Egy „letartóztatott ingatlan” Kijevben – A magyar befektetők pénze kell, ők maguk már kevésbé…
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Egy „letartóztatott ingatlan” Kijevben – A magyar befektetők pénze kell, ők maguk már kevésbé…

Egy „letartóztatott ingatlan” Kijevben – A magyar befektetők pénze kell, ők maguk már kevésbé…

Az Európai Unió és Ukrajna között január elsejétől érvénybe lépett társulási szerződés, továbbá az ezt megelőzően elfogadott kijevi törvények és rendeletek egyaránt azt hívatottak elősegíteni, hogy Ukrajna mielőbb túljusson a gazdasági ellehetetlenülés állapotán, fejlődjék végre a szabadkereskedelem, jöjjenek bátran a befektetők. Ezekre építve három magyarországi cég (is) elhatározta, hogy ukrajnai üzleti kapcsolatait továbbfejleszti, ám a dolgok a gyakorlatban másként alakultak…


Holott olyan szépen indult minden! A szállítással és agrárügyekkel, elsősorban gabonával foglakozó két budapesti és egy nyíregyházi székhelyű cég (neve és címe a szerkesztőségben) kijevi sajtótájékoztatóján tavaly november közepén bejelentette, hogy tevékenysége intenzívebbé tételének szándékával növeli a tőkéjét a(z amúgy nem túl nagy, a bejelentett 123 ukrajnai bank közül sorrendben a 111-edik) Finance Bankban, részvények vásárlásával 40, később 50 százalékra emelné a tulajdonosi hányadát, e céllal húszmillió euróval lép be az üzletbe.

Sajtótájékoztató a kijevi Finansz Bankban Keskeny Ernő nagykövet részvételével. (Kép: Ruszlan Csornij)

A sajtókonferencián részt vett Keskeny Ernő kijevi nagykövet, aki kifejezte afeletti örömét, hogy a – nehéz időkben sem távozott – OTP Bank mellett immár a Finance Bank esete is jelzi: a magyarok bíznak Ukrajnában.

A befektetés egyik motivációja az volt, hogy a Finance Bankkal a résztulajdonukban hozzájuthatnak egy értékes ingatlanhoz a kijevi Zlatousztovszka utcában, ahol egyebek mellett a cégtársak közös vállalati irodáját is berendeznék. Innen vezényelnék Ukrajna-szerte a tevékenységüket, amely például olyan elemekkel gazdagodnék, mint az agrártermelés korszerűsítése új tudományos kutatási eredmények felhasználásával. (Hasonló akciókra már szovjet időkben is akadt precedens, ilyen volt például a bábolnaiak közreműködése a moldovai gabonatermesztésben.)

Az ügymenet szabványszerűen folyt: a dokumentációt jogilag szakvéleményezték, a szerződést aláírták, a pénzt kifizették, a cégtársak el akarták kezdeni a felújítási munkálatokat, és készültek a beköltözésre, de legalább a helyszín alaposabb szemrevételezésére. Annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor az épület bejáratánál rendőrök állták útjukat, s dacára a felmutatott érvényes tulajdoni papíroknak, nem engedték őket bemenni.

A példátlan eljárás miatt a cégtulajdonosok és kijevi jogi képviselőjük nekiálltak utánanézni, hogy mire hivatkoznak is a hatóság emberei. A hihetetlenül bonyolult történet részletes ismertetésére nem elég a terjedelmünk. Illusztrációként talán: az előző tulajdonosok törlését az amúgy jól fejlett ukrán bürokrácia nem mindig végezte el. Az ominózus ingatlan korábban egy RKK rövidítésű ukrán társaság tulajdonát képezte, e társaság kezességet vállalt egy ukrán állampolgár sokmilliós kölcsönfelvételéhez, jelzálogként felajánlva a Zlatousztovszka utcai épületet. Miután azonban az „ukrán állampolgár” egy grivnyát sem törlesztett a kölcsönből, a bank lépett: hozzálátott eladni az épületet, hogy így visszaszerezze betéteseinek pénzét.

Ám az ingatlant egy jogalkalmazó az érintett Sevcsenko kerületből, bizonyos Bihur bíró „letartóztatta” (a magyar cégek kijevi közös képviselője, Dennisz Mackevics ügyvéd szerint Ukrajnában a törvénykezési folyamatokban létezik ilyen szakkifejezés), vagyis hozzáférhetetlenné tette a még oly jogos új tulajdonosok számára. Nos, ennek a döntésnek szereztek érvényt a kerületi rendőrök – jóllehet lapjelentések szerint az épület egy helyiségét „valakik” most is kiadják „kaukázusi nemzetiségű” beköltözőknek…

Az ingatlan amúgy nem lebecsülendő darab: közel négyezer négyzetméter összterületű helyiség-komplexum az ukrán főváros központjában. A pillanatnyilag az összes törvényes lehetőséget érvényesíteni szándékozó magyar befektetők, ukrán partnereikkel vállvetve, felvették a kesztyűt és járják a jogi utat (vagy inkább útvesztőt) Ukrajnában, közben szóban tájékoztatták a történtekről a kijevi magyar nagykövetet, írásban pedig a szakminisztérium illetékeseit a Bem rakparton (értsd: a magyar külügyminisztériumban).

