A Soros elleni támadásra a jelzést Orbán adta meg 2015 őszén
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A Soros elleni támadásra a jelzést Orbán adta meg 2015 őszén

A Soros elleni támadásra a jelzést Orbán adta meg 2015 őszén

A lap Orbán Viktort hozza fel annak bizonyítékaként, hogy Európában teret nyernek az elitellenes pártok, amelyek véget akarnak vetni az összefogást szorgalmazó alapállásnak az EU-ban, ellene vannak a nyitott határoknak és a közös valutának – olavsaható The Wall Street Journal hasábjain. Az euroszkeptikus magyar vezető úgy ünnepelte Trump győzelmét, hogy az búcsú a Nyugatot gyengítő liberális nem-demokráciától. Amikor jó hat éve Orbán hatalomra került, nacionalista nézetei éles bírálatban részesültek az unió nagy részében.


Napjainkban ő áll a fennálló európai intézményrendszer elleni, egyre erősödő mozgalom élén. Ezek a populisták igen sokszínűek, különböznek, időnként egymásnak ellentmondanak a céljaik, de a Fideszhez hasonlóan a legtöbben jobboldaliak. Stefan Lehne, a Carnegie Europe szakértője azt mondja, hogy ezek az erők a nacionalistább pozíciók felé terelik a fő áram pártjait, ideértve a protekcionizmust és a bevándorlással szembeni keményebb álláspontot. Megkérdőjelezik a munkaerő szabad mozgását és Brüsszel jogköreit, hangoztatják a szuverenitást. Közvélemény-kutatók ugyanakkor nemigen tudják pontosan felmérni az irányzat tényleges erejét.

A másik oldalon Merkel az európai terv legnagyobb védelmezője, ám bizonyos értelemben mind inkább elszigetelődik. Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem szélsőségkutatója úgy látja, hogy minden eddiginél erősebb a populista, radikális jobboldal hangja.

Mivel az új amerikai elnök szóbeli támadást intézett Németország, a NATO és az EU ellen, az öreg földrész vezetői eddig elképzelhetetlen feladattal kerültek szembe: azzal, hogy az Egyesült Államok első embere az európai összefogás felbomlását hirdeti – így a Financial Times.  Trump kijelentései hitetlenséget és felháborodást keltettek, miután leszólta a transzatlanti viszony pilléreit és Washington egyik legfőbb szövetségesét. A német kormány megpróbálta ugyan hűteni a légkört a Times-nak és a Bildnek adott interjú után, de végül nyíltan kitört a düh, mivel Trump egy kalap alatt említette Putyint és Merkelt. Arról nem beszélve, hogy szerinte a kancellár a menekültpolitikával felgyorsította az EU szétesését. A Bundestag Külpolitikai Bizottságának elnöke kifejtette, hogy a Myugat politikai egysége egyáltalán nem fontos a Fehér Ház következő lakójának Meg: a 180 fokos fordulat következményeit nehéz felmérni európai szemszögből. Brüsszelben most az a nagy kérdés, vajon Trump nyilatkozata felerősíti-e a megosztottságot, vagy éppenséggel összekovácsolja az uniót a közös fenyegetéssel szemben. Egyébként kiszivárgott, hogy amikor a novemberi választás után az Európai Bizottság elnöke felhívta a győztest, annak már akkor az volt az első kérdése, hogy melyik tagállam hagyja ott legközelebb az Európai Uniót?

Az amerikai elnök válságba taszítja a Nyugatot, ha valóban azt fogja csinálni, amit mond – hangsúlyozza a Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik kiadója. Úgy látja, hogy már a NATO szerepének puszta lekicsinylése is csökkenti a biztonságot és a stabilitást. Az eddigi nyilatkozatokból az derül ki, hogy Trump új tisztségében sem riad vissza a konfliktusoktól, szeret nagyzolni, ugyanakkor nem fél az ellenállástól. Ám a világnak azt üzeni ily módon, hogy megkérdőjelez mindent, ami iránt az Egyesült Államok évtizedeken át elkötelezte magát. Számára a lényeg: Amerika mindenekelőtt, kerül ez amibe kerül a többieknek, és persze hosszú távon maguknak az amerikaiaknak. Annak idején persze súlyos hiba volt, hogy az ifjabb Bush elrendelte az iraki inváziót, a következmények közé tartozik a menekültválság, amely alapjaiban rengette meg az EU-t és változtatta meg a földrész politikai térképét. Ám Trumpnak nem számítanak a vörös vonalak, amelyeket Washington a 2. világháború vége óta védelmezett. Csak éppen pont az ellenkezője igaz annak, mint amit kifejtett. A NATO-t ki kellene találni, ha nem volna. Mert különben Oroszország további elvesztett területeket próbálna meg visszaszerezni. Azon kívül a szervezet fontos kapocs Európai és Amerika között. Ám az elnöknek a jelek szerint nincs érzéke a világpolitika stratégiai kérdései iránt. Úgy viselkedik, mintha nem a világ vezető hatalmának élén állna, hanem egy troll lenne Moszkva egyik elővárosából. Ily módon a szabad világ válsága csak még inkább beárnyékolja az unió bajait. Aki ennek örül, az megérdemli Trumpot.

