Trump az egykori KGB-ügynök Putyinnak hisz
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Trump az egykori KGB-ügynök Putyinnak hisz

Trump az egykori KGB-ügynök Putyinnak hisz

Ha szó szerint nem is, ám komolyan vesszük Trump múlt heti lapinterjúját, akkor van igazság abban, amit mondott, hogy ti. Európa bajba jutott – olvasható a The Washington Postban. A kijelentést legújabban a brit kormányfő erősítette meg: közölte, hogy országa kiválik az egységes piacból, és korlátozza az uniós polgárok bevándorlását. Vagyis távozik az EU 2. legnagyobb gazdasága. Az öreg kontinens ugyanakkor gazdaságilag már jó ideje csupán vergődik, 10%-os a munkanélküliség, a fiatalok soraiban pedig még súlyosabb.


A hanyatlás javarészt Németország miatt van, ezt jól látja a leendő amerikai elnök. Mert Berlin lassította a kilábalást szolgáló lépéseket, a költségvetési ösztönzőket, a bankok feltőkésítését – nem kis részben a német adófizetők védelmében. Ez az óvatosság vezetett azután a populista ellenhullámhoz.

Ám az unió felbomlásától még messze vagyunk. Ugyanakkor felháborító és korlátolt, amikor Trump a határnyitásért ócsárolja a kancellárt. Ám mégis itt az ideje, hogy az európai vezetők elismerjék: a toldozgatás-foldozgatás politikája nem segít az embereken.

A Financial Times tekintélyes elemzője, Martin Wolf arra figyelmeztet, hogy a globalizáció nyertesei nem figyeltek oda a vesztesekre, pedig az önkényuralom, sőt a háború igazolását célzó sértett nacionalizmusnak megvannak a gazdasági veszélyei. A héten zajló davosi világgazdasági fórumnak az a mottója, hogy a társadalmak közti kapcsolatokat a kölcsönösen előnyös kereskedelem szolgálja a legjobban. Csak éppen az utóbbi, csaknem három évtized tapasztalatai nem ezt támasztják alá. A globalizáció és a szocializmus széthullása által előnyös helyzetbe jutott rétegek nem sokat törődtek azokkal, akik az út szélén maradtak. Olyan pénzügyi válságot idéztek elő, ami lejáratta a tekintélyüket és súlyos politikai következményekkel járt. Előre tört a nacionalizmus és a protekcionizmus.

Persze a nacionalista uszítás a hatalomra törekvők taktikája, nem belülről jön. Megkülönbözteti az „igazi népet”, illetve a nép ellenségeit. Számára az élet háború, amely bármit igazol. Így azt, hogy diktatúrába fordítják a liberális demokráciát. Lengyelországban látszik, hogy zajlik ez: a despota szembemegy a személyes szabadsággal, a demokratikus intézményekkel, a független sajtóval, az idegenekkel és a bevándorlókkal. Neki ellenségre van szüksége, a paranoia alátámaszt minden intézkedést. Azt hangoztatja, hogy a többség őt támogatja, az igazság az, amit ő mond. Vagyis a hatalom határozza meg az igazságot. Ezt fogalmazta meg Orwell az „1984”-ben, de ugyanezt vallja Trump is. Az intézmények ellensúlyt képezhetnek a következő amerikai elnökkel szemben, de csak annyira, amennyire az őket irányító emberek erősek. Ám a tekintélyelvű nacionalizmus már behatolt a világrendszer közepébe és ez mindent megváltoztat.  

A Die Welt újságírója gondolja, hogy elsősorban a populistáknak jön jól az Európai Parlament új elnökének megválasztása, ám az sok további bajjal jár majd, messze ható következményekkel. Mert éppen az unió legsúlyosabb válsága idején bomlott fel a két legnagyobb frakció, a Néppárt és a szociáldemokraták koalíciója. Így az árkok most mélyebbek, mint bármikor idáig. Teljesen bizonytalan ugyanakkor, hogy a konzervatívok új partnereként mennyire megbízhatóak a liberálisok és ez instabilitást visz a rendszerbe. Ehhez járul még, hogy a két új, nagy szövetséges messze nem élvez többséget Strasbourgban, vagyis csak még nehezebb lesz törvényeket hozni. Viszont erősödik a populista erők helyzete, mert a döntésekhez még inkább szükség lesz rájuk, legyen szó olyan kulcskérdésekről, mint a migráció vagy a terror elleni küzdelem. Az elemzés ugyanakkor azt tanácsolja a szociáldemokratáknak, hogy ne akarjanak ismét a „kis emberért” és a neoliberalizmusért harcolni, mert az zsákutcába vezet. Ehelyett szorgalmazzák inkább az együttműködést, mert a tét ezúttal sokkal nagyobb.

