Kaczynski számára a bosszú határozza meg a mindennapokat
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Kaczynski számára a bosszú határozza meg a mindennapokat

Kaczynski számára a bosszú határozza meg a mindennapokat

Az egész Nyugaton nyomulnak az etnikai kisebbségekkel szemben gyűlöletet tápláló tekintélyelvűek – írja Paul Krugman a The New York Timesban. – Magyar- és Lengyelországot már ők kormányozzák, de hamarosan átveszik a hatalmat Amerikában is. A lapban megjelenő blogjában a világhírű közgazdász azt fejtegeti, hogy ezen erők jellemzésére nem megfelelő a populizmus fogalma, mert nem biztos, hogy az a tömegek rasszizmusán kívül magában foglalja az összeesküvés-elméletek iránti hajlamot, a közönyt a jogállammal szemben és az előszeretetet a bírálók megbüntetése iránt. Mindenesetre ez a szövetség némi előnyt kínál a munkásoknak, a Fidesz pl. könnyítette a jelzálogterheket és lenyomta a rezsiköltséget.


A trumpizmus azonban más, ami körvonalazódik belőle, az minden, csak nem populista. Minden jel szerint hatalmas, egyszeri kedvezményeket ad a milliárdosoknak, viszont durván megkurtítja a programokat nem csupán a szegények, hanem a középosztály számára is. És a legnagyobb vesztes az a fehér munkásság lesz, amelynek döntő része a következő elnökre voksolt. Vagyis ez nem ugyanaz, mint amit az európai szélsőjobb csinál. Lehet, hogy mindkettő rasszista és megveti a demokráciát, de az európai változat legalább részben valós, míg a trumpista populizmus teljes egészében hamis, szélhámosság, amire rá fog ébredni a munkásosztály.

A rendszer mégsem fizeti meg az árulás árát, mert majd megpróbálja másra rákenni a bajokat, meg másra terelni a figyelmet. Lesz majd bőven politikai tűzijáték és kirohanás a kisebbségek ellen. Itt elsősorban hagyományosan a külföldiek jönnek szóba. Az ellenzéknek azonban nem szabad megengednie, hogy a végén rá háruljon a felelősség egy része. Kényszeríteni kell a nagy átverés tetteseit, hogy ismerjék be a szélhámosságot.

A Le Monde volt főszerkesztője szerint lassanként visszatér a sztálinizmus, nem abban az értelemben, hogy újraszületik a Szovjetunió, de mindenképpen rövid lélegzetűnek bizonyult a liberális demokrácia és a piacgazdaság győzelme. Sylvie Kauffmann a The New York Timesnak írt cikkében hangsúlyozza, hogy a tömegek mindenütt lázadnak, Oroszországban nyíltan vitatják a nyugati modell érvényességét. De mindennél jobban lehet látni ezt Lengyelországban, ahol Kaczynski és pártja a rendszerváltás óta eltelt 25 év alternatíváját akarja kiépíteni. Szeptemberben az ország tényleges vezetője és Orbán Viktor kulturális ellenforradalmat jelentett be, hogy alapjaiban formálja át a Brexit utáni uniót. A lengyel vezetés először az alkotmánybíróságot vette tűz alá, majd a közmédia következett. Az állami tévé ma annyi hivatalos propagandát sugároz, hogy csak sóhajtanak mindazok, akik még emlékeznek a kommunista időkre. Szabályozták a civil szervezetek és a nyilvános gyűlések rendjét. Még olyanok ellen is vizsgálat indult, mint Walesa, mondván, hogy együttműködött az egykori szocialista hatalommal. Merthogy nem indítottak boszorkányüldözést a korábbi elnyomók ellen.

Kaczynski számára a bosszú határozza meg a mindennapokat. Nem megy külföldre, nem beszél nyelveket, nem találkozik más országból érkező újságírókkal, csak Orbán Viktorral ül le időről időre. Érdekes, hogy jelenleg éppen Lengyelország és Magyarország vezeti az illiberális demokráciákat az EU-ban, noha a térségen belül annak idején éppen az ő liberális elitjük irányította az átmenetet a totalitarianizmusból a demokráciába.

Kaczynski hadilábon áll ugyan Oroszországgal, politikája azonban nagyon emlékeztet arra, amit Putyin csinál. Tekintélyelvű irányzat, amit ment a nacionalizmus. Hogy államellenes tevékenységgel vádolja az ellenzéket. Hogy állandóan a konzervatív kulturális értékekre hivatkozik. Hogy bevonja a vallási vezetőket a harcba. Hogy nemigen tudja elfogadni a pluralizmust. Hogy befolyásolni kívánja a médiát és a civil társadalmat. Az EU tehetetlennek tűnik Varsóval és Budapesttel szemben. Az unió nemigen számított arra, hogy ilyen támadások érik a közös értékeket a tagállamok részéről. Trump győzelme után érdemes elgondolkodni azon, miként lehetne visszaállítani a liberális demokrácia sikerét.

