Rettenetes körülmények között tartják fogva a menekülteket Görögországban
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Rettenetes körülmények között tartják fogva a menekülteket Görögországban

Rettenetes körülmények között tartják fogva a menekülteket Görögországban

Menekültek és migránsok ezreit tartják önkényesen fogva szörnyű körülmények között egyre növekvő bizonytalanságban, félelem és kétségbeesés a sorsuk az új EU–Törökország-alku értelmében – adja tudtul az Amnesty International, miután munkatársai két, szigorúan ellenőrzött, fogva tartási intézménybe is bejutottak Leszbosz és Híosz szigetén.


Április 5-én és 6-án az Amnesty International kutatói belépési engedélyt kaptak két zárt menekültügyi őrzött központba, a leszboszi Moriába és a híoszi VIAL-ba. Jelenleg mintegy 4200 embert tartanak fogva ezen a két helyszínen. A legtöbben azután érkeztek a görög szigetekre, hogy az EU–Törökország-alku március 20-án hatályba lépett. Sokat közülük két hete vagy még több ideje tartanak fogva.

A 89 menekült és migráns közül, akivel az Amnesty kutatói interjúkat készítettek, nagy számban voltak különleges bánásmódot igénylő személyek, köztük terhes nők, csecsemők, kisgyerekek, fogyatékkal élők, traumát átéltek és súlyos betegek.

„Európa szélén csapdába estek a menekültek, számukra nem látszik a fény az alagút végén. A selejtes és összetákolt rendszer tele van hibákkal, és porba tapossa a legkiszolgáltatottabb emberek jogait és egészségét – mondta Gauri van Gulik, az Amnesty International európai igazgatóhelyettese. – A Híoszon és Leszboszon fogva tartottak gyakorlatilag nem férnek hozzá jogi segítséghez, korlátozottak számukra a szolgáltatások és a segítség, valamint alig kapnak bármilyen információt arról, hogy hol tart az ügyük, vagy mi lesz velük. A félelem és a kiszolgáltatottság szinte tapintható.”

„Megszöktem Szíriából, hogy ne zárjanak börtönbe, mégis ott kötöttem ki” – mondta egy húszas éveinek végén járó szír férfi a Moria központban.

A döntés eredményeként – amelynek értelmében a korábbi nyitott befogadó állomásokat őrzött fogva tartási intézményekké alakították át, hogy itt tartsák fogva azokat, akik az Égei-tengeren keresztül jönnek Törökországból – ezreket tartanak önkényesen fogva, néhány esetben hetekig is, miközben a menedékkérelmükről szóló hírekre várnak.

A leszboszi Moria táborban a görög katonák és rendőrök szigorúan megszabják, hogy ki mehet ki és be. A tábort, ahol most nagyjából 3150-en élnek, a külvilágtól szögesdróttal kiegészített kerítések zárják el.

A híoszi VIAL központhoz, amely egy elhagyatott alumíniumüzem köré épült, szintén nagyon nehéz közel férkőzni. Súlyosak a biztonsági aggályok, miután a különböző nemzetiségű fogvatartottak között összecsapások voltak április 1-jén, és eközben jó 400 menekült és migráns szökött meg.

A szökést sikeresen végrehajtók nagy része most a híoszi kikötőben és környékén alszik a földön gyér ellenőrzés és segítség mellett.

Azok közül a menekültek és migránsok közül, akikkel az Amnesty International munkatársai beszéltek, csak ketten tudták megmutatni azt a határozatot, amely az ügyük egyéni jellemzői alapján elrendelte a fogva tartásukat. Az automatikus és csoportos fogva tartás önkényesnek, ezért pedig jogellenesnek számít.

A görög szigetekre érkezők automatikus bezárása miatt nem veszik figyelembe az emberek egyéni, sajátos körülményeit és szükségleteit. Idetartoznak a kínzások túlélői, a kisgyermekes családok, a gyermekeikkel egyedül utazó nők, a fogyatékkal élők, az azonnali orvosi ellátásra szorulók, a terhes nők és a lelki segítségre szorulók. Gyermekeket sosem lenne szabad idegenrendészeti fogdában tartani.

Az Amnesty International sok gyereket látott, és sokakkal beszélt is Morián és VIAL-ban is, akit annak ellenére tartottak fogva, hogy az egyértelműen tilos.

