási politikáját. Az ottani baloldali populizmus és a közép-európai jobboldali populizmus olyan centrifugális erővé vált, ami összedőléssel fenyegeti az Európa-házat.

Mindehhez jött a menekültválság, amely láthatóvá tette a földrész ellentmondásait és megosztottságát. Kiderült, hogy a tagok nemigen ragaszkodnak az alapszerződéshez. És nemigen lehetett tapasztalni a szolidaritást, a szervezet inkább önző haszonlesők gyülekezetének tűnt föl, amelyben szinte mindenki csak a saját előnyére ügyelt. A schengeni térség gyakorlatilag nem létezik, de még rosszabb, hogy az EU a külső határok védelméhez a szomszédos államok jóindulatára van rászorulva. Ily módon azonban olyan országok zsarolhatják, amelyek nem demokratikusak. A legszörnyűbb azonban az unió szempontjából, hogy nem látszik, hol van a gondok megoldása.

A közös döntési jogkörök demokratizálása csak tovább növelné a populista erők vétójogát. Jelenleg úgy áll, hogy aki javítani akarja a tárgyalási pozícióit Brüsszellel szemben, az meghirdeti, odahaza az adott kérdésben népszavazást tart. A populista kormányok már stratégiát építettek erre az alkutaktikára. Politikájuk ellentétben áll az alapszerződésekkel és az alapvető értékekkel. És megkérik az árát minden kompromisszumnak. Zsarolásra használják a többiek megegyezési készségét, miközben a nemzeti érdekek védelmezőinek állítják be magukat, és továbbra is átpasszolják a klientúrának az EU által finanszírozott anyagi előnyöket.

Világos, hogy egy ilyen Európának nincs jövője.

A számlát elsősorban azok az országok fizetik majd meg, amelyek populista vezetést segítettek hatalomra, erre bőven van példa az európai történelemben. Hogy a németek idáig ellenálltak a populizmusnak, az részben azzal magyarázható, hogy nekik már volt részük ilyesmiben, és tanultak belőle.

Egy tekintélyes szakértő képtelenségnek tartja azt az először Orbán Viktor által felvetett ötletet, hogy Macedónia tartóztassa fel a menekülthullámot, amelyhez hasonló 50 éve nem volt a földrészen – írja a Financial Times. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű kutató intézet vezetője úgy gondolja, őrült elképzelés, hogy éppen a térség leggyengébb államainak segítségével akarnak kerítést emelni az EU-tag Görögország határán. Az alig kétmilliós macedón államnak kellene megbirkóznia az embertömeggel és azzal, hogy éppen ebből a politikából következően alaposan beindulnak majd az embercsempészek. De úgy látszik, hogy a javaslat elnyerte Brüsszel és Berlin áldását, miközben az ellenzők arra figyelmeztetnek, hogy a következmény humanitárius katasztrófa és az egész balkáni régió destabilizálódása lesz.

A macedón belügyminiszter azt mondja, tele vannak belső gondokkal, áprilisban választások lesznek, ők ennél többet nem tudnak tenni a válság kezelésére, mint jelenleg. Miközben tavaly augusztus óta nemigen van olyan nap, amikor 2 ezernél kevesebben érkeznének. A múlt évben 1 millióan haladták át az országon. A helyi rendőrség viszont nincs megfizetve és rosszul felszerelt. Az unió kész segíteni, ám szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a görög határ lezárása csak Albánia felé terelné a tömeget. Az embercsempészek egyébként máris kaszálnak.

A populizmus következménye az, hogy mindenütt vannak Donald Trumpok, így Európában is, miközben az amerikai politikus karikatúra ugyan, de nem vicc – írja a Der Spiegel. Akár a világ legerősebb országának elnöke is lehet belőle. Európai változatai nem olyan nagyhangúak és magabiztosak, mint ő, de ők is fennhéjáznak, irrelális dolgokat ígérnek, a nemzet nagyságára hivatkoznak, Orbán-tól Le Pen-en át egészen a német AfD-ig.

Az amerikai példa azt mutatja, hogy a két tábor erősen megosztott, ellenséges törzsek tagjaiként állnak egymással szemben, már nincs közös értékrendjük. Ilyen viszonyok közepette azután a populistáknak mindig könnyű a dolguk. A nagyfokú elidegenedésben főleg a gazdaság és a sajtó játszik szerepet. Sokan érzik úgy, hogy nekik nem jut a jólétből. Fogyatkozik a középréteg, a demokrácia tartópillére, így sokan a politikai szélhez igazodnak. Vagy a Trump-félékhez.

