ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 A demokrácia törékenyebb, mint sokan vélik – a politikát mindenütt eluralták az indulatok
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A demokrácia törékenyebb, mint sokan vélik – a politikát mindenütt eluralták az indulatok

A demokrácia törékenyebb, mint sokan vélik – a politikát mindenütt eluralták az indulatok

A visegrádi országok kevésbé központosított uniót akarnak és határozottan lépnek fel az alapító atyákkal szemben – kezdi cikkét a The Guardian. A britek kilépése azonban megnehezíti számukra, hogy hallassák hangjukat. Pl. mindjárt nem hívták meg őket az EU hat eredeti tagjának berlini tanácskozására, ahol a házigazda német külügyminiszter a mind szorosabb együttműködés mellett tette le a garast, éspedig az euró-övezet keretében. A magyarok, lengyelek, csehek nem vették át a közös fizetőeszközt, így számukra lidércnyomás a kétsebességes Európa, mert ez esetben nemigen tudnák érvényesíteni az érdekeiket.


Ily módon kétségbeesés söpör végig a térségen, de a négyek bíznak abban, hogy bejön az, amit az amerikai diplomácia vezetője mondott, hogy tudniillik vissza lehet csinálni a Brexitet.  A jogkörök egy részének visszaadását nemzeti kézbe részben olyan államok követelik, amelyeket feldühített a rájuk kényszerített menekültkvóta. Ilyen az autoriter Orbán Viktor vezette Magyarország, ahol a legerősebb a bevándorlás-ellenesség, és ahol a következő, ugyancsak izgalmas népszavazást tartják. A Fidesz várhatóan megnyeri a referendumot, amelyet úgy tekintenek, hogy az szintén kiállás az unió hatáskörének korlátozására. Az EU-ellenesség szintjét jól mutatja, hogy a lakosság jó része elégedetten fogadta, amikor Kövér László utasítására a székely zászlóra cserélték le a Parlament külső falán az integráció kék lobogóját. Orbán a Daily Mail-ben közzétett hirdetésben igyekezett rávenni a briteket a maradásra, majd postafordultával dicsérte őket, hogy visszaszerzik szuverenitásukat.  

Lehet, hogy a V4-ek elvesztették legfőbb támogatójukat az unióban, de még soha nem fogalmazták meg ilyen bátran, hogy mit akarnak Brüsszeltől. Csakhogy ott a hangulat most nem olyan, hogy különösebben meghallanák az érveiket.

A The Economist hetilap arra figyelmeztet, hogy a brit népszavazás eredménye intő jel a liberális világrend számára. A győzelmet a düh vezérelte, mert Trump Amerikájától kezdve Le Pen Franciaországáig sokan fel vannak háborodva a bevándorlás, a globalizáció és más okok miatt. És ha ezt nem tudják kifejezésre juttatni a politikai főáram keretében, akkor majd elmondják kívülről.  

A Brexit éppen azzal fenyeget, hogy a globalizáció és az általa létrehozott jólét összeomlásának kezdete lesz. El kell ismerni, jogos azoknak a felháborodása, akik a technokraták által elkövetett hibák miatt leszakadtak a liberalizmus győzelme óta eltelt negyedszázadban. És a politikusok sem tettek meg minden a vesztesek megsegítésére. A brit referendum pontosan arról szólt, hogy ha az emberek úgy érzik: ha nem ellenőrzik a saját életüket vagy nem részesülnek a globalizáció gyümölcseiből, akkor odacsapnak. Ehhez a távoli, basáskodó EU ellenállhatatlan célpontul szolgál.

A liberalizmusnak meg kell találnia a nyelvezetet, hogy elmagyarázza, mi is a tét a olyanokkal szemben, mint Trump és Le Pen. Hogy a jólét szempontjából mennyire fontos az áruk, eszmék, emberek szabad áramlása. Hogy a boldogságot fenyegeti a megfélemlítő, hátrányos megkülönböztetést alkalmazó állam. Hogy a tolerancia és a kompromisszum nélkül az emberek nem bontakozhatnak ki igazán. Épp ilyen fontos, hogy megfelelően el kell osztani a jólétet. Ideértve a társadalmi mobilitás helyreállítását és az emelkedő béreket. Ez magában foglalja, hogy vissza kell nyesegetni a kiváltságokat, versenyre kell kényszeríteni a vállalatokat. De leginkább mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni az oktatási rendszert.

A liberalizmusért vívott harcot a legnagyobb veszély a bevándorlás miatt fenyegeti. Csak éppen a keleti vendégmunkások többet fizetnek be a brit költségvetésbe, mint amennyit kivesznek onnan. Nélkülük az ipar, az egészségügyi ellátás munkaerőgondokkal küszködne. Ötleteik, erejük nélkül Nagy-Britannia szegényebb volna.

A konzervatív Die Welt kommentárja szerint nagyon sok felháborodott polgár a populistákat választja, de titokban bízik abban, hogy a rendszer elég stabil, így kibírja a túlkapásaikat. Ám a demokrácia törékenyebb, mint ahogy azt sokan gondolják. A politikát mindenütt eluralták az indulatok és azzal fenyegetnek, hogy ledöntik mindazt, ami évtizedeken át nagy gonddal épült.

