Trump a tekintélyelvű nacionalisták – Putyin, Orbán, Le Pen, Kaczynski – példáját követi
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Trump a tekintélyelvű nacionalisták – Putyin, Orbán, Le Pen, Kaczynski – példáját követi

Trump a tekintélyelvű nacionalisták – Putyin, Orbán, Le Pen, Kaczynski – példáját követi

A The Washington Post szerzője úgy gondolja, hogy miután az Egyesült Államok feladja vezető szerepét a világban, Kína és Oroszország nagyobb befolyást szeretne magának, kihasználva a keletkező űrt, a vegyes érzelmeket mutató németek pedig a Nyugat erkölcsi iránytűi lehetnek. Trump kevés kétséget hagyott afelől, hogy a jövőben a világ oldja meg a gondjait, ahogy tudja. Mindjárt az első intézkedésével kiléptette országát az ázsiai kereskedelmi megállapodásból, erről a szintén republikánus McCain szenátor azt mondja, hogy gyakorlatilag átengedi az irányítást Pekingnek a földrészen.


A német külügyminiszter a minap azt írta, hogy az új elnök megválasztásával vége a 20. század világának. Orbán Viktor, akárcsak Fülöp-szigeteki kollégája – azt hangoztatja, hogy a nemzeti érdekeket kell mindenekelőtt követni, és megkönnyebbült, hogy az USA nem mondja meg a jövőben a többi államnak, miként viselkedjenek. A magyar kormányfő kijelentette, hogy immár megszűnt a multilateralizmus. Utóbbit Németország továbbra is hirdeti, de erejét messze nem tudja úgy bevetni a nemzetközi színtéren, mint a kínaiak vagy az oroszok. Azon kívül az őszi választás mutatja majd meg, hogy az ország képes-e kimaradni a populista hullámból.

A Chicagói Egyetem egyik politológia-professzora a lengyel igazságszolgáltatás példáján mutatja be, miként lehet fokozatosan lebontani a jogállamot – írja a The Washington Post. Pedig az ország – a magyarokkal együtt – nemrégiben még a demokratikus átmenet iskolapéldája volt. Ám napjainkban mindkettő folyamatosan darálja be az új, demokratikus intézményeket és normákat. Igaz, egyik sem tárta fel teljes egészében a pártállami múltat, nem leplezte le az ügynököket és a ki nem egyenlített számlák most ürügyül szolgálhatnak, hogy visszacsússzanak a tekintélyelvűségbe. Külföldi bírálók szemében ilyen próbálkozás, hogy a lengyel kormánypárt célba vette az alkotmánybíróságot. A következmény az, hogy az EU vizsgálja a jogállam állapotát.

Az új demokráciákban könnyen előfordul, hogy a hatalom megpróbálja meggyengíteni az útjában álló intézményeket, nehogy felülbírálják a frissen hozott törvényeket. Magyarország így járt el négy évvel ezelőtt. A Fidesz és a PiS is antiliberális programmal győzött a választásokon, ideértve, hogy véget vet az egykori kommunisták befolyásának. Ám ironikus, hogy a két állam előbb bezsebelte a dicséretet a békés és hatékony rendszerváltásért, majd most a jelek szerint olyan hibrid rendszerbe megy át, amely figyelmen kívül hagyja a jogállamiságot.

A Michigani Egyetem egyik professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy minden hasonlóság ellenére nagy különbségek vannak Trump és az európai nacionalisták között. A Time szerzője, Brian Porter-Szücs, aki jelenleg Lengyelországban él, kétségtelennek nevezi, hogy az amerikai elnök ugyanazt a hullámot lovagolja meg, mint az olyan, tekintélyelvű nacionalisták, mint Putyin, Orbán, Le Pen, Erdogan és Kaczynski. Ám alapvető eltérés köztük, hogy a Republikánus Párt egészen más, mint a Fidesz és a többi. A lengyeleknél egyfolytában romlik a helyzet, a gazdaságot leminősítették, távozik a tőke. Visszaszorítják a fékeket és ellensúlyokat, a közmédia a hatalom propagandaeszköze lett. A tanárok körében ideológiai tisztogatást hajtanak végre, előtérbe nyomul a „hazafias oktatás”. Az ország letér a jogállam, a sokszínűség és a liberális demokrácia útjáról.

