A független sajtó a demokrácia biztosítéka
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A független sajtó a demokrácia biztosítéka

A független sajtó a demokrácia biztosítéka

A Le Monde vezércikkben minősíti sajnálatosnak, hogy a mostani lengyel vezetés a keleti tábor mellett döntött és teljesen elszigeteli az országot az unió többi részétől. Az elemzés szerint a helyzet már odáig jutott, hogy jeges hideg állt be Varsó és két legfontosabb EU-s partnere, Németország és Franciaország között. Olyannyira, hogy francia részről lemondták a három államot tömörítő Weimari Háromszög e hónapra tervezett párizsi tanácskozását. Ez egyben jelzi, hogy leállt az a dinamizmus, ami Lengyelországot a földrész egyik motorjává tehette volna.


Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az új lengyel kormány a nemzetközi kereskedelem és a diplomácia játékszabályainak felrúgásával érvénytelenítette a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, amelynek értelmében a franciák 50 katonai helikoptert szállítottak volna. Ezek után Hollande elnök lefújta küszöbön álló varsói látogatását, a lengyelek pedig minden tender nélkül 21 amerikai helikoptert vettek. Ám az ellentétek túlmennek ezen a sértésen. Érintik a menekülteket, az unió jövőjét, az európai védelmet, a jogállamot és a közös értékeket. Ilyen helyzetben a hármas összejövetel legfeljebb arra lett volna jó, hogy igazolja Lengyelország Európa-ellenes álláspontját.

Ebben a játékban azonban Kaczynski mindent elveszthet. Miközben igen tapintatlan a németekkel és a franciákkal, már nem számíthat a britekre. Ugyanakkor nyílt viszályba keveredett Brüsszellel, miután visszautasította az ajánlásait az alkotmánybíróság ügyében. Az Európai Unióban egyetlen igazi szövetségese van: Orbán Viktor.  A kommunizmus bukása után úgy látszott, hogy a lengyelek az egyik erőközpontot alkotják majd Európában, ám ők az elszigetelődést választották. Kár.

Egy neves amerikai külpolitikai szakértő szerint a következő amerikai elnöknek mindenekelőtt Európával kell foglalkoznia – a többi közt azért, mert az orosz agresszió az egykor egységes földrészt veszélyezteti – írja a Financial Times. Nicholas Burns, aki külügyminiszter-helyettes volt, jelenleg pedig a Harvardon tanít, rámutat, hogy az amerikaiak már most is aggódva nézik azt a komoly, szélsőjobboldali-populista lázadást, amelyhez hasonló az 1930-as évek óta nem volt a kontinensen.

A reakciós Orbán Viktor már hatalomra jutott, a Jog és Igazságosság pedig gondot okoz mind Brüsszel, mind Washington számára. Azon kívül Merkel és mások joggal kérnék a Fehér Ház új gazdáját, hogy az Egyesült Államok fogadjon be az eddiginél lényegesen több menekültet. Végül pedig fontos, hogy az EU a jövő hónapban teljes mértékben hosszabbítsa meg Oroszország elleni szankciókat, mert minden más gyengítené a még hivatalba sem lépett elnök pozícióját.

Az erőszakos orosz fellépés miatt sürgető, hogy Amerika 2017-ben telepítsen csapatokat Lengyelországba és a balti köztársaságokba. Csak így lehet feltartóztatni Putyint, de közben meg kell próbálni együttműködni vele, Irán, Afganisztán, Észak-Korea és Szíria ügyében. Hillary Clinton lenne az a vezető, aki határozottan kiállna az európai partnerek mellett. Ő érti, hogy Amerika sorsa nagyban függ az öreg földrészhez fűződő kapcsolatoktól, főleg válságok idején. Trump ezzel szemben bizonyította, hogy nem lenne képes eleget tenni a felelősségének. Folyamatosan leértékeli a NATO-t, nyilvánosan dicséri Putyint.

