ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 A gazdag államok önzősége miatt egyre súlyosabb a menekültválság
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A gazdag államok önzősége miatt egyre súlyosabb a menekültválság

A gazdag államok önzősége miatt egyre súlyosabb a menekültválság

A világ gazdag országai a vezetői képesség és felelősségvállalás teljes hiányát mutatják, miközben alig 10, a világ GDP-jének mindössze 2,5%-át adó ország a világ menekültjeinek 56%-át fogadta be – áll az Amnesty International ma megjelent, a nemzetközi menekültválságot bemutató átfogó jelentésében.


A világméretű menekültválság megoldása: a felelősség hárítástól a vállalásáig című jelentés a világ 21 millió menekültjének kiszolgáltatott helyzetét mutatja be. Miközben sokan rettenetes körülmények között élnek Görögországban, Irakban, Nauru szigetén vagy a szír–jordán határon, mások Kenyában és Pakisztánban az egyre nagyobb teret nyerő kormányzati zaklatások áldozatai.

A jelentés tisztességes és praktikus megoldást is kínál a válságra, olyan rendszert, amely releváns, objektív kritériumok alapján határozná meg, az országoknak mennyi embert kellene befogadnia, hogy évente a menekültek 10%-a otthonra leljen.

„A világ 193 országából 10 fogadta be a menekültek több mint felét. Egy maroknyi országnak a kelleténél sokkal többet kell tennie, pusztán azért, mert a származási országok a szomszédai. Ez a megoldás fenntarthatatlan, a háborúk, üldöztetések elől menekülő emberek millióit teszi ki nyomornak és szenvedésnek” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.

„Itt az idő a világ vezetői számára, hogy komoly és konstruktív vitát kezdjenek arról, hogyan fognak a társadalmaink segíteni a háborúk és üldöztetések elől menekülőknek. Meg kell magyarázniuk, miként lehetséges, hogy a világ képes bankok adósságait átvállalni, új technológiákat felfedezni és háborúkat viselni, miközben képtelen otthont találni a világ népességének 0,3%-át kitevő 21 millió menekültnek.

„Ha az országok összefognak és megosztják a felelősséget, akkor biztosítani lehet, hogy az otthonukat és országukat nem a saját hibájukból elhagyni kényszerülők biztonságban újra felépíthessék az életüket egy másik helyen. Ha nem lépünk, emberek fognak meghalni a tengeren, megelőzhető fertőzésekben vagy azért, mert visszaküldték őket a háborús övezetekbe.”

A világ menekültjeinek kiszolgáltatott helyzete

A jelentés bemutatja a menekültek helyzetét az egyes kontinenseken, ezzel is azt hangsúlyozva, milyen azonnali égető szükség van arra, hogy a kormányok látványosan növeljék a befogadott menekültek számát:

Visszaküldések konfliktusövezetekbe és olyan helyekre, ahol sérülnek az emberi jogok

Nyomorúságos körülmények között tartva

  • A mianmari rohingya menekültek és menedékkérők folyamatos rettegésben élnek Délkelet-Ázsiában: félnek, hogy letartóztatják, bebörtönzik, üldözik vagy visszaküldik őket. A malajziai őrzött befogadó központokban nagyon rossz körülmények között tartják a rohingyákat és más menekülteket, menedékkérőket: túlzsúfoltság, fertőzésveszély, fizikai és nemi erőszak, sőt időnként halál a nem megfelelő orvosi ellátás miatt.
  • A jelentés azzal vádol néhány EU-s országot és Ausztráliát, hogy „a szisztematikus jogsértéseket és bántalmazásokat közpolitikai eszközként használják” az embereket kívül tartandó. Az Amnesty International 2016. júliusi jelentése mutatta be, hogy 1200 nő, gyerek és férfi szenved bántalmazástól, embertelen bánásmódtól és a hatóságok hanyagságtól a Nauru szigetén lévő ausztrál zárt táborban.
  • Az EU továbbra is gyanús alkukat köt olyan országokkal, mint Líbia vagy Szudán, hogy megállítsák a menekültek, migránsok áramlását. A menekültek jogsértések széles skáláját szenvedik el igenrendészeti őrizetben, ahol jogtalanul, ügyvéd segítsége nélkül tartják fogva őket, miután a líbiai parti őrség, fegyveres csoportok vagy a biztonsági erők elfogták őket. A szudáni hatóságok migrációt korlátozó intézkedései összefüggésbe hozhatóak a Darfurban elkövetett jogsértésekkel.

Veszélyes utakra kényszerítve

  • 2014 januárja és 2015 júniusa között az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága tengeren bekövetkezett 1100 halálesetet dokumentált Dél-Kelet-Ázsiában. Főleg rohingyák haltak meg. Ez a szám a valóságban valószínűleg sokkal magasabb.
  • 2015-ben több mint egymillió menekült és migráns kelt át a tengeren Európába, közel 4000 ember nem élte túl az utat. Az idén eddig több mint 3500 ember fulladt bele a tengerbe.
  • 2016-ban a Líbián keresztül utazó, szub-szaharai térségből származó nők elmondták az Amnesty Internationalnek, hogy a csempész-útvonalak mentén a nemi erőszak annyira mindennapos, hogy az utazás előtt fogamzásgátlót kezdtek szedni, hogy ne essenek teherbe a megerőszakolóiktól. Menekültek és migránsok elmondták, hogy az embercsempészek foglyul ejtették őket, hogy így csikarjanak ki váltságdíjat a családjaiktól.
  • Emberek menekülnek Mexikón keresztül az Egyesült Államok határa felé Közép-Amerika északi háromszögéből (Guatemala, Honduras, San Salvador) az emberrablások, zsarolások, szexuális támadások és emberölések elől.

