Orbán önjelölt rémkép a nyugati liberális rend számára
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Orbán önjelölt rémkép a nyugati liberális rend számára

Orbán önjelölt rémkép a nyugati liberális rend számára

Orbán Viktor a népszavazással tömegtámogatást akar, hogy az Európai Unió a jövőben ne telepíthessen menedékkérőket a tagállamokba – tudósít a The New York Times/Fox News/AP. Azt reméli, hogy példáját más országok is követik majd. Bírálók szerint ugyanakkor a közvélemény-kutatások az erősödő idegengyűlöletről tanúskodnak, ami a kormány kampányára vezethető vissza. Ám nem biztos, hogy meglesz az érvényességhez szükséges részvételi arány. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól úgy fogalmaz: fontos, hogy polgárként beleszóljunk a dolgokba, ám mivel a kérdés alávaló, a szervezet arra szólít fel mindenkit, hogy adjon le érvénytelen szavazatot.


A hatalom a félelemre játszik és leginkább a roma kisebbséget, a nehéz helyzetben lévő nyugdíjasokat, a kisgyerekes családokat, valamint az önkormányzati lakások bérlőit célozta meg.

A közszolgálati tévé a migránstámadásokról szóló híreket szajkózza, sokszor olyanokat, amelyek több hónaposak. A propaganda legalább 13 milliárd forintba kerül. Viszont a kormány nem árulta el, hogy mi történik, ha a referendum eredményesnek bizonyul. Kovács Zoltán cáfolja, hogy rontana Orbán Viktor helyzetén, ha nem lesz meg az érvényesség. Ám Tóth Csaba úgy gondolja, hogy az alacsony részvétel súlyos kudarc lenne a politikus számára, főleg egy ilyen hatalmas kampány után.

A Bloomberg hírügynökség úgy ítéli meg, hogy a népszavazás megerősítheti Orbán Viktor befolyását nemcsak idehaza, hanem az egyre jobban megosztott Európában is. A politikus egyben szeretne lendületet venni a parlamenti választások előtt. A felmérések arra utalnak, hogy elsöprő lesz a kormány álláspontjának támogatottsága, ám kérdéses az érvényesség. A brüsszeli Teneo Intelligence elemző cég szakértője azt várja, hogy az eredménytől függetlenül a politikus úgy tünteti fel magát, hogy ő az, aki megvédi az országot a menekültek hordáitól. De sokkal határozottabban léphet fel az EU-ban, ha a referendum veszi az érvényességi küszöböt.

Egy nagy győzelem megszilárdíthatja pozícióját, miután az EU, a Valutaalap, a civil szervezetek és Soros György után most éppen a migránsok ellen harcol. Boros Tamás a Policy Solutions igazgatója úgy véli, 2006 óta az első nagy országos kudarc volna Orbán számára, ha nem mennek el elegen voksolni, miután a miniszterelnök ilyen sok politikai tőkét áldozott a célra. Ugyanakkor nem világos, mi következik az unió számára, ha a referendum átviszi a lécet. Az EU még nem határozott az állandó elosztási mechanizmusról, és a magyarok egyedül nem képesek megakadályozni a politikai döntéseket.

Orbán eszközt lát a népszavazásban, hogy megrengesse az uniót – írja a Financial Times. A referendum betetőzi a miniszterelnök egyéves küzdelmét az ellen, hogy az országnak be kelljen fogadnia 1294 menekültet. Ha sikeres lesz, akkor megint akad egy szokatlanul erős nemzeti vezető, aki a nemzeti érzelmek felkorbácsolásával szembemegy az EU-val. Egyben erősíti a miniszterelnök egyre erősödő hírnevét, mármint hogy Orbán önjelölt rémkép a nyugati liberális rend számára. A felmérések azt támasztják alá, hogy a magyarok még sosem tápláltak ennyi félelmet és gyanút a menekültekkel szemben, bár azok javarészt eltűntek az országból. Az unió és Törökország megállapodása csak felbátorította a magyar vezetőt, aki magának tudja be, hogy a vita az “Isten hozott!”-kultúrájától elterelődött a határok lezárása és afelé, hogy a migrációt biztonsági fenyegetésnek kell tekinteni. Emberemlékezet óta a legátfogóbb kampányt indította. A külföldi kritikák csak megszilárdították a politikus hazai pozícióit.

