ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 A korrupció erősödik a populista vezetők alatt – a példa Magyarország és Törökország
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A korrupció erősödik a populista vezetők alatt – a példa Magyarország és Törökország

A korrupció erősödik a populista vezetők alatt – a példa Magyarország és Törökország

A Reuters hírügynökség tudósítását átvevő világlap, a The New York Times azt emeli ki a Transparency International tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből, hogy a múlt évben a korrupció észlelt szintje, valamint a társadalmi egyenlőtlenség igencsak segítette a populizmus terjedését, ám az ilyen politikusok annyira már nem harcoltak a kenőpénzek rendszere ellen, ha hatalomra jutnak. Jó példa erre Magyar- és Törökország, ahol romlott a helyzet az autoriter vezetők alatt, de ugyanez vonatkozik Trumpra is, aki jelöltként még nem győzött párhuzamot vonni a korrupt elit és a szorgalmasan dolgozó emberek lecsúszása között.


Ugyanakkor javítani tudott az eredményén Argentína, miután száműzte populista kormányát. A Transparency International szerint úgy lehet kitörni az ördögi körből, ha üzletemberek nem kapnak magas tisztségeket a hatalomban, ha még jobban megszigorítják a pénzmosást és betiltják azokat a cégeket, amelyek elfedik, hogy kik a tényleges tulajdonosok.

A The Washington Post/Time/AP szintén azt tartja a legfontosabb elemnek a Transparency International felméréséből, hogy a korrupció rosszabbodik a populista vezetők alatt, ezért csak súlyosabbá válhat a probléma, ha az emberek ilyen politikusokhoz fordulnak, ha azok a fennálló helyzet javítását és a vesztegetések felszámolását ígérik. A példa itt is Magyarország és Törökország. A jelentés egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy általában még korruptabb rendszert honosítanak meg azokban az országokban, amelyeket populista vagy tekintélyelvű vezérek irányítanak, ahelyett, hogy kezelnék a haveri kapitalizmus bajait. A tudósítás ugyanakkor idézi Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki megkérdőjelezte ezeket a megállapításokat. Mint mondta, a Transparency International a jelek szerint jobb véleménnyel volt Magyarországról 2010 előtt, pedig akkor a szocialisták ellopták az uniós alapokat, amivel a 4-es metró botrányára utalt. Szerinte legalábbis fura korrupcióval vádolni az országot az Orbán-kormány alatt.

Bokros Lajos vitába száll Dobozi Istvánnal, a Világbank volt vezető közgazdászával, aki szerint Trumpnak igaza van és az unió alapvetően valóban eszköz Németország számára – olvasható a Financial Timesban. A Moma elnöke, a Közép-Európai Egyetem professzora emlékeztet arra, hogy a németek nem akarták az eurót és ragaszkodtak a márkához, ám feladták álláspontjukat, mert ez volt az ár, amit Mitterrand akkori francia elnök követelt az újraegyesítésért cserében. Azon kívül a déli államok be akartak lépni az euró-övezetbe és nagyon sokáig élvezték is annak az előnyeit. Csak éppen közben elmulasztották a szükséges szerkezeti változtatásokat, pedig tudván tudták, hogy válság esetén baj lesz. Majd amikor beütött a krach, még akkor sem igen alkalmazták a belső leértékelést, pedig azzal helyreállíthatták volna a versenyképességüket. Bokros szerint a német kereskedelmi előnyök nem Berlin tudatos politikájából erednek, hanem mellékterméknek számítanak egy olyan pénzügyi unióban, amely abszolút előnyösnek bizonyult mindazon tagok számára, amelyek megértették, hogy mit kell tenni, ha fenn akarják tartani a rendszert.

A Süddeutsche Zeitung úgy mutatja be a német szociáldemokraták újdonsült kancellárjelöltjét, mint aki azért vitte sokra az európai politikában, mert jellemvonásait barát és ellenfél egyaránt nagyra becsüli. Így azt, hogy nem szokta becsomagolni a véleményét, nem tér ki a vita elől. Nemrégiben pl. élesen bírálta Magyarországot és a menekültügyben tartott népszavazást. Elítélte a fokozódó nacionalizmust és jobboldali populizmust, és azt követelte, hogy vessék be az európai társadalmi modellt a szabadság ellenségeivel szemben.

