ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 A kelet-európai populista nacionalisták a 20-as, 30-as évek romboló mozgalmait idézik
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A kelet-európai populista nacionalisták a 20-as, 30-as évek romboló mozgalmait idézik

A kelet-európai populista nacionalisták a 20-as, 30-as évek romboló mozgalmait idézik

Hamarosan két olyan vezető irányítja majd a dolgokat Washingtonban és Moszkvában, akit hasonló jobboldali nacionalizmus vezérel, beleértve a nemzeti érdekek elsődlegességét, az egykori nagy múlt hangsúlyozását – állapítja meg a The Washington Post. Mindketten a keresztény értékeket trombitálják és elutasítják a kulturális sokszínűséget. Ideológiai eszmetársaik már szilárdan megvetették a lábukat Európa egyes részein és azzal fenyegetnek, hogy véget vetnek a liberális összefogásnak a földrészen. Ebben a jobboldali fordulatban Oroszország persze nem pont azokon a húrokon játszik, mint Trump, de Moszkva aktívan ténykedett az átrendeződésért.


A Kreml Magyarországtól Svédországig udvarol az ultranacionalista pártoknak, amelyek elvetik a globalizációt és a liberális értékeket, inkább az erőteljes nacionalizmust hangoztatják. Putyin célja az, hogy meggyengüljön az EU és a NATO, amiben persze benne van, hogy Oroszország továbbra sem kér az Amerika vezette világrendből.

Trump nyíltan rokonszenvezik az orosz államfővel, a jövendő washingtoni kormányzatot várhatóan ideológiai kötelékek fűzik majd az európai jobboldali pártokhoz, illetve Putyinhoz. Márpedig ez radikális elfordulás Obama irányvonalához képest. Az új tanácsadók között ott vannak a szélsőjobb képviselői, akik a keresztény világ bajnokát látják az orosz vezetőben – az iszlám elleni küzdelemben. A leendő amerikai elnök maga egész évben a civilizációk harcának nyelvét használta. Márpedig ez sokban hasonlít arra, amit Putyin mond. A tengerentúlon immár olyan hazafias erős embernek gondolják, aki elutasítja a felelőtlen globalista elitet. Putyin most a jobboldalt igyekszik összefogni Nyugat-Európában, de lehet, hogy a jövő január 20-tól lesznek barátai a Fehér Házban.

A Világbank volt elnöke, egyben volt amerikai külügyminiszter-helyettes arra figyelmeztet, hogy Trumppal az Egyesült Államok külpolitikájának keretei kerülnek veszélybe, merthogy az USA sok évtized óta a szabadság és a nyitott kapuk szószólója, egyben a szabad világ vezetője. Robert Zoellicka Financial Times-ban felhívja a figyelmet arra, hogy nagyok a megoldandó bajok, mert a Közel- és Közép-Keleten súlyosbodhat a helyzet. Európában repedezik az integráció. A félelmetes keleti-európai populista nacionalisták az 1920-as, 1930-as évek romboló mozgalmait idézik. Oroszország pedig lecsapott a lehetőségre mindkét régióban. A nagy kérdés, mit akar Kína, tehát hogy regionális uralomra tör-e vagy megelégszik azzal, hogy a mostani viszonyok közepette a jövőben jobban érvényesüljenek a pekingi érdekek.

A világ ugyanakkor izgatott a Washingtonból érkező jelek láttán. Kissinger úgy véli, hogy Trump nem árulta el, van-e átfogó képe a világról. Zoellick szerint ha van, akkor itt az ideje, hogy előálljon vele. A lap ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a következő elnök viselkedése inkább kaotikus rögtönzést vetít előre, semmint stratégiai gondolkodást.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a Bizottság elnöke burkoltan ismét Magyarországot és a többi kelet-európai államot bírálta, amiért nem hajlandók enyhíteni a görögök és az olaszok terhein, azaz menekülteket átvenni, miközben a két országba továbbra is emberek tízezrei érkeznek. Juncker azt mondta a német közszolgálati tévének, a ZDF-nek, hogy nincs mit szépíteni a dolgon, az Európai Unió nem tudja kézben tartani a válságot. Törökországgal a megállapodás bevált ugyan, az Égei-tengeren keresztül az addigi 10 ezer helyett naponta csupán 80-an jutnak el görög földre. Csak éppen a drámára adott európai válasz egésze nem működik.

