Szijjártó Trumpot dicséri, szerinte Obamáék megpróbáltak beavatkozni a magyar belügyekbe
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Szijjártó Trumpot dicséri, szerinte Obamáék megpróbáltak beavatkozni a magyar belügyekbe

Szijjártó Trumpot dicséri, szerinte Obamáék megpróbáltak beavatkozni a magyar belügyekbe

A német Die Welt konzervatív napilap munkatársa, Boris Kálnoky interjút készített Szijjártó Péterrel; a miniszter szerint Németország és Magyarország között csak abban van nézeteltérés, hogy Európának nem szabad ösztönöznie a bevándorlást. Egyébként azonosan vélekednek pl. az egyik kulcskérdésről, hogy tudniillik az uniónak vissza kell nyernie versenyképességét, amihez érvényt kell szerezni az államháztartást szabályzó előírásoknak. Ugyancsak mindkét fél szorgalmazza az európai hadsereg felállítását, mert a földrész biztonsága nem függhet csakis az amerikaiaktól.


A politikus ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy Oroszország veszélyes-e a kontinens számára, ellenben azt hangoztatta, hogy magyar megítélés szerint helyre kell állítani a normális kapcsolatokat Moszkvával.

Ami a bevándorlást illeti, Szijjártó megerősítette, hogy el kell törölni a kötelező kvótákat, ugyanakkor védeni kell a határokat az illegális migránsoktól. Megismételte, hogy Európa csak akkor lehet erős, ha erősek a tagállamok is. Ahhoz pedig nem szabad további nemzeti hatásköröket elvenni. A miniszter nem tekinti a Visegrádi Csoportot a német befolyás ellensúlyának az EU-ban. Szerinte ugyanakkor a négyek együttműködését nem veszélyezteti, hogy eltérően ítélik meg Oroszországot. Kizárta annak a lehetőségét, hogy Ausztria hivatalosan csatlakozzék a regionális szövetséghez. Ismét azt fejtegette, hogy Trump kül- és migrációs irányvonala sokkal előnyösebb az unió, de az egész világ számára is, mint a demokratáké. Várhatóan megszűnik ugyanis a nagy károkat okozó demokráciaexport. Megerősítette, hogy Orbán Viktor az új elnök beiktatása után ellátogat Washingtonba. Mint mondta, az Obama-kormányzat idején azért nem volt lehetséges az út, mivel az USA többször is megpróbált beavatkozni a magyar belügyekbe, amit az Orbán-kabinet visszautasított, és nem azokat a döntéseket hozta meg, amelyeket az amerikaiak vártak tőle.

Joschka Fischer úgy gondolja, hogy a nacionalizmuson áll vagy bukik Európa jövője. A Der Standardnak írt kommentárban a német diplomácia volt vezetője idézi Mitterrand volt francia elnököt, aki 1995-ben kijelentette, hogy a nacionalizmus a háborúval egyenlő. Merthogy az EU lényege éppen az, hogy szavatolja a biztonságot, a demokráciát és a békét, bár ez a szerep némiképp elhalványult az egymást követő válságok során. Persze jó két évtizede senki sem gondolta volna, hogy a nacionalizmus vidáman újjáéled szinte a földrész minden országában és magabiztosan halad a maga útján, miközben kinyilvánította, hogy az európai egység és integráció szétrombolását tekinti céljának. Ebben a tekintetben idáig a Brexit a csúcs, de ide lehet sorolni a magyar és a lengyel helyzetet is, nem beszélve Le Pen esetleges győzelméről.