Megfigyelők szerint a kormányfő igen jó lehetőséget szimatol, hogy korlátozza a Bizottság hatalmát és visszavegye a jogkörök egy részét nemzeti kézbe. De legalábbis szeretné Merkel ellenpontjaként feltüntetni magát. Sőt az is lehet, hogy az Európai Tanács elnökének tisztségére ácsingózik. Ez új cél lenne a politikus számára, akit az egyik korábbi amerikai nagykövet kiszivárgott jelentése ‘puszta ököllel harcoló politikai botrányhősnek’ nevez. .  

A Financial Times-nak küldött elemzésében Szigetvári Viktor költséges bohózatnak minősíti a népszavazást, miközben az jogilag képtelenség, hiszen az új alaptörvény nem engedi meg a referendumot, ha annak nincs kötelező eredménye. Az Együtt elnöke szerint a cél kizárólag az, hogy beszedje a sápot a félrevezetett emberek félelmeiből. Egyúttal Orbán mozgósítani akar az EU és Németország ellen – az adófizetők pénzén, jóllehet nincsenek tervek a kötelező kvótákra. Azon kívül az egész felhajtás nyitott kapukat dönget, mivel a feltett kérdés olyasmire vonatkozik, ami már eldőlt.

A hatalom 10 milliárdot költ egy pr-gyakorlatra, nem zavartatva magát attól, hogy az egészségügyi dolgozik tömegesen mennek külföldre dolgozni a magasabb bérek miatt.  A gyűlöletet gerjeszti, és egyben nyilvánvaló hazugságokat állít a külföldi partnerekről. Orbán lecsapott a migráns-kérdésre, hogy megszilárdítsa népszerűségét, ami megingott a korrupcióról szóló hírek miatt. Állami forrásból sokkal, de sokkal többet fordít a kampányra, mint az ellenzék. A népszavazás nem lesz szabad és tisztességes. Teljes mértékben hiányoznak a fékek és ellensúlyok. A gyűlölet csak még jobban megosztja a társadalmat és a végső vesztes az átlagember lesz, mivel kárt szenved az ország nemzetközi megítélése és versenyképessége.

A magyar népszavazással Orbán Viktor leginkább azt akarja megmutatni, hogy ki a főnök Brüsszelben, egyben kihívja Merkelt, aki pártolja a kvótákat – olvasható a The Economistban. Ezen túlmenően azt szeretné, ha az EU szuverén államokból álló kereskedelmi tömb lenne, amely távol tartja magát olyan kérdésektől, mint a migráció és az emberi jogok. Úgy gondolja, hogy a vele rokonszenvező visegrádi országok segítségével érvényre tudja juttatni saját vízióját Európa jövőjéről. A referendum ugyanakkor nagyrészt a népszerűség növelését szolgáló trükk a populista kormányfő részéről, jogi kötelező ereje nincs. De a kormány semmit sem bíz a véletlenre, a kampány elsöprő, a feszültség egyre nő. Egy hete bomba robbant Budapest szívében. Magyarország konzervatív és szűklátókörű, ahol sokan nem beszélnek idegen nyelveket és nem tudják, milyen olyanokkal együttélni, akiknek más a bőrszínük és a hitük. Viszont Krekó Péter a Political Capitaltől úgy gondolja, hogy az érvénytelenség kudarc lenne Orbán és a Fidesz számára.

A hatalom számára aggasztó, hogy az emberek némileg eltompultak a migránsok ügyében. A bírálók azt mondják, az egész felhajtás csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet a korrupcióról, az egészségügy és az oktatás bajairól. Emberi jogi szervezetek pedig arra mutatnak rá, hogy a bevándorlás visszaszorításának kegyetlenség volt az ára. Lásd az Amnesty International e heti jelentését. Kovács Zoltán ehhez képest azt hangoztatja, Magyarország csupán megvédi a határait, ahogyan azt a Schengeni Egyezmény előírja. Viszont még nem látni, hallgat-e közvélemény az ellenzék bojkottfelhívására.