Uniós külügyminiszterek azzal vádolják Nagy-Britanniát, hogy az törleszkedik a leendő amerikai elnökhöz: London ehhez támogatást kapott Magyarországtól, illetve Észtországtól – állapítja meg a The Guardian. Azt történt, hogy a brit diplomácia vezetője az Európai Tanács ülésén – a magyarok és észtek rábólintásától kisérve – megakadályozta a közös nyilatkozat elfogadását a közel-keleti békefolyamatról. London már egy nappal korábban, a párizsi békekonferencián is szembement az együttes törekvésekkel. Ott Boris Johnson nem is volt jelen, csupán megfigyelőt küldött maga helyett, de az sem volt hajlandó aláírni a záró közleményt. Az uniós külügyminiszterek üdvözölni akarták a párizsi eredményeket, illetve számottevő támogatást ígértek volna arra az esetre, ha az izraeliek és a palesztinok újból tárgyalóasztalhoz ülnek. Egy uniós diplomata szerint a britek 20 év közös politikáját kérdőjelezték meg, mert jó viszonyt akarnak Trumppal, csak az a kérdés, még mennyi engedményt tesznek.

Trump hadat hirdetett az újságírók ellen: nem válaszol nekik, szidja őket, ám példája iskolát teremthet – írja a Die Zeit. Sok minden utal arra, hogy a három nap múlva hivatalba lépő elnök az irányított demokrácia és a hiányos átláthatóság irányában halad. Amúgy a jobboldali populisták másutt keresztes hadjáratot folytatnak a média ellen.

Első sajtótájékoztatóján az amerikai politikus odáig ment, hogy beépített tapsolókat hozott, akik nem győzték összeverni a tenyerüket, amikor a szónok saját magát dicsérte, viszont pfújoltak és neveletlenül közbeszóltak, amint felmerült valamilyen kényelmetlen kérdés. Trump nem adta meg a kérdésfeltevés lehetőségét a CNN-nek, de ez nála nem kisiklás. Ő ilyen. Nem tűri a kritikát. A twitteren közzétett kirohanásai már legendásak. De sajnos, nem ő az egyetlen keresztes vitéz.

A jobbos populisták a világon mindenütt hajlanak arra, hogy ellenségnek tekintsék a sajtónak azt a részét, amely nem dörgölődzik, hanem számon kéri a dolgokat a hatalmasságokon. Utóbbiak, lásd pl. Orbán Viktort, azonnal az igazság eltorzításával vádolják meg az ilyen újságírókat. A médiát jóra és rosszra osztják. Ám ennek végzetes következményei vannak. Merthogy elzárják az információtól mindazokat, akik a körmükre néznének. Súlyos veszély fenyegeti a kritikus sajtót, pedig szabad demokráciában létfontosságú.

Paul Lendvai szerint: aki mostanság a magyar kormány által így vagy úgy ellenőrzött sajtót olvassa, az tudhatja, hogy a milliárdos emberbarát Soros György a legnagyobb ellenség nemcsak az ország, hanem egész Európa számára – olvasható az osztrák Der Standardban. – A támadásra a jelzést maga Orbán Viktor adta meg, még 2015 őszén, a befektető menekültügyi elképzelése, valamint az emberi jogi és karitatív szervezeteknek nyújtott segítség miatt. Majd a miniszterelnök a migránsválság kieléződésekor háttérhatalomként vette célba a Nyílt Társadalom Alapítványt, mondván, hogy az gyengíteni igyekszik a nemzeti gondolkodású kormányokat, mindenekelőtt Magyarországon. A Fidesz propaganda-gőzhengere azonnal akcióba lépett és azóta trágár módon pocskondiázza az üzletembert, aki jó 25 év alatt 1,8 milliárd dollárral segítette a demokráciát a világban, azon belül is főként Kelet-Európában. Az olyan szervezetek tevékenysége, mint a korrupció leleplezésére létrehozott Transparency International, persze sokszor kellemetlenebb a tekintélyelvű rendszerek számára, mint az ellenzéki pártoké. Éppen a magyarok szolgáltatnak erre példát, lásd Németh Szilárd fellépését. Az viszont hab a tortán, hogy az Orbán-kabinet jó pár tagja, magával a nagyfőnökkel az élen, annak idején tetemes összegű Soros-ösztöndíjjal tanulhatott Nyugaton.