A moriai hatóságok azt mondták az Anmnesty Internationalnek, hogy a különleges bánásmódot kívánó személyek azonosítása prioritás, és egy 50–100 személyes csoportot már át is szállítottak nyitott befogadó állomásokra, de még mindig sokan vannak a táborban.

Azok között, akikkel az Amnesty International munkatársai találkoztak vagy beszéltek a moriai táborban, volt egy szíriai támadásban súlyosan megsérült csecsemő is, több előrehaladott állapotban lévő terhes nő, járni nem tudók és egy fejlődési rendellenességgel élő lány.

Az első család, amellyel a kutatók VIAL-ban találkoztak, március 19-én érkezett, köztük egy 6 éves szíriai palesztin lány, akinek az anyukája elmondása szerint krónikus hátproblémai vannak azóta, amióta egy bombatámadáskor rázuhant a ház teteje. A lány megmutatta nekünk a bedagadt hátát és az orvosi jelentéseket, amelyeket Szíriában kapott.

„Egyetlen menedékkérőt sem lenne szabad automatikusan fogva tartani, a leszboszi és híoszi táborok pedig egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy gyerekek, fogyatékkal élők vagy azonnali orvosi segítségre szorulók legyenek itt. Azonnal ki kell őket innen engedni” – jelentette ki Gauri van Gulik.

A legsúlyosabb problémák, amelyekre az emberek a moriai és a híoszi táborban panaszkodtak, az étel nagyon gyenge minősége, a takarók és a magánszféra hiánya, valamint a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés elégtelensége volt.

Sok menekült beszélt arról, hogy nem jut be az orvoshoz vagy az egészségügyi személyzethez egyik helyen sem. Ez különösen nagy probléma azoknak a különleges bánásmódot igénylő személyekbek, akiknek speciális ellátásra lenne szükségük.

Egy aprócska sátorban, kevés takaróval rendelkező család mondta el az Amnesty Internationalnek, hogyan próbál több mint egy hete segítséget találni a nyolcéves lányuknak, akit fertőző ízületi gyulladással diagnosztizáltak Irakban. Az állapota folyamatosan romlik, és azonnali kezelésre lenne szüksége.

Megmutatták az Amnesty kutatóinak az orvosi jelentést, amelyet kétszer is próbáltak megmutatni az itteni orvosnak, de mindkétszer elküldték őket. Először azt mondták, nincs tolmács, másodszorra már erre sem vették a fáradtságot, csak elküldték őket. „A gyereknek állandó fájdalmai vannak” – mondta az anya.

A moriai táborban általában összesen három orvos van, hogy ellássa a 3150 embert, VIAL-ban az egészségügyi ellátást nyújtók csak pár óráig érhetőek el, és akkor is fogytán vannak a gyógyszereknek és más eszközöknek.

Ételhez is nagyon nehéz jutni. Három nő – aki egyedül utazik csecsemőivel, kisgyermekeivel és egy konténeren osztozik VIAL-ban – tört ki könnyek között, amikor elmondta nem tudnak megfelelő ételt és tejet szerezni gyermekeiknek.

A túlzsúfolt táborban – amelyben jelenleg ezerrel többen vannak, mint amennyit maximális kapacitása enged – nincs elég hely a 3150 ember fedett helyen történő elszállásolásának. Az Amnesty International legalább 70 apró, gyenge anyagból készült sátrat számolt össze a kerítés mellett és a tábor más területein, amelyben családok és különleges bánásmódot igénylő emberek alszanak, néha ötnél is többen.

VIAL-ban, amelyik éppen a kapacitása maximumán teljesít az ott lévő 1200 emberrel, számos családot zsúfoltak össze elkerített 30-40 négyzetméteres konténerekbe. Nagyon kevés a rendelkezésre álló szabad tér, ahol mozoghatnának. Sokan panaszkodtak, hogy nincs elég takaró, két vagy több családtagnak csak egy vékony lepedő jut, miközben az éjszakák még mindig hidegek.

Egy nyolcfős szír család – köztük egy előrehaladott állapotban lévő terhes anya, a járni képtelen négyéves fia, valamint a beteg, kerekesszékkel közlekedő apa – elmondta: az első két éjszakát a szabad ég alatt kellett töltenie a Moriai táborban, mindössze két takaró alatt. A család most sátrakban él, mivel a szobák tele vannak.