A Time hetilap fényképsorozattal illusztrálja, milyen nyomorúságos körülmények között vesztegelnek a menekültek heteken át Szerbiában, ahol nem ritkán a szabad ég alatt kell éjszakázniuk a súlyos fagyban.  Az UNHCR szerint összesen hétezer emberről van szó, közülük 1500-an élnek az utcákon, de még rosszabb, hogy csaknem kétharmaduk még gyerek. A szerb hatóságok szerint naponta hozzávetőleg 150 lépnek be illegálisan az országba. Belgrádban egy egykori áruház a fő tanyájuk, ám semmiféle segítséget sem kapnak, a kormány megtiltotta a humanitárius szervezeteknek, hogy bármit is tegyenek. Így csak nemzetközi önkéntesek vannak, akik naponta egyszer meleg levest osztanak. Maga a helyszín az egyik fotós leírása alapján olyan, mintha a 2. világháborúban lennénk: a szerencsétlen migránsok műanyagot égetnek, hogy valamivel tüzelni tudjanak, de az mérgező. A beszámoló szerint itt politikai játszma folyik, amelyben Európa Szerbiára mutogat, az viszont azzal válaszol, hogy nem akar olyan szélsőséges eszközökhöz nyúlni, mint az unió egynémely tagállama. Ugyanakkor a legtöbb tábor sem kínál semmit. A helyzet az, hogy a szerbek arra szeretnék rávenni a menekülteket, hogy semmiképpen se maradjanak. Az egész kiindulópontja az volt, hogy Magyarország kerítést emelt és megszigorította a határellenőrzést. Azóta úgy áll, hogy mindegyik állam a szomszédjára igyekszik rálőcsölni a problémát.

Az Amnesty International Közép-Európa szakértője szerint a módszeres üldöztetésre világít rá az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi ítélete a devecseri romák ügyében – tudósít a Politico. Mint emlékezetes, a testület elmarasztalta Magyarországot, mivel az négy éve nem nyújtott segítséget a település roma lakóinak, amikor több mint 700 szélsőséges vonult fel, cigányellenes jelszavakat kiabálva, majd kövekkel dobálták meg azokat a házakat, amelyekről feltételezték, hogy ott romák laknak. A rendőrség pedig állt és nézte. Később pedig a hatóságok nem megfelelően vizsgálták ki a történteket. Úgyhogy a tettesek megúszták, pedig a strasbourgi döntés szerint a nagyközönség ezt úgy értelmezheti, hogy az állam jóváhagyja, de legalábbis eltűri az ilyesfajta jogsértéseket.

Ugyanakkor a verdikt fontos jelzést küld az Orbán-kormány számára, hogy az nem maradhat tétlen, amikor a rasszista és idegengyűlölő légkör egyre mérgezőbb lesz. Mert nem elég, hogy a Jobbik a 3. legjelentősebb erő a parlamentben, de a Fideszen belül rosszabb lett a hozzáállás a romákkal és más kisebbségekkel szemben. A romákat továbbra is sorozatban érik gyűlölet-bűncselekmények. A közösség tagjai sokféle formában szenvedik el a diszkriminációt. A rasszista propagandába beszáll a Fidesz-párti média, sőt több politikus is. Orbán Viktor hallgatott, amikor Bayer Zsolt állatoknak nevezte a romákat. Áder János pedig tavaly kitüntette az újságírót. Az állam lagymatagon reagál a romaellenes erőszakra. Az utóbbi időben a hátrányos bánásmódot elfedi, ahogyan a menekülteket fogadják. A menedékkérőket megverik, illegálisan kitoloncolják, illetve őrizetbe veszik őket. De a strasbourgi üzenet az, hogy sürgős lépéseket kell tenni a rasszista bűntettek feltárására és a felelősök megbüntetésére.

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép

A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.