Juncker újból arra figyelmeztette a tagállamokat, hogy közös erővel kell megtalálni a kiutat, nem lehet magára hagyni Athént és Rómát. És azt sem lehet megengedni, hogy csakis a németek és a svédek nyissák meg a kapukat a menekültek előtt. Vagyis erősíteni kell a szolidaritást. A téma különben fontos napirendi pontként szerepel a mai brüsszeli uniós csúcson.

A Frankfurter Rundschau brüsszeli forrásokból úgy tudja, hogy a magyarok és az olaszok miatt ellentétek vannak a mai uniós csúcskonferencia zárónyilatkozata ügyében. Az Orbán-kormány azt szorgalmazza, hogy fejezzék be a vitát a menekültek elosztásáról és Észak-Afrikában hozzanak létre felvevő táborokat. Ez utóbbi elképzelést Olaszország támogatja, de továbbra is sürgeti, hogy a többiek vegyenek át tőle migránsokat, miután változatlanul tízezrével jönnek a Földközi-tengeren át.

Az osztrák belügyminisztérium úgy gondolja, hogy Ausztriának évi átlag 50 ezer bevándorlóra van szüksége, ha hosszabb távon fenn akarja tartani a megfelelő munkaerő-kínálatot – írja a Der Standard. A tárca migrációs tanácsa nettó értéket vesz, azaz az érkezők számából levonja mindazokat, akik tartósan elhagyják az országot. Sobotka miniszter, aki pedig nem számít a nyitott kapuk kifejezett hívének, rámutatott: a népesedési helyzet miatt nincs más választás. Minél kevesebben jönnek, annál gyorsabban öregszik el az osztrák társadalom, annál kevésbé tudják megtermelni pl. a nyugdíjak alapját.

Tavaly csúcsot értek el a bevándorlásban, összesen nettó 113 ezer fővel, ám csak a fele volt menekült. De mivel a lakosság kedvezőtlenül vélekedik a migrációról, Sobotka szerint a hatóságok kénytelenek ezután is lehetőleg minél kevesebb menedékkérelemnek helyt adni. Viszont próbálkoznak egy új áttelepítési programmal, azaz menekültcsaládokat átvenni Jordániából és Libanonból, hogy azután Ausztriában lássák el őket. Az EU-kvóta alapján a vállalt 1900-ból 1500-an már megérkeztek.

Németországban most jelent meg Péterfy Gergely, „A kitömött barbár” című műve, és a kritikus, Wilhelm Droste a Süddeutsche Zeitungnak írt cikkében úgy gondolja, hogy a könyv tükröt tart a mai magyar társadalom elé. Vagyis hogy az értelmiség értetlenül áll, mert a világ már nem tart igényt a tanácsaira. Ugyanakkor robbanásveszélyt jelentenek a lecsúszott emberek, akikből könnyen lesz verőlegény és fanatikus huligán, ha azt hiszik, hogy megtalálták a bűnbakot, aki felelős a nyomorukért. Végül pedig ma is jellemző, hogy brutálisan bánnak az egzotikus idegenekkel. Az ország felvilágosultnak és kereszténynek tartja ugyan magát, ám nem riad vissza semmiféle barbárságtól. Minden társadalmi rétegben tort ül a tudatlanság. A fura csak az, hogy „A kitömött barbár” két éve hatalmas siker volt a rettenetesen megosztott Magyarországon: a szenvedélyes nacionalisták épp olyan lelkesen megéljenezték, mint a meggyőződéses kozmopoliták, aminek persze sok oka van.

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép

A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.