Putyin és Oroszországa az EU-t veszélyezteti
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Putyin és Oroszországa az EU-t veszélyezteti

Putyin és Oroszországa az EU-t veszélyezteti

A The Washington Post azt feszegeti, miért nem hajlandó szembenézni a valósággal Trump Oroszország ügyében? A vezércikk szerint ugyanis a két nagy párt egyetért abban, hogy Moszkvát meg kellett büntetni, amiért az ellopott iratok közzétételével arcátlanul beleavatkozott az elnökválasztásba. A tengerentúli titkosszolgálatok is úgy látják, hogy pontosan ez történt. Egyetlen amerikai vezető szemében sem lehet bocsánatos, ha valaki megpróbálja felforgatni az Egyesült Államok demokráciáját. Trump viselkedése azonban csak még súlyosabb kérdéseket vet fel, mármint hogy milyen szálak fűzik az oroszokhoz és milyen együttműködést akar Putyinnal.


Úgy tűnik föl, nem zavarja, hogy a kapcsolatok azért romlottak meg, mert a Kreml fegyveres felkelést robbantott ki Ukrajnában, elfoglalta a Krímet, megpróbálja megosztani Európát, otthon pedig szétveri a demokráciát és az emberi jogokat. Ám ez sötét gyanút kelt, miután a leendő elnök továbbra sem hajlandó átláthatóvá tenni sokmilliárdos üzleti birodalmát. Így nem tudható, eltitkolt-e a kampány idején esetleges orosz kölcsönöket vagy megállapodásokat. Kapcsolatban áll-e a színfalak mögött Putyinnal vagy annak képviselőivel. A lap lelkesen fogadná, ha bárki eloszlatná ezeket a kételyeket, ám Trump fura viselkedését és az orosz államfő lelkesedését amerikai kollégája iránt nem lehet egykönnyen megmagyarázni, miközben Oroszország egyértelmű fenyegetés.  

A Der Standard főszerkesztője szerint az Európai Bizottság elnöke arról beszélt ugyan a nacionalista nyomulás láttán, hogy ég a ház, ám jövőre el kellene oltani a lángokat, a gyújtogatókkal és a félelemkeltőkkel szemben pedig fel kellene lépni, nehogy futótűz alakuljon ki. A 2016. évet összegző elemzés rámutat, hogy az idén többször is a legrosszabb forgatókönyv vált valóra, populisták pl. nem egyszerűen megszabták a politikai napirendet, de választásokat is nyertek. Szó szerint fejre állt a világ, eltűnt az érzékelt biztonság. Az unión kívül ún. erős emberek uralják a nemzetközi politikát. Putyin, Erdogan és hamarosan Trump nem csupán a saját országukban szabják meg a dolgokat. Az EU vesztett globális súlyából és tekintélyéből. A menekültek elosztása még mindig várat magára. A Visegrádi Csoport politikai tényező lett. A vezérelvű magyar demokrácia után Lengyelország is a hatalmi ágak különválasztásának felszámolására játszik, ami aláássa a jogállamot. Orbán Viktor Merkel riválisává nőtte ki magát, a kancellár ugyanakkor elvesztette Hollande-ot, francia támaszát. De továbbra is tőle függ sok minden a földrészen. Ám Berlinnek nem lesznek szövetségesei az erősebb integrációhoz, ha Franciaországban és Hollandiában a tavasszal győznek a jobboldali populisták.