Fischer szerint több oka van annak, hogy idáig jutottunk. Először is a 2008-i válságot kell megemlíteni, amely jócskán szétverte az európai szolidaritást és a kölcsönös bizalmat, továbbá tartósan aláásta a növekedést, miközben magas a munkanélküliség. A Nyugat úgy érzi továbbá, hogy az erőviszonyok Kelet-Ázsia javára tolódnak el. Ehhez járul, hogy az Egyesült Államok visszahúzódik a nemzetközi színtérről, Oroszország viszont nagyhatalmi politikát folytat. Azon kívül a kereskedelmi protekcionizmus és a nacionalizmus elválaszthatatlan egymástól, de ezt az európaiak mintha elfelejtették volna. Végül pedig ott van a félelem az idegenektől, a menekültektől. A nagy pártok és a demokratikus intézmények láthatólag nem kellőképpen tudták csillapítani ezeket az aggodalmakat, márpedig ha a kontinensen elterjed a félelem, az a bezárkózásban, az etnikai egyszínűségben, a múltban, vagyis a nacionalizmusban keresi a megoldást. És nem számít, hogy a „régi, szép idők” igazából véres káoszt jelentettek, amit éppen a nacionalizmus idézett elő. A tények nem érdekesek a nacionalizmusnak és közönségének.  

A politikus kérdezi: komolyan gondolja-e bárki, hogy a hagyományos nemzetállamok választ tudnak találni a 21. század hatalmas kihívásaira? Ha igen, akkor ott nincs szükség az unióra, ám akkor jobb felkészülni arra, hogy meg kell fizetni a vereség és az új függőviszonyok árát. Akkor a jövő nem Brüsszelben, demokratikusan dől el, hanem Pekingben vagy másutt, idegen érdekeknek megfelelően. A nemzetállamoknak el kell felejteniük a 19. században kialakult formát, közösen kell megkeresniük, hogy milyen pozitív szerepet tölthetnek be a továbbiakban.

Orosz-, Törökország, a Közel-Kelet és Afrika miatt Európa számára nem magától értetődő a biztonság. Azt is csak együttes erővel lehet megteremteni. Pontosan ez a fő feladat az unió számára: garantálni mind a belső, mind a külső békét és a biztonságot a polgároknak.

Az orosz Gazprom javaslattal állt elő, hogy az unió zárja le azt az öt éve tartó vizsgálatot, amely azt igyekszik kideríteni, visszaélt-e erőfölényével az orosz szállító Közép- és Kelet-Európában, így Magyarországon?  – kérdi a The Wall Street Journal. Az EU szerint az oroszok túl magas árat szabtak meg, kizárták a vetélytársakat és az is baj, hogy a nemzetközi olajárhoz kötötték, mennyit kérnek a földgázért. A két fél már októberben megállapodott, hogy a konszern véget vet a kartellgyanús gyakorlatnak, ez ügyben terjesztette elő most az orosz fél a konkrét terveket. Nem szeretne ugyanis súlyos bírságot fizetni, illetve próbálja elkerülni, hogy nyilvánosan vétkesnek minősítsék. Brüsszelben válaszul csak annyit közöltek, hogy megnézik, mennyire küszöbölik ki az orosz elképzelések a versenyjogi aggályokat, és a gáz a jövőben szabadon, minden megkötés nélkül jusson el a térségbe.

 

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani

Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.

Bezárás
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását Az Európai Bizottság ma bejelentette új kezdeményezését, mely az Erasmus+ program alapján további támogatást kínál az európai fiataloknak a tanulásban és a mobilitás területén. A „Move2Learn, Learn2Move” segítségével legalább 5000 fiatal utazhat egy másik uniós országba egyénileg vagy osztálytársaival.
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese Május 15-től Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese, és egyúttal a társaság ügyvezető bizottságának is tagja. Az új tisztségviselő 2014-től a Microsoft magyarországi HR-vezetőjeként dolgozott . Előtte, 2007-től az UPC Magyarországnál töltötte be a HR-igazgatói pozíciót.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell A Római-parti mobilgát eddig ismertté vált tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános. A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természet közeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható.
Ismét lesz karmesterverseny! – várják a jelentkezőket Felelevenítette az egykoron az egész ország által figyelemmel kísért nemzetközi karmesterversenyek hagyományát a Filharmónia Magyarország. Az eseményt októbertől decemberig rendezik meg. Eddig 26 országból – Kínától Oroszországon át Amerikáig – több mint száz pályázót regisztráltak, de május 1-jéig még nyitott a jelentkezés az 1979. január 1. után született karmesterek számára. (A képen: Sir Georg Solti.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.