A demokratikus jogok hosszú távon a társadalom biztonságának legjobb biztosítékai
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A demokratikus jogok hosszú távon a társadalom biztonságának legjobb biztosítékai

A demokratikus jogok hosszú távon a társadalom biztonságának legjobb biztosítékai

A németek új fenyegetéssel szembesültek, demokráciájuk pedig vizsgázik – írja a The Washington Post vezércikke, hozzátéve: az erőszakos, tekintélyelvű mozgalmak a történelem során mindig is megpróbálták kihasználni a demokratikus társadalmak szabadságát, nyitottságát és sokszínűségét. Ha van hely a világon, ahol ezt pontosan értik, akkor az a nácik miatt éppen Németország. De ide tartozik az ultrabalos egykori Vörös Hadsereg Frakció is, amely végül azért szenvedett vereséget, mert a polgárok elutasították. Most azonban a berlini merénylet miatt újabb veszély leselkedik, ám az csak akkor győzedelmeskedhet, ha a kudarcra tudja kényszeríteni a demokráciát.


Merkelnek mindenekelőtt orvosolnia kell nyitott ajtók politikájának gyengeségeit. Amit a kancellár tett a menekültekért, az csodálatra méltó volt, de most a politika fenntarthatóságáról van szó. Vagyis jobban ellenőrizni kell az érkezőket, javítani kell a beilleszkedésüket, végül pedig vissza kell küldeni azokat, akik nem kaptak menedékjogot. Nem szabad megengedni ugyanakkor, hogy a terroristák megosszák az országot, és hiba volna túlságosan odafigyelni az idegenellenes szirénhangokra, jóllehet a szélsőjobb egész Európában erőre kap és azonnal igyekezett a maga javára fordítani a berlini támadást a választások előtt. Ez nem lesz könnyű egy olyan világban, amelyben Trump külföldiellenes demagógiával lett az USA elnöke.

A német kormányfőre most az a feladata hárul, hogy bebizonyítsa: a demokratikus jogok nem egyszerűen jól megférnek a társadalom biztonságával, de hosszú távon annak legjobb biztosítékai. Ezt kell tennie, és nem számít, hogy közben időnként mennyire magányosnak érezheti magát.   

Timothy Garton Ash a The Guardian hasábjain arra figyelmeztet, hogy Merkelnek Európa érdekében ki kell tartania a középen, mert a berlini tömeges gázolás után elszabadulhatnak az intolerancia erői, amelyek azután az egész földrészen fenyegetik a liberális eszményeket. A neves elemző szerint a nagy kérdés az, ki tud-e tartani a politikai közép, miután a populizmus elárasztotta Nagy-Britanniát, Lengyelországot és az Egyesült Államokat.

Ilyen helyzetben Németország a földrész stabil, liberális centrumának számít, a kancellárral a kellős közepén. Reménykedni kell, hogy a miniszterelnök jövőre győz a választáson. De mi van akkor, ha kiderül, hogy Berlinben a támadást olyasvalaki követte el, aki tavaly menekültként érkezett az országba? Az biztos, hogy keményíteni kell az eddigi irányvonalon, ideértve hogy valószínűleg az eddiginél több lehallgatásra lesz szükség. A németeknek egyben tudomásul kell venniük, hogy a jövőben valamivel nagyobb kockázattal kell szembenézniük a mindennapok során. Nagy dilemma az, hogy a társadalom elég erős-e, hogy kitartson a Merkel által megjelölt ideálok mellett, azaz szabadon, együtt és nyitottan éljen.

Bizakodásra ad okot, hogy az országnak jól megy gazdaságilag. A bulvársajtó viszonylag felelősen viselkedik. De a legfőbb ok: Adolf Hitler. Merthogy a németek egykor a populista idegengyűlölet ördögi példáját szolgáltatták, de éppen ezért most a legtöbbször immunisak azzal szemben. Merkel jól ragadta meg a lényeget, amikor kijelentette: nem akarunk úgy élni, hogy megbénítson bennünket a félelem a gonosztól. Németország utat mutat Európának, ha közelebb jut ahhoz, amit II. János Pál úgy fogalmazott meg: a gonoszt jósággal kell legyőzni.   

