ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 A Soros elleni támadásra a jelzést Orbán adta meg 2015 őszén
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A Soros elleni támadásra a jelzést Orbán adta meg 2015 őszén

A Soros elleni támadásra a jelzést Orbán adta meg 2015 őszén

A lap Orbán Viktort hozza fel annak bizonyítékaként, hogy Európában teret nyernek az elitellenes pártok, amelyek véget akarnak vetni az összefogást szorgalmazó alapállásnak az EU-ban, ellene vannak a nyitott határoknak és a közös valutának – olavsaható The Wall Street Journal hasábjain. Az euroszkeptikus magyar vezető úgy ünnepelte Trump győzelmét, hogy az búcsú a Nyugatot gyengítő liberális nem-demokráciától. Amikor jó hat éve Orbán hatalomra került, nacionalista nézetei éles bírálatban részesültek az unió nagy részében.


Napjainkban ő áll a fennálló európai intézményrendszer elleni, egyre erősödő mozgalom élén. Ezek a populisták igen sokszínűek, különböznek, időnként egymásnak ellentmondanak a céljaik, de a Fideszhez hasonlóan a legtöbben jobboldaliak. Stefan Lehne, a Carnegie Europe szakértője azt mondja, hogy ezek az erők a nacionalistább pozíciók felé terelik a fő áram pártjait, ideértve a protekcionizmust és a bevándorlással szembeni keményebb álláspontot. Megkérdőjelezik a munkaerő szabad mozgását és Brüsszel jogköreit, hangoztatják a szuverenitást. Közvélemény-kutatók ugyanakkor nemigen tudják pontosan felmérni az irányzat tényleges erejét.

A másik oldalon Merkel az európai terv legnagyobb védelmezője, ám bizonyos értelemben mind inkább elszigetelődik. Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem szélsőségkutatója úgy látja, hogy minden eddiginél erősebb a populista, radikális jobboldal hangja.

Mivel az új amerikai elnök szóbeli támadást intézett Németország, a NATO és az EU ellen, az öreg földrész vezetői eddig elképzelhetetlen feladattal kerültek szembe: azzal, hogy az Egyesült Államok első embere az európai összefogás felbomlását hirdeti – így a Financial Times.  Trump kijelentései hitetlenséget és felháborodást keltettek, miután leszólta a transzatlanti viszony pilléreit és Washington egyik legfőbb szövetségesét. A német kormány megpróbálta ugyan hűteni a légkört a Times-nak és a Bildnek adott interjú után, de végül nyíltan kitört a düh, mivel Trump egy kalap alatt említette Putyint és Merkelt. Arról nem beszélve, hogy szerinte a kancellár a menekültpolitikával felgyorsította az EU szétesését. A Bundestag Külpolitikai Bizottságának elnöke kifejtette, hogy a Myugat politikai egysége egyáltalán nem fontos a Fehér Ház következő lakójának Meg: a 180 fokos fordulat következményeit nehéz felmérni európai szemszögből. Brüsszelben most az a nagy kérdés, vajon Trump nyilatkozata felerősíti-e a megosztottságot, vagy éppenséggel összekovácsolja az uniót a közös fenyegetéssel szemben. Egyébként kiszivárgott, hogy amikor a novemberi választás után az Európai Bizottság elnöke felhívta a győztest, annak már akkor az volt az első kérdése, hogy melyik tagállam hagyja ott legközelebb az Európai Uniót?