Móra Terézia nem táplál illúziókat: a Berlinben élő magyar írónő tisztában van azzal, hogy a magyarok többsége rendjén valónak találja Orbán Viktor politikáját. A Die Welt munkatársa elkísérte az alkotót szülőfalujába, Fertőrákosra és azt tapasztalta, hogy ott is igencsak hat a masszív, migránsellenes propaganda, amely nem sokat törődik a valósággal. Ellenségképet akar gyártani, és sikerül is neki – 30 millió euróért. Erre mondja Móra Terézia, aki 3 éve elnyerte a német könyvkiadók díját és akinek most jelent meg új kötete, hogy fejétől bűzlik hal és a kormány képes hatni a családokra, sőt még a háziállatokra is. Az emberek rátaláltak a kormányfőre, és ha ő már nem lesz, akkor új Orbánt keresnek maguknak.

A Süddeutsche Zeitung budapesti rémmeseként ír arról, miket terjeszt a magyar kormány a népszavazás előtt, hogy Brüsszel és a menekültek ellen hangolja a közvéleményt. Merthogy Orbán különleges felhatalmazást akar magának. A tudósító végigülte Kósa Lajos egyik vidéki kampányrendezvényét, amelyen a politikus másfél órán át adagolta a túlzásokat és a hamis állításokat. Németországban ilyen propagandashow-t csakis a jobboldali radikálisoktól hallani. Pl. hogy a migránsok, akiknek csupán az 5%-a menekült, el akarják foglalni Európát. Meg hogy amerre megfordulnak, tömegesen erőszakolják meg a nőket. És így tovább, és így tovább. A propaganda azt eredményezte, hogy a kimutatások szerint a magyarok immár több, mint 70%-a elutasítja a bevándorlókat. De ha nem sikerül elég embert mozgósítani, az jócskán árt a Fideszről alkotott képnek. Viszont az egész leginkább arra megy ki, hogy mozgósítson a radikális bezárkózási politika mellett.

Cirkusz az egész, amivel a kormány igyekszik háttérbe szorítani az igazi problémákat – mondta a népszavazásról Juhász Péter a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban. Az Együtt politikusa emlékeztet arra, hogy a kiélezett helyzetben a Fidesz meghamisíthatja az eredményt, ezért az a legjobb, ha tiltakozásképpen mindenki otthon marad. Hiszen a feltett kérdés azon a hazugságon alapszik, hogy az unió tízezreket akar hozzánk beköltöztetni. Viszont Orbánék  nem félnek az idegenektől, ha azok letelepedési kötvényt vesznek. Hogy miért fixálódott rá a miniszterelnök ennyire a témára, annak okát Juhász abban látja, hogy kell egy gumicsont, nehogy a lakosság olyasmivel foglalkozzék, mint a korrupció vagy az oktatás és az egészségügy állapota. Orbán az érzelmekre építve politizál. És szeretné, ha nem egészen hárommillió voks a jövőben is elég lenne számára az abszolút többséghez. Az ellenzéknek ugyanakkor nincs pénze az ellenkampányra, de az is tény, hogy még mindig túl sokat viaskodik a saját soraiban – tette hozzá Juhász Péter.  

A Die Presse felveti, hogy Orbán fél a blamázstól, mert a fiaskó megrendítheti a kormányt, jóllehet az egyetlen kérdés az, hogy érvényes lesz-e a népszavazás. A negatív kampány hónapok óta csúcsra jár. A kabinet mindig is szívesen játszott a félelmekkel, de most ráfizethet. Sokan ugyanis már túlzásnak tartják a propagandát. Ebből pedig az ellenzék profitálhat. Ha ugyanis nem voksolnak elegen, az súlyos vereség lenne a miniszterelnök szemszögéből. Az ellenzéki pártok esélyei 2010 óta nem voltak ilyen nagyok. Hiszen a kudarc heves vitákat keltene a Fideszben, megmutatkoznának a belső törésvonalak. Még személyi következményeket sem lehet kizárni. Az ilyen mértékű arcvesztés destabilizálhatja a hatalmat. Egy előrehozott választás viszont kockázatos lehet, mert a megerősödött ellentábor tetemes problémákat okozhat Orbán Viktornak.