A Financial Times vezércikke szerint Lengyelország az illiberális demokrácia felé tart, de a kormánnyal szembenálló erőknek ki kell állniuk jogaikért, mind a parlamentben, mind azon kívül. A tüntetések azt támasztják alá, hogy sokan nem szeretnék, ha a Jog és Igazságosság a fékek és ellensúlyok lebontásával betonozná be a hatalmát. Most éppen amiatt nagy az elégedetlenség, hogy a kormánypárt korlátozni próbálja a demonstráció jogát, illetve a sajtó tevékenységét a törvényhozásban. Utóbbi ügyben Duda elnök felajánlotta segítségét, de utána aláírta, hogy a kabinet teljesen uralma alá vonja az alkotmánybíróságot. Nagyon fontos, hogy ebben a feszült helyzetben mindkét oldal felelősen járjon el, tiszteletben tartsa a parlamenti szabályokat és az alaptörvényt. Újra kell szavazni a jövő évi költségvetésről, az ellenzéknek viszont nem szabad azzal fenyegetnie, hogy a 2017-ben is megszállja a szejm üléstermét.

Igen fontos, hogy a másik oldal továbbra is kérdőre vonja Kaczynskit, aki az illiberális demokráciát építő Orbán Viktor nagy csodálója. Magyarország a nacionalista-populista program megvalósítása közben gyakran tesz három lépést előre, de csupán azért, hogy utána kényszerűen visszalépjen egyet vagy kettőt. Az eredmény azonban az lett, hogy a gépezet csakis egy irányba mozog, és fokozatosan lebomlanak a demokratikus biztosítékok. Lengyelországnak el kell kerülnie, hogy ugyanerre a sorsra jusson. Közben az EU-nak is hatékonyabban és kreatívabban kell bevetnie korlátozott lehetőségeit a tagsággal járó kötelezettségek megtartatására.

A többi tagállam számára egyértelművé kell tennie, hogy magyarok és a lengyelek 2021 után nem kaphatják meg a sokmilliárd eurós támogatást Brüsszeltől. A közösségi támogatásokat és a NATO védernyőjét nem lehet összeegyeztetni a demokratikus értékek lerombolásával. A varsói tiltakozásoknak azonban van egy átfogóbb üzenetük is, tekintettel a nacionalizmus és a populizmus erősödésére. Éspedig az, hogy előbb vagy utóbb széles körű ellenállás vár a radikális kormányokra, amelyek demokratikus úton jutottak ugyan hatalomra, ám utána igyekeznek monopolizálni a politikai teret. Mert nem mindenki hajlandó belenyugodni abba, hogy elvegyék tőle a jogait és a szabadságot.  

A Frankfurter Rundschauban olvasható: a hídon akkor kell átkelni, amikor odaérünk. Így válaszolt a Bizottság alelnöke, amikor arról kérdezték, hogy mi tévő lesz az EU, ha meg akarná vonni a szavazati jogot Lengyelországtól, ám azt a nemzeti-konzervatív magyar vezetés megvétózza. Az Orbán-kabinet ugyanis már jelezte, hogy ellenzi a 7. paragrafus alkalmazását, márpedig itt egyhangú döntésre lenne szükség. Mindenesetre Brüsszel most két hónapot adott, hogy Varsó eloszlassa az aggályokat az alkotmánybíróság reformja körül. Ám Timmermans elismerte, hogy ha a lengyelek addig nem tesznek érdemi engedményeket, akkor szükség lesz a többi tagállam, illetve az Európai Parlament támogatására.

Lengyelországban tovább tart az alkotmányos válság, az unió még hónapokig nem tud érdemben közbelépni, de végső eszközként azután pénzbüntetést szabhat ki – véli a Der Spiegel. A Szydlo-kormány minden brüsszeli figyelmeztetés ellenére kitart elképzelése mellett, az EU viszont veszélyben látja a jogállamiságot.