Kaczynski és Trump is ugyanazt az ideológiát testesíti meg. Mindketten kifejezetten építenek az idegengyűlöletre. Azt ígérik, hogy újra naggyá teszik országukat, habár a bezárkózás és a szélsőség leválasztja őket a korábbi szövetségesekről. Azt hirdetik, hogy létharc folyik köztük és az ellenség titokzatos, összeesküvést szövő hálózata között. Még az útjuk is hasonló: egyikük sem képviseli a többséget, alkotmányos csűrés-csavarással fordították a maguk javára a hihetetlenül szoros választási eredményt. A lengyel kormány tapsolt Trump győzelmének, noha a politikus leplezetlenül pártolja Putyint, akik Kaczynski megvet, de hát az ideológiai vonzalom ez esetben fontosabb.

Viszont az éles különbség közöttük, hogy a lengyel vezető, akárcsak a többi, hasonszőrű európai erős ember, őszintén elutasítja a kapitalizmust. Számára a nemzeti szabadság a lényeg. A következmény az, hogy az üzleti világ az emberi jogi aktivistákkal együtt ellenzi a szélsőjobb nyomulását. A republikánusok viszont nagy ideológiai bűvészmutatványként képesek voltak egyesíteni az üzleti érdekeket, illetve az antiliberális populizmust. Ha ezt sikerül fenntartani, akkor Trump hatalmas erő marad, hiszen ötvözi a széles népharagot és az óriási pénzügyi forrásokat. Persze, egyáltalán nem biztos hogy ez sokáig így lesz. Az európai elit nagy része viszont e pillanatban nem hajlandó elfogadni a központosítást és az állami ellenőrzést, mert még emlékszik arra, mivel járt is annak idején a nácikkal kötött alku. Alapvetően meghatározza majd a következő pár év fejleményeit az, hogy az amerikai üzleti élet miként dönt ez ügyben.

A Financial Times kommentárja siralmasnak nevezi, hogy a Fehér Ház megpróbálta letagadni, hányan tüntettek a beiktatásakor Trump ellen, mert az eset rombolja az amerikai kormányzat szavahihetőségét. Tragédia a tengerentúli demokrácia számára, hogy az új vezetés nyomatja a hazugságokat, a világ pedig, azon belül is főleg a szövetségesek, kezdhetnek megrémülni, hiszen a Trump-adminisztráció kóros vonzalma a Hitler által kitalált nagy hazugság iránt, igen súlyos következményekkel jár az átfogó biztonság szemszögéből. Mert ha egy ilyen piti ügyben meghamisítja a tényeket, akkor miként lehet neki hinni, Oroszország, Irán vagy a terror elleni háború kapcsán? És válság idején az Egyesült Államok miként kaphat majd támogatást a többiektől, ha azok már nem hiszik el, hogy az elnök és tanácsadói gárdája igazat mond.  Trumpnál a hazugságok olyan gyakoriak és éktelenek, hogy nem lehet tagadni őket. Kezdettől fogva jellemzik a politikus pályáját.

Ám ha az elnök lejáratja Amerika hitelét, azzal történelmi győzelemhez juttatja Oroszországot és Kínát.  A mai Moszkva már sokkal körmönfontabban tisztességtelen, mint az egykori Szovjetunió, de ettől még nem tudta lemosni magáról pl. a maláj gép lelövését. Viszont: dráma a demokrácia számára az egész világon, hogy egy notórius hazudozó lakik a Fehér Házban. Mostanáig a tekintélyelvű rezsimek ellenzéke a Nyugatra mutathatott, mármint hogy van egy jobb út is. Meg: az igazság felszabadítja őket. Trump azonban közönyös az igazság iránt. Németország egymaga kevés, hogy hitelesítse a politikai tisztességet. Az amerikaiakra hárul tehát a legnagyobb feladat, hogy megvédjék az igazságot. A sajtóra, a jogrendszerre, a Kongresszusra. Olyan vizsga előtt állnak, mint még soha.  

Egyetlen amerikai elnökválasztás után sem volt még ennyire bizonytalan az európai kormányok számára, hogy miként alakulnak a kapcsolatok Washingtonnal – írja a Die Zeit. Trump első beszéde azokat igazolta, akik alapvető irányváltástól tartottak a tengerentúli külpolitikában, mivel a politikus mindent az „Amerika mindenek fölött” jelszavának rendel alá. Merkel szeretne mielőbb találkozni a Fehér Ház új gazdájával, de időpont még nincs. Ugyanakkor egyelőre úgy tűnik föl, hogy Trump szinte megvetéssel tekint az unióra, diplomáciai lépései pedig még tovább mélyíthetik az árkokat Európában. Orbán Viktor, az illiberális demokrácia élharcosa, azonnal üdvözölte a republikánus jelölt győzelmét. Ám a kancellárnak mostanáig sikerült elérnie, hogy a tagállamok kitartsanak az oroszellenes szankciók mellett. Viszont az amerikai elnök is követheti Putyin példáját, azaz nem Brüsszellel, hanem a tagállamokkal tárgyal majd, hogy megtörje az egységet.