Az amerikai elnök válságba taszítja a Nyugatot, ha valóban azt fogja csinálni, amit mond – hangsúlyozza a Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik kiadója. Úgy látja, hogy már a NATO szerepének puszta lekicsinylése is csökkenti a biztonságot és a stabilitást. Az eddigi nyilatkozatokból az derül ki, hogy Trump új tisztségében sem riad vissza a konfliktusoktól, szeret nagyzolni, ugyanakkor nem fél az ellenállástól. Ám a világnak azt üzeni ily módon, hogy megkérdőjelez mindent, ami iránt az Egyesült Államok évtizedeken át elkötelezte magát. Számára a lényeg: Amerika mindenekelőtt, kerül ez amibe kerül a többieknek, és persze hosszú távon maguknak az amerikaiaknak. Annak idején persze súlyos hiba volt, hogy az ifjabb Bush elrendelte az iraki inváziót, a következmények közé tartozik a menekültválság, amely alapjaiban rengette meg az EU-t és változtatta meg a földrész politikai térképét. Ám Trumpnak nem számítanak a vörös vonalak, amelyeket Washington a 2. világháború vége óta védelmezett. Csak éppen pont az ellenkezője igaz annak, mint amit kifejtett. A NATO-t ki kellene találni, ha nem volna. Mert különben Oroszország további elvesztett területeket próbálna meg visszaszerezni. Azon kívül a szervezet fontos kapocs Európai és Amerika között. Ám az elnöknek a jelek szerint nincs érzéke a világpolitika stratégiai kérdései iránt. Úgy viselkedik, mintha nem a világ vezető hatalmának élén állna, hanem egy troll lenne Moszkva egyik elővárosából. Ily módon a szabad világ válsága csak még inkább beárnyékolja az unió bajait. Aki ennek örül, az megérdemli Trumpot.

Uniós külügyminiszterek azzal vádolják Nagy-Britanniát, hogy az törleszkedik a leendő amerikai elnökhöz: London ehhez támogatást kapott Magyarországtól, illetve Észtországtól – állapítja meg a The Guardian. Azt történt, hogy a brit diplomácia vezetője az Európai Tanács ülésén – a magyarok és észtek rábólintásától kisérve – megakadályozta a közös nyilatkozat elfogadását a közel-keleti békefolyamatról. London már egy nappal korábban, a párizsi békekonferencián is szembement az együttes törekvésekkel. Ott Boris Johnson nem is volt jelen, csupán megfigyelőt küldött maga helyett, de az sem volt hajlandó aláírni a záró közleményt. Az uniós külügyminiszterek üdvözölni akarták a párizsi eredményeket, illetve számottevő támogatást ígértek volna arra az esetre, ha az izraeliek és a palesztinok újból tárgyalóasztalhoz ülnek. Egy uniós diplomata szerint a britek 20 év közös politikáját kérdőjelezték meg, mert jó viszonyt akarnak Trumppal, csak az a kérdés, még mennyi engedményt tesznek.

Trump hadat hirdetett az újságírók ellen: nem válaszol nekik, szidja őket, ám példája iskolát teremthet – írja a Die Zeit. Sok minden utal arra, hogy a három nap múlva hivatalba lépő elnök az irányított demokrácia és a hiányos átláthatóság irányában halad. Amúgy a jobboldali populisták másutt keresztes hadjáratot folytatnak a média ellen.

Első sajtótájékoztatóján az amerikai politikus odáig ment, hogy beépített tapsolókat hozott, akik nem győzték összeverni a tenyerüket, amikor a szónok saját magát dicsérte, viszont pfújoltak és neveletlenül közbeszóltak, amint felmerült valamilyen kényelmetlen kérdés. Trump nem adta meg a kérdésfeltevés lehetőségét a CNN-nek, de ez nála nem kisiklás. Ő ilyen. Nem tűri a kritikát. A twitteren közzétett kirohanásai már legendásak. De sajnos, nem ő az egyetlen keresztes vitéz.

A jobbos populisták a világon mindenütt hajlanak arra, hogy ellenségnek tekintsék a sajtónak azt a részét, amely nem dörgölődzik, hanem számon kéri a dolgokat a hatalmasságokon. Utóbbiak, lásd pl. Orbán Viktort, azonnal az igazság eltorzításával vádolják meg az ilyen újságírókat. A médiát jóra és rosszra osztják. Ám ennek végzetes következményei vannak. Merthogy elzárják az információtól mindazokat, akik a körmükre néznének. Súlyos veszély fenyegeti a kritikus sajtót, pedig szabad demokráciában létfontosságú.