A szavazati jog felfüggesztése a magyarok ellenállása miatt nem jöhet számításba, ám pénzzel még lehet valamit csinálni. A brit kilépés miatt ugyanis szó van arról, hogy már 2019-ben érjen véget a mostani pénzügyi ciklus, az új előirányzatról pedig jövőre elkezdődhetnek a tárgyalások, az pedig fölöttébb kellemetlenül üthet ki Kelet-Európa és főleg a lengyelek számára. Úgy tudható, hogy a keleti tagállamok azt szeretnék, ha más nagy nettó befizetők, elsősorban a németek állnák a kieső brit hozzájárulást.

Az is lehet, hogy a közösség inkább főként a strukturális alapokat nyirbálja meg, annak pedig a lengyelek igencsak meginnák a levét. Egynémely uniós politikus és diplomata a szájra tett ujjal azt mondja, nem lenne tragikus, ha a megszorítások más államokat is érintenének a kontinens keleti felén. Merthogy ez egyben jelzés lenne azok számára, akik nem hajlandó semmiféle szolidaritásra menekültügyben.

Elmar Brok, az EP Külügyi Bizottságának elnöke ugyanakkor azt mondja, hogy a források megvonása nem csak a varsói kormányt, hanem annak ellenfeleit is sújtaná, és az unió mostanság nem engedheti meg magának, hogy újabb barátokat veszítsen. A német szociáldemokraták egyik képviselője ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a szavazati jog felfüggesztését a Bizottságon kívül az Európai Tanács vagy az Európai Parlament is kezdeményezheti.

 

 

 

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca

A szolidaritás nem egyirányú utca – üzente elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök a menekültkérdésről szólva, az APA osztrák hírügynökségnek adott, terjedelmes, exkluzív interjújában, amelyet ma hajnalban tettek közzé. – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió szociálpolitikai vívmányainak továbbfejlesztését, a „szociális Európát”, vagyis a kontinens integrációjának jóléti pillérét kívánja hangsúlyozni a római csúcstalálkozó zárónyilatkozatában.

Bezárás
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca A szolidaritás nem egyirányú utca – üzente elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök a menekültkérdésről szólva, az APA osztrák hírügynökségnek adott, terjedelmes, exkluzív interjújában, amelyet ma hajnalban tettek közzé. – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió szociálpolitikai vívmányainak továbbfejlesztését, a „szociális Európát”, vagyis a kontinens integrációjának jóléti pillérét kívánja hangsúlyozni a római csúcstalálkozó zárónyilatkozatában.
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben Mivel máshol nem találtak megfelő helyet neki, egy szupermarket tetejére építettek óvodát az osztrák fővárosban. A liesingi intézményben 170 gyerek számára van hely, és még udvart is kialakítottak a számukra. Bécs 52 millió eurót fordít 2021-ig új iskolai, óvodai és napközis helyek létrehozására. (Képek: Votava/PID)
Mostantól mindenki maga állíthatja össze mobil díjcsomagját Teljes egészében az ügyfelek saját igényeihez, használati szokásaihoz igazítható tarifarendszert vezet be mától a Magyar Telekom, miután új alapokra helyezte lakossági havidíjas mobiltelefon-szolgáltatási kínálatát. Az ügyfelek maguk állíthatják össze a csomagjukat, miközben meghatározzák: mennyit szeretnének telefonálni illetve mobilon internezni.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
,,Aki hallgat, az is beszél” Nemrég jelent meg Aczél Petra Neked van igazad? című könyve a Tinta Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel tudósítónk, aki elsőként ezt kérdezte: A könyv címlapján csupán egy kulcs az illusztráció; melyik zárat nyitja ez a kulcs? (A képen a könyv írója, Aczél Petra.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
DUIHK-Berufsbildungspreis 2017 Zum vierten Mal verlieh die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer (DUIHK) den Berufsbildungspreis. 2013 mit dem Ziel aus der Taufe gehoben, zur Ausbildung von Fachkräften für Unternehmen, vorrangig kleine und mittelständische, die Mitglied der DUIHK sind, beizutragen.