Az EU–Törökország-alku elfogadása után Görögország módosította a menedékkérelmek benyújtására vonatkozó szabályait egy április 1-jén elfogadott törvénnyel. Egyértelmű volt, hogy a rendszer nem áll még készen, mivel nem voltak megfelelő erőforrások és egyértelmű szabályok.

A félelem és bizonytalanság az EU–Törökország-alku elfogadása miatt növelte a beadott menedékkérelmek számát. A hatóságok információi szerint március 20. óta a 3150 moriai fogva tartott legnagyobb része jelezte, hogy menedéket kér, Híoszon több mint 830 kérelmet adtak be.

A beígért kapacitásnövelés, hogy ezeket a kérelmeket el lehessen bírálni, köztük a menekültügyi ügyintézők más EU-s országokból, még várat magára, így egyre több az elintézetlen ügy.

Április 6-án a VIAL-ban dolgozó egyetlen ügyintéző elmondta az Amnesty Internationalnek, hogy képtelen egymaga ekkora tömegű kérelmet feldolgozni. A benyújtott 833 iratból 10-nek jutott a végére. A 10-ből 1 volt sikeres. Bár ezeket a kérelmeket még a régi szabályok alapján bírálják el, jól jelzik a jelenlegi kapacitáshiányt.

Az EU–Törökország-alku siettetett végrehajtása nagyban hozzájárul az újonnan érkezők regisztrációja és az ügyükben folytatott eljárás kudarcához.

Minden menekült megemlítette, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást a menekülteljárásról. Sokan közülük nem kaptak egyáltalán vagy csak részben a regisztrációjukat igazoló dokumentumot.

Egy szír nő elmondta: ő és a családja úgy írt alá számos dokumentumot, hogy nem volt jelen tolmács, és nem kaptak másolatokat sem. „Nem kell étel – azt akarom tudni, hogy mi történik” – mondta az AI embereinek. Sokan számoltak be arról, hogy csak később regisztrálták őket, holott még huszadika előtt érkeztek.

Egy másik szír nő, aki március 19-én érkezett meg családjával, elmondta: nem tudták őket regisztrálni, mert „nem működik a rendszer”.

Megmutatta az érkezésekor kapott csuklópántot, amelyen március 19-i dátum szerepel. Annak ellenére, hogy az EU–Törökország-alku hatályba lépése előtt érkezett, csak 21-én vették nyilvántartásba és őrizetbe. Még hárman számoltak be ugyanilyen eljárásról velük szemben.

Ahogyan azt a VIAL-ban dolgozó menekültügyi ügyintéző elmondta, az új görög menekültügyi rendszernek két lépcsője lesz. Az elsőben arról döntenek, hogy a tranzit ország (ebben az esetben Törökország) az adott személy számára biztonságos-e. Csak abban az esetben bírálják el érdemben a kérelmet, ha úgy találják, hogy az ország nem az.

Az ügyintéző azt is hozzátette, a kérelmeket elbíráló ügyintézőkön múlik, hogy Törökországot a menedéket kérő esetében biztonságos harmadik országnak nyilvánítják-e. Amikor az Amnesty International VIAL-ban volt, nem voltak egyértelmű instrukciók, hogy milyen kritériumokat és információkat kell az eljárás közben figyelembe venni.

Mivel a jogi segítségnyújtásra alig van esély és az emberek nagy többsége nem tud hozzáférni, a menekülteljárásokat pedig várhatóan nagyon gyorsan lefolytatják, valószínűleg több ezer olyan menedékkérőt küldenek vissza majd Törökországba, aki ott egyáltalán nincs biztonságban.

Többen beszéltek arról, nagyon félnek, hogy visszaküldik őket. Egy fiatal terhes szír nő az Amnesty kutatóinak megmutatta a karján azokat a horzsolásokat, amelyeket állítása szerint a török határőrök okoztak, amikor gumibottal ütötték. A férjének a lábán voltak hasonló sérülések. Visszaküldték őket Szíriába, amikor pedig március 14-án újra átlépték a török határt, a török határőrök tüzet nyitottak rájuk, de szerencsére sikerült megmenekülniük.