A Die Welt írja: szabad sajtónak az is feltétele, hogy a társadalomban igény legyen rá. Ha nagy tömegek nem tartják szükségesnek, akkor olyan robbanás következik be, mint legutóbb a magyaroknál, a lengyeleknél és a törököknél. Magyarországon úgyszólván vége a Népszabadságnak, az osztrák tulajdonos egy Orbán-hű oligarchának adta el a legfontosabb ellenzéki lapot. Ebben az ügyben a Ringier sem szerepel valami jól, mert a kiadó előtte Pecinának passzolta át a tulajdonjogot. Törökországban a hatalom a szabad nyilvánosság legfontosabb orgánumát fojtogatja, Lengyelországban a közmédiát a saját vonalára állította rá a hatalom. De ha egyetlen újság eltűnése ekkora sebet tud ütni a szabad sajtón, akkor a sajtó nem tűnik föl szabadnak e három államban. Azt szokták mondani, hogy a független sajtó a demokrácia biztosítéka. Csak éppen a három példa tanúsítja, hogy ez inkább fordítva igaz: ha nincsenek meg a demokratikus keretek, akkor a sajtó sem lehet szabad. Ám ha a lakosság széles rétegei nem ragaszkodnak hozzá, akkor nem is ér sokat a 4. hatalmi ág.    

Az Európa Tanács Kínzás-ellenes Bizottsága felszólította a magyar kormányt, hogy egyértelműen ítélje el a menekültek bármiféle bántalmazását – olvasható a Süddeutsche Zeitungban. Az állásfoglalás azután született meg, hogy a testület tavaly októberben soron kívüli látogatást tett Magyarországon és most nyilvánosságra hozta az útról készült jelentést. Eszerint nagyon sok külföldi arról számolt be a ténymegállapító testület tagjainak, hogy a rendőrök megverték őket. A tudósítás emlékeztet arra, hogy főleg a múlt szeptembern akadt olyan nap, amikor akár 10 ezer menekült érkezett magyar földre.

A The New York Times az OECD adatai alapján úgy becsüli, hogy Magyarország 7%-os adócsökkentésre készül, miután Varga Mihály bejelentette, hogy a versenyképesség javítására 5–6 éven belül a szlovák és a cseh szintre kívánják mérsékelni az átlag béradót. Tavaly a magyar adóék 49%-os volt, vagyis a munkáltóknak és alkalmazottnak összesen ennyi adót és járulékot kellett fizetniük, szemben a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 36%-os átlagával. Szlovákiában 41, Csehországban 43%-os a teljes közteher. A tudósítás megjegyzi, hogy a nagyarányú elvándorlás munkaerőhiányt okozott az Európai Unió keleti felén, így a magyar, lengyel és cseh vállalkozások számára igen nehézkes az üres állások betöltése. Nálunk már nőnek a jövedelmek, egyedül augusztusban pl. 6,9%-kal, mivel nincs elég jelentkező  meghirdetett helyekre.

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani

Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.

Bezárás
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását Az Európai Bizottság ma bejelentette új kezdeményezését, mely az Erasmus+ program alapján további támogatást kínál az európai fiataloknak a tanulásban és a mobilitás területén. A „Move2Learn, Learn2Move” segítségével legalább 5000 fiatal utazhat egy másik uniós országba egyénileg vagy osztálytársaival.
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese Május 15-től Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese, és egyúttal a társaság ügyvezető bizottságának is tagja. Az új tisztségviselő 2014-től a Microsoft magyarországi HR-vezetőjeként dolgozott . Előtte, 2007-től az UPC Magyarországnál töltötte be a HR-igazgatói pozíciót.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell A Római-parti mobilgát eddig ismertté vált tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános. A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természet közeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható.
Ismét lesz karmesterverseny! – várják a jelentkezőket Felelevenítette az egykoron az egész ország által figyelemmel kísért nemzetközi karmesterversenyek hagyományát a Filharmónia Magyarország. Az eseményt októbertől decemberig rendezik meg. Eddig 26 országból – Kínától Oroszországon át Amerikáig – több mint száz pályázót regisztráltak, de május 1-jéig még nyitott a jelentkezés az 1979. január 1. után született karmesterek számára. (A képen: Sir Georg Solti.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.