Paul Lendvai szerint: aki mostanság a magyar kormány által így vagy úgy ellenőrzött sajtót olvassa, az tudhatja, hogy a milliárdos emberbarát Soros György a legnagyobb ellenség nemcsak az ország, hanem egész Európa számára – olvasható az osztrák Der Standardban. – A támadásra a jelzést maga Orbán Viktor adta meg, még 2015 őszén, a befektető menekültügyi elképzelése, valamint az emberi jogi és karitatív szervezeteknek nyújtott segítség miatt. Majd a miniszterelnök a migránsválság kieléződésekor háttérhatalomként vette célba a Nyílt Társadalom Alapítványt, mondván, hogy az gyengíteni igyekszik a nemzeti gondolkodású kormányokat, mindenekelőtt Magyarországon. A Fidesz propaganda-gőzhengere azonnal akcióba lépett és azóta trágár módon pocskondiázza az üzletembert, aki jó 25 év alatt 1,8 milliárd dollárral segítette a demokráciát a világban, azon belül is főként Kelet-Európában. Az olyan szervezetek tevékenysége, mint a korrupció leleplezésére létrehozott Transparency International, persze sokszor kellemetlenebb a tekintélyelvű rendszerek számára, mint az ellenzéki pártoké. Éppen a magyarok szolgáltatnak erre példát, lásd Németh Szilárd fellépését. Az viszont hab a tortán, hogy az Orbán-kabinet jó pár tagja, magával a nagyfőnökkel az élen, annak idején tetemes összegű Soros-ösztöndíjjal tanulhatott Nyugaton.

A magyar kormány meg akarja nehezíteni a számára terhes civil szervezetek életét, ezért a jobboldali-populista Orbán Viktor új ellenség: a hatalmat bíráló ember- és polgárjogi csoportok, illetve a korrupciós ügyeket feltáró egyesületek levadászására szólít fel – írja a Der Standard. Mert pl. a TASZ és a Helsinki Bizottság egyre másra mutatja be, a hatóságok miként sértik meg a menedékkérők jogait. A Transparency International pedig a nagyszabású korrupcióra szakosodott. Mindhárom támogatást kap a Soros-alapítványok által kiírt pályázati pénzekből. Az üzletember Orbán szemében a globalizmus patás ördöge. A miniszterelnök szerint egy titokzatos háttérhatalom fejeként meg akarja fosztani a nemzeti és keresztény értékektől az olyan államokat, mint Magyarország, hogy bekebelezze azokat egy istentelen multikulti-világrendbe. Ám a hazai és az európai jogba ütköznék, ha a magyar vezetés nyíltan betiltaná a neki nem tetsző NGO-kat. Ezért első lépésben vagyonnyilatkozat megtételére köteleznék azok fő vezetőit, jóllehet azok a politikusokkal és a kormánypárti aktivistákkal ellentétben nem tudnak meggazdagodni az adófizetők pénzéből. Viszont a dokumentumokat fel lehetne használni lejárató kampányokhoz. Szóval nem lenne nagy különbség a magyar és az orosz szabályozás között.

Ausztriának nem szabad belenyugodnia, ha egy szomszéd állam nem tartja magát a megállapodásokhoz. Így reagált Neue Kronen Zeitungban az osztrák belügyminiszter arra, hogy tegnapelőtt egészen képtelen jelenet játszódott le Rábafüzesnél, a magyar–osztrák határon. A magyarok csak hosszas tárgyalások után voltak hajlandók visszavenni 8 menekültet, így azok órákon keresztül vesztegeltek a senki földjén. De még ennél is rosszabb, hogy ha minden igaz, a magyar hatóságok tippet adtak neki, hogy a sötétség beálltával próbáljanak meg ismét átjutni a másik oldalra.  És ez így is történt, ám ott újra elfogták a csoport felét, tagjait megint átadták Magyarországnak. A többiek egyelőre kereket oldottak.

A lap kommentárja kiemeli, hogy Orbán Viktor Bécsnek köszönheti a menekülthullám leállását, hiszen a balkáni tranzitutat az osztrák kabinet közbenjárására zárták le. A mostani groteszk történet azonban nem tesz jót a két szomszédos ország kapcsolatainak. Mert bumerángként üt vissza más kérdéseknél, ha valamely állam a migráció ügyében csak az előnyöket akarja kimazsolázni, a többieket viszont magukra hagyja a biztonság gondokkal.

 

 

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép

A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.