Orbán nyugtalanító nukleáris tervei
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Orbán nyugtalanító nukleáris tervei

Orbán nyugtalanító nukleáris tervei

Fareed Zakaria, a The Washington Post elemzője úgy gondolja, hogy bármennyire sajnálatos is, de az Egyesült Államok demokráciája immár illiberális lett. Zakaria, aki két évtizede megalkotta az illiberális demokrácia fogalmát, rámutat, hogy a demokrácia két hagyományra épül. Az egyik, hogy a tömegek közreműködnek a vezetők kiválasztásában, a másik pedig az egyén joga a szabad szólásra, vallásgyakorlásra, valamint tulajdonra – a demokratikus többséggel szemben is. A kettő együtt alkotja a liberális demokráciát, ám a magyaroknál, oroszoknál, törököknél, irakiaknál és a fülöp-szigetieknél elvált egymástól.


A demokrácia ezekben az országokban létezik ugyan, de csak a külső héjat adja, a szabadság viszont folyamatos támadás alatt áll. Meglepő módon a törvények és szabályok nem sokat számítottak, hogy feltartóztassák a hanyatlást. Kiderült, hogy a liberális demokráciát nem egyszerűen a jogi biztosítékok szavatolják, igencsak szükséges hozzá a norma és gyakorlat, tehát a demokratikus viselkedés. És pontosan ez ingott meg az USA-ban. Látható, hogy igazából már semmi sem áll a puszta populizmus és demagógia útjában. A pártok összeomlottak, a törvényhozás meghajolt, a szakmai csoportok erőtlenek, a média már lényegetlenné vált. A kérdés ezek után az, ki és mi maradt, hogy megőrizze és továbbvigye a közös jót, a civil életet és a liberális demokráciát?

A Financial Times szerint lehet, hogy a baloldal gyengélkedik, de még korai temetni, mert Nyugaton vissza lehet szerezni bizonyos területeket a populista jobboldaltól. Az igaz, hogy a balliberálisok politikai mondandója fokozatosan kiüresedett és ezt a biztonság ígéretével különféle szélsőjobbos stratégiák kiaknázták. Szépen átcsomagolták a baloldali program több elemét. Mindenesetre már nem a szocialisták védik a munkások jogait. Viszont lelkesen támogatják az európai összefogást, ám a szavazóurnáknál még a gazdaságilag indokolt pénzügyi integráció is végzetes következményekkel jár rájuk nézve. A munkaerő szabad mozgásának elutasítása, lett a legfőbb jelszó a szélsőjobb számára, amire csak ráerősített a hatalmas menekülthullám. Az uniós vendégmunkások befogadásának jócskán megfizette az árát pl. a brit Munkáspárt.

Ám a baloldalnak az unióban jövőre szembe kell szállnia az euró gyengeségével és azzal, hogy a közös fizetőeszközt sokan azonosítják a megszorításokkal. Politikai választ kell adnia a jobboldali, nacionalista pártok által jelentett kihívásra, ideértve, hogy Közép-Európa államai egyáltalán nem akarnak egyetlen menekültet sem látni. Máskülönben még az eddiginél is több szociális robbanást okoz a bezárkózás, illetve főként a nagy, fiatalkori munkanélküliség.

Az országoknak meg kell érteniük, hogy mi áll az óriási népvándorlás mögött. Nem a nyitott határokhoz kell ragaszkodniuk, mert azt a többség elutasítja, hanem azt kell megértetniük, hogy a Nyugatnak erkölcsi okokból segítenie kell a szegényebb országokat. Amúgy abból neki is haszna van. 2017 annak az éve lehet, hogy a mérsékelt baloldaliak és liberálisok továbbfejlesszék a szabad és teljesítőképes társadalmat szolgáló elméletet és politikát.


A The Economist úgy értékeli, hogy a populisták miatt veszélyben van az egész kapitalizmus. A bajok ott kezdődnek, hogy az 1970-es évek eleje óta csak csekély mértékben javul a termelékenység. A fejlett államokban elöregszik a lakosság, viszont a mind nagyobb gazdagság egyre kevesebb ember kezében összpontosul. Lelassul a társadalmi mozgás, a jövő csak a legtehetősebbek utódai előtt nyílik meg igazán. Közben viszont sorra előbukkannak a demokrácia működési zavarai. Ideértendő, hogy a legtöbb kormány a pillanatnyi előnyöket szem előtt tartva adja meg polgárainak, amit azok akarnak, viszont nem törődik a hosszú távú teendőkkel. Ebből a mérgező keverékből az következik, hogy a kialakuló populista hullám gyorsan megsemmisíti a háború utáni nemzetközi rend alapjait, a világ pedig sokkal ingatagabb lesz. És félő, hogy önerősítő folyamatról van szó. A gazdasági pangás táplálja a populizmust, az viszont megint csak a stagnálást fokozza, ha túlságosan is csak az számít, ami népszerű.  