A népszavazás miatt kötelezettségszegési eljárás fenyegeti Magyarországot – tudósít a Die Presse. Brüsszelben az a vélemény, hogy egyetlen tagállam sem húzhatja ki magát a közös felelősség alól. A 160 ezer menekült elosztása ügyében a döntés megvan, a magyar polgárok csak a jövőbeli kvótákról határozhatnak. A magyarok nem csupán a hiányos szolidaritás miatt kapnak kritikát, hanem azért is, mert ugyanakkkor főleg gazdag kínai és orosz kuncsaftok minden további nélkül tartózkodási engedélyt kapnak, ha letesznek az asztalra 300 ezer eurót, meg még 60 ezret a költségekre. Már csaknem 10 ezren éltek a lehetőséggel, családostul. A program azért is vitatott, mert az ígéri, hogy az érintettek vízum nélkül 90 napra továbbmehetnek más schengeni országokba, amivel a Bizottság nem ért egyet.

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Jócskán késtek a római tüntetők – hatvanéves az Európai Unió
Jócskán késtek a római tüntetők – hatvanéves az Európai Unió

– Indulhatnának már! – szólal meg mellettem Jani barátom –, mindjárt találkozónk van a lányokkal! Mármint asszonyainkkal, de hát nekünk ők a lányok. Álldogálok jól kiválasztott helyemen – más várakozók: egy begipszelt karú operatőr és egy a munkaeszközét a szemeteskocsinak támasztó utcaseprőnő mögött, s nyugtatom, hogy tíz perc alatt ott vagyunk a Teemininél, van időnk még kivárni, hogy a Rómában mindenütt látható európai uniós menet végre összeálljon, s irányt vegyen a Capitolium felé, ahol a közösség országainak vezetői tanácskoztak.

Bezárás
Jócskán késtek a római tüntetők – hatvanéves az Európai Unió – Indulhatnának már! – szólal meg mellettem Jani barátom –, mindjárt találkozónk van a lányokkal! Mármint asszonyainkkal, de hát nekünk ők a lányok. Álldogálok jól kiválasztott helyemen – más várakozók: egy begipszelt karú operatőr és egy a munkaeszközét a szemeteskocsinak támasztó utcaseprőnő mögött, s nyugtatom, hogy tíz perc alatt ott vagyunk a Teemininél, van időnk még kivárni, hogy a Rómában mindenütt látható európai uniós menet végre összeálljon, s irányt vegyen a Capitolium felé, ahol a közösség országainak vezetői tanácskoztak.
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben Mivel máshol nem találtak megfelő helyet neki, egy szupermarket tetejére építettek óvodát az osztrák fővárosban. A liesingi intézményben 170 gyerek számára van hely, és még udvart is kialakítottak a számukra. Bécs 52 millió eurót fordít 2021-ig új iskolai, óvodai és napközis helyek létrehozására. (Képek: Votava/PID)
Feléledhet a rajkai határátmenet: vonattal Pozsonyba A szlovákok közvetlen járatokat szeretnének Pozsony és Magyarország között. A ta3.com információi szerint a szlovák szaktárca megrendelésére már az idei decemberi menetrendváltástól naponta csúcsidőben tíz vonatpár közlekedhet Rajkán keresztül Pozsony és Magyarország között. Olyan menetrend kialakítása a cél, ami megfelelő csatlakozást nyújthat Budapest irányába.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
,,Aki hallgat, az is beszél” Nemrég jelent meg Aczél Petra Neked van igazad? című könyve a Tinta Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel tudósítónk, aki elsőként ezt kérdezte: A könyv címlapján csupán egy kulcs az illusztráció; melyik zárat nyitja ez a kulcs? (A képen a könyv írója, Aczél Petra.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.