ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 Európa, segíts! Borzalmas körülmények között tengődnek 46 ezren Görögországban
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Európa, segíts! Borzalmas körülmények között tengődnek 46 ezren Görögországban

Európa, segíts! Borzalmas körülmények között tengődnek 46 ezren Görögországban

Az Amnesty International ma éjjel kiadott jelentésében arra világít rá, félő, hogy miközben minden figyelem a nemrég nyélbe ütött EU–Törökország-egyezményre irányul, a görög szárazföldön borzalmas körülmények között rekedt 46 ezer menekült és migráns sorsa feledésbe merül.


A Csapdába esve Görögországban: egy elkerülhető menekültválság (Trapped in Greece: an avoidable refugee crisis) című jelentés elemzi a görög szárazföldön rekedt menekültek és migránsok – többségében nők és gyerekek – körülményeit a teljes macedón határ március 7-ei lezárását követően.

„A nyugat-balkáni útvonal lezárása következtében folyamatos félelemben és bizonytalanságban élő több mint 46 ezer menekült és migráns rekedt megdöbbentő körülmények között – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója. – Az EU tagállamai csak súlyosbították a válságot azzal, hogy nem voltak képesek határozottan fellépni avégett, hogy a Görögországban rekedt menedékkérők tízezreinek – akinek többsége nő és gyerek – áttelepítésében segítséget nyújtsanak. Ha az EU vezetői nem képesek sürgősen felnőni abbéli ígéreteikhez, hogy áttelepítik a menekülteket és migránsokat, valamint, hogy javítanak az életükben megfeneklett emberek helyzetén, akkor saját maguknak köszönhető humanitárius csapással kell szembenézniük."


Az Európai Bizottság által április 12-én közzé tett adatok szerint a 66 400 menedékkérő közül, aki már 2015 szeptembere óta vár arra, hogy áttelepítsék Görögországból, csupán 615 kapott helyet másik EU-tagállamban.

A 31 ideiglenes befogadó állomás közül sokban nem megfelelőek a körülmények. Az állomások, amelyeket Görögország állított fel tetemes uniós támogatással, embertelenül túlzsúfoltak, nélkülöznek bármiféle lehetőséget a magánéletre, fűtetlenek és hiányosak a higiéniai lehetőségek.


„Az itteni körülmények rosszak, a földön kell aludnunk­; a takaróink csurom vizesek. Nincsenek mosdók. Az emberek emiatt lesznek betegek” – mondta el egy mindenórás nő a szükségmegoldásként felállított idomeni táborban az Amnesty International-nek.


„Ez teljes káosz – nincs itt semmi... mindenki a régi terminál csarnokának padlóján alszik. A legalapvetőbb dolgokat is nélkülözzük. Van ugyan egy vécé, de rettenetesen koszos. Nem alszom odabent – nagyon büdös van” – számolt be az Ellinikón, egy használaton kívüli athéni reptéren kialakított ideiglenes befogadó állomáson uralkodó körülményekről egy afgán menedékkérő az Amnesty International-nek.

Napi 3–5 ezer ember vesztegel Athén Pireusz kikötőjében létesített nem hivatalos táborban, ahol csak néhány alapvető szolgáltatáshoz jut hozzá az önkénteseknek, néhány humanitárius szervezetnek és a kikötői hatóságoknak köszönhetően.

 

Számos menekült és migráns, akivel február 8.–március 13. között készült interjú két kutatóút alkalmával, abban reménykedett, hogy folytathatja útját Nyugat-Európa felé, hogy végre újra együtt lehessen családtagjaival. A többség csak kevés ismerettel rendelkezett lehetőségeiről a macedón határ lezárását követően.

„Miért nem engednek minket elmenni? Azt akarják, hogy itt haljunk meg?” – kérdezte egy 70 éves, aleppói pár, aki Idomeniben táborozik. „Hideg van, és egymás hegyén-hátán élünk.”


A jogaikról való hiányos tájékoztatáson kívül a különösen sebezhető helyzetben lévő menekültek és migránsok sem részesülnek a számukra szükséges bánásmódban Görögországban. Nők arról számoltak be, hogy nem érezték magukat biztonságban, és néhány befogadó központban kiszolgáltatottnak érezték magukat a férfiaknak. Az Amnesty International emellett beszélt olyan kísérő nélküli gyerekekkel is, akiket akár 15 napra is rendőrségi őrizetben tartottak, mielőtt átszállították volna őket egy gyerekek számára fenntartott menedékhelyre.


Az Amnesty International felszólítja Görögországot, hogy sürgősen javítson az ország menekültügyi rendszerén, és biztosítsa a megfelelő védelemhez való hozzáférést mindenkinek, aki az országban rekedt. Legelsőként fel kell állítani egy rendszert a rendszeres információáramlás és a különleges bánásmódra szorulók kiszűrésére.