Románia rövidesen az első olyan uniós ország lesz, amelyet muzulmán kormányfő irányít majd – írja a The Washington Post. Sevil Shhaideh apja Törökországból vándorolt be, férje szír üzletember, aki Asszad mezőgazdasági tárcájánál dolgozott. Az asszonynak leginkább azt vetik szemére, hogy Dragnea pártelnök marionettfigurája, az iszlám hitet azonban nem róják fel neki. Vallása valószínűleg nagyobb port vert volna fel a térség más államaiban. A magyaroknál pl. a bírálók szerint Orbán Viktor politikai célokból egymás ellen fordítja a muszlimokat és a keresztényeket. Tavaly a menekültválság kellős közepén azt állította a Frankfurter Allgemeinéban, hogy az európai kereszténységet védelmezi a beözönlő muzulmánoktól. Mint hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy az érkező emberek más hitben nőttek fel, egészen más kultúrát képviselnek. Nem keresztények, és ez azért fontos, mert Európának, az európai kultúrának keresztények a gyökerei.

A Reuters kommentárja úgy értékeli, hogy még korai leírni a demokráciát, jóllehet az idén minden eddiginél jobban láthatóvá váltak a rendszer korlátai és hiányosságai. A populisták meglovagolják a népszavazásokat, mert azt gondolják, hogy ily módon irányíthatják a lakosság lázadását. A hagyományos elit ugyanakkor nemigen tud tömegeket bevonni a politikába, a képviseleti demokrácia gyakorlásába. A legnagyobb ilyen próbálkozás az Európai Unió, de az is kudarcot vallott, mert egyes kormányok – részben a választók, részben euroszkeptikus pártok nyomására – azt követelik, hogy a döntéshozatalt adják vissza a „népnek”. Közben pedig újra felbukkannak a tekintélyelvű vezetők, Putyintól kezdve Orbán Viktorig. Az eddig modell megőrzésére három út valószínű: az első, de a legkevésbé vonzó hogy vakvágányra futnak a populista erők, Trump pl. képtelen lesz hatékonyan kormányozni. A másik, hogy a populisták beleolvadnak a fő áramba, ahogy az Finnországban történt. Végül pedig hogy erőre kap a hagyományos politika. Vagyis új vezetők bukkannak fel, akik elmagyarázzák az ésszerű politizálás előnyeit és képesek is eredményeket felmutatni. Ez utóbbi ígérkezik a legnehezebbnek.

Ez az év lidércnyomás volt az unió számára, de ez is úgy ér véget, hogy Le Pen esetleges sikere kísérti a befektetőket – állapítja meg a Bloomberg. Merthogy a francia választások még jobban összekuszálhatják a dolgokat, még akkor is ha nem valószínű, hogy a Front National vezetője beköltözhet az Elysée-palotába. Ő is kihasználja a bevándorlás, illetve a gyenge növekedés miatti elégedetlenséget. A befektetőket azonban leginkább az aggasztja, hogy győzelme esetére népszavazást ígér az uniós tagságról. Az pedig bedöntheti az egész uniót, az euróval együtt. Egy szakértő azt mondja, ha Le Pen nyer, az még katasztrofálisabb következményekkel járna a piacokon, mintha Merkel veszítene Németországban.

Egyes vélemények szerint a fejlemények még a Lehmann Brothers bezárásának hatását is felülmúlnák. És hát Trump sikere az bizonyítja, hogy minden megtörténhet. Az unió egyébként is az eddigi legnagyobb kihívással néz szembe, a többi közt azért, mert Magyarországot és Lengyelországot már populisták irányítják. De ha Le Pen fut be, az még akkor is földrengés lenne az európai politikában, ha a végén eláll a referendumtól. Véget érne ugyanis a német–francia együttműködés, vagyis leállna az egész integráció motorja Az Európai Külpolitikai Tanács nevű kutató intézet igazgatója úgy fogalmaz, hogy komplett létveszélybe kerülne az EU.  