A populisták az elittel szemben határozzák meg magukat, amelytől nagy tömegek megvonták a támogatásukat. Itt jön a képbe, hogy csökken a független média befolyása. Előretör a közösségi háló, illetve a pártos magántévé. Mindebből az következik, hogy fennáll a hirtelen politikai földmozgások lehetősége. Lásd Lengyelországot, amely az októberi választásokig a stabilitás szigetének számított! Ahol azután a populisták hatalomra kerülnek, ott aligha tudják megvalósítani az ígéreteiket, emiatt annál nagyobb lesz viszont a robbanékony elégedetlenség.

A demokraták két dolgot tehetnek, hogy ne fajuljanak idáig az események: egyrészt a polgárok nagy többségének tartósan részesülniük kell a gazdasági fejlődés áldásaiból. Másrészt el kell érni, hogy mindenki zavartalanul hozzáférjen a független minőségi sajtóhoz. Ha nem sikerül, akkor nemcsak a politikai jelöltek, hanem egész társadalmak igencsak könnyen maguk is karikatúrává válhatnak.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Semjén nyilatkozata kiverte a biztosítékot Kijevben – egységes piaccá soványodhat az EU
Semjén nyilatkozata kiverte a biztosítékot Kijevben – egységes piaccá soványodhat az EU

Többet kell tenni és vállalni minden koalíciós partnernek az «iszlám állam» (ISIS) elleni harcban, és nem a védekezésre, hanem a támadásra helyezve a hangsúlyt – erre ösztökélte partnereit Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Washingtonban, ahol 68 ország, köztük hazánk is képviselte magát a NATO-szövetséges külügyminiszteri találkozón – erről a többi között a The New York Times számol be. Az amerikai külügyminiszter szerint új ötletek kellenek az Irakban és Szíriában zajló háborús stratégiához, konkrét elképzelései egyelőre abban merültek ki, hogy az Egyesült Államok Moszulban és Raqqában is az eddiginél nagyobb szerepet fog vállalni.

Bezárás
Semjén nyilatkozata kiverte a biztosítékot Kijevben – egységes piaccá soványodhat az EU Többet kell tenni és vállalni minden koalíciós partnernek az «iszlám állam» (ISIS) elleni harcban, és nem a védekezésre, hanem a támadásra helyezve a hangsúlyt – erre ösztökélte partnereit Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Washingtonban, ahol 68 ország, köztük hazánk is képviselte magát a NATO-szövetséges külügyminiszteri találkozón – erről a többi között a The New York Times számol be. Az amerikai külügyminiszter szerint új ötletek kellenek az Irakban és Szíriában zajló háborús stratégiához, konkrét elképzelései egyelőre abban merültek ki, hogy az Egyesült Államok Moszulban és Raqqában is az eddiginél nagyobb szerepet fog vállalni.
Nyitottak az uniós pénzügyi szolgáltatások a magyarok előtt Az Európai Bizottság ma cselekvési tervet terjesztett elő azzal a céllal, hogy az európai fogyasztóknak még nagyobb választék álljon rendelkezésükre, és unió-szerte hozzáférhetőbbek legyenek a pénzügyi szolgáltatások. A mai bejelentés központi kérdése a technológia, mivel az innovatív internetes szolgáltatásokkal a fejlődés útja a pénzügyi szolgáltatások integráltabb piaca felé terelődik.
Háromezer-millió forintos informatikai fejlesztés a Waberer’s csoportnál A Waberer’s csoport, Európa egyik nagy fuvarozó vállalata[1] folyamatosan növeli versenyképességét új technológiák fejlesztésével és alkalmazásával. A Waberer’s csoport és az SAP Hungary Kft. bejelentette: a közúti áruszállító harminc hónap alatt 3000 millió forintot költ informatikai rendszerének korszerűsítésére; az első fázis, a vállalatirányítási rendszer cseréje elkezdődött.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
Kezdődik a nyári időszámítás – kisebb áramszámla, környezetvédelem Minden év március utolsó vasárnapján – az idén március 26-án – kezdődik a nyári időszámítás és október utolsó vasárnapjáig tart. Ezen a hétvégén, vasárnap hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk időmérő eszközeinket. Az óraátállítással 1980 óta hazánk – mindenekelőtt a lakosság – tetemes mennyiségű villamos energiát takarít meg.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
DUIHK-Berufsbildungspreis 2017 Zum vierten Mal verlieh die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer (DUIHK) den Berufsbildungspreis. 2013 mit dem Ziel aus der Taufe gehoben, zur Ausbildung von Fachkräften für Unternehmen, vorrangig kleine und mittelständische, die Mitglied der DUIHK sind, beizutragen.