A történetben tehát sok a bizonytalan elem, egy azonban valószínűsíthető. Az esetsorozatban az említett egyenruhások, a mögöttük álló hivatali tisztviselők és jogászok nem képezik az utolsó szemet a láncban. Efféle akciókhoz nagyobb befolyásoló erők és tényezők is szükségeltetnek, amelyek nem okvetlenül holmi ingatlanok, hanem egyes gazdasági szférák birtoklásáért akarnak – és képesek – eredménnyel hadakozni.  Az ukrán vezetésnek – amely számos esetben meghirdette már az országot, de legalábbis annak egy-egy szegmensét továbbra is gúzsba kötve tartó oligarchák elleni harcot – maradt még némi tennivalója. Annak eredményességére pedig a jó párszor már csalódott Európai Unió is odafigyel…

Bejelentette lemondását Ajvarasz Abromavicsusz ukrán gazdasági miniszter – jelentette az MTI. A litván származású tárcavezető, aki 14 hónapon át állt a minisztérium élén, kijevi sajtótájékoztatóján azzal indokolta döntését, hogy bizonyos személyek a hatalomban aktívan akadályozták reformtörekvéseinek megvalósítását. Közölte, hogy legsúlyosabb konfliktusa Ihor Kononenkóval, a Petro Porosenko ukrán elnök mögötti parlamenti tömörülés frakcióvezető-helyettesével volt. A miniszter leszögezte, hogy nem érzelmi alapon hozta meg döntését, hanem azért, mert a kialakult helyzetben sem ő, sem csapata nem képes dolgozni, ugyanis "nagyon erős nyomást" gyakorolnak rájuk.

 

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(1)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Nyitottak az uniós pénzügyi szolgáltatások a magyarok előtt
Nyitottak az uniós pénzügyi szolgáltatások a magyarok előtt

Az Európai Bizottság ma cselekvési tervet terjesztett elő azzal a céllal, hogy az európai fogyasztóknak még nagyobb választék álljon rendelkezésükre, és unió-szerte hozzáférhetőbbek legyenek a pénzügyi szolgáltatások. A mai bejelentés központi kérdése a technológia, mivel az innovatív internetes szolgáltatásokkal a fejlődés útja a pénzügyi szolgáltatások integráltabb piaca felé terelődik.

Bezárás
Semjén nyilatkozata kiverte a biztosítékot Kijevben – egységes piaccá soványodhat az EU Többet kell tenni és vállalni minden koalíciós partnernek az «iszlám állam» (ISIS) elleni harcban, és nem a védekezésre, hanem a támadásra helyezve a hangsúlyt – erre ösztökélte partnereit Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Washingtonban, ahol 68 ország, köztük hazánk is képviselte magát a NATO-szövetséges külügyminiszteri találkozón – erről a többi között a The New York Times számol be. Az amerikai külügyminiszter szerint új ötletek kellenek az Irakban és Szíriában zajló háborús stratégiához, konkrét elképzelései egyelőre abban merültek ki, hogy az Egyesült Államok Moszulban és Raqqában is az eddiginél nagyobb szerepet fog vállalni.
Nyitottak az uniós pénzügyi szolgáltatások a magyarok előtt Az Európai Bizottság ma cselekvési tervet terjesztett elő azzal a céllal, hogy az európai fogyasztóknak még nagyobb választék álljon rendelkezésükre, és unió-szerte hozzáférhetőbbek legyenek a pénzügyi szolgáltatások. A mai bejelentés központi kérdése a technológia, mivel az innovatív internetes szolgáltatásokkal a fejlődés útja a pénzügyi szolgáltatások integráltabb piaca felé terelődik.
Háromezer-millió forintos informatikai fejlesztés a Waberer’s csoportnál A Waberer’s csoport, Európa egyik nagy fuvarozó vállalata[1] folyamatosan növeli versenyképességét új technológiák fejlesztésével és alkalmazásával. A Waberer’s csoport és az SAP Hungary Kft. bejelentette: a közúti áruszállító harminc hónap alatt 3000 millió forintot költ informatikai rendszerének korszerűsítésére; az első fázis, a vállalatirányítási rendszer cseréje elkezdődött.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Ütött a Föld órája: az el nem használt energia a legolcsóbb Március 25-én este egy órára ismét elsötétülnek nagyvárosok szerte a világon. Az egy órára vállalt sötétség jelkép, a kevesebb és hatékonyabb energiafogyasztásra hívja fel a figyelmet. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) is támogatja a kezdeményezést, bár a Föld Órája akcióhoz bárki önként is csatlakozhat.
Kezdődik a nyári időszámítás – kisebb áramszámla, környezetvédelem Minden év március utolsó vasárnapján – az idén március 26-án – kezdődik a nyári időszámítás és október utolsó vasárnapjáig tart. Ezen a hétvégén, vasárnap hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk időmérő eszközeinket. Az óraátállítással 1980 óta hazánk – mindenekelőtt a lakosság – tetemes mennyiségű villamos energiát takarít meg.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
DUIHK-Berufsbildungspreis 2017 Zum vierten Mal verlieh die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer (DUIHK) den Berufsbildungspreis. 2013 mit dem Ziel aus der Taufe gehoben, zur Ausbildung von Fachkräften für Unternehmen, vorrangig kleine und mittelständische, die Mitglied der DUIHK sind, beizutragen.