„Európa szögesdróttal körbetekert rémálommá változtatja azt, aminek a védelemhez vezető útnak kellene lennie. Bizonytalanság és bénító félelem övezi a Törökországba való visszaküldés lehetőségét – mondta Gauri van Gulik. – Azonnali cselekvésre van szükség, hogy véget vessenek a Leszboszon és Híoszon látott és dokumentált szörnyűségeknek. Egyértelmű, amellett, hogy Törökország jelenleg nem biztonságos a menekültek számára, súlyos problémák vannak az EU–Törökország-alku görög felével is. Amíg nem oldják meg mindkét helyzetet, senkit sem szabad visszaküldeni.”

Ajánlások:

A görög és az EU-hatóságoknak azonnal fel kell függeszteniük a visszaküldéseket, amíg a következőket nem képesek hatékonyan garantálni:

  • a fogva tartást csak végső eszközként veszik igénybe, és csak akkor, amikor egyetlen más alternatív megoldás sem alkalmazható;
  • minden fogva tartást elrendelő döntésnek részletes és egyéni értékelésen kell alapulnia, megfelelve a fogva tartás legitim indokainak;
  • minden fogvatartottnak lehetőséget kell adni, hogy jogi segítséget igénybe véve megtámadja a fogva tartás elrendelését;
  • a menekülteljáráshoz való hozzáférésnek reálisnak és hatékonynak kell lennie, ideértve, hogy legyen ideje a kérelmét alátámasztó megfelelő dokumentumokat beadni, és férjen hozzá jogi segítséghez és tolmácshoz;
  • a kérelmek elbírálására rendelkezésre álló kapacitást jelentősen meg kell növelni;
  • a fogvatartott menedékkérők számára pontos tájékoztatást kell adni a menekülteljárásról és a jogaikról;
  • a fogva tartási körülményeknek humánusnak és az emberi méltóságot tiszteletben tartónak kell lennie;
  • gyerekeket nem szabad fogva tartani, őket azonnal szabadon kell engedni;
  • a különleges bánásmódot igénylő személyek (traumák és kínzások túlélői, gyerekek, nők, idős emberek és a fogyatékkal élők) egyéni és speciális igényeit figyelembe kell venni;
  • ki kell dolgozni egy egyértelmű és az emberi jogokat szem előtt tartó iránymutatást a biztonságos harmadik ország szabály alkalmazására vonatkozóan; az egyéni körülményeket, valamint a naprakész és hiteles információkat a menekültek Törökországi helyzetéről és ellátásáról figyelembe kell venni az eljárás során. 

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(1)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Civilek az «iszlám állam» pajzsai
Civilek az «iszlám állam» pajzsai

Sok száz iraki civil halt meg légicsapások következtében moszuli otthonában, miután az iraki kormány azt javasolta az embereknek, hogy ne próbáljanak meg elmenekülni. A kelet-moszuli övezet túlélői és más szemtanúk elmondása szerint azért nem menekültek el a harcok elől, mert folyamatosan azt hallották az iraki hadseregtől, hogy maradjanak a házaikban.

Bezárás
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását Az Európai Bizottság ma bejelentette új kezdeményezését, mely az Erasmus+ program alapján további támogatást kínál az európai fiataloknak a tanulásban és a mobilitás területén. A „Move2Learn, Learn2Move” segítségével legalább 5000 fiatal utazhat egy másik uniós országba egyénileg vagy osztálytársaival.
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese Május 15-től Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese, és egyúttal a társaság ügyvezető bizottságának is tagja. Az új tisztségviselő 2014-től a Microsoft magyarországi HR-vezetőjeként dolgozott . Előtte, 2007-től az UPC Magyarországnál töltötte be a HR-igazgatói pozíciót.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell A Római-parti mobilgát eddig ismertté vált tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános. A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természet közeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható.
Ismét lesz karmesterverseny! – várják a jelentkezőket Felelevenítette az egykoron az egész ország által figyelemmel kísért nemzetközi karmesterversenyek hagyományát a Filharmónia Magyarország. Az eseményt októbertől decemberig rendezik meg. Eddig 26 országból – Kínától Oroszországon át Amerikáig – több mint száz pályázót regisztráltak, de május 1-jéig még nyitott a jelentkezés az 1979. január 1. után született karmesterek számára. (A képen: Sir Georg Solti.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.