A magyar kormány meg akarja nehezíteni a számára terhes civil szervezetek életét, ezért a jobboldali-populista Orbán Viktor új ellenség: a hatalmat bíráló ember- és polgárjogi csoportok, illetve a korrupciós ügyeket feltáró egyesületek levadászására szólít fel – írja a Der Standard. Mert pl. a TASZ és a Helsinki Bizottság egyre másra mutatja be, a hatóságok miként sértik meg a menedékkérők jogait. A Transparency International pedig a nagyszabású korrupcióra szakosodott. Mindhárom támogatást kap a Soros-alapítványok által kiírt pályázati pénzekből. Az üzletember Orbán szemében a globalizmus patás ördöge. A miniszterelnök szerint egy titokzatos háttérhatalom fejeként meg akarja fosztani a nemzeti és keresztény értékektől az olyan államokat, mint Magyarország, hogy bekebelezze azokat egy istentelen multikulti-világrendbe. Ám a hazai és az európai jogba ütköznék, ha a magyar vezetés nyíltan betiltaná a neki nem tetsző NGO-kat. Ezért első lépésben vagyonnyilatkozat megtételére köteleznék azok fő vezetőit, jóllehet azok a politikusokkal és a kormánypárti aktivistákkal ellentétben nem tudnak meggazdagodni az adófizetők pénzéből. Viszont a dokumentumokat fel lehetne használni lejárató kampányokhoz. Szóval nem lenne nagy különbség a magyar és az orosz szabályozás között.

Ausztriának nem szabad belenyugodnia, ha egy szomszéd állam nem tartja magát a megállapodásokhoz. Így reagált Neue Kronen Zeitungban az osztrák belügyminiszter arra, hogy tegnapelőtt egészen képtelen jelenet játszódott le Rábafüzesnél, a magyar–osztrák határon. A magyarok csak hosszas tárgyalások után voltak hajlandók visszavenni 8 menekültet, így azok órákon keresztül vesztegeltek a senki földjén. De még ennél is rosszabb, hogy ha minden igaz, a magyar hatóságok tippet adtak neki, hogy a sötétség beálltával próbáljanak meg ismét átjutni a másik oldalra.  És ez így is történt, ám ott újra elfogták a csoport felét, tagjait megint átadták Magyarországnak. A többiek egyelőre kereket oldottak.

A lap kommentárja kiemeli, hogy Orbán Viktor Bécsnek köszönheti a menekülthullám leállását, hiszen a balkáni tranzitutat az osztrák kabinet közbenjárására zárták le. A mostani groteszk történet azonban nem tesz jót a két szomszédos ország kapcsolatainak. Mert bumerángként üt vissza más kérdéseknél, ha valamely állam a migráció ügyében csak az előnyöket akarja kimazsolázni, a többieket viszont magukra hagyja a biztonság gondokkal.

 

 

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca

A szolidaritás nem egyirányú utca – üzente elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök a menekültkérdésről szólva, az APA osztrák hírügynökségnek adott, terjedelmes, exkluzív interjújában, amelyet ma hajnalban tettek közzé. – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió szociálpolitikai vívmányainak továbbfejlesztését, a „szociális Európát”, vagyis a kontinens integrációjának jóléti pillérét kívánja hangsúlyozni a római csúcstalálkozó zárónyilatkozatában.

Bezárás
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca A szolidaritás nem egyirányú utca – üzente elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök a menekültkérdésről szólva, az APA osztrák hírügynökségnek adott, terjedelmes, exkluzív interjújában, amelyet ma hajnalban tettek közzé. – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió szociálpolitikai vívmányainak továbbfejlesztését, a „szociális Európát”, vagyis a kontinens integrációjának jóléti pillérét kívánja hangsúlyozni a római csúcstalálkozó zárónyilatkozatában.
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben Mivel máshol nem találtak megfelő helyet neki, egy szupermarket tetejére építettek óvodát az osztrák fővárosban. A liesingi intézményben 170 gyerek számára van hely, és még udvart is kialakítottak a számukra. Bécs 52 millió eurót fordít 2021-ig új iskolai, óvodai és napközis helyek létrehozására. (Képek: Votava/PID)
Mostantól mindenki maga állíthatja össze mobil díjcsomagját Teljes egészében az ügyfelek saját igényeihez, használati szokásaihoz igazítható tarifarendszert vezet be mától a Magyar Telekom, miután új alapokra helyezte lakossági havidíjas mobiltelefon-szolgáltatási kínálatát. Az ügyfelek maguk állíthatják össze a csomagjukat, miközben meghatározzák: mennyit szeretnének telefonálni illetve mobilon internezni.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
,,Aki hallgat, az is beszél” Nemrég jelent meg Aczél Petra Neked van igazad? című könyve a Tinta Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel tudósítónk, aki elsőként ezt kérdezte: A könyv címlapján csupán egy kulcs az illusztráció; melyik zárat nyitja ez a kulcs? (A képen a könyv írója, Aczél Petra.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
DUIHK-Berufsbildungspreis 2017 Zum vierten Mal verlieh die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer (DUIHK) den Berufsbildungspreis. 2013 mit dem Ziel aus der Taufe gehoben, zur Ausbildung von Fachkräften für Unternehmen, vorrangig kleine und mittelständische, die Mitglied der DUIHK sind, beizutragen.