Mindamellett, hogy az EU tagállamainak továbbra is támogatniuk kellene Görögországot, hogy az megfelelő módon fogadhassa a menedékkérőket, egyúttal mihamarabb nekik maguknak is be kell fogadniuk menedékkérőket Görögországból. Ebbe beleértendő a menedékkérők nagyobb tömegeinek gyors áttelepítése is a már meglévő EU-s sürgősségi áttelepítési rendszer keretein belül.

Vegyes reakciók a pápa Görögország látogatására

Ferenc pápa szombaton rövid látogatást tett görög ortodox egyházfőkkel együtt Leszbosz szigetén, ahol tavaly és az idén több mint félmillió menekült érte az Európai Unió földjét. A katolikus egyházfő 12 szíriai muzulmán menekültet, közte hat gyermeket vitt magával a Vatikánba. Ez a PR akció a „keményszívű” európai államoknak szólt. A baloldali sajtó nagy terjedelemben be is számolt a vizitről. Európa konzervatív oldalán azonban ezt újabb meghívásnak értelmezték, azaz szerintük a Nyugat ismét jelezte a muszlim világnak, hogy „gyertek“, valahogy mindig lesz aki törődik veletek. Az argentin pápa többször hangsúlyózta, hogy ő is bevándorlók leszármazottja.

(Szelestey Lajos/Klubrádió lapszemléjéből) A pápa gesztusa felhívás Európa számára, amin sokaknak el kell gondolkodniuk, köztük az államoknak is, mármint hogy eleget tesznek-e a bajba jutottak érdekében – írja a Süddeutsche Zeitung. Ötórás látogatása állásfoglalás a magyar, lengyel és más kormányok ellen, amelyek különösen kereszténynek tartják magukat, amikor kerítéseket emelnek az állítólagos muzulmán invázió ellen. Szavak nélkül imádkozott azokért is, akik Németországban a kőszívűséget és az önzést realizmusnak tartják. Félelmet, előítéletet és gyűlöletet gerjesztenek és mindehhez még a keresztény Nyugat megmentőinek pozíciójában tetszelegve tökéletesen félreértelmezik a szerepüket. Ferenc azt csinálta Leszboszon, amit egy katolikus egyházfőnek tennie kellett: erős jelzést adott a zárt határok ellen. És segített 12 emberen, szemben az európai államok kicsinyes és irgalom nélküli alkudozásával. Ezek az országok hajba kapnak azon, hogy melyikük fogadjon be egy tucat menekültet.

 

Törökország, menekültek: még 110 millió euró támogatás
 
Ma, 2016. április 19-én az Európai Bizottság új projektek bejelentésével tesz eleget a Törökországot támogató menekültügyi eszköz végrehajtásának felgyorsítására tett kötelezettségének.  További 60 millió eurós külön intézkedés alapján fedezik a Görögországból Törökországba visszatért migránsok élelmiszerre, egészségügyi ellátásra és szállásra vonatkozó költségeit.  További 50 millió eurós humanitárius segélyt a törökországi szíriai menekültek azonnali szükségleteire fordítanak. Így a Bizottságnak az Eszközből finanszírozott összes támogatása mostanra eléri a 187 millió eurót. A teljes közlemény itt olvasható.

EU–Törökország együttműködés: hárommilliárd eurós menekültügyi eszköz Törökország támogatására


Az EU 83 millió eurót ad a menekültek körülményeinek javítására Görögországban
 
(2016. 04. 19.) Az Európai Bizottság ma bejelentette: a március 2-i javaslata értelmében 83 millió eurót ad a Görögországban tartózkodó menekültek körülményeinek a javítására a vészhelyzeti támogatási eszközből. A Bizottság ma az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségével, továbbá a következő hat, a vészhelyzeti támogatás terén jelentős eredményeket felmutató elismert civil szervezettel írt alá szerződést a finanszírozásról: International Rescue Committee, Dán Menekültügyi Tanács, Médecins du Monde, OXFAM, Save the Children és Arbeiter-Samariter-Bund. A Bizottság Görögországba kihelyezett szakértői szorosan együttműködnek majd a végrehajtó szervezetekkel és figyelemmel kísérik az uniós finanszírozású ügyleteket a hatékonyság és a lehető legnagyobb humanitárius hatás szavatolása végett. A teljes közlemény itt olvasható.
 

Kérdések és válaszok: MEMO-16-1448


Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Nem áprilisi tréfa: megújult az Infovilág!
Nem áprilisi tréfa: megújult az Infovilág!

Mától új köntösben jelenik meg a 17 évvel ezelőtt alapított, a 18. évfolyamába lépett internetes napilap, az „Infovilág – a hiteles hírportál”. A kis híján 37 ezer hírt és 80 ezernél több illusztrációt tartalmazó, sokak számára internetes krónikaként, archívumként is szolgáló Infovilág természetesen csak küllemében változott.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.