A Der Spiegel hetilap még az Európai Parlament új elnökének megválasztása előtt tette közzé elemzését, de úgy értékeli, hogy ha Tajani lesz a befutó, akkor azzal az EU eleve térdre borul Trump előtt. Hiszen ő Berlusconi alatt tanult bele a politikába és nem azt a józan észt és liberalizmust képviseli, amire a szervezetnek jelenleg szüksége volna. Így a poszt meggyengül. Schulz cseppet sem tett lakatot a szájára, amikor pl. Lengyelországról volt szó. És igaza volt, amikor azt mondta, hogy az EP csak annyira erős, mint az első embere. Merthogy őt nem fogják vissza semmiféle politikai megfontolások, szabadon szembeszállhat az amerikai elnökkel. Ok lenne rá bőven, hiszen Orbán és Kaczynski hivatkoznak majd hatalmas washingtoni szövetségesükre a sajtó sokszínűsége és a független bíróságok elleni hadjárat közben. A jobboldal pedig az unió szétverésére készül. Szóval kellene valaki, aki az európai értékeket hangoztatja. Nagy kár, hogy ez a szerep most olyasvalakinek jut, aki semmit sem tud azzal kezdeni.

Magyarország még jobban meg akarja szorongatni a Soros által támogatott civil szervezeteket, amelyek úgy érzik, hogy Orbán Viktort felbátorította Trump sikere – jelentette a Yahoo/AFP. Riadóztatta köreiket Németh Szilárd kijelentése. Miután nincs hiteles politikai ellenzék, így e csoportok közül jó pár régóta bírálja az állami intézmények mélyreható átalakítását, valamint a menekültügyben elfoglalt kemény álláspontot. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól úgy látja, hogy új szintre emelkedett az NGO-k (nem kormányzati szervezetek) ostorozása. Mint mondja, a Fidesz alelnökének az a kijelentése, hogy el kell söpörni őket, mint a szemetet, vagy hogy nincs joguk kommentálni a politikát, mutatja, milyen arrogánsan türelmetlen a hatalom az eltérő nézetekkel szemben. Kovács Zoltán szóvivő ugyanakkor megerősítette, hogy új korszakot hoz Trump megválasztása, mert az álcivilek immár nem irányíthatják a nemzetközi politikát. Ám szerinte nem akarnak senkit sem eltávolítani az országból, és azt ígéri, hogy az új szabályozás összhangban lesz a nemzetközi joggal. Ezzel együtt szükségesnek nevezte a változásokat, mert tudni kell, hogy mekkora a külföldi támogatás, illetve pénz az egyes szervezetek mögött. Mert közülük sok politikai célokat követ és ellenzékként lép fel.

A hamarosan a mozikban vetítendő új magyar film, az „Állampolgár” afrikai főszereplőjét mutatja be a The New York Times/Reuters hírügynökség. Marcelo Cake-Baly 41 éve él Magyarországon, annak idején Guinea-Bissauból érkezett, közgazdász diplomát szerzett, de a rendszerváltáskor elvesztette állását és több mint egy évtizede villamosvezetőként dolgozik. A filmben, amely egy szerelmi történeten keresztül ábrázolja a beilleszkedés nehézségeit, afrikai menekültet alakít, aki biztonsági őr lesz egy budapesti bevásárló központban. A rendező, Vranik Roland úgy gondolja, hogy az óriási menekülthullám idején tömegpszichózis kerítette hatalmába Európát, de ő hiszi, hogy az emberek továbbra is készek segíteni a bajba jutottaknak. A főszereplő, aki jó 20 éve magyar állampolgár, úgy nyilatkozott, hogy őt továbbra is migránsnak tekintik. Elmesélt egy esetet, amikor a villamoson megkért egy fiatalt, hogy az ne dohányozzék, ám az lemigránsozta és azt mondta, hogy jobb lett volna, ha belefullad a tengerbe.

A fideszes Schöpflin György is aláírta azt a levelet, amelyben az Európai Parlament öt frakciójának hat képviselője arra szólítja fel a Bizottság elnökét, hogy ne nézze tétlenül a jogállam megsértését Lengyelországban és más államokban – jelentette a Der Standard. A lengyeleknél egyre rosszabbodik az alapjogok helyzete, csak éppen a varsói kormány nem hajlandó eleget tenni az EU figyelmeztetésének. Ebben a helyzetben az unió a szavazati jog felfüggesztésével tudna leginkább érvényt szerezni a demokráciának, de kettős mérce lenne, ha Brüsszel csupán Lengyelország ellen lépne fel keményen, hiszen másutt is módszeresen fenyegetik a jogállamiságot. Juncker minden tagállamnak a körmére nézhetne ugyan ez ügyben, de már jelezte, hogy bedobta a törülközőt, mivel több kormány is kilátásba helyezte a nevezetes 7. paragrafus megvétózását. Ezzel szemben Timmermans alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen esetekben a meglévő egyéb eszközök bevetésével is hatékonyan el lehetne járni. Hogyan is van ez? A hatok szerint Juncker egyáltalán nem olyan tehetetlen, ahogyan azt gondolja. A Bizottság az alapszerződések őreként maga is javasolhatja a 7. paragrafus alkalmazását, függetlenül a Tanácstól és a Parlamenttől. Azon kívül az elnöknek el kellene fogadnia az EP javaslatát, amelynek alapján szükség esetén évente ellenőrizhetné a demokrácia helyzetét a tagoknál. Szóval karnyújtásnyira van tőle egy hatásos fegyver, volna mihez folyamodnia, és ehhez élvezi a Parlament és a Tanács támogatását. Tehát mindössze ki kellene használnia a mostani lendületet és Strasbourgban elő kellene állnia a megfelelő kezdeményezéssel.

