A kelet-európai populista nacionalisták a 20-as, 30-as évek romboló mozgalmait idézik
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A kelet-európai populista nacionalisták a 20-as, 30-as évek romboló mozgalmait idézik

A kelet-európai populista nacionalisták a 20-as, 30-as évek romboló mozgalmait idézik

Hamarosan két olyan vezető irányítja majd a dolgokat Washingtonban és Moszkvában, akit hasonló jobboldali nacionalizmus vezérel, beleértve a nemzeti érdekek elsődlegességét, az egykori nagy múlt hangsúlyozását – állapítja meg a The Washington Post. Mindketten a keresztény értékeket trombitálják és elutasítják a kulturális sokszínűséget. Ideológiai eszmetársaik már szilárdan megvetették a lábukat Európa egyes részein és azzal fenyegetnek, hogy véget vetnek a liberális összefogásnak a földrészen. Ebben a jobboldali fordulatban Oroszország persze nem pont azokon a húrokon játszik, mint Trump, de Moszkva aktívan ténykedett az átrendeződésért.


A Kreml Magyarországtól Svédországig udvarol az ultranacionalista pártoknak, amelyek elvetik a globalizációt és a liberális értékeket, inkább az erőteljes nacionalizmust hangoztatják. Putyin célja az, hogy meggyengüljön az EU és a NATO, amiben persze benne van, hogy Oroszország továbbra sem kér az Amerika vezette világrendből.

Trump nyíltan rokonszenvezik az orosz államfővel, a jövendő washingtoni kormányzatot várhatóan ideológiai kötelékek fűzik majd az európai jobboldali pártokhoz, illetve Putyinhoz. Márpedig ez radikális elfordulás Obama irányvonalához képest. Az új tanácsadók között ott vannak a szélsőjobb képviselői, akik a keresztény világ bajnokát látják az orosz vezetőben – az iszlám elleni küzdelemben. A leendő amerikai elnök maga egész évben a civilizációk harcának nyelvét használta. Márpedig ez sokban hasonlít arra, amit Putyin mond. A tengerentúlon immár olyan hazafias erős embernek gondolják, aki elutasítja a felelőtlen globalista elitet. Putyin most a jobboldalt igyekszik összefogni Nyugat-Európában, de lehet, hogy a jövő január 20-tól lesznek barátai a Fehér Házban.

A Világbank volt elnöke, egyben volt amerikai külügyminiszter-helyettes arra figyelmeztet, hogy Trumppal az Egyesült Államok külpolitikájának keretei kerülnek veszélybe, merthogy az USA sok évtized óta a szabadság és a nyitott kapuk szószólója, egyben a szabad világ vezetője. Robert Zoellicka Financial Times-ban felhívja a figyelmet arra, hogy nagyok a megoldandó bajok, mert a Közel- és Közép-Keleten súlyosbodhat a helyzet. Európában repedezik az integráció. A félelmetes keleti-európai populista nacionalisták az 1920-as, 1930-as évek romboló mozgalmait idézik. Oroszország pedig lecsapott a lehetőségre mindkét régióban. A nagy kérdés, mit akar Kína, tehát hogy regionális uralomra tör-e vagy megelégszik azzal, hogy a mostani viszonyok közepette a jövőben jobban érvényesüljenek a pekingi érdekek.

A világ ugyanakkor izgatott a Washingtonból érkező jelek láttán. Kissinger úgy véli, hogy Trump nem árulta el, van-e átfogó képe a világról. Zoellick szerint ha van, akkor itt az ideje, hogy előálljon vele. A lap ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a következő elnök viselkedése inkább kaotikus rögtönzést vetít előre, semmint stratégiai gondolkodást.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a Bizottság elnöke burkoltan ismét Magyarországot és a többi kelet-európai államot bírálta, amiért nem hajlandók enyhíteni a görögök és az olaszok terhein, azaz menekülteket átvenni, miközben a két országba továbbra is emberek tízezrei érkeznek. Juncker azt mondta a német közszolgálati tévének, a ZDF-nek, hogy nincs mit szépíteni a dolgon, az Európai Unió nem tudja kézben tartani a válságot. Törökországgal a megállapodás bevált ugyan, az Égei-tengeren keresztül az addigi 10 ezer helyett naponta csupán 80-an jutnak el görög földre. Csak éppen a drámára adott európai válasz egésze nem működik.

Juncker újból arra figyelmeztette a tagállamokat, hogy közös erővel kell megtalálni a kiutat, nem lehet magára hagyni Athént és Rómát. És azt sem lehet megengedni, hogy csakis a németek és a svédek nyissák meg a kapukat a menekültek előtt. Vagyis erősíteni kell a szolidaritást. A téma különben fontos napirendi pontként szerepel a mai brüsszeli uniós csúcson.