Paul Lendvai szerint, aki hallotta Trump nagyzási mániától áthatott beiktatási beszédét, az érti, hogy a világ miért reagált arra döbbenettel és riadalommal – olvasható a Der Standardban. Viszont kilenc jobboldali, radikális populista párt vezetői nem győztek ujjongani hét végi tanácskozásukon Koblenzban. Pedig egyértelmű, hogy kiszámíthatatlan és fékezhetetlen nacionalizmusával, a bezárkózással az elnök nem csupán Amerikát, hanem az unió létét, a földrész jólétét, békéjét és szabadságát fenyegetheti. Kár bármiféle illúziót táplálni a Kongresszus ellenállását, vagy a külföldi bírálatok mérséklő hatását illetően. Nem véletlen, hogy erősen aggódik a jövő miatt a három balti állam, továbbá Ukrajna és Lengyelország, hiszen kilép mögülük a hatalom, amely eddig védte őket. Trump ugyanakkor többször is jelezte, hogy megkérdőjelez mindent, ami idáig volt: szerződéseket, szövetségeset. Örvendezik ellenben a politikus nacionalizmusa láttán Putyin és Orbán Viktor sajtója. A magyar kormányfő a múlt nyáron az uniós miniszterelnökök közül elsőként állt teljes mellszélességgel Trump bezárkózási politikája mögé.  

A menekültek soraiban sok ezer gyerek is naponta kénytelen a szabad ég alatt éjszakázni Szerbiában, miközben a hőmérséklet tartósan fagypont alatt van – jelentette a The Guardian. A „Mentsétek meg a gyereket!” segélyszervezet épp ezért sürgős közbelépésre szólította fel az uniót, miután minden nap több száz migráns érkezik szerb földre, és ezeknek nagyjából a fele gyerek. A legtöbben Magyarországra szeretnének továbbmenni, csak éppen ez nem lehetséges. Az ott rekedt emberek számára a szerb hatóságok kínálnak szállást, ám a többség fél bemenni, mert attól tart, hogy őrizetbe veszik, illetve kitoloncolják. Meg nincs is elég hely. Ezért inkább embercsempészekhez fordul, ám a karitatív szervezet adatai szerint a magyar és a horvát határőrök az utóbbi két hónapban 1600 illegális határátlépőt fordítottak vissza, nem egyszer erőszakkal.

Belgrádban a menekültek javarésze egy régi áruház ablaktalan épületében vesztegel, a segélyszervezet képviselője azt mondja, hogy ott egy új Calais van kialakulóban, csak éppen az állapotok szörnyűbbek, mint amit ő valaha is látott. Pedig a többségnek joga lenne menedéket kérni.

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani

Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.

Bezárás
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását Az Európai Bizottság ma bejelentette új kezdeményezését, mely az Erasmus+ program alapján további támogatást kínál az európai fiataloknak a tanulásban és a mobilitás területén. A „Move2Learn, Learn2Move” segítségével legalább 5000 fiatal utazhat egy másik uniós országba egyénileg vagy osztálytársaival.
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese Május 15-től Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese, és egyúttal a társaság ügyvezető bizottságának is tagja. Az új tisztségviselő 2014-től a Microsoft magyarországi HR-vezetőjeként dolgozott . Előtte, 2007-től az UPC Magyarországnál töltötte be a HR-igazgatói pozíciót.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell A Római-parti mobilgát eddig ismertté vált tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános. A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természet közeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható.
Ismét lesz karmesterverseny! – várják a jelentkezőket Felelevenítette az egykoron az egész ország által figyelemmel kísért nemzetközi karmesterversenyek hagyományát a Filharmónia Magyarország. Az eseményt októbertől decemberig rendezik meg. Eddig 26 országból – Kínától Oroszországon át Amerikáig – több mint száz pályázót regisztráltak, de május 1-jéig még nyitott a jelentkezés az 1979. január 1. után született karmesterek számára. (A képen: Sir Georg Solti.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.