A Kasszandra-jóslatok ellenére az unió a Brexit után képes volt szinte teljesen egységes maradni az EU-t megrázó válság ügyében. A Libération hat érvet hoz fel azokkal szemben, akik már temették a közösséget, jóllehet a hangulat egyértelműen Brüsszel-ellenes a földrészen. Sokan mondják, hogy a szervezet nem a megoldás, hanem a probléma része. Ráadásul London a jövő tavaszra várhatóan megindítja a kilépési eljárást, az unió mellesleg pont akkor lesz 60 éves. De az utolsó szó még nem hangzott el, ami persze nem tetszik a pesszimistáknak és a nacionalistáknak. De jöjjenek az érvek a fennmaradás mellett!

1.: az euró kiállta a tűzpróbát. 2.: a britek után mások nem távoznak. Még az olyan, igencsak euroszkeptikus államok, mint Magyar- és Lengyelország is kinyilvánították, hogy maradni akarnak. Azon kívül sürgetik, hogy az EU gondoskodjék a saját, megfelelő védelméről, ami idáig tabunak számított. 3.: Sikerült visszaszorítani a bevándorlást, bár a közép-európai államok továbbra is visszautasítják, hogy muzulmánokat fogadjanak be. 4.: Trump megválasztása lendületet adott az integrációnak katonai és rendőri területen. 5.: Tolonganak a felvételre váró államok az unió kapujánál, de jönnének a menekültek és a gazdasági bevándorlók is. 6.: a válságok mindig csak megerősítették Európát.

Heves vita van kialakulóban Berlin és Budapest között, mert Orbán Viktor nukleáris tervei nyugtalanítják Németországot, miután a miniszterelnök megfosztotta jogkörétől a felügyeleti hatóságot és orosz segítséggel két új reaktort akar építtetni Pakson – adja hírül a Süddeutsche Zeitung. A magyar sajtó azt jelentette, hogy februárban Magyarországra látogat Putyin, mert véglegesíteni kívánja a bővítésről szóló megállapodást. Német részről viszont éles bírálat fogadta, hogy az Orbán-kabinet a nemrégiben elfogadott törvénymódosítás értelmében pl. a paksi engedélyezési eljáráskor egyszerűen túlléphet az illetékes hivatalon. Hendricks környezetvédelmi miniszter igencsak aggályosnak tartja a magyar törvényhozás döntését, mert a nukleáris biztonságot nem szabad politikai megalkuvásoknak alávetni. Szakértők szerint az új szabályozás nemzetközi jogba ütközik. A német atomfelügyelet vezetője úgy fogalmaz, hogy onnantól kezdve érdektelen az egész engedélyezés, ha egy hatalom figyelmen kívül hagyhatja a szakhatóság előírásait.

Hasonlóképpen látja ezt a miniszter is, aki attól tart, hogy Magyarország simán túlteszi magát az európai jogon. A német zöldek azt követelik, hogy a Merkel-kabinet az ügyben kezdeményezzen szerződésszegési eljárást Brüsszelben.

Az unió és Törökország megállapodásának szülőatyja úgy látja, hogy ha Magyarország nem tartja magát menekültügyben az EU közös döntéséhez, akkor Brüsszelnek meg kell indítania ellene a megfelelő eljárást – így a Die Welt. Gerald Knaus ezt azért vetette fel, mert ha sikerült az érintett afrikai államokkal is dűlőre jutni, akkor reálisnak véli, hogy évente csupán 100 ezren kérnek majd menedékjogot a földrészen. Ezt a tömeget viszont már el lehet osztani a tagállamok között, ám mivel a magyar fél jelen állás szerint erre sem kapható, akkor viszont nézzen szembe a jogi következményekkel. A szakértő hozzátette, hogy az igazán humánus menekültpolitika az volna, ha az illegális határátlépéseket szervezett áttelepítéssé változtatnák. Pl. az ostromlott szíriai Aleppóból. Knaus elismerte, hogy kudarcot vallott a kötelező kvóták rendszere, ehelyett kellene azt csinálni, hogy Olaszországban és Görögországban heteken belül döntenének a kérelmekről és utána igazságos kulcs alapján szétosztanák ezeket az embereket.