„A menekültválság nemcsak a Földközi-tenger medencéjét érinti. A világon mindenhol menekültek élnek veszélyes helyeken, bezsúfolják őket a már megtelt hajókba, szenvednek kiszolgáltatva szörnyű körülmények között vagy vállalnak veszélyes utakat, amelynek során a csempészek és fegyveres csoportok „kegyelmére” vannak bízva. A világ vezetőinek ki kell találniuk azt a tisztességes rendszert, amely segíteni tud rajtuk” – mondta Salil Shetty.

A konfliktusokkal szomszédos országok magukra maradtak a menekültek befogadásában

A jelentés szerint a felelősség egyenlőtlen megoszlása súlyosítja a világméretű menekültválságot és a menekülteket érő problémákat. Az Amnesty International felszólít minden államot, hogy a kapacitásuk tárgyilagos és hiteles kritériumokon alapuló meghatározása után fogadjanak be arányos mennyiséget a világ menekültjei közül.

Ez józan megfontoláson alapuló rendszer, amely alapján megállapítható lenne, hogy egy ország mennyi menekültet tud befogadni. A gazdasági teljesítmény, népesség és munkanélküliség aránya világossá tenné, hogy melyik az az ország, amelyik cserben hagyja a menekülteket.

A jelentés megvilágítja azt az elképesztő aránytalanságot, amely a szíriai menekülteket befogadó szomszédos és a hasonló népességű többi ország között van.

  • Az Egyesült Királyság például 2011 óta kevesebb mint 8000 szíriait fogadott be; Jordánia – ahol tízszer kevesebben élnek, és a GDP-je is csak 1,2%-a a szigetországénak – több mint 655 000-et.
  • A 10 000 km²-es, 4,5 milliós Libanon, amelynek az egy személyre jutó GDP-je 10 000 amerikai dollár, több mint 1,1 millió szíriait fogadott be. Az ugyanennyi lakosú, de 268 000 km² területű és 42 ezer amerikai dollár GDP-vel rendelkező Új-Zéland eddig 250-et.
  • A 4,6 millió lakosú Írország, amelynek a területe hétszer, gazdasága pedig ötször nagyobb, mint Libanoné eddig mindössze 758 szír menekültet telepített át.

A jelentés rávilágít, hogy a gazdag országoknak lehetőségük lenne arányosabban részt vállalni a kiszolgáltatott menekültek befogadásában. Ha a területet, a gazdasági teljesítményt és a munkanélküliséget nézzük, Új-Zélandnak például 3466 menekültet kellene befogadnia. Ez egy kezelhető mennyiség lenne szemben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának mandátuma alá tartozó 1,1 millió menekülttel a hasonló népességű Líbiában.

„A probléma nem a menekültek száma, hanem, hogy nagyon sokan a világ gazdag országai közül nagyon keveset tesznek” - mondta Salil Shetty.

„Ha a leggazdagabb országok befogadnák a méretük, népességük és munkanélküliségüknek megfelelő arányban a menekülteket, akkor a menekültek jó része új otthonra találhatna. Ami hiányzik az az együttműködés és a politikai akarat.”

A kormányoknak többet kell tenniük

A jelentés Kanadát mutatja be példaként arra, hogy vezetői képességgel és vízióval az országok kevés idő alatt is nagyszámú menekültet tudnának áttelepíteni.

Kanada több mint 30 ezer szíriai menekültet fogadott be 2015 novembere óta. Egy kicsivel több, mint fele a kormány, mintegy 11 ezer ember pedig magánemberek támogatásával talált új otthonra. Augusztusban további 18 000 szír áttelepítésére vonatkozó döntés született – elsősorban Libanonból, Jordániából és Törökországból.

Napjainkban nagyjából 30 országnak van hasonló áttelepítési programja, azonban az áttelepítésre felajánlott helyek minden évben az ENSZ által meghatározott szám alatt maradnak. Ha 30 helyett 60 vagy 90 ország telepítene át embereket, az már lényleges javulás lenne.

Az Amnesty International a menekültek áttelepítését szolgáló új mechanizmus megteremtésére szólít fel, és olyan „tehermentesítő” eljárás létrehozására, amely az olyan akut konfliktusok, mint a szíriai, esetében a szomszédos országokat terhét enyhíthetné.

„A világ nem sétálhat tovább és hagyhatja magára a túlterhelt országokat, mert ha azok nem kapnak támogatást, ők lesznek a következő konfliktuszóna. Miközben kevés ország befogadott több millió embert, sokan semmit sem tesznek értük” – mondta Salil Shetty.

„A világ vezetői kudarcot vallottak abban, hogy elfogadjanak egy tervet, ami segít megvédeni a 21 millió menekültet. Amikor a vezetők elbuknak, a jó szándékú embereknek kell még több nyomást gyakorolniuk a kormányaikra, hogy azok mutassanak némi emberséget azok irányába, akik mindössze annyiban különböznek tőlünk, hogy el kellett menekülniük az otthonaikból.”

A jelentésben szereplő adatok a UNHCR-tól, az UNRWA-tól, kormányoktól és civil szervezetektől származnak.

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba

Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.