A Der Standard kommentárja szerint Trump azért akarja szétverni a II. világháború utáni rendet, azért rombol, nagyzol és próbál másokat megfélemlíteni, mert igencsak tart attól, hogy az Egyesült Államok hanyatló ágba zuhant. Öncsalás volna azt hinni, hogy majd jobb belátásra tér, hogy a kormányzat józan tagjai visszafogják. Ő a bezárkózás és a piacvédelem híve. Kereskedelmi háborúkat fog indítani. Az uniót ellenségnek, vetélytársnak tekinti. Számára mindegy, hogy szétesik-e. Az egyesült Európa a NATO-val együtt a béke biztosítéka, de Trump inkább a KGB-ügynök Putyinnak hisz, miközben az az egykori Szovjetuniót igyekszik visszaállítani. A 2. világháború után nagyszerű rend alakult ki, ezerszer különb, mint az orosz rendszer. Beletartozik az értékek védelme, az együttműködés, az egyeztetés, az érdekek kiegyenlítése. Az új elnök, akárcsak orosz eszmetársa, a világot nulla összegű játszmának tekinti. Az USA romló helyzetén mások, főleg az európaiak rovására próbál javítani. De csak hatalmas károkat okoz – mindenkinek.  

Az Amnesty International arra a következtetésre jutott egy két évig folytatott vizsgálat alapján, hogy a biztonság jelszava 14 uniós tagállamban, köztük Magyarországon fokról fokra lerombolja az emberi jogokat – adja tudtul a Le Monde. A merényletek megrendítették azokat az alapokat, amelyekre az EU ereje és egysége épül. Igaz, csak a franciák hirdettek rendkívüli állapotot a terrorakciók nyomán, ám egy sor más országban is megerősítették a rendőrség eszköztárát, fokozták a megfigyeléseket. Megfordult az eddigi logika és a kormányok most már azt mondják, hogy a biztonságért kénytelenek korlátozni a jogokat, vagyis nem azért van szükség a biztonságra, hogy élvezni lehessen a jogokat. Márpedig az Amnesty International szerint ez az út veszélyes. És minél inkább sikerül elhitetni, hogy a terrorellenes intézkedések mások ellen irányulnak, annál könnyebb visszaszorítani a szabadságjogokat. A többi közt a magyar és a lengyel állam módosította az alkotmányt, hogy egyszerűbben ki el tudja rendelni a rendkívüli állapotot. Azon kívül Magyarországon immár sokkal egyszerűbb korlátozni a gyanúsítottak jogait bírósági jóváhagyás nélkül. A jelentés úgy értékeli, hogy az ilyen lépések tönkreteszik a diszkriminációmentesség elvét, miközben célponttá válnak a menekültek, migránsok és muzulmánok, vagy akikről azt feltételezik, hogy azok.

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani

Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.

Bezárás
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását Az Európai Bizottság ma bejelentette új kezdeményezését, mely az Erasmus+ program alapján további támogatást kínál az európai fiataloknak a tanulásban és a mobilitás területén. A „Move2Learn, Learn2Move” segítségével legalább 5000 fiatal utazhat egy másik uniós országba egyénileg vagy osztálytársaival.
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese Május 15-től Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese, és egyúttal a társaság ügyvezető bizottságának is tagja. Az új tisztségviselő 2014-től a Microsoft magyarországi HR-vezetőjeként dolgozott . Előtte, 2007-től az UPC Magyarországnál töltötte be a HR-igazgatói pozíciót.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell A Római-parti mobilgát eddig ismertté vált tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános. A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természet közeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható.
Ismét lesz karmesterverseny! – várják a jelentkezőket Felelevenítette az egykoron az egész ország által figyelemmel kísért nemzetközi karmesterversenyek hagyományát a Filharmónia Magyarország. Az eseményt októbertől decemberig rendezik meg. Eddig 26 országból – Kínától Oroszországon át Amerikáig – több mint száz pályázót regisztráltak, de május 1-jéig még nyitott a jelentkezés az 1979. január 1. után született karmesterek számára. (A képen: Sir Georg Solti.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.