Narcisztikus korba léptünk és ennek legékesebb példája Donald Trump, akit nem érdekelnek a tények, ha arról van szó, hogy a híveinek azt adja, amit azok nyilvánvalóan várnak tőle, hogy tudniillik sötét hatalmak áldozatai. Nyugaton jó ideje nem volt olyan hazug politikus, mint a republikánusok elnökjelöltség-várományosa. Kijelentéseinek jó 80%-a nem állja ki a valóság próbáját. Hívei számára az sem számít, hogy közben tönkreteszi saját pártját. A lényeg, hogy kiüvöltsék magukból a bajukat. Úgy tűnik föl, a populisták rajongóit nem foglalkoztatja, hogy a felháborodás még jelent koncepciót. Nem megoldásokra, hanem jelszavakra tartanak igényt. Közrejátszik náluk a káröröm is a rombolás láttán.

Az érzelmek legyőzik a megfontolt mérlegelést. A Brexit mutatja, ez milyen következményekkel jár. De ez nem csupán a polgárok bűne, a nyugati elit is sok hibát követett el az elmúlt években. Így csak csodálkozni lehet azon, hogy Juncker és Schulz még mindig a az integráció elmélyítésének lejárt lemezét teszi fel, noha arra az emberek többsége egyre felháborodottabban reagál. Ám a demokrácia nemcsak jog, hanem kötelesség is.

És aki csupán hasra ütve szavaz, az vét a közös ügyek ellen, amelyek mindannyiunkra tartoznak. A cserepeket kénytelenek leszünk közösen összesöpörni. Nem kizárólag „azok, ott fönt”, akiknek le akartunk keverni egy taslit.

A német Die Zeit hetilap megrökönyödve számol be arról, hogy Magyarország a jövőben az országgyűlés engedélyével visszatoloncolja Szerbiába, illetve Horvátországba mindazokat az illegális határátlépőket, akiket a határtól számított 8 km-es övezeten belül fognak el. Vagyis mindenféle eljárás, bírósági döntés nélkül. Bakondi György ezt úgy magyarázza, hogy az érintetteknek megmutatják, melyik út vezet a tranzitövezetekhez. Ezek a kormány szerint nem magyar területen vannak, ott lehet beterjeszteni a menedékkérelmet. Amúgy tavaly a csaknem 200 ezer beadványból 264-et engedélyeztek.

A Der Spiegel úgy értékeli, hogy Magyarország már eddig is szélsőséges eszközöket vetett be a menekültek ellen. Most pedig a jelek szerint új terve van, hogy még gyorsabban megszabaduljon ezektől a nemkívánatos emberektől. Hogy nem szívesen látja a menekülteket, azt a hatalom már többszörösen bizonyította. Szögesdróttal, műszaki zárral, amikor katonákat mozgósított ellenük, vagy amikor elriasztásul hirdetéseket tett közzé arab újságokban. Tavaly szeptember közepe óta gyorsított eljárásban ítéli el az illegális határátlépőket. Majd Magyarország panaszt nyújtott be az Európai Bíróságnál a kvóta ellen.

Az osztrák Die Presse jelentette: burgenlandi hatóságok arra hivatkozva ellenőrzik fokozottan az autóforgalmat, illetve az egész magyar határt, hogy ki akarják szűrni az embercsempészeket. Nehogy megismétlődjön a tavaly augusztusi eset, amikor 71 menekült fulladt meg egy zárt hűtőkocsiban. Január óta 4200 embert tartóztattak fel, többségük afgán, pakisztáni és szír. Akiről bebizonyosodik, hogy másutt már beadott menedékkérelmet, azt visszaküldik. Közben tegnap Hegyeshalomnál kétórás várakozás után lehetett átjutni.

Az ugyancsak osztrák Der Standard Paul Lendvai írását közli, amelyben megállapítja: az uniós elnökséggel eljött Szlovákia ideje és minden ellentétes előzmény ellenére sem szabad alábecsülni Ficót. Mert az igaz, hogy a választási kampányban sűrűn hallatott populista, idegen- és muzulmánellenes jelszavakat, de a politikus a múlt években már többször is megújult. A menekültválság idején megint csak keményen populista vonalat foglalt el Magyarországgal és Lengyelországgal együtt, de elvesztette az abszolút többséget. Utána fura koalíciót hozott tető alá, benne a mérsékelt nacionalistákkal – hála a magyar–szlovák Híd-Most felelős döntésének. Kiska elnök, Lajcák külügyminiszter, valamint a Híd képviselője, Bugár Béla meggyőződéses európai és a szolidáris menekültpolitika híve. Ficónak viszont ügyelnie kell arra, hogy az ország tekintélyét ne tegye tönkre éppen most a belügyminiszter körüli korrupciós botrány. Ily módon a nemzetközi figyelem esélyt kínál neki, de emiatt kötelessége is, hogy visszaléptesse Kalinákot. A kormányválság súlyos következményekkel járna Szlovákia és a politikai fordulatokban oly járatos miniszterelnök számára is.

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép

A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.