A Frankfurter Rundschau brüsszeli forrásokból úgy tudja, hogy a magyarok és az olaszok miatt ellentétek vannak a mai uniós csúcskonferencia zárónyilatkozata ügyében. Az Orbán-kormány azt szorgalmazza, hogy fejezzék be a vitát a menekültek elosztásáról és Észak-Afrikában hozzanak létre felvevő táborokat. Ez utóbbi elképzelést Olaszország támogatja, de továbbra is sürgeti, hogy a többiek vegyenek át tőle migránsokat, miután változatlanul tízezrével jönnek a Földközi-tengeren át.

Az osztrák belügyminisztérium úgy gondolja, hogy Ausztriának évi átlag 50 ezer bevándorlóra van szüksége, ha hosszabb távon fenn akarja tartani a megfelelő munkaerő-kínálatot – írja a Der Standard. A tárca migrációs tanácsa nettó értéket vesz, azaz az érkezők számából levonja mindazokat, akik tartósan elhagyják az országot. Sobotka miniszter, aki pedig nem számít a nyitott kapuk kifejezett hívének, rámutatott: a népesedési helyzet miatt nincs más választás. Minél kevesebben jönnek, annál gyorsabban öregszik el az osztrák társadalom, annál kevésbé tudják megtermelni pl. a nyugdíjak alapját.

Tavaly csúcsot értek el a bevándorlásban, összesen nettó 113 ezer fővel, ám csak a fele volt menekült. De mivel a lakosság kedvezőtlenül vélekedik a migrációról, Sobotka szerint a hatóságok kénytelenek ezután is lehetőleg minél kevesebb menedékkérelemnek helyt adni. Viszont próbálkoznak egy új áttelepítési programmal, azaz menekültcsaládokat átvenni Jordániából és Libanonból, hogy azután Ausztriában lássák el őket. Az EU-kvóta alapján a vállalt 1900-ból 1500-an már megérkeztek.

Németországban most jelent meg Péterfy Gergely, „A kitömött barbár” című műve, és a kritikus, Wilhelm Droste a Süddeutsche Zeitungnak írt cikkében úgy gondolja, hogy a könyv tükröt tart a mai magyar társadalom elé. Vagyis hogy az értelmiség értetlenül áll, mert a világ már nem tart igényt a tanácsaira. Ugyanakkor robbanásveszélyt jelentenek a lecsúszott emberek, akikből könnyen lesz verőlegény és fanatikus huligán, ha azt hiszik, hogy megtalálták a bűnbakot, aki felelős a nyomorukért. Végül pedig ma is jellemző, hogy brutálisan bánnak az egzotikus idegenekkel. Az ország felvilágosultnak és kereszténynek tartja ugyan magát, ám nem riad vissza semmiféle barbárságtól. Minden társadalmi rétegben tort ül a tudatlanság. A fura csak az, hogy „A kitömött barbár” két éve hatalmas siker volt a rettenetesen megosztott Magyarországon: a szenvedélyes nacionalisták épp olyan lelkesen megéljenezték, mint a meggyőződéses kozmopoliták, aminek persze sok oka van.

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani

Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.

Bezárás
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását Az Európai Bizottság ma bejelentette új kezdeményezését, mely az Erasmus+ program alapján további támogatást kínál az európai fiataloknak a tanulásban és a mobilitás területén. A „Move2Learn, Learn2Move” segítségével legalább 5000 fiatal utazhat egy másik uniós országba egyénileg vagy osztálytársaival.
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese Május 15-től Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese, és egyúttal a társaság ügyvezető bizottságának is tagja. Az új tisztségviselő 2014-től a Microsoft magyarországi HR-vezetőjeként dolgozott . Előtte, 2007-től az UPC Magyarországnál töltötte be a HR-igazgatói pozíciót.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell A Római-parti mobilgát eddig ismertté vált tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános. A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természet közeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható.
Ismét lesz karmesterverseny! – várják a jelentkezőket Felelevenítette az egykoron az egész ország által figyelemmel kísért nemzetközi karmesterversenyek hagyományát a Filharmónia Magyarország. Az eseményt októbertől decemberig rendezik meg. Eddig 26 országból – Kínától Oroszországon át Amerikáig – több mint száz pályázót regisztráltak, de május 1-jéig még nyitott a jelentkezés az 1979. január 1. után született karmesterek számára. (A képen: Sir Georg Solti.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.