Soros György arra figyelmeztet, hogy a nyílt társadalmat meg kell védeni a feltörekvő populizmussal szemben – írja a Project Syndicate. Mert a nyílt társadalmak válságba sodródtak, közben azonban egyre erősödnek a zárt társadalmak, a fasiszta diktatúráktól kezdve a maffiaállamig. A választók kiábrándultak a demokrácia és a kapitalizmus jelenlegi változataiból, mivel a megválasztott politikusok nem tettek eleget a jogos várakozásokat. Úgy érzik, hogy az elit ellopta tőlük a demokráciát. A globalizáció növelte a vagyoni különbségeket a világban, de főként Európában más okai is voltak, hogy előretörhettek a demokrácia ellenfelei. Az unión belül 2008 után az erő pozíciójába emelkedtek a hitelezők, ők diktálták a feltételeket. Németországból hegemón hatalom lett, amelyik nem ügyelt a tőle függő népek érdekeire. Megszorítási programot írt elő az adós államoknak, ám ezzel csupán a saját szűk érdekeit szolgálta. Az EU reformja igen nehézkes, emiatt az intézmények egyre nehézkesebbek lettek, az emberek viszont fokozatosan elidegenedtek az integrációtól.

A Brüsszel elleni mozgalmak csak még tovább gátolták az intézmények működését. Majd ezek az erők nagy lökést kaptak a Brexittel, Trump megválasztásával és az olasz népszavazás kudarcával. A demokrácia sodródott bajba. Még az Egyesült Államokban is olyasvalaki költözhet be a Fehér Házba, aki szívesen lenne diktátor. Bár megválasztása óta Trump visszavett a retorikából, de nem változott sem a magatartása, sem tanácsadói köre. Utóbbi hozzá nem értő szélsőségesekből és nyugdíjas tábornokokból áll. Soros azonban bizakodik, hogy az amerikai demokrácia ellenállónak bizonyul és megakadályozza, hogy a következő elnök igazi önkényúr lehessen.  Az USA azonban a közeli jövőben a belső harcaival fog törődni, a célba vett kisebbségek ettől szenvednek majd. Ám Washington képtelen lesz megvédeni és előbbre vinni a demokráciát a világ többi részén. Éppen ellenkezőleg: Trump nagyobb megértést mutat a diktátorok iránt.

Soros Györgyöt különösen aggasztja az unió, mert az a veszély fenyegeti, hogy Putyin befolyása alá kerül. Az elnök aktívan ténykedett azért, hogy idáig jussanak a dolgok. Először igyekezett ellenőrzése alá vonni a közösségi médiát, majd egy briliáns manőverrel felhasználta őket, hogy hamis híreket terjesszenek és ily módon megtévesszék a választókat, illetve demokráciákat destabilizáljanak. Amerika után ugyanez fenyeget 2017-ben Európában is. Ha Franciaországban akár Le Pen, akár Fillon fut be az elnökválasztáson, az befejezett ténnyé teszi, hogy az orosz államfő diktál a földrészen. Remélhetőleg az európai vezetők és polgárok felismerik, hogy mindez az életmódjukat és a közös értékeket fenyegeti. A gazdasági növekedés akadozik, a menekültválság kicsúszott az ellenőrzés alól, az EU a leállás szélére jutott. Nagyjából abban a helyzetben van, mint a Szovjetunió a 90-es évek elején. Akik hisznek abban, hogy meg kell menteni a szervezetet, azoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy az eredmény ne az legyen, mint a szovjet állam esetében.

Az utolsó magyar király megkoronázásának 100. évfordulóján rendezett pompázatos megemlékezésekkel Magyarország azt akarja bizonyítani, hogy ápolja a Habsburgok örökségét, méghozzá jobban, mint az osztrákok – állapítja meg a Die Welt. Erre utal az is, hogy vatikáni nagykövetnek nevezték ki Eduard Habsburgot, aki addig Ausztriában az egyik püspök sajtósa volt, illetve hogy a budai várban helyezik el Habsburg Ottó archívumát. Az egykori uralkodó család különféle okok miatt mentálisan ma is magához igen közelállónak érzi Magyarországot. De alighanem politikai okai szintén vannak annak, hogy a magyar kormány habsburgabbnak akar látszani, némi arisztokrata-katolikus csillogást kölcsönözendő annak a képnek, hogy itt egy két lábban a földön járó, ingujjas országról van szó, a plebejus-kálvinista Orbán vezérletével. De azért Budapesten mostanság inkább abban gondolkodnak, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a magyar fél szabja meg, nem úgy, mint a monarchia idején.