A magyar diplomácia nagy sikernek tartja, hogy jövőre Budapestre jön az izraeli kormányfő, mivel a Fideszt évek óta sorra érik bírálatok az antiszemitizmus miatt – írja a Die Presse. Főként a nyugati sajtó ítéli meg úgy, hogy a magyar vezetés túl keveset tesz a zsidóellenes vadhajtások ellen, sőt támogatja. Ily módon Netanjahu útja hatalmas áttörés a magyar külpolitika számára. Ezután ugyanis azzal érvelhet, hogy a látogatást nem lehetett volna megszervezni, ha megállnának a vádak. A színfalak mögött régóta készülődött valami, a két kabinet szoros kapcsolatban volt. Jeruzsálemben már két éve hajlottak a nyitásra, de túl nagy volt a kockázat, hogy bejelentik a lépést, ám azután kirobban valamilyen újabb antiszemita botrány.

Netanjahu viszont most találkozik a visegrádi csoport vezetőivel is és ez ugyancsak felértékeli Orbánt, aki a regionális együttműködés nagy híve. Egy izraeli diplomata név nélkül úgy nyilatkozott, hogy a jellemét tekintve a leendő vendég és házigazda igencsak hasonlít egymásra. Mindketten a hatalmi politizálást favorizálják. De Jeruzsálemben értékelik a trónörökösnek tartott Lázár Jánost is. A cikk ugyanakkor megemlíti, hogy a kétoldalú viszonyban zavarólag hatott Bayer Zsolt több írása, valamint a Szabadság téri emlékmű is, amely a háborús Magyarország tisztára mosását szolgálja.

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(1)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca

A szolidaritás nem egyirányú utca – üzente elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök a menekültkérdésről szólva, az APA osztrák hírügynökségnek adott, terjedelmes, exkluzív interjújában, amelyet ma hajnalban tettek közzé. – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió szociálpolitikai vívmányainak továbbfejlesztését, a „szociális Európát”, vagyis a kontinens integrációjának jóléti pillérét kívánja hangsúlyozni a római csúcstalálkozó zárónyilatkozatában.

Bezárás
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca A szolidaritás nem egyirányú utca – üzente elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök a menekültkérdésről szólva, az APA osztrák hírügynökségnek adott, terjedelmes, exkluzív interjújában, amelyet ma hajnalban tettek közzé. – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió szociálpolitikai vívmányainak továbbfejlesztését, a „szociális Európát”, vagyis a kontinens integrációjának jóléti pillérét kívánja hangsúlyozni a római csúcstalálkozó zárónyilatkozatában.
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben Mivel máshol nem találtak megfelő helyet neki, egy szupermarket tetejére építettek óvodát az osztrák fővárosban. A liesingi intézményben 170 gyerek számára van hely, és még udvart is kialakítottak a számukra. Bécs 52 millió eurót fordít 2021-ig új iskolai, óvodai és napközis helyek létrehozására. (Képek: Votava/PID)
Mostantól mindenki maga állíthatja össze mobil díjcsomagját Teljes egészében az ügyfelek saját igényeihez, használati szokásaihoz igazítható tarifarendszert vezet be mától a Magyar Telekom, miután új alapokra helyezte lakossági havidíjas mobiltelefon-szolgáltatási kínálatát. Az ügyfelek maguk állíthatják össze a csomagjukat, miközben meghatározzák: mennyit szeretnének telefonálni illetve mobilon internezni.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
,,Aki hallgat, az is beszél” Nemrég jelent meg Aczél Petra Neked van igazad? című könyve a Tinta Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel tudósítónk, aki elsőként ezt kérdezte: A könyv címlapján csupán egy kulcs az illusztráció; melyik zárat nyitja ez a kulcs? (A képen a könyv írója, Aczél Petra.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
DUIHK-Berufsbildungspreis 2017 Zum vierten Mal verlieh die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer (DUIHK) den Berufsbildungspreis. 2013 mit dem Ziel aus der Taufe gehoben, zur Ausbildung von Fachkräften für Unternehmen, vorrangig kleine und mittelständische, die Mitglied der DUIHK sind, beizutragen.