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy ez az hazugságok éve volt az Atlanti-óceán mindkét oldalán, ám többféle módon lehet harcolni az igazság utáni korszak fenyegetései ellen ­– olvasható a Financial Timesban. Nem mintha nem létezett volna, mondjuk, Göbbels és Sztálin és a nagy totalitárius hazugság, amit Szolzsnyicin és Orwell szedett ízekre. Az új veszélyt azonban jobban meg lehet ragadni, ha a tények utáni időszakról beszélünk. Ennek jellemzője, hogy teljesen hamis állítások sok választót magukkal tudnak ragadni, ha érzelmileg vonzó módon tálalják és állandóan sulykolják azokat a közösségi portálokon. Márpedig ez igencsak kockázatos a demokrácia szempontjából, hiszen az érzelem legyőzi a józan észt.

De nem kell kétségbe esni. Folyamatosan ellenőrizni kell, például, hogy a politikai hírek mennyire valósak. Mind több tényfeltáró újságírás szükséges. Ki kell szűrni a netről az olyan áljelentéseket, mint amilyeneket a putyini Oroszország tömegesen tett fel a hálóra. Persze a nagy dilemma az, hogy miként lehet ráébreszteni az igazságra azokat, akik beugrottak a vonzó populista szövegeknek, ám nem kíváncsiak az unalmas valóságra. Itt óriási az olyanok felelőssége, mint a Google, a Facebook és a Twitter.

A Süddeutsche Zeitung Orbán Viktor karácsony előtti húzásának minősíti, hogy a legutolsó osztrák trónörökös két fia úgy döntött: Budapesten, a Várban helyezik el Habsburg Ottó hagyatékát. A politikus szíve már egyébként is a Pannonhalmi Apátság altemplomában van. A magyar kormányfő amúgy saját székhelyének építteti át a negyed egyik történelmi palotáját és a család hivatalos közlése szerint az archívum ügyében visszautasíthatatlan ajánlatot tett le az asztalra. Majd utána nem sokkal az országgyűlés jóváhagyta a szükséges törvénymódosítást. Orbán nyilvánvalóan személyesen gondoskodott arról, hogy az intézményt bőségesen kistafírozzák.

Bécsben viszont botrányosnak tartják, hogy a rengeteg irat, levél és egyéb más nem az Osztrák Állami Archívumban kap helyet. Az elhatározást sértésnek tekintik a Habsburg-família jelenlegi feje, Károly és testvére, György részéről.

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(1)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca

A szolidaritás nem egyirányú utca – üzente elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök a menekültkérdésről szólva, az APA osztrák hírügynökségnek adott, terjedelmes, exkluzív interjújában, amelyet ma hajnalban tettek közzé. – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió szociálpolitikai vívmányainak továbbfejlesztését, a „szociális Európát”, vagyis a kontinens integrációjának jóléti pillérét kívánja hangsúlyozni a római csúcstalálkozó zárónyilatkozatában.

Bezárás
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca A szolidaritás nem egyirányú utca – üzente elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök a menekültkérdésről szólva, az APA osztrák hírügynökségnek adott, terjedelmes, exkluzív interjújában, amelyet ma hajnalban tettek közzé. – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió szociálpolitikai vívmányainak továbbfejlesztését, a „szociális Európát”, vagyis a kontinens integrációjának jóléti pillérét kívánja hangsúlyozni a római csúcstalálkozó zárónyilatkozatában.
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben Mivel máshol nem találtak megfelő helyet neki, egy szupermarket tetejére építettek óvodát az osztrák fővárosban. A liesingi intézményben 170 gyerek számára van hely, és még udvart is kialakítottak a számukra. Bécs 52 millió eurót fordít 2021-ig új iskolai, óvodai és napközis helyek létrehozására. (Képek: Votava/PID)
Mostantól mindenki maga állíthatja össze mobil díjcsomagját Teljes egészében az ügyfelek saját igényeihez, használati szokásaihoz igazítható tarifarendszert vezet be mától a Magyar Telekom, miután új alapokra helyezte lakossági havidíjas mobiltelefon-szolgáltatási kínálatát. Az ügyfelek maguk állíthatják össze a csomagjukat, miközben meghatározzák: mennyit szeretnének telefonálni illetve mobilon internezni.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
,,Aki hallgat, az is beszél” Nemrég jelent meg Aczél Petra Neked van igazad? című könyve a Tinta Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel tudósítónk, aki elsőként ezt kérdezte: A könyv címlapján csupán egy kulcs az illusztráció; melyik zárat nyitja ez a kulcs? (A képen a könyv írója, Aczél Petra.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
DUIHK-Berufsbildungspreis 2017 Zum vierten Mal verlieh die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer (DUIHK) den Berufsbildungspreis. 2013 mit dem Ziel aus der Taufe gehoben, zur Ausbildung von Fachkräften für Unternehmen, vorrangig kleine und mittelständische, die Mitglied der DUIHK sind, beizutragen.