A Der Standard tudósítása úgy ítéli meg, hogy van perspektívája annak, aki jelenleg határvadásznak képezteti ki magát Magyarországon, mert Orbán Viktor szigorúan elzárja országát a menekültektől. Ehhez szögesdrótkerítést állíttatott fel a szerb és a horvát határon, megsérti a nemzetközi menedékjogot és következetesen elutasítja az unió áttelepítési kvótáit. A határvadászok pedig a műszaki zár mellett őrjáratoznak és visszaküldik a menekülteket Szerbiába. Az egységet most további 3 ezer önkéntessel erősítik meg. A kiképzés 11 helyen, 568 emberrel novemberben kezdődött meg. A fiatalok számára jól fizető foglalkozás ez, a tanfolyam kezdetén átszámítva csaknem 500 eurót kapnak, ami két hónap után 700 euró fölé emelkedik. És bejutnak a rendőrség állományába.

Igaz, közben drasztikusan visszaesett a menekültek száma, az UNHCR szerint az idén nem egészen 29 ezren jöttek. Mindenesetre a határvadász elnevezés jól beleillik abba az idegenellenes légkörbe, amit Orbán Viktor jó két év alatt teremtett. A jelentés idéz egy tanulmányt, amely szerint a kormánypropaganda azért igyekszik veszélyként beállítani a menekülteket, hogy mindenki lássa: védekezni kell. Most már határvadászokkal is.

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca

A szolidaritás nem egyirányú utca – üzente elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök a menekültkérdésről szólva, az APA osztrák hírügynökségnek adott, terjedelmes, exkluzív interjújában, amelyet ma hajnalban tettek közzé. – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió szociálpolitikai vívmányainak továbbfejlesztését, a „szociális Európát”, vagyis a kontinens integrációjának jóléti pillérét kívánja hangsúlyozni a római csúcstalálkozó zárónyilatkozatában.

Bezárás
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca A szolidaritás nem egyirányú utca – üzente elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök a menekültkérdésről szólva, az APA osztrák hírügynökségnek adott, terjedelmes, exkluzív interjújában, amelyet ma hajnalban tettek közzé. – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió szociálpolitikai vívmányainak továbbfejlesztését, a „szociális Európát”, vagyis a kontinens integrációjának jóléti pillérét kívánja hangsúlyozni a római csúcstalálkozó zárónyilatkozatában.
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben Mivel máshol nem találtak megfelő helyet neki, egy szupermarket tetejére építettek óvodát az osztrák fővárosban. A liesingi intézményben 170 gyerek számára van hely, és még udvart is kialakítottak a számukra. Bécs 52 millió eurót fordít 2021-ig új iskolai, óvodai és napközis helyek létrehozására. (Képek: Votava/PID)
Mostantól mindenki maga állíthatja össze mobil díjcsomagját Teljes egészében az ügyfelek saját igényeihez, használati szokásaihoz igazítható tarifarendszert vezet be mától a Magyar Telekom, miután új alapokra helyezte lakossági havidíjas mobiltelefon-szolgáltatási kínálatát. Az ügyfelek maguk állíthatják össze a csomagjukat, miközben meghatározzák: mennyit szeretnének telefonálni illetve mobilon internezni.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
,,Aki hallgat, az is beszél” Nemrég jelent meg Aczél Petra Neked van igazad? című könyve a Tinta Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel tudósítónk, aki elsőként ezt kérdezte: A könyv címlapján csupán egy kulcs az illusztráció; melyik zárat nyitja ez a kulcs? (A képen a könyv írója, Aczél Petra.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
DUIHK-Berufsbildungspreis 2017 Zum vierten Mal verlieh die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer (DUIHK) den Berufsbildungspreis. 2013 mit dem Ziel aus der Taufe gehoben, zur Ausbildung von Fachkräften für Unternehmen, vorrangig kleine und mittelständische, die Mitglied